Phralipe, 1991 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

HÁGA ANTONIA „POLGÁROSODOTT CIGÁNYSÁG NÉLKÜL NINCS POLGÁRI MAGYARORSZÁG” - interpelláció dr. Kiss Gyula tárca nélküli miniszterhez-* Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti megújhodás című kormányprogramban azt olvashatjuk, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a cigányság helyzetének lényeges javulása nélkül a nemzeti kibontakozás kívánt rendje és formája nem érhető el. A kormány bizonyára azzal is tisztában van, hogy a cigányság helyzete igen gyors ütemben romlik. A túlnyomórészt szakképzetlen és javarészt elárvult, esélytelen településeken lakó cigányság megélhetésé­nek lehetőségei összeomlanak. A létalapjukat vesztett cigány családok nem tudnak hátteret, erőt, jövőképet adni, feltételeket teremteni gyermekeiknek a nyomor­ból való kikapaszkodásra. A szabad polgári Magyaror­szág megteremtéséhez a cigányság polgárosodásának reményeit fűztük. Azt a reményt, hogy a cigányok elin­dulhatnak a polgári lét felé és egy polgárosult cigány öntudat felé. A kormánynak tudnia kell, hogy polgárosodott ci­gányság nélkül nincs polgári Magyarország, márpedig a polgárosodás távlata és a mélyülő nyomor között hatalmas szakadék tátong. Nem látom, hogy a kor­mányzat komoly lépéseket tenne, vagy legalábbis ké­szülne ilyenekre a szakadék feltöltése érdekében. Ezért teszem fel a következő kérdéseket. A kormányprogram három sorban szól a cigányság felemelkedése érdekében tervezett program alapelvei­ről. Ezt a programot még senki sem látta. Készül-e ez a program? Hol és kik tervezik a súlyos hátrányokkal megterhelt cigányság felemelkedésének útját? Jó volna erről tudni a cigányságnak is, mert talán az észrevétele­ik nem lennének érdektelenek. Miért az általános om­­budsmanról és kisebbségi ombudsmanról szóló tör­vénytervezet? Nem érzi-e a kormány felelőtlenségnek azt, hogy a parlamenti választások során képviselethez nem jutó kisebbségek még az ombudsman kinevezését is latolgatják? A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban egy interpellációra adott válaszból kiderül, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal határozza meg a törvény politikai koncepcióját és tartalmát, ezt az Igaz­ságügyi Minisztérium jogi formába önti, a kormány által kiválasztott szakértők megvitatják és az érdekel­tek csak ezután férhetnek az anyaghoz. Ezt a metódust elfogadhatatlannak tartom. Úgy gondolom, hogy a ki­sebbségi szervezeteknek elemi joga, hogy a törvény politikai koncepciójának kidolgozásában részt vegye­nek. Kérdezem a miniszter urat, hogy pártolja-e a kor­mány közhatalmi jogosítványokkal rendelkező, szaba­don választott helyi és országos kisebbségi önkor­mányzatok létrehozását, vagy sem? Milyen azonnali válságkezelő intézkedéseket lát lehetségesnek szak­képzetlen munkanélküli, sokgyermekes, embertelen putritelepükön élő családok problémáinak azonnali megoldására? Andrásfalvy Bertalan miniszter úrtól ígéretet kap­tunk a cigány múzeum és egy országos cigány közmű­velődési központ létrehozására, ugyanis a legnagyobb számú etnikai kisebbségnek nincsenek ilyen intézmé­nyei. Milyen stádiumban van ez az intézkedés? A ki­sebbségi szervezetek a nem politikai társadalmi szerve­zetek támogatási keretiből nem részesülhettek. Ez ügy­ben a Kisebbségi Hivatalhoz irányították őket, a hivatal viszont nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, ame­lyekkel fenn tudja tartani ezeket a kisebbségi politikai szervezeteket. Ezért kérdezem, hogy miként kíván a kormány gondoskodni a kisebbségi szervezetek nor­matív költségvetési támogatásáról? Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm türel­müket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra dr. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter úr válaszol. DR. KISS GYULA: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tekintettel az interpellációban megfogalmazott kér­dések nagy számára, vélhetően nem fogom tudni tarta­ni a rendelkezésemre álló öt percet. Előre is elnézésü­ket kérem. A föltett konkrét kérdések konkrét megválaszolása előtt azt gondolom, hogy az interpelláló képviselőnő által elmondott bevezetőben rögzített tények, illetve feltételezések mellett nem mehetek el szótlanul. Neve­zetesen arra gondolok, ahogy az a gazdasági, szociális krízis, amely ma Magyarországon jelen van, mind a gazdasági, mind a társadalmi életünkben, azt hiszem, nemcsak a cigányságot sújtja, hanem a társadalomnak sokkal szélesebb rétegeire nehezedik. Mindebből ter­mészetesen nem kívánok olyan következtetést levonni, hogy ez kisebbítené a cigányság gondjait, problémáit, de azt gondolom, hogy akkor, amikor erről szólunk, feltétlenül ilyen összefüggésben is látnunk kell a kér­dést, mert csak és kizárólag a cigányság problémáit­ . Elhangzott 1990 decemberében.

Next