Phralipe, 1991 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
HÁGA ANTONIA „POLGÁROSODOTT CIGÁNYSÁG NÉLKÜL NINCS POLGÁRI MAGYARORSZÁG” - interpelláció dr. Kiss Gyula tárca nélküli miniszterhez-* Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti megújhodás című kormányprogramban azt olvashatjuk, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a cigányság helyzetének lényeges javulása nélkül a nemzeti kibontakozás kívánt rendje és formája nem érhető el. A kormány bizonyára azzal is tisztában van, hogy a cigányság helyzete igen gyors ütemben romlik. A túlnyomórészt szakképzetlen és javarészt elárvult, esélytelen településeken lakó cigányság megélhetésének lehetőségei összeomlanak. A létalapjukat vesztett cigány családok nem tudnak hátteret, erőt, jövőképet adni, feltételeket teremteni gyermekeiknek a nyomorból való kikapaszkodásra. A szabad polgári Magyarország megteremtéséhez a cigányság polgárosodásának reményeit fűztük. Azt a reményt, hogy a cigányok elindulhatnak a polgári lét felé és egy polgárosult cigány öntudat felé. A kormánynak tudnia kell, hogy polgárosodott cigányság nélkül nincs polgári Magyarország, márpedig a polgárosodás távlata és a mélyülő nyomor között hatalmas szakadék tátong. Nem látom, hogy a kormányzat komoly lépéseket tenne, vagy legalábbis készülne ilyenekre a szakadék feltöltése érdekében. Ezért teszem fel a következő kérdéseket. A kormányprogram három sorban szól a cigányság felemelkedése érdekében tervezett program alapelveiről. Ezt a programot még senki sem látta. Készül-e ez a program? Hol és kik tervezik a súlyos hátrányokkal megterhelt cigányság felemelkedésének útját? Jó volna erről tudni a cigányságnak is, mert talán az észrevételeik nem lennének érdektelenek. Miért az általános ombudsmanról és kisebbségi ombudsmanról szóló törvénytervezet? Nem érzi-e a kormány felelőtlenségnek azt, hogy a parlamenti választások során képviselethez nem jutó kisebbségek még az ombudsman kinevezését is latolgatják? A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban egy interpellációra adott válaszból kiderül, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal határozza meg a törvény politikai koncepcióját és tartalmát, ezt az Igazságügyi Minisztérium jogi formába önti, a kormány által kiválasztott szakértők megvitatják és az érdekeltek csak ezután férhetnek az anyaghoz. Ezt a metódust elfogadhatatlannak tartom. Úgy gondolom, hogy a kisebbségi szervezeteknek elemi joga, hogy a törvény politikai koncepciójának kidolgozásában részt vegyenek. Kérdezem a miniszter urat, hogy pártolja-e a kormány közhatalmi jogosítványokkal rendelkező, szabadon választott helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozását, vagy sem? Milyen azonnali válságkezelő intézkedéseket lát lehetségesnek szakképzetlen munkanélküli, sokgyermekes, embertelen putritelepükön élő családok problémáinak azonnali megoldására? Andrásfalvy Bertalan miniszter úrtól ígéretet kaptunk a cigány múzeum és egy országos cigány közművelődési központ létrehozására, ugyanis a legnagyobb számú etnikai kisebbségnek nincsenek ilyen intézményei. Milyen stádiumban van ez az intézkedés? A kisebbségi szervezetek a nem politikai társadalmi szervezetek támogatási keretiből nem részesülhettek. Ez ügyben a Kisebbségi Hivatalhoz irányították őket, a hivatal viszont nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel fenn tudja tartani ezeket a kisebbségi politikai szervezeteket. Ezért kérdezem, hogy miként kíván a kormány gondoskodni a kisebbségi szervezetek normatív költségvetési támogatásáról? Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra dr. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter úr válaszol. DR. KISS GYULA: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tekintettel az interpellációban megfogalmazott kérdések nagy számára, vélhetően nem fogom tudni tartani a rendelkezésemre álló öt percet. Előre is elnézésüket kérem. A föltett konkrét kérdések konkrét megválaszolása előtt azt gondolom, hogy az interpelláló képviselőnő által elmondott bevezetőben rögzített tények, illetve feltételezések mellett nem mehetek el szótlanul. Nevezetesen arra gondolok, ahogy az a gazdasági, szociális krízis, amely ma Magyarországon jelen van, mind a gazdasági, mind a társadalmi életünkben, azt hiszem, nemcsak a cigányságot sújtja, hanem a társadalomnak sokkal szélesebb rétegeire nehezedik. Mindebből természetesen nem kívánok olyan következtetést levonni, hogy ez kisebbítené a cigányság gondjait, problémáit, de azt gondolom, hogy akkor, amikor erről szólunk, feltétlenül ilyen összefüggésben is látnunk kell a kérdést, mert csak és kizárólag a cigányság problémáit . Elhangzott 1990 decemberében.