Nagy Imre: A Pécz nemzetség örökösödési pere 1425-1433. (Budapest, 1892.)
A Pécz nemzetség örökösödési pere 1425-1433.
4 NAGT IHRE. A régi oklevelek tanulmányozásával ifjú korom óta foglalkozom, számos levéltárt kutattam már át, de nem akadtam annál érdekesebb oklevélre, melyet alább ismertetni fogok. Az oklevél egyik kiváló nemzetségünk történetéhez nem csak bő adatokat szolgáltat, hanem a nemzetségek birtokjogi és öröklési viszonyaira is világot vet; megtanuljuk abból, hogy ha a nemzetség egyik ágának férfi ivadéka kihalt, ennek birtokaiban a nemzetség másik ága örökösödési jogait, azok ellen, kik időközben mint idegenek jutottak a nemzetség kihalt ágának birtokához, föltétlenül nem érvényesíthette. A M. T. Akadémia a nemzetségek történetének megírására pályadíjat tűzött ki, melyre a határidő legközelebb lejárt, s habár a pályázati hirdetményben a történetírók csupán a nyomtatásban megjelent kútfők fölhasználására nyertek fölhívást, de attól, hogy a köz- és magánlevéltárak fölös számú adatait is munkájukba fölvegyék, eltiltva nem voltak, nincs kétségem abban, hogy a pályázók az oklevelet, mely egyik közlevéltárunkban őriztetik, ismerik, s az nekik szintén kútforrásul szolgált, s ez helyesen is történt, mert a levéltári adatok kibúvárlása nélkül, csupán nyomtatott munkákból a nemzetségek történetének megírását félmunkának tartanám. Mégis a pályázók ne vegyék tőlem rossz néven, hogy az oklevél ismertetésével őket megelőzöm; mentségemül szolgáljon az a körülmény, hogy ők munkáikban az oklevélből leginkább a leszármazás adatait használhatják föl, s nem terjeszkedhetnek ki mindazokra az egyes érdekes eseményekre, melyek a nemzetségek történetéhez szorosan nem is tartoznak, s melyeket annak helyén szintén ki fogunk emelni. Az oklevél, melyet fölmutatni szerencsém van, Ilik Grarai Miklós nádor Ítélete 1433-ból s azt két eredeti példányban őrzik a II. Múzeumban. Ez időben, ha az érte járó írásdíjat megfizették, mind a két peres fél részére ily alakban állíttattak ki az Ítéletek, minden aláírás nélkül, csak elvétve olvasható a »Lecta« szó a szöveg alatt az illető itélőmester kezétől, a hitelességet az oklevélnek a pecsét adta meg, mely a nádor ítéletéről — mint látjuk — selyemzsinóron függött. Nálunk a középkorban a peres eljárás, eltekintve annak hosszadalmas voltától, bizonyos formaságokhoz kötve szóbelileg