Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai II. (Budapest, 1899)
Családok
D. József gyermekei : 1. Zsigmond, 1781—86. között születhetett Temesvárott. A temesi bánáti kamaránál, mint aktuárius lép szolgálatba; 1806-ban Temes és több nemes vármegyék táblabírája; 1802-ben nagybátyjának, báró Püchler Józsefnek, 1811 — 12-ben gróf Saurau (Szóró) János özvegyének szül. Hübner Jozefának követe a pozsonyi országgyűlésen ; különcrködésre hajló és elzárkózott természete csakhamar a magánélet legszigorúbb elvonultságába hajtja ; élete végső éveiben nejétől is külön válva élt, noha formaszerű válás közöttük elő nem fordult és az érintkezés mindvégig fennmaradt. A családi iratok között lévő bevételi és kiadási naplója értékes társadalomtörténeti adalék. 1835-ben meghalt Temesvárott. Neje: Kőszeghy Juditha, remetei Kőszeghy János kir. tanácsos, Temes vármegyei alispán és dezséri Bachó Juditha (Bachó János val. belső titkos tanácsos, temesi gróf, Krassó-, Torontál- és Bácsmegyék főispánjának leánya) gyermeke.1 Kőszeghy László csanádi püspök unokahuga, ki II. Ferencz király által Bécsben, 1816. júl. 12-én kelt okirattal írusítva lett.2 Kőszeghy Juditha, a családi vagyon együttartása céljából, pápai dispensatió alapján előbb mostohafivérével, atyjának első nejétől (született Egyed) származott fiával volt házasságra lépendő, ki azonban a napóleoni hadjáratok idején csatában kapott seb következtén elhalt. Vele a remetei Kőszeghy-család fiágon véget érvén, nehogy a Kőszeghyvagyon a fiscusra szálljon, lett az 1790-ben született Juditha, már akkor férjezett Deschán Zsigmondné fiúsítása kieszközölve. Az akkori időkben, midőn nálunk, az előbbkelő társadalom női tagjainak oktatására is a leggyakrabban vajmi kevés gond lett fordítva. Deschán Zsigmondné, — a ki folyékonyan beszélt és írt latinul, magyarul, németül és francziául, e nyelveken való munkákból jelentékeny könyvtárt gyűjtött össze, — tudós asszonyszámba ment. A temesi előkelő társaság központja volt ; nagybátyja a csanádi püspök estélyein háziasszonyként szerepelt ; ő maga is nagy házat vitt, télen Temesvárott, hol az akkori Deschán-házzal szemben, a jelenlegi Balázs-téren, az erdélyi kapu átellenében épült, négy utczára szóló Kőszeghy-féle házban lakott, amely jelenleg a Mocsonyicsaládé ; nyáron bukoveczi birtokán, hol a falun kivül franczia ízlésben ültetett s gondozott terjedelmes parkjában színpadot tartott fenn, melyen ő maga sokszor szerepelt. Fényűző volt, hat lóval s futárral járt ; nagyúri hajlamai s fényűzésének lett következménye, hogy végnapjaiban majdnem feleslegesnek mutatkozott utódaira nézve a kieszközölt fiasítás , mert ekkor a javakból, melyeket atyja inpetrált (lásd remetei Kőszeghy-család) és szerzett, a temesvári házon kivül már csak Bukovecz maradott fenn s az is oly megterhelt állapotban, hogy tényleg fiának I. Achillnak kellett azt saját szorgalma és takarékosságával megmenteni, mondhatni, újból megszererezni. Végnapjait Pesten élte, fia által apanageiozva s midőn annak látogatására 1846-ban Bukoveczre lejött, ott márczius 22-én meghalt. A bukoveczi gör. kel. román templom udvarán lett eltemetve, a bukoveczi házi kápolna akkor még kriptával nem lévén ellátva. (D. Zsigmond és neje Kőszeghy Juditha olajfest. arczképei, Deschán Achill birtokában.) 2. Antónia, született 1787-ben Temesvárott. Sombereki Sauska Ferencz, sombereki és baári földbirtokoshoz ment nőül. 1810-ben Sombereken született fia: András Antal József Ferencz Pesten kolerában halt el 1830-ban, vagy 1831-ben. 3. /. Károly, született 1796-ban Temesvárott, honnan már 1810-ben nyugdíjba vonuló atyjával Pozsonymegyébe költözik át. Sem ő, sem leszármazói Temesmegyébe 1 Lásd Kőszeghy, Bachó, Nyéky, Baross, Gaál családokra vonatkozó fejezeteket. 2 Ered. okm. Deschán Achill birtokában. 3 Kőszeghy János építtette gör. kel. vallású jobbágyai részére.