Gyárfás István: A jász-kúnok története 4. 1542-1686 (Budapest, 1885)

Megnehezült az idők viharos járása fölötted Oh haza! halmaidon s letarolt alföldi meződön Régi halál lakik, és dühüdölten táboroz a harcz. Sirhalmok hegyeid, és völgyed sírgödör, ősi Nagyságod nagy romja magad, még állasz, alcsó Tuarezodal állván a vas erőszak ülései­­d­en. Mélyen alászállott napodat félholdú pogányság Éje borítja, s vesző h­ard pártokra bomolva Egymást, és fogyaték javadal nyomorultan emésztik. / örös/iim /i/.

Next