Családi Kör, Ismeretterjesztő Füzetek, 1994 (6-19., 1-7. szám)

1994-02-17 / 6. szám

1994. II. 17. • Családi Kör 7. szám ISMÜETTEIJESZTŐ 0» * • ~Т [UNK] ‘ ‘Ifffl'****^ ~" ~ MEGJELENIK A SOROS ALAPÍTVÁNY ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL A Családi Kör melléklete Alapító és Kiadó: Fórum - Dolgozók Kft. Újvidék Megbízott igazgató: Habram Mária A sorozatot az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület képviseletében szerkeszti a Szerkesztőbizottság: dr. Ribár Béla és Muhi Béla Szedés és tördelés: Scan Studio, Újvidék Készült a Forum Nyomdában m *i«si I \ я ■ \ / i I ШЙ Ш ámmm II Ш *%># % M­­­­­IRTA: SZAKMÁNY LAJOS mgr. A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET ALAPJAI 1905-ben, 26 éves korában az Annalen der Physik című né­met folyóiratban Albert Einstein három cikket jelentetett meg: az elsőt a Brown-mozgásról, a másodikat a fényelektromos ha­tásról és a harmadikat a „Mozgó testek elektrodinamikájáról” címmel a relativitáselméletéről. Ezekkel a cikkekkel a fiatal Einstein valósággal berobbant a tudományba. Habár a relativi­táselmélet úgyszólván a levegőben lógott, a kortársak mégsem értékelték azonnal a jelentőségét. A Nobel-díjat Einstein a fényelektromos hatás magyarázatáért kapta. Hogy a mozgás viszonylagos (relatív), már régen tudták. A fizikában a mozgásokat koordináta-rendszerben szokás ábrá­zolni. Ez általában a derékszögű Descartes-féle koordináta­­rendszer és a Földhöz van rögzítve (pl. a szoba sarka). Ha a koordináta-rendszer középpontjából egy fénysugár indul „c” sebességgel „t” idő alatt, r-öt távolságra jut. Ezt az „r” távol­TARTALOM: Fizika IV. 1 Matematika IV. (1. rész) 28 ságot kifejezhetjük a Pitagorasz-tétel alkalmazásával a követke­ző módon: x2 + y2 + z2 + r2, illetve: x2 + y2 + z2-c2t2 = 0 (1) Képzeljük el, hogy a koordinátatengelyek megkettőződnek, és ez a második koordináta-rendszer elkezd „x” irányba egy egyenletes „v” sebességgel siklani (lásd a 2. ábrát). Egy pontnak a koordinátái között a mozgó „K” és az álló „K” koordináta­­rendszerben kifejezve a következő kapcsolat érvényes: Ezek az összefüggések a matematikában koordináta transz­formáció néven ismeretesek, a fizikában ez a Galilei-féle transz­­formáció. Ha most ezt a transzformációt alkalmazzuk a fénysugár terjedésére, azaz behelyettesítjük a (2) és (1) képlet­be, azt kapjuk, hogy: (x’)2 + (У)2+ (z*)2- C2- t?= - 2x*-vt— v2- t2 (3) км«тммм«( x’ = X- vt x= x" + vt /= У У= Ÿ z’ = z z= z’ e= t t= t’ 1

Next