Családi Kör, 2007. október-december (18. évfolyam, 40-52. szám)

2007-10-18 / 42. szám

Keveset és jót A bor gyógyító hatásáról dr. Fehér János budapesti egyetemi tanárral •MHjra felfedeznénk a bor jótékony ha­­­­tását, az ember testi-lelki életének karbantartásában betöltött áldá­sos szerepét? A jelek szerint igen, hi­szen annak ellenére, hogy az emberiség bor­­fogyasztásáról már az időszámításunk előtti 3500-as évekből vannak megbízható tárgyi emléke­ink, napjaink embere általá­ban csak az élvezetek forrá­sának tekinti a finom nedűt. Pedig nem csupán az. Nem­csak szem-szájnak ingere, hanem hasznos működte­tője is a szervezetnek. Ezt olyan szakember is meg­erősítette egy nemrégi elő­adásában, mint dr. Fehér János belgyógyász-májku­­tató professzor, akinek szá­mos tudományos rangja és pozíciója között elég meg­említeni, hogy tíz éven át vezette a budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikáját, hogy ő alapította a Magyar Májkutatási Társaságot, s hogy főszerkesztője a magyar Orvosi Hetilapnak... Az adott témá­ban azonban a legfontosabb kiemelni, hogy Bükkfürdőn évente ő szervezi meg az élet­örömről szóló tudományos konferenciákat az­zal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az élet­öröm fontosságára. A ma embere - mint nagyon sokszor a sa­ját életünkben is tapasztalhatjuk - hajszolja az élvezeteket, és a hajszában nem tudja intenzí­ven átélni a boldogságot. Pedig megannyi ap­róság lehet a hétköznapi boldogságot ered­ményező öröm forrása, például egy pohár jó nemes bor is. Az öröm forrása A professzor úr a bor gyógyító erejéről egy alapítványi felkérésre (a San Marco Alapítvány Szabadegyetemén) Óbudán tartott előadást nagyszámú közönség előtt, és a téma telitalá­latnak bizonyult: érdeklődő embereket találtak a betegségmegelőző felvilágosító munka és az egészség mint érték köré.­­ A téma akár hobbim is lehetne, de kutatási területem is, így külön jóság a hobbiról beszél­ni. Az életöröm-konferenciák megerősítik azt a filozófiát, hogy minden, ami az embereknek jó, azaz a lelki boldogság, a szellemi öröm, a tes­ti élvezet (akár a bor, akár a szerelem) növeli az immunoglobulinok jelenlétét a szervezetben, segít védekezni a betegség ellen, és elősegíti, hogy hosszabban éljünk. Az életöröm megta­lálásával akár 50-60 éves korunkban is megnö­velhetjük az életünk hosszát - mondja dr. Fe­hér János, s a témánál maradva nézzük, milyen öröm forrása lehet a bor! Mint tudjuk, a bor szinte egyidős az ember­rel. Az Ószövetségből ismert, hogy már Noé is szőlőt ültetett, és bort készített. De tudjuk azt is, hogy az i. e. 3500-as évekből szárma­zó sumér gyógyszerkönyv is említi a bort, számos mú­zeum őrzi boroskancsók, borosedények emlékét, de ismertek olyan írásos em­lékek is, amelyek arról szá­molnak be, hogy a bort asztma, székrekedés, epi­lepszia, depresszió, emész­tési zavarok, sárgaság ese­tében gyógyszerként is alkalmazzák. A Talmud sze­rint,, bor a gyógyszerek legjobbika, amikor a bor hiányzik, szükség lehet or­vosságra". Az orvosok mégsem szí­vesen idézik a betegnek az olyan gyógyulási tapasz­talatokat, amelyekben az alkoholt tartalmazó ital játszotta a főszerepet. Hiszen halandó, élve­zethajhász emberek vagyunk, nagyon sokan éppen a korban találják meg az öröm forrá­sát, ezért mi garantálja azt, hogy tartani tud­juk magunkat a mértékletességhez. Márpe­dig mértékletesség nélkül nincs gyógyhatás, Platón ógörög filozófus is megmondta, hogy a részegség ártalmas az embereknek, az Ószövetség pedig így fogalmaz: „A mérték­kel fogyasztott bor a test és a szív öröme." A kulcsszó tehát a bor gyógyító hatásának ese­tében is a mértékletesség, függetlenül attól, hogy egyes boroknak valóságos varázserőt tulajdonítanak. A magyar borkultúra vonat­kozásában például feljegyezték, hogy a som­lói bor nászéjszakán történő fogyasztása elő­segíti, hogy fiú utód szülessen, és állítólag a Habsburg-család következetesen tartja is magát ehhez a hagyományhoz... Csak mértékletesen! Maradjunk tehát annyiban, hogy a bor csak mértékletes fogyasztás esetén gyógyít! A túl­zott, napi 1 liternél több fogyasztása az embe­ri szervezet minden részét károsítja, ha pedig minőségtelen italt iszunk, és metil-alkohol is a szervezetünkbe kerül, akkor egyenesen mér­gezzük magunkat. Az alkoholnak a szervezet­ben történő feldolgozása, metabolizmusa so­rán szabadgyökök képződnek, s ezek károsan hatnak a szervezetre.­­ A szabadgyökök párosítatlan moleku­lák, amelyeknek legalább egy szabad elekt­ronjuk van, és ezért instabilak, keresik a pár­jukat, és ezáltal károsítják azt a sejtrészecskét, ahol éppen jelen vannak, például az idegsejte­ket - adja meg a professzor úr az alkohol ká­ros hatásának leegyszerűsített magyarázatát. A túlzott alkoholfogyasztás miatt - egyebek között - az agyi funkciók többszörösen káro­sodnak, és zavar áll be a máj működésében is, így az élet folyamán a férfiak 10, a nők 3-5 szá­zaléka esetében jelentkezik alkohollal kapcso­latos károsodás. A máj károsodása esetében, hogy jobban megértsük a folyamatot, érdemes elidőzni egy szemléletes jelenségnél. A falun élő idősebb és fiatalabb korosztály egyaránt tanúja lehetett az életében, hogy az otthon, udvarban nevelt kacsákat és libá­kat ősszel befogják és tömik a háziasszonyok. Vagyis több kukoricát erőltetnek bele, mint amennyit egyébként megenne. A szűk he­lyen tartott, túletetett jószág meghízik, és el­­zsírosodik a mája is, azaz a májban zsír rakódik fel. A zsírfelrakódást azonban kötőszöveti ros­tok keletkezése kíséri, és ezek következtében betegség alakul ki. Ám mielőtt megbeteged­ne a szeptemberben befogott jószág, Szent Márton-nap táján asztalra kerülhet az aktuális év első nemes borával együtt... Ha az ember is sok szénhidrátot visz a szervezetébe (a liba- és kacsatömés esetében a kukorica tartalmazza a sok szénhidrátot), az ő májában is fokozatosan felhalmozódnak a zsírok. Ez történik a mérték­telen mennyiségű alkoholt fogyasztó ember szervezetében is, ugyanis az alkoholos italban is van szénhidrát. Akkor hát mennyi az ajánlott mennyiség, ami jótékonyan hat a szervezetre? Vizsgálatok szerint a napi 4-6 egységnyi bor már kárt okoz a férfiakban, és a napi 2-4 egy­ségnyi káros a női szervezetre. Ha tudjuk, hogy egy egység 1 deciliter, akkor már a válasz is is­mert: nőknél napi 1 deci, férfiaknál akár 2 deci elfogadott mérték lehet, természetesen akkor, ha jó bort iszunk. Francia paradoxon A bor minőségének rendkívüli szerepé­vel magyarázható az úgynevezett francia paradoxon, ugyanis annak ellenére, hogy a franciák tiszta szeszben számolva a maguk 15 liternyi kortyolgatásával a világban élen járnak az alkoholfogyasztásban, náluk ke­vesebb a szív- és érrendszeri megbetege­dés, mint más európai országokban. Erre magyarázatul a vörösborban levő polifenol (antioxidáns) anyagok szolgálnak, amelyek csökkentik a sejtkárosodást. Adott eset­ben tehát a túlzott alkoholfogyasztás elle­nére a franciák azzal kerülik el a bajt, hogy nem égetett szeszt, hanem finom vörösbort isznak rendszeresen. De nemcsak a francia, hanem a magyar borban és a mi tájegysé­günk boraiban is található polifenol, tehát a mi borainknak is megvan a gyógyhatásuk - tudom meg a professzor úrtól, és lejegy­­zem azt a mondatát is, hogy koleszterincsök­kentés esetében egy pohár jó bor többet ér, mint valamilyen lipidcsökkentő anyag. Összegezésképp: 1-2 deci bor (sör és tö­mény nem ajánlott) csökkenti a szív és májbe­tegségek kockázatát, de ha többet fogyasz- 2007. október 18. 20

Next