Családi Kör, 2007. október-december (18. évfolyam, 40-52. szám)
2007-10-18 / 42. szám
Keveset és jót A bor gyógyító hatásáról dr. Fehér János budapesti egyetemi tanárral •MHjra felfedeznénk a bor jótékony hatását, az ember testi-lelki életének karbantartásában betöltött áldásos szerepét? A jelek szerint igen, hiszen annak ellenére, hogy az emberiség borfogyasztásáról már az időszámításunk előtti 3500-as évekből vannak megbízható tárgyi emlékeink, napjaink embere általában csak az élvezetek forrásának tekinti a finom nedűt. Pedig nem csupán az. Nemcsak szem-szájnak ingere, hanem hasznos működtetője is a szervezetnek. Ezt olyan szakember is megerősítette egy nemrégi előadásában, mint dr. Fehér János belgyógyász-májkutató professzor, akinek számos tudományos rangja és pozíciója között elég megemlíteni, hogy tíz éven át vezette a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikáját, hogy ő alapította a Magyar Májkutatási Társaságot, s hogy főszerkesztője a magyar Orvosi Hetilapnak... Az adott témában azonban a legfontosabb kiemelni, hogy Bükkfürdőn évente ő szervezi meg az életörömről szóló tudományos konferenciákat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az életöröm fontosságára. A ma embere - mint nagyon sokszor a saját életünkben is tapasztalhatjuk - hajszolja az élvezeteket, és a hajszában nem tudja intenzíven átélni a boldogságot. Pedig megannyi apróság lehet a hétköznapi boldogságot eredményező öröm forrása, például egy pohár jó nemes bor is. Az öröm forrása A professzor úr a bor gyógyító erejéről egy alapítványi felkérésre (a San Marco Alapítvány Szabadegyetemén) Óbudán tartott előadást nagyszámú közönség előtt, és a téma telitalálatnak bizonyult: érdeklődő embereket találtak a betegségmegelőző felvilágosító munka és az egészség mint érték köré. A téma akár hobbim is lehetne, de kutatási területem is, így külön jóság a hobbiról beszélni. Az életöröm-konferenciák megerősítik azt a filozófiát, hogy minden, ami az embereknek jó, azaz a lelki boldogság, a szellemi öröm, a testi élvezet (akár a bor, akár a szerelem) növeli az immunoglobulinok jelenlétét a szervezetben, segít védekezni a betegség ellen, és elősegíti, hogy hosszabban éljünk. Az életöröm megtalálásával akár 50-60 éves korunkban is megnövelhetjük az életünk hosszát - mondja dr. Fehér János, s a témánál maradva nézzük, milyen öröm forrása lehet a bor! Mint tudjuk, a bor szinte egyidős az emberrel. Az Ószövetségből ismert, hogy már Noé is szőlőt ültetett, és bort készített. De tudjuk azt is, hogy az i. e. 3500-as évekből származó sumér gyógyszerkönyv is említi a bort, számos múzeum őrzi boroskancsók, borosedények emlékét, de ismertek olyan írásos emlékek is, amelyek arról számolnak be, hogy a bort asztma, székrekedés, epilepszia, depresszió, emésztési zavarok, sárgaság esetében gyógyszerként is alkalmazzák. A Talmud szerint,, bor a gyógyszerek legjobbika, amikor a bor hiányzik, szükség lehet orvosságra". Az orvosok mégsem szívesen idézik a betegnek az olyan gyógyulási tapasztalatokat, amelyekben az alkoholt tartalmazó ital játszotta a főszerepet. Hiszen halandó, élvezethajhász emberek vagyunk, nagyon sokan éppen a korban találják meg az öröm forrását, ezért mi garantálja azt, hogy tartani tudjuk magunkat a mértékletességhez. Márpedig mértékletesség nélkül nincs gyógyhatás, Platón ógörög filozófus is megmondta, hogy a részegség ártalmas az embereknek, az Ószövetség pedig így fogalmaz: „A mértékkel fogyasztott bor a test és a szív öröme." A kulcsszó tehát a bor gyógyító hatásának esetében is a mértékletesség, függetlenül attól, hogy egyes boroknak valóságos varázserőt tulajdonítanak. A magyar borkultúra vonatkozásában például feljegyezték, hogy a somlói bor nászéjszakán történő fogyasztása elősegíti, hogy fiú utód szülessen, és állítólag a Habsburg-család következetesen tartja is magát ehhez a hagyományhoz... Csak mértékletesen! Maradjunk tehát annyiban, hogy a bor csak mértékletes fogyasztás esetén gyógyít! A túlzott, napi 1 liternél több fogyasztása az emberi szervezet minden részét károsítja, ha pedig minőségtelen italt iszunk, és metil-alkohol is a szervezetünkbe kerül, akkor egyenesen mérgezzük magunkat. Az alkoholnak a szervezetben történő feldolgozása, metabolizmusa során szabadgyökök képződnek, s ezek károsan hatnak a szervezetre. A szabadgyökök párosítatlan molekulák, amelyeknek legalább egy szabad elektronjuk van, és ezért instabilak, keresik a párjukat, és ezáltal károsítják azt a sejtrészecskét, ahol éppen jelen vannak, például az idegsejteket - adja meg a professzor úr az alkohol káros hatásának leegyszerűsített magyarázatát. A túlzott alkoholfogyasztás miatt - egyebek között - az agyi funkciók többszörösen károsodnak, és zavar áll be a máj működésében is, így az élet folyamán a férfiak 10, a nők 3-5 százaléka esetében jelentkezik alkohollal kapcsolatos károsodás. A máj károsodása esetében, hogy jobban megértsük a folyamatot, érdemes elidőzni egy szemléletes jelenségnél. A falun élő idősebb és fiatalabb korosztály egyaránt tanúja lehetett az életében, hogy az otthon, udvarban nevelt kacsákat és libákat ősszel befogják és tömik a háziasszonyok. Vagyis több kukoricát erőltetnek bele, mint amennyit egyébként megenne. A szűk helyen tartott, túletetett jószág meghízik, és elzsírosodik a mája is, azaz a májban zsír rakódik fel. A zsírfelrakódást azonban kötőszöveti rostok keletkezése kíséri, és ezek következtében betegség alakul ki. Ám mielőtt megbetegedne a szeptemberben befogott jószág, Szent Márton-nap táján asztalra kerülhet az aktuális év első nemes borával együtt... Ha az ember is sok szénhidrátot visz a szervezetébe (a liba- és kacsatömés esetében a kukorica tartalmazza a sok szénhidrátot), az ő májában is fokozatosan felhalmozódnak a zsírok. Ez történik a mértéktelen mennyiségű alkoholt fogyasztó ember szervezetében is, ugyanis az alkoholos italban is van szénhidrát. Akkor hát mennyi az ajánlott mennyiség, ami jótékonyan hat a szervezetre? Vizsgálatok szerint a napi 4-6 egységnyi bor már kárt okoz a férfiakban, és a napi 2-4 egységnyi káros a női szervezetre. Ha tudjuk, hogy egy egység 1 deciliter, akkor már a válasz is ismert: nőknél napi 1 deci, férfiaknál akár 2 deci elfogadott mérték lehet, természetesen akkor, ha jó bort iszunk. Francia paradoxon A bor minőségének rendkívüli szerepével magyarázható az úgynevezett francia paradoxon, ugyanis annak ellenére, hogy a franciák tiszta szeszben számolva a maguk 15 liternyi kortyolgatásával a világban élen járnak az alkoholfogyasztásban, náluk kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés, mint más európai országokban. Erre magyarázatul a vörösborban levő polifenol (antioxidáns) anyagok szolgálnak, amelyek csökkentik a sejtkárosodást. Adott esetben tehát a túlzott alkoholfogyasztás ellenére a franciák azzal kerülik el a bajt, hogy nem égetett szeszt, hanem finom vörösbort isznak rendszeresen. De nemcsak a francia, hanem a magyar borban és a mi tájegységünk boraiban is található polifenol, tehát a mi borainknak is megvan a gyógyhatásuk - tudom meg a professzor úrtól, és lejegyzem azt a mondatát is, hogy koleszterincsökkentés esetében egy pohár jó bor többet ér, mint valamilyen lipidcsökkentő anyag. Összegezésképp: 1-2 deci bor (sör és tömény nem ajánlott) csökkenti a szív és májbetegségek kockázatát, de ha többet fogyasz- 2007. október 18. 20