Csicsó - Csicsói Hírmondó, 2017 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2017-04-14 / 1. szám

Csicsó időszakosan megjelenő ingyenes lapja _____V. évfolyam 1. szám - 2017. április 14. „Miért keresitek az élőt a halottak között?” (Lukács 24,5) Kedves Testvéreim, hamarosan elérkezik a keresztyénség legnagyobb ünnepe, amikor Jézus feltámadására emlékezünk. Ez a kifejezés, hogy „emlékezünk”, már elfordítja az ember figyelmét a lényegről. Meggyőződésem szerint Jézusra ma sem kell „emlékezni”, mert Ő nem egy halott, aki előtt a halálának évfordulóján 2000 éve tisztelgünk és lerójuk a kegyeletünket. Az angyalok a Jézus sírjá­hoz érkezőket azonnal átállítják egy másik síkra és értelmezésre: ne keressétek a halottak között azt, aki él, mert ott soha nem fogjátok megtalálni Őt. Alapvetően ez egy csodálatos örömhír, aki meghalt él és feltámadott. Mégis az egyház története, a ke­resztyének élete sokszor nem tükrö­zi ennek a csodának a valódiságát. Az Egyház sokszor úgy él ebben a világban, mintha neki az len­ne a feladata, hogy őrizze nagy halott­jának az emlékét. Múzeumokat, ka­­tedrálisokat emelt Jézus emlékére, csak éppen élet, valódiság nincsen benne. Az emlékezők megérkeznek, „kifizetik a belépőjegyüket a tárlatra” és mennek tovább egy szép emlékkel gazdagodva. A hívők pe­dig olyan enerváltan élik meg a mindennapjaikat, hogy az örömnek, a csodának még a szikrája sem látszódik rajtuk. Pedig Jézus feltámadása után, a mennybemenetele előtt személyesen elmondta, mi lehet a mi örömünk forrása, mi a feladatunk és ho­gyan kell élnünk ebben a világban. Amióta az Egy­ház ennek nem engedelmes szolgája, azóta erőtlen Húsvét margójára Az első keresztyén gyülekezetek minden nap megélték az élő Krisztus örömünnepét. Az itt olvasható írásra idős Bödők Dénes lett egy ne­hezen olvasható újság lapján és lemásolta, fel­tüntetve a szerzőt. Köszönjük, hogy megosztot­ta velünk felfedezését. Tovább kutakodva az interneten megta­láltam az írás szerzőjét, Ny. Kálmán Csaba re­formátus lelkészt. Felvettem vele a kapcsolatot, és kérésemre nagytiszteletű úr elküldte a teljes írást. Hálásan köszönjük. Az idézethez tartozó történetet megtalálják a Bibliában és a Csicsói Hírmondó tavalyi húsvéti számában is. (NA.) nedett el a keresztyénség a világban és Európában. Figyeljünk egy kicsit, milyen igéket hagyott hátra nekünk a mi Urunk, hogy életünk megújulhasson, szívünk és lelkünk boldogan örvendezzen húsvét szép ünnepe alkalmából. 1. „Békesség Néktek...” A békesség az öröm forrása! Jézusnak ez az első, szava mikor a tanítványok közé lép és nem­csak azért, hogy az emberi félelmeket elűzze, ha­nem azért is, hogy meghirdesse az emberiség életé­ben azt az új korszakot, amelyben az embernek nem kell félnie Isten haragjától, mert a megváltás csodája végbement. Az Istennel megbékélt ember boldog és hálás szívű emberré lesz, aki nem fél és retteg a holnap felől, mert tudja, az élete el van rejtve Isten kegyelmében. 2. „Ti veletek vagyok minden napon...” A bizonyságtétel, az evangélium megélt hir­detése a mi feladatunk! A keresztyénség ereje nem az egyházi szervezetben rejlik, nem is hívők hitéből táplálkozik, hanem abból, hogy a mi Urunk itt él közöttünk és bennünk. Minden napon velünk van, velünk lehet! Végre döbbenjen rá a szívünk, éle­tünk, hogy Jézus a mindennapok Istene és nem az ünnepeké! Igen, velünk van, velünk lehet jóban és rosszban, életünkben és halálunkban egyaránt. En­ „Noli me tangere!” (Ne érints engem!) Benczúr Gyula festménye

Next