Csongrádmegyei Hirlap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

A Szovjetunió ipari leemelése Március 7-EHIGSZ Vasárnap választások 1956-ban csaknem 11 százalékkal a lölsó első húzása lesznek Romániában volt magasabb, mint 1955-ben Egymilliárd­ paddal növekedett a gabonatermés is • 50 millió a Szovjetunióban foglalkoztatott munkások és alkaim ivottak szánta A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése az 1956-os népgazdasági terv teljesítéséről Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió Miniszter­tanácsa mellett működő Köz­ponti Statisztikai Hivatal közle­ményt adott ki a Szovjetunió 1050. évi népgazdaságfejlesztési tervének teljesítéséről. A közle­mény rámutat arra, hogy az ipar­­ egészében véve túlteljesítet­te évi tervét. Újabb sikerekről lehet, beszámolni az ipar, és min­denek előtt a nehézipar fejleszté­sében. A Szovjetunió iparának­­ rem­élése. 1956-ban majdnem 11­­ százalékkal volt magasabb, mint 1953-ben. Túlteljesítették az évi tervet sok, igen fontos termelési ágazatban, így a kőolaj-,a gáz-, kokszolószé­n-, fűtőpali-, villany­­energia-, alumínium-, színesfém­­termelésben, a műtrágya-, a vizi­­turbina-, a Diesel-motorok, az előregyártott épületelemek, a vasúti kocsik, a tehergépkocsik és sok egyéb termék gyártásá-­­­ban. Nagymennyiségű gyapjúszöve­tet, lábbelit, konfekciós árut, kötött- és szövöttárut, órát, mo­torkerékpárt, állati zsiradékot,­­ tejterméket, étolajat, hentesárut,­­ teát, bort és egyéb cikket bocsá­tottak az évi terven felül a la­kosság rendelkezésére. A közlemény szerint, jóllehet, az ipar egészében véve túlteljesí­tette évi tervét, egyes ágak fej- , 1"Időjében komoly fogyatékossá­ ,­gok mutatkoztak. Elmaradás volt észlelhető a tervelőirányzathoz • képest a szénkitermelésben, » fin»-, a cementgyártásban, a fa- ^ kitermelésben, s ez bizonyos ne- • hézségeket idézett elő egyes nép­­gazdasági ágazatok munkájában. Néhány minisztérium nem telje­sítette sem globális, sem az egyes termelési ágazatokra elő- (­írt tervét A Szovjetunió nyersvas-, acél- és hengerelt fém termelése 1956- ban 7 , százalékkal, a szénkiter- ■ melés 10, a kőolajtermelés 18, a valanyenergiatermelés 13 száza-­­­lékkal múlta felül az előző évi színvonalat.­­ A népgazdaság valamennyi , ágában tovább h­aladt előre a villamosítás, a komplex­ gépesí­tés és automatizálás, a legkor­szerűbb, magas termelékenységet biztosító berendezések és a kor­szerű gyártási eljárások megho­nosítása. * A szovjet gépipar több mint­ 1000 igen fontos új gépkonstruk-­ ciót bocsátott az ipar, az építke-­ zés és a mezőgazdaság rendelke-­ zésére. Működésbe állítottak­ mintegy 1500 automata- és sza-­ lagrendszerű gépsort.­­ Munkálatok folytak az atom-­ erő felhasználásának m­eghonosí-­ tására a különböző gyártási fo-­ lyamatokban, így felhasználták­ a rádióisotópokat a kohászati­ folyamat, az acélgyártás vizsgá-­ latánál, technológiai eljárások és­ intenzitásuk ellenőrzésénél, hen­­­gerelt fémek gyártásánál, széle-­­sebb körű alkalmazásra találtak a­ rádióaktív izotópok a gyógyá-­­szatban és az orvostudományi­ kutató munkában.­­ 1956-ban számtalan megnyil­vánulása volt a feltalálók és ész-­ szerűsítők kezdeményezőkészsé-­ gének és leleményességének. A­ népgazdaságban­ több mint­ 1.200000 találmányt, műszaki­ tökéletesítést és ésszerűsítést va­­­lósítottak meg. A Szovjetunió a mezőgazda-­ Ságban 1956-ban kiemelkedő si­­­kereket ért el. Az 1956-os termés-­ re megmunkált földterület mint-­­egy 195 millió hektár volt, vagy-­­is 8,9 millió hektárral több­ mint 1955-ben és majdnem 38, millió hektárral több, mint 3 f­ővel ezelőtt. A szemesterményakt, vetésterülete az utolsó három­. év leforgása alatt majdnem 22!! millió hektárral, ezen belül ki­i búza vetésterülete 14 millió hek-­­tárral növekedett. A Szovjetunió­ szemestem­ény-termelése 1936-­ ban hozzávetőleg 20 százalékkal­ s­zárnyalta túl az 1955-ös szín-­ vonalat, és magasan fölötte volt, az eddig elért legkedvezőbb or-­ tzágos terméseredménynek is.­­ 1955-höz viszonyítva entelke-: d­ett az országban az állati ter­­­mékek, így a tej, a h­ús, a tojás,­ a gyapjú stb. termelése. Növe-­ kedett a begyűjtött és felvásá-; folt mezőgazdasági­­ termékek, ttzennyisége. Az 1957. január­ba b­­egyűjtött gabonamennyiség — sem számítva a visszatérítést, éz­­ más termékekben eszközölt be­szolgáltatást — hárommilliárd háromszáznégymillió púd volt vagyis egymilliárd púddal több mint a legjobb termésű évek át­lga. Lényegében növekedett s lószolgáltatott gyapot, hús, bor fonya mennyisége. Tovább erősödött a szovjet mezőgazdaság anyagi és mttsza­­ti bázisa. A mezőgazdaság 1956- ban (tizenöt lóerősre átszámítva) 148 000 traktort, 114 000 teherg­­épkocsit, 56 000 gabonákon, fém­t és sok egyéb gépet kapott A tervjelentés beruházási fe­­ezete elmondja, hogy az 1956- os állami beruházások összege 186 milliárd rubelt tett ki, él­lymódon 17 százalékkal múlta elül az 1955-ös beruházási szín­vonalat. Az 1956-os állami be­ruházási tervet 94 százalékra tel­esítették, üzembe helyezte t­öbb mint 800 nagy állami ipar­vállalatot. Az elmúlt esztendőben fokozó lett a Szovjetunió bel- és külke­­eskedelme. A belföldi kiskeres­­kedelmi áruforgalom összege 956-ban 547 milliárd rubel élt, és az elmúlt évhez képest, viszonyított árakban kifejezve 15 milliárd rubeles emelkedést mutatott. A falusi kereskedelmet ebonyolító fogyasztási szövetke­ztek kiskereskedelmi áruforgal­­ma 1955-h­öz képest 11 száza­­ékkal emelkedett. Tovább bővült a Szovjetunió klkereskedelme. Az ország kül­­kereskedelmi áruforgalma 1955- töz képest 9 százalékkal emelke­­dett. Fokozódott a kereskedelem a népi demokratikus országok­­tól, továbbá számos nyugati európai, közel-keleti és délkelet­­izsiai országgal. A Központi Statisztikai Hiva­­al közleménye rámutat arra, hogy a Szovjetunió népgazdasá­gban foglalkoztatott munkások is alkalmazottak száma 1960 végén 50 milliót tett ki és 2,1 m­ilióval meghaladta az 1955-ös év végén elért színvonalat. A jelzett tervidőszakban tovább javult a nép anyagi helyzete, és eme­lkedett kul­turális színvonala. A Szov­jetunió nemzeti jövedelme 1650-ban 12 százalékkal volt­­ magasabb, mint az előző év-­­ ben. A munkások­ és alkal-­­ mazottak átlagbére 1955-höz­­ viszonyítva 3 százalékkal, a­­ nyugdíjak és segélyeik ösz-­­ szege 10 százalékkal emel-­­ kedett. A páralatok pénz-­­ beli és természetbeni jövő- j jövedelme 1956-ban viszonyí­­­tott árakban kifejezve, 12 százalékkal nőtt. Az elmúlt esztendőben to­­­­vábbi nagy jelentőségű in­­t­­ézkedéseik­­szolgálták a nép­i életkör­ülmény adnék javítá­sát, 1956. október 1-től lé­nyegesen emelték majdnem 15 millió ember állami nyug­díját. A technikumokon és egyéb középfokú iskolákon mint­egy 2 millió ember tanult. A főiskoláik és a középfokú szakiskolák több­ mint 760 ezer fiatal szakembert bo­­­­csájtotta­k az ország rendelte-­­ zésére, 126.000-rel többet,­­ múlt 1955-ben. A tudom­á­­­­nyos dolgozók száma egy év­­ alatt több mint 15 000-rel nö-­­­vekedett, és 1956 végén elér-­­­te a 239 ezret. . Az anyagi és kulturális­­ életszínvonal gyorsütemű­­ emelkedése, valamint a la­­j­kosság egészségügyi ellátá­sának további javulása ered-­­­ményeképpen az általános és­­ a gyermekh­alálozási arány­­szám tovább csö­kkent, az át­lagos életkor emelkedett. 1956-ban a halálozási arány­szám 1000 lakosra­­számítva 7­7 volt, szemben az 1955-ös 8,2-vel. A Szovjetunió 1950. évi népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményei ar­ról tanúskodnak — mutat rá végezetül a közlemény —, hogy a szovjet nép az SZKP XX. kongresszusán hozott határozatok megvalósításá­val újabb sikereket vívott ki a népgazdaság minden ágá­nak fejlesztésében, saját anyagi jóléténél, fokozásá­ban és művelődési színvona- ' lának emelésében. Március 7-én kerül sor a­­­lottó első húzására, s a pénz- j­­egynyomdában már nyom- ; ják a lottó szelvényeit. A­­ szelvényekből egyelőre más-­­ félmillió készül, rózsaszín f papíron, felvete nyomással. A­­ szelvény igazoló, ellenőrző és 1 fogadási szelvényből áll,­­ amelyek mindegyikén meg-­­­található az 1990-ig terjedő | számsor. Minden szelvényen , 5 helyen van szám, ebből 3 a szelvényszámot jelzi, kettő pedig a jutalomsorsoláshoz szükséges. Ezek alapján tart­ják meg ugyanis a havonta sorra kerülő jutalomsorsolá­sokat. A sportfogadási és lottó igazgatóságon már a további lottósorsolások , előkészüle­tein dolgoznak. Úgy tervezik, hogy a lottó-szelvények pa­pírjának színét hétről hétre változtatják. A második hé­­­­ten például világoskék, a­­ harmadikon sárga szelvé-­­­nyen próbálhatnak szeren-­­ csét a fogadók. A lottó ára ugyanannyi lesz, mint a totóé. A bevétel felét fordítják a nyeremé­nyekre, 10 százalékát pedig tárgy­jutalomként havonta egyszer kisorsolják. A tárgy­­jutalmakról még nem dön­töttek, de a kívánságlistán családi ház, autó, televízió, mosógép, külföldi társasuta­zás, motorkerékpár, zenegép, hűtőszekrény és még sok más szerepel. Az államnak fennmaradó részt laikiásépít­­kezésekre fordítják. Az új­ságírók megkérdezték, hogy külföldön a bevételnek há­nyadrészét sorsolják ki. Kö­­zölték az OTP szakemberei, hogy általában 50 százalé­kát, az olaszoső például 45 százalékát fizetik vissza ná­lunk a tárgy­jutalmakkal együtt a befizetett összeg 60 százalékát kapják vissza a játékosok. A lottó-sorsolások már­cius 7-től minden héten csü­törtökön délután nyilváno­sak lesznek, sorsolási bizott­ság és közjegyző jelenlété­­ben. A szelvényeket vidéken legkésőbb szerdán, a fővá­rosban pedig csütörtökön , délelőtt leéli bedobni a pos-­­­tán, vagy a totót lottó-lá- t­sákba.­­ A fasiszták által felrobbantott Szabadság-szobor alkotójánál -edtőfaiáé *********** 'k­üstnőHcUtál : A na­­tokban elhatároztuk, hogy meg­látogatjuk Kisfaludy-Stróbl Zsigmon­­­dot a kiváló magyar szobrászművészt, akinek alkotásai Budapest számos terét díszítik. A szovjet embereit jól ismerik e kiváló szobrász műveit. A múlt év­ben Moszkvában rendezett, kiállításon általános elismerést nyertek.­­ Stróbl Zsigmond szívélyesen foga­dott bennünket műtermében, a Nép­­­stadiontól nem messze fekvő kis villá­jában, kék munkaköpenyben lőtt elénk. Kezén még ott volta­­ a sííosz nyomai. Egészen egyedül volt, ha csak a bozontos Dünkutyáját nem számít­juk, amely naszv figyelemmel kísérte, mindenüvé gazdáját.­­ A műterem közepét hatalmas lovas­­szobor váza foglalja el Mellette egy majdnem befejezett, gyönyörűen ki­dolgozott mellszobor áll, amely 190 évvel ezelőtt élt híres magyar szob­rászt, Izsó Miklóst ábrázolta. Látva érdeklődésünket, Stróbl így szólt: — Hát isten. Mi nem sztrájkolunk, hanem dolgozunk. Ugyanis a munka maga, az élet. A 72 esztendős mester valóban min­dennél többre becsüli, mindennél job­ban szereti a munkát, az alkotást. Lelkesen szinte magafeledten dolgo­zik, észre sem veszi, hogy a műterem­ben hideg van, hogy kevés az an­yag, stb. Változatlan optimizmussal mon­dogat­ja:­­— Minden rendbe jön ... Persze, •kicsiny a műterem, nincs eláa aívsz. Ha segédem hiányzik, valahol nagyon ■ messze jár most. Da munka nélkül ‘■nem lehet megélni.­­ Stróbl Zsigmond megmutatja K. J.­­.Vorosilov szobrát, és sokáig őszinte hévvel mesél nekünk az ő ..hűséges és nagy barátjáról“. A műteremben ott találjuk a naivtehetség magyar szobrászművész világhírű alkotásai­nak egész sorát. Fölindultan mondja el, hogy néhány budapesti szobrát, amelyek a németc barátságát, a békét és humanizmust ábrázoljá­k, a Horthy­­fasiszta bandák tönkretették Indítvá­nyoztuk, hogy menjünk végig a váro­son, hogy győződjek meg mindenről saját szemével. Kőbányán vagyunk, Budapest egyik külvárosában. A park közepén áll Stróbl egyik műve. Egy felszabadító orosz katonát ábrázol, amint kezet ráz a magyar munkással. A bronz alakok most ott hevernek a talpazat tövénél. A szovjet katona arcát teljesen szét­roncsolták. Stróbl Zsigmond dermedten nézi a pusztítást. — Borzalmas, — szól — erre nem lehet mentség. Nehéz nekem így lát­nom ezt a szobrot. Gyűlölöm azokat, akire tönkre teszik a művészi alkotá­sokat, akik megcsúfolják a népek ba­rátságát, testvériségért. Stróbl kezdi félredobni a szobron heverő törmeléket és próbál­ja letisztí­tani róla a sarat. Megyünk fel a Gellért-helyre, ahol a világszerte ismert monumentális Szabadság-szobor áll. A megvar nép állította annak emlékére, hogy felsza­badult a fasiszta iga­zból. Az öreg mester nyugtalanul tekint­­het ki a gépkocsi ablakán, már mesz­­sziről szeretné megállapítani, milyen állapotban van a kedves alkotása. Igen, itt is pusztított a barbarizmus. Le akarta gázolni, el akarta söpreni mindazt, ami a szabadságra a demok­ráciára, a humanizmusra emlékez­tetett. A fasiszták felrobbantották ez em­lékmű tövénél álló szovjet katona szobrát, széttördelték az emléktáblá­kat, amelyeken a Magyarország fel­szabadításáért vívott harcok hőseinek neve volt rávésve. Stróbl Zsigmond szemében könny csillog. A keze reszket, amint az egyik márvénytáblát fel akarja emelni. — Barátaim, — szól halkan — jobb, ha semmit sem­­kérdeznék. Nem tudok szólni sem. Csak sírni szeretnék és ki­áltani. Ezek az emberek, ezek vandá­lok. És míg ezek, a földet tapossák, nem lehet béke és nyugalom. A félig elpusztított emlékutv mel­lett szovjet őrszem állt. Búcsúzóul Stróbl Zsigmond keményen megszo­rítja az őr kezét..­. A Szabadság-téren vagyunk. A tér közepén láttuk Stróbl Zsigmond egy­­ másik alkotását, amely a magyar n­ép, és a Szovjetunió testvéri barátságát­ jelképezi. A talpazatról lerobbantott­ emlékmű félig­mét a földbe süppedt.­ A szobortcsoportban lévő alakoknak; •— még a gyermekeknek ja — hiány-­­zik a feje. ; Hallgatagon álltunk a művészet e. gyönyörű alkotásainak romjainál.­­ — Megrendül a lélek az emberben­, •— szólalt meg Stróbl Zsigmond. —­ Nem bírom tovább. A magyar művész műtermében to-­­vább folytattuk a beszélgetést. Mielőtt­ elbúcsúztunk volna a mestertől, vas­­­kos levélkötetet vett elő az asztal­i fiókból. Mind a Szovjetunióból jött,­aj barátaitól. Ismerősöktől és ismeretlen­ péktől, akik jól ismerik és forrón szer­ vetik a nagyhírű szobrászművészt. ] — Jól emlékszem rájuk —■ szólt] Stróbl. — De hogyan is feledhetném­ el, a szovjet emberekét, hiszen min-\ dia támogatási, barát segítséget kap-­ rám tőlük. Csak köszönetet mondha-\ tőle kedves barátaimnak, akik,kell együtt harcolunk a békéért és azért.­ ■hogy szén legyen az élet, és én erősen­ hiszem, hogy győzünk.­­ SZ. DIMITRIJEV ! finn kormány*tiidP tséB 'árgril Mosikvtbin * flz amw*KaS Mpvis«tfih4z mensmait« Eisenhower tervét a FAGERHOLM MOSZKVÁBAN.­­ A nemzetközi közvélemény­­ nagy figyelemmel kíséri azokat­­ a tanácskozásokat, amelyek a­­ Fagerholm miniszterelnök veze­tése alatt álló finn­ küldöttség Folytat Moszkvában a szovjet kormány vezető tagjaival. A tár­gyalások célja, hogy a két kor­mány számba vegye azokat a gazdasági és politikai tényező­ket, amelyek alkalmasak a Szov­jetunió és Finnország baráti kap­csolatainak elmélyítéséhez. Január 30-án Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a finn küldöttség tiszte­letére adott villásreggeli an­nak a kívánságának adott kife­jezést, hogy a Szovjetunió és Finnország kapcsolatai továbbra is kedvezően fejlődnek majd. Fagerholm válaszában, hangsú­lyozta: Finnország jó, szilárd,­­ őszinte és becsületes jószomszé­di viszonyt tart fenn a Szovjet­unióval, és Finnországnak to­vábbra is az a törekvése és célja, hogy állandósítsa e jó­szomszédi kapcsolatokat, ne en­gedje meg, hogy bármiféle kü­lön esemény befolyásolja azt. VÁLASZTÁSOK A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN. Va­sárnap, február 3-án — két hét­tel a lengyel szejm­ tagjainak új­raválasztása után — a Román Népköztársaságban is választá­sokra kerül a sor. Ezekben a na­pokban, a választási kampány utolsó napjaiban Románia-szerte nagy­ tömeggyűléseket tartanak, amelyeken a választók találkoz­nak képviselőjelöltjeikkel. A vá­lasztók rendkívül nagyszámú megjelenése és nagy érdeklődése a hazai és külföldi események iránt, bizonyítja, hogy­­­ román dolgozó nép egyhangúlag támo­gatja a pán és a kormány po­litikáját a szocializmus építésé­ben. A román külügyminisztérium közleménye szerint korábban, 1956 októberében a román és az amerikai kormány megállapo­dott, hogy a két ország kölcsö­nösen küldöttségeket meneszt egymás közelgő választásaira. A román kormány el is fogadta az amerikai elnökválasztásra szóló meghívást, küldöttsége látogatást tett az Egyesült Államokban. Az ezt követő időszakban azonban az Egyesült Államokban Romá­niával kapcsolatban számos olyan megnyilvánulás történt, amely teljesen ellentétes volt az amerikai kormánynak a „kölcsö­nös megértés fejlesztését“ s tales­gető kijelentéseivel. Ebben az időszakban robbant ki a men­gyarországi ellenforradalmi puccs: az amerikai vezetők és az an­e­­rik­ai hivatalos propaganda nyi­latkozata, továbbá a fokozódó uszító akciók beavatkoztak a szocialista országait belü ügyeibe, megsértették azok szuverén jo­gait. Ezek az akciók időszerűt­lenné tették azt, hogy amerikai megbízottak látogassanak el a Román Népköztársaságba, a va­­sárnap sorra kerülő általános vá­lasztásokra — állapítja meg a román külügy­minisztérium köz­lemény­e. AZ, AMERIKAIAK KÖZEP­ES É LET­E POLITIKÁJÁRÓL. Szerdán szavazott az Egyesült Államok képviselőh­áza Eisenho­wer elnök javaslata felett, amely­­ben — mint ismeretes — gazda­sági segély kiutalását kérte kö­zép-keleti államok számára, és felhatalmazást arra vonatkozóan, hogy belátása szerint amerikai katonai erőket vessen be, „ha azt valamelyik közép-keleti or­szág kérné“. A képviselőház több­sége megszavazta az elnöknek adandó felhatalmazást, ahhoz azonban, hogy az elnök éljen is ezzel a lehetőséggel, a szenátus hozzájárulása is szükséges. Az Angol Kommunista Párt politikai bizottsága nyilatkozatot adott ki a Közép-Kelet kérdései­re vonatkozólag.­ A nyilatkozat rámutat: mennyire veszélyes az Egyesült Államok jelenlegi kö­zép-keleti politikája és egyben javaslatokat tesz a Közép-Kelet békéjének megteremtésére. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az arab országoknak jo­guk van a nemzeti függetlenség­­hez és szuverenitáshoz. Eisenhower elnök heti, szerdai sajtóértekezletén újból erélyesen támogatta Dulles külpolitikáját. Az elnök leszögezte, hogy a kül­ügyminiszter által követett po­­litikát a múltban is mindig tá­mogatta. Az Északatlanti Szövetség szí- V lárds­ágáról feltett kérdésre az elnök annyit válaszolt, meggyő­ződése, hogy a szövetség erősö­dik „bizonyos látszatok ellenére is“. Válaszul a Nyugat-Németor­­szágban levő hat amerikai had­osztályról feltett kérdésre az elnök közölte, nincs szó azok hazaszállításáról, sem pedig lét­számuk növeléséről. Eisenhower sajtóértekezletén anélkül, hogy egyszer is meg­nevezte volna Tito­maradit, vagy Szaúd-Arábia királyát, le­szögezte: helyteleníti az udvari­asság hiányát olyan külföldi ál­­­ömlővel szemben, aki azért jön az Egyesült Államokba, hogy fokozza a kölcsönös megértés végkikrét az Egyesült Államok és országa között. Az elnök hangsúlyozta: ah­hoz, hogy előmozdítsák a nem­zetközi béke ügyét, nem elég csupán olyan külföldi ezemnéki­­ségekkel tanácskozni, „akik ugyanazt az eszmét védelmezik, mint az Egyesült Államok, ellen­kezőleg: időnként jó találkozni olyan állam­főkkel, akikkel a lé­nyeget eltekintve, nincs meg az összhang, pontosan azért, hogy eg­yes nézeteltéréseket kiküszö­böljenek. A külpolitika hírei — röviden Róma (MTI) A TASZSZ közli: Luigi Ixmeso, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhe­lyettese és Velio Spano, a pűrt vezetőségének tagja ja­nuár 29-én visszaérkezett Rómába, a Szovjetunió és a Magyar Népköz­társaságban tett útjéról. Lonea kijelentet­­te: „Utazásunk lehetővé tette, hogy újból eszmét, cseréltünk a­ szovjet és a rpommr neve­­tőkkel, a kétoldalú kölcsönös k­apc­solatuok szellemében. Ez a jelen pillanatban a mun­­k rásosztáni nemzetközi szoli­­taritásának fő sajátossága”. it New York (MTI). Az AFP je­­lntése szerint az ENSZ külön­­eges politikai bizottsága szer­ián úgy döntött, azt ajánlja a biztonsági Tanácsnak, hogy egyezzék bele­­ Vietnam és Dél-Korea felvételébe. Azt a szovjet javaslatot, amely­­ két Korea és a két Vietnam egyidejű felvételét kívánta, el­­vetették.

Next