Csongrád Megyei Hirlap, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

Szombat, 1958. november 1. 2 NAPLÓ ’iiiiuiHUMuuiuuuHiHumiuiiuumiimmiuumiuummmiiilillllHiUitr 1918. november 1. Sűrű ködben egész nap hull az eső A temetőkből szállingózik hazafelé a nép: asszony, ember gyerek, nyakát gallérjába húzva didereg. Nem sietnek nincs ami vonzza őket, mert nem világít a tűzhely pa­rázsa, — csak minden tizedik kémény füstöl. Messzire­ mozdonyfüttyöt hoz a szél, jönnek haza a katonák tel keserűséggel. A puska is a vállukon van, némelyikben ez még az »éles« ...A nép a tegnapot beszéli, mert már iz a hír: »Az este Budapesten, a Roheim-villában tengerész katonák sortűzzel agyonlőtték gróf Tisza Istvánt. A hír nem követte gyász­ zászló sehol. Harangkondulás is csal Geszt községben... • Asszonyi csoportban tiszt jön. ő már itthon van ok­tóber 23-a óta: akkor kapta az értesítést a szegedi pótzászló­aljtól, hogy szabadságáról nem kell visszamennie a front­ra... Igen. Mert akkor már csak az olasz harctéren szóltal a fegyverek. A 46-osok, Csongrád megye és Makó fiai még véreztek a csaták közepette ... • Egy tiszt volt a vásárhelyi temetőből hazafelé tartó tár­saságban. A piactér felől ázott, sáros frontkatonák robog­tak, szilaj indulat volt még a lépéseikben is. Az egyiknél kezében a cigarettát, az utolsót eláztatta egy kövér eső­csepp. Káromkodott. Mikor a tiszt a katonák iránt ért, a cigarettás rákiáltott: »Főhadnagy úr, le azzal az arany csil­laggal a betyár mindenit!« Nem szalutált egyik sem, csal az öreg, népfölkelő nyúlt egy újjal a sapkájához s mor­mogott valami »jó éjszakát« félét. A tiszt intett, hogy jó van, majd levágjuk a gallérról... November 2-án Budapesten a Nemzeti Tanács, a Mun­kás Tanács és a Katonatanács együttes gyűlésükön kimon­dották, hogy nincs király többé s Magyarország nem király­ság, hanem Népköztársaság... Károly király a kormányt feloldotta esküje alól. A Nemzeti Tanácsnak akkor feleskü­dött a kormány, a tiszti kar, s végigviharzott a kiáltás: Ha­zánk demokratikus, független, szabad Magyarország... Csongrád megye városaiban mindenütt megalakultak a nemzeti tanácsok s átvették a rendelkezést a közigazgatás, a rendészet terén s gondoskodtak arról, hogy legyen ke­nyér s a közgazdaság vonalán induljon meg a munka s a termelés!• Még egyszer összeült a képviselőház és a főrendiház s Szász Károly, illetőleg Wlassich Gyula elnöklete alatt ki­mondta feloszlatását. November 16-án pedig a két Ház a kupolacsarnokban gyülekezett s miután Hoch János drámai szavakkal mutatott rá, hogy most egy évezredes temető kapuja zárul be, a gyűlés gróf Károlyi Mihályt, a köztár­saság kormányzó elnökévé kiáltotta ki... Égtek már a villanylámpák, s a városházák ablakai egész éjjel világosak voltak: az új világ tábortüzei. S megjelentek a plakátok: »Fogy a kenyér, munkára fel!« (F.) Két egyszerű, de nagyszerű újítás — Sok bosszúságot, fárad­ságot okozott nemrégiben a csévelőknek, hogy gyakran lecsúszott a félig telt orsó, s ilyenkor néhány másodperc­re leállt a gép, szünetelt a gombolyítás — magyarázza a csévelőgépnél Sziveri István főművezető s mindjárt a gyakorlatban mutatja be az újítást. Varga István, a TMK mű­vezetője, Fenyvesi Antal la­katos és Takács Imre ezév tavaszán olyan kormos rög­zítőt szerkesztettek, amely leszorítja a csévelőorsót, így egy nagy orsóról 3—4 perc­cel később fogy le a vetülék. Gyémánt Kálmánná, aki ügyel a gép helyes működé­sére, szintén jól vélekedik az újításról, hiszen könnyeb­bült a munkája. Nem kell ide-oda kapkodnia, mivel a »Talpascséve rögzítő, körmös rugói« engedelmességre kényszerítik az orsókat. Évente 3172 forintot takarít meg a gyár ennek az egy­szerű újításnak az alkal­mazásával. Hasonlóan bevált L­énárt Sándor »Automata vetülék kifogyásjelző berendezés« nevű újítása is, amelyet a szövőgépeken alkalmaznak. Ennek az évi előkalkuláció­ja csaknem 3000 forintot tesz ki. A két újítás tehát 6000 forintos kimutatható megtakarítást eredményez. Ezenkívül természetesen nem olyan nagy üzem a Kiskundorozsmai Pamutszö­­vöde, csupán 124 gép zakatos épületében, de mégis ered­ményesen dolgoznak a mun­kások s ez az újítási mozga­lomnak is köszönhető. A gé­pek karbantartói, a műszaki vezetők és a szövők ésszerű­sítésekkel, újítások alkalma­zásával gyorsítják a terme­lést, javítják az áruk minő­ségét. Sok kicsi sokra megy , tartják a dorozsmaiak és ezt a gyakorlatban bizonyít­ják be. Októberben ezideig az áruk 95,9 százaléka mi­nőségileg kifogástalan, első­osztályú lett. A szeptemberi eredménynél egy százalékkal többet ér, hiszen befolyásol­ja a termelés alakulását. Az írező­gépben áthaladó pamutszálak szívósságát, fe­szességét az időjárás is be­folyásolja. Régen a gépkeze­lő szakmunkás hetedik érté­kére volt szükség, hiszen a feszesség helyességének meg­állapítását csak találomra végezték. A fonalak túlfe­­szítése következtében gyen­gébb minőségű vászon ké­szült, hiszen rugalmasságá­ból vesztett. Éppen ezért bevált Varga István újítása, a »Feszültségkiegyenlítőóra«. Ez az elmés szerkezet sza­bályozza a kikeményített fo­nal kívánt feszességét. Mivel kézzelfoghatóan nem lehet a megtakarítás összegét kiszá­mítani, ezért a TMK műve­zetője csupán 150 forintos eszmei díjat kapott újítá­sáért. Szintén egyszerű újítás, de a munkás kényelmét szolgál­ja Takács János méterező ésszerűsítése. — Nyolc évig minden nap itt álltam a gépnél, a lábam megfájdult — jegyzi meg be­széd közben Takács elvtárs, s mutatja, hogy mennyivel könnyebb most. A méterező gépre deszka­ülőkét szerelt fel s most már ülve végzi a méterezést. Gon­dolt arra is, hogyha más va­laki ül a géphez, szintén ké­sőbb, a harmadik negyed­évinél pedig csaknem két százalékkal. Tavaly 7 újítást adtak be a dolgozók, az idén pedig már ezideig hetet és elbírá­lás alatt van kettő. Amíg az elmúlt év újításai közül egyik sem olyan kimagasló, az ezévieknek többsége már előkalkulációs, vagyis nem­csak eszmei díjazást érde­mel, hanem részesedést. A rendelkezések értelmében ugyanis az évi megtakarítás összegének 2—10 százaléka az újítót illeti meg. A kifize­tés nagyságát az igazgató, a szakemberek véleményezése után egyszemélyben dönti el, nyelmesen kezelhesse. Az ülőke a kívánt magasságra állítható. a szövőde legjobb újítója — Notórius újító — mu­tatja be mosolyogva Varga Istvánt a pamutszövőde újí­tási előadója a TMK-részleg Irodájában. A 27 éves fiatalember sietve pakolja el asztaláról a szakkönyveket és magya­­rázóan megszólal: — Az igazgatóság le szok­ta küldeni a különböző szak­lapokat, azt tanulmányozzuk. Néhány percre ráértem s a német nyelven megjelent Textilipari tudósítások egyik számát nézegettem. Tudok németül... — Hány újításom van? — ez komoly kérdés. De úgy gondolom, nem mondok so­kat, ha kijelentem, hogy 10— 15 elfogadott — mondja be­szélgetés közben. Megtudom a művezetőtől többek között azt is, hogy 1944 óta dolgozik a pamut­szövődében. 1951-ben készült első újítása s 1955-ben pedig két társával ő mentette meg a gyár becsületét. Ugyanis 16 ikerpár közül csak 7—8 gép volt üzemképes. »A len­gető idom fogaskerék« alkal­mazása a generáljavítás problémáját oldotta meg, ugyanis másfél hónapi ro­hammunka után március 1- től teljes kapacitással dol­gozhatott a pamutszövőde. Példakép az üzemeknek Elfekvő újítások nincsenek a Dorozsmai Pamutszövődé­ben, mert a gyakorlat az, hogy a benyújtott javaslato­kat minden hónapban egy­szer, általában 28—30 kö­zött szakemberek bírálják felül. Az igazgató, Tóthmi­­hály Mihály elvtárs dönt egyszemélyben. De előfordul, hogy már a gyakorlatban al­kalmazzák az újítást, amikor a tulajdonképpeni elbírálás­ra kerül sor. Ez jó módszer, hiszen sok üzemben éppen­­ az a probléma, hogy nem tö­­­­rődnek a dolgozók javasla­taival. Sokat lehet tanulni a do­rozsmaiaktól! (Kiss) 1 ♦ pénzbírsággal sújtotta. Sok kicsi sokra megy­­ a gyakorlatban Újítómozgalom a Dorozsmai Pamutszövődében Grafikakiállítás nyílik Makón­ ­ (Tudósítónktól) ♦ November 2-án, vasárnap ♦ délelőtt 11 órakor a makói­­ József Attila Múzeumban ♦ Varsányi Pál grafikusmű­♦ vész kiállításának ünnepé­lyes megnyitására kerül sor. ♦ A Műcsarnok által rende-­­zett, rendkívül értékes ki­♦ állítást (amelyet Budapesten, ♦ az Ernst Múzeumban és­­ nemrégen Szegeden is bemu- t tat­tak) B. Papp Mihály, a­­városi tanács v. b.­elnökhe- lyettese nyitja meg. A mú- izeum kiállítási termében el­­► helyezett linóleum- és fa­lmetszetek, rézkarcok és kré- ttarajzok egy európai vi- iszonylatban is elismert pro­l­ét­ármű­vész szocialista szem-II életű munkáit tárja a ma­ikéi közönség elé. A gazdag­­témakört felölelő anyagból i is külön érdeklődésre szá­­­mítanak a József Attila és­­ Ady Endre verseihez, illet­tve Petőfi Sándor Apostolá­­hoz készült illusztrációk.­­ A kiállítás a múzeum ren­­­des nyitvatartási idejében­­díjmentesen megtekinthető. ♦ — A földeák! Dózsa Tsz ! megkezdte a kertészet talajo s előkészítését. — A Szegedi Konzerv­gyárban új csemege-külön­legesség gyártását kezdték meg: az­ ismert birsalmasaj­tot diógerezdek hozzáadásá­val díszítik, ízesítik. Nagy mennyiséget, mintegy 10 000 ♦ kiló csemegét gyártanak és­­ másfél kilós tömbökben hoz­zák forgalomba.­­ Engedély nélkül üze-­­meltette faiskoláját Demeter ♦ János makói lakos, ezért a­­ makói városi tanács szabály­isértési előadója 800 forint Divatos kosztüm Szőrmével díszített és tweed anyagból készült divatos kosz­tüm. Magyar modell. ' ' .'B’W' Fodor bácsi örül faluja fejlődésének Süppedő, homokos dűlő­úton gurul az autó a forrás­kúti tanyák között. A két és félezer lakosú község egyik legidősebb emberét, Fodor Mátyás bácsit keressük, hogy ha kedve tartja, eldis­kuráljunk vele, hiszen az öregek bölcs szavából min­dig tanulhat az ember. Fodor bácsit kint találjuk a tanya udvarán. Figyeli a messzeséget. Lakodalom van a környéken, már második napja tart a »muri«, hátha meghallja­ ő is a szelek szár­nyán ide tévedt muzsikaszót. A hallása ugyanis még jó, de a látása már gyenge, mert az elmúlt években el­veszítette a fél szemét. Mi­után betessékelt a »házba«, elmondja, hogyan érte a sze­rencsétlenség. Etette a jó­szágokat, s az egyik tehén beledöfött a szemébe. — Úgy tetszett akkor, hogy az istálló tűzben van, — mondja halkan, emléke­ző hangon. Már 81 esztendőt élt meg, de mint mondja: életében mégsem ez volt a legna­gyobb esemény, hanem az, hogy mostanában milyen ha­talmas mértékben fejlődik itt a környék. A századfor­dulóig puszta legelő volt er­re a vidék. Csordajárás, mé­nesjárás, ahol pedig most a falu házai vannak, bir­áut já­rás volt. Amikor azonban szétparcellázták a homokot, az ő apjának is jutott belő­le két hold. Két hold homok. Nem nagy ígéret. De szor­galmas volt az itteni nép és tudta hogy mit kell tennie. Szőlőt telepített, ami nagy hasznot hoz. Aki iparkodott, az meg is élt a homokon. Neki is van 18 hold földje, egy vékás hibával és ebből fél hold a szőlő. Amint mondja: igazán jó bor te­rem rajta. A fiától, Mihály­­tól hallotta, aki tagja a he­lyi tanács mezőgazdasági ál­landó bizottságának — tehát a község dolgaiban bentjá­­ratos ember —, hogy nem­sokára Forráskútra beveze­tik a villanyfényt is. Micso­da nagy öröm lesz az. Ezt a napot ő is nagyon várja. De a község fejlődését mu­tatja az is, hogy ma már több mint 100 motorkerék­pár van a lakosság birtoká­ban, amiből szintén az élet­­színvonal növekedésére lehet következtetni. És megnöve­kedett a községben a húsfo­gyasztás is. — Régen a cincár (juhvá­gó) örült, ha egy héten két birka húsát el tudta mérni — jegyzi meg az öreg. — Most hallom, hogy a földmű­ve­sszövetkezet hentese, Rácz Lajos az elmúlt szombaton is 15 birka húsát adta el, vasárnap pedig kilencet. Csak eggyel nincs meg­elégedve Fodor bácsi. Azzal a hírrel, hogy ebben az év­ben, szeptember 1-ig 36­0 ezer forint értékű italt fo­gyasztottak el a községi kocsmában.­­ Pedig majdnem min­denkinek van odahaza sa­ját termésű bora is. Éppen ezért nem érti meg, hogy egyesek miért nem for­dítják a pénzüket valami »okosabbra«. Fodor bácsinak két deci bor teljesen elegen­dő volt, s azt is nevezi iga­zán borszerető embernek, aki mértékletesen bánik a szőlő levével. Kiszámítjuk, ha azt a pénzösszeget, amit az odaha­za való borozgatás után a kocsmában fogyasztottak el a forráskútiak, össze­adták volna, az összegből ki lehet­ne köveztetni az átkötő utat Forráskút és Üllés között, vagy futná a község villamo­sítására. De Fodor bácsi ezt csak mellesleg mondja el, inkább annak örül, hogy mennyire fejlődik a község. Egy évti­zeddel ezelőtt még nagyon kevés ház volt itt a falu­ban, ma már utcák vannak. Új tanácsháza, iskola és most jön a villanyáram is, — ezeket tartja ő igazán említésre valónak. — Meg azután a választás — magyarázza. — 1914-ig nem is volt szavazati jogom. De amikor lett, hiába men­tünk szavazni, az urak ke­rültek a parlamentbe. Haj, más ma már a világ. Mióta demokrácia van, maga a dolgozó nép választja meg azt, akit képviselőjének akar... Újpesten temetik Lövő Ferenc elvtársat Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról a veszteségről, amely a megye kommunistáit érte Lövő Ferenc elvtárs, országgyűlési képviselő, a Gépállomások Megyei Igazgatósága vezetőjének elhunytával. Lövő elv­­társat szülővárosában, Újpesten, ma, szombaton délután 2 órakor helyezik örök nyugalomra. Befejezéshez közeledik az ősziek betakarítása megyénkben A kedvező időjárás igen jó hatást gyakorolt a ka­­pásnövények betakarításá­ra, hiszen leszámítva a pár nap csapadékos időjárást e hónap közepén, szinte min­den nap alkalmas volt erre. A megye termelőszövetkeze­tei és egyéni termelői ki­használva ezt a lehetőséget, befejezték a kukorica töré­sét és a szárnak is mintegy 95 százalékát betakarították már. Igen jól halad a cukor­répa szedése és szállítása, de jelentősen meggyorsult a rizs aratása és cséplése is. Mindez pedig azt jelenti, hogy hamarosan befejeződik az őszi kapások betakarítá­sa megyénkben. A terméseik felszedésével és szállításával egy időben kedvező ütemben halad az őszi kalászosok vetése. A tervezett 30 ezer hold őszi árpa 97 százaléka már föld­be került, míg a rozs vetése befejeződött. Az őszi búza vetésterületének viszont 74 százalékán vetették már el eddig a gabonát. Kihasznál­va a kedvező időt, szüksé­ges azonban az, hogy a me­gye termelőszövetkezetei és egyéni termelői az elkövet­kezendő napokban gyorsít­sák meg a búza vetését, hogy a legoptimálisabb kö­rülmények között kerüljön földbe a mag. Megjelent a gabonafutrinka megyénkben Október hónap utolsó nap­jaiban a makói Hunyadi Termelőszövetkezet 50 hold őszi kalászosán gabonafut­rinka-kártételt észleltek. A tsz vezetősége azonnal je­lentette a csócsároló megje­lenését és a Növényvédő Ál­lomás elvégezte a védeke­zést. Tekintettel arra, hogy a gabonafutrinka igen tetemes károkat okozhat, s ezzel a jövő évi termést veszélyezte­ti, minden mezőgazdasági dolgozó tartja kötelességé­nek a kártevő figyelését és megjelenését haladéktalanul jelentse a helyi tanácsnak, vagy a Növényvédő Állo­másnak (Hódmezővásárhely, telefon 757.). Felelősségre vonják a gyermektartásdíj nem fizetők­et A makói rendőrségre ér­kező feljelentések arról ta­núskodnak, hogy sok külön­­váltan élő férj nem törődik családjával, nem fizeti a tör­vény által meghatározott gyermektartásdíjat. A rend­őrség minden ilyen esetben nyomozást végez és a ren­delkezések értelmében átad­ja az ügyet a bíróságnak, amely a lelkiismeretlen apá­kat, a gyermektartásdíj­­ nemfizetőit börtönbüntetés­­­­re ítéli. Ecsédi Ferenc volt mű­­­­szerész, jelenleg a Makói­­ Homok­ki­termelő Vállalat egyik alkalmazottja régóta különváltan él feleségétől. A bíróság két gyermek után havi 400 forint fizetésére kö­telezte, de Ecsédi mintegy 6000 forinttal tartozik fele­ségének. Bűnvádi eljárás in­dult ellene. Szabó Sándor 30 éves makói (Hajnal utca 13) lakos szintén különváltan él. A bíróság egy gyermek után havi 320 forintos gyermek­tartásdíjat ítélt meg. Mivel nem fizet, felelősségre von­ják. Szabó Imre 45 éves ma­kói (Bethlen utca 56) föld­műves 10 havi gyermektar­tási díjjal adósa volt fele­ségének, ő is bíróság elé ke­rül.

Next