Csongrád Megyei Hirlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-176. szám)

1959-07-01 / 152. szám

Szerda, 1959. július L ' Szépség, ízlés, magabiztosság — állapítják meg a nyugati laptudósítók a New York-i szovjet kiállítás fő jellemvonásait Hruscsov elvtárs üzenete a megnyitó alkalmával az amerikai néphez TASZSZ-jelentés szerint hétfőn este a Coliseumban, New York legnagyobb kiállító termében Frol Kozlov, a Szovjetunió első miniszterelnökhelyettese megnyitotta a newyorki szovjet tudományos műszaki és kulturális kiállítást. Megnyitó beszéde után felolvasta Hruscsov miniszterelnök üzenetét, amely így hangzik: »örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a newyorki szovjet kiállítás megnyitásán a Szovjetunió népei, a szovjet kormány és a magam nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjem az amerikai népnek. A szovjet kormány reméli, hogy a kiállítások cseréje jobban megismerteti egymással a két ország népét, ez pedig kétségkívül elősegíti az USA és a Szovjetunió jobb kölcsönös megértését. A két ország kölcsönös megértése és baráti kapcsolatai a világbéke megőrzésének legjobb biztosítékát jelenthetik. Mi, szovjet emberek, mélyen meg vagyunk győződve róla, hogy az életforma, a politikai és a szociális rendszer különbözősége nem akadályozhatja a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek gyümölcsöző együttműködését. Jöjjön hát el az az idő, amikor a pusztító fegyverek előállítása helyett az anyagi javak és a szellemi értékek termelésében folyik majd a versengés. Egyesítse erőfeszítéseit az amerikai és a szovjet nép azért, hogy biztosítsa a békét, s olyan feltételeket teremtsen ezen a bolygón, hogy az embereknek nem kell félve gondolniuk saját jövőjükre és az utódok nemzedékeinek jövendőjére A megnyitó ünnepségen, amelyen mintegy 1200-an jelentek meg, beszédet mondott Wagner New York-i polgármester is, örömét fejezte ki a szovjet kiállítás megszervezéséért. A következő szónok Nixon, az Egyesült Államok alelnöke volt. Eisenhower elnök a kiállításon Eisenhower elnök és Nixon alelnök hétfőn délután, röviddel a megnyitó ünnepség előtt megtekintette a szovjet kiállítást. A két vezető amerikai államférfit Kozlov, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese és Menysikov nagykövet kísérte végig az óriási kiállítóteremben. Nyugati jelentések szerint Eisenhower elnök a kiállítás megtekintése után hétfőn este repülőgépen visszautazott Washingtonba. Eisenhower nagy érdeklődéssel szemlélte a kiállított tárgyakat és megkóstolta a krími bort, valamint az orosz pezsgőt. Nixon alelnök különösen a »Lenin« atommeghajtású jégtörő modelljénél töltött hosszabb időt. Nagy tetszéssel nyilatkozott a szovjet típuslakásról is. Az amerikai külügyminisztérium hétfőn este közölte Frod Kozlov amerikai látogatásának vázlatos hivatalos programját. E szerint a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese kedden reggel Washingtonba utazik, útját Comdenben félbeszakítja, hogy megtekintse az atommeghajtású hajók gyárát, majd Philadelphiába utazik és a késő esti órákban repülőgépen érkezik Washingtonba. A fővárosban Nixon alelnök fogadja. Szerdán előbb Herter külügyminisztert keresi fel hivatalában, majd a Fehér Házban meglátogatja Eisenhower elnököt. A Reuter-iroda az amerikai külügyminisztériumhoz közelálló körök értesülése szerint valószínűnek tartja, hogy a szovjet és az amerikai államférfiak rövid eszmecserét folytatnak majd a berlini és a német kérdésről, a külügyminiszteri értekezletről, a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről és más nemzetközi problémákról. A New York-i szovjet kiállítás megnyitása után Menysikov nagykövet és Manzsuló igazgató nagyszabású fogadást adott, amely rendkívül szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Amerikai személyiségek véleményei A TASZSZ tudósítói több amerikai személyiséghez kérdést intéztek, mi a véleményük a kiállításról. Nixon alelnök kijelentette: nagy hatást gyakorolt rá. Azt mondotta, különösen azok a termek tetszettek neki, amelyek a szovjet egészségvédelem és lakásépítés sikereit mutatják be. Cyrus Eaton kijelentette, hogy a kiállítás a szovjet tervezők és művészek diadala. »A kiállítás mindazt bemutatja, amit én számtalanszor hangoztattam amerikai barátaimnak« — mondotta. —A szovjet tudósok többségét még senki sem múlta felül« — fűzte hozzá. Harold Stassen amerikai politikus azt mondotta, hogy a kiállítás megnyitója nagy jelentőségű esemény. »A kiállítás igen sok látogatót vonz majd, s kedvező befolyást gyakorol népeink kapcsolatára. Gratulálok a szovjet népnek« — mondotta. Erich Johnston, az Amerikai Filmiparosok Szövetségének elnöke különösen a kiállítás művészi szépségét méltatta, hasonló véleményt mondott több amerikai újságíró is. Az AP egyik tudósítója szerint a kiállítás fő jellemvonása a szépség, az ízlés, a magabiztosság. Nasszer elnök jóváhagyta az asszuáni-gát végleges tervét A Reuter jelentése szerint Nasszer elnök hétfőn este aláírta az asszuáni-gát végleges tervére vonatkozó kormányrendeletet. Az Al Gumhurija című félhivatalos kairói lap kiemeli, hogy a végleges tervnek szovjet szakértők által történt módosítása mintegy 6 millió fontsterling megtakarítást eredményez. Nasszer elnök decemberben rakja le a gát alapkövét. Az asszuáni gát előreláthatólag 1968-ban készül el. A Szovjetunió, mint ismeretes, 400 millió rubeles hitelt nyújt az építkezési munkálatok első szakaszának támogatására. Az AP és az AFP jelentése szerint a Times keddi számában kommentárt fűz az asszuáni-gát felépítéséről hozott határozathoz. A lap kiemeli, hogy »Egyiptom és a Szovjetunió egyformán hatalmas, szimbolikus jelentőséget« tulajdonít az aszszuáni-gátnak. Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata (Folytatás az 1. oldalról.) Jel meg valamennyi párt, . .. szakszervezeti és kémszetése. Minden szovjet tudós mál-szervezettől legfontosabb feladata, hogy ......................................................... alkotó módon fejlessze a tudományt és a technikát, szoros kapcsolatban a mindennapi kommunista építőmunkával A teljes ülés javasolta, hogy konkrét terveket kell kidolgozni a tudományos kutatóintézetek és a főiskolák anyagi-műszaki bázisának megszilárdítására. Az illetékes szervek 1960 elejéig tegyenek javaslatot a Szovjetunió Minisztertanácsának arra, hogy közvetlenül a nagyüzemek mellett hozzák létre a tudományos kutatóintézeteket, s hogy egyes kutatóintézeteket főiskolákkal egyesítsenek. A határozat hangoztatja, hogy rendkívül fontos a XXI. kongresszuson a műszaki fejlesztésre vonatkozóan kitűzött feladatok gyakorlati megvalósítása az iparban, az építőiparban és a közlekedésnél egyaránt, mert ez a hétéves terv sikeres végrehajtásának döntő feltétele. Befejezésül megálVerne Gyula tehetséges tolla mintha csak megjelölte volna a térképen a »fehér foltok« felfedezésének útjait. Mindnyájunkban ég a vágy, hogy eljussunk oda, ahol az író hősei jártak, hogy felfedezzük azt, amit Verne könyvének hősei felfedeztek. lapítja, hogy a műszaki fej-, 1959. január 2-án belylesztésért folyó küzdelem or-gonkról feltört a Hold felé szagos ügy, amely nagyszabú az emberiség történetének bású szervező munkát követ? első kozmikus rakétája. A Egyszer a vonaton összeakadtam egy bőbeszédű emberrel. Sok érdekes, mulatságos históriát mesélt el a hosszú út alatt, s a végén mindegyikhez hozzáfűzte: »Mintha Verne Gyula írta volna«. Erre az útitársamra gondoltam, amikor végigjártam a népgazdasági kiállítást. Az egyik pavilont a másik után felkeresve minduntalan a nyelvemre fordult: »Mintha Verne Gyula írta volna«. A szovjet emberek nagy tettei iránti büszkeségérzet összefonódott a gyermekkori felismerések boldog izgalmával, amelyet a nagy író fantáziája váltott ki ben- 3 nem. »ÁGYÚBÓL A HOLDRA« szovjet emberek bocsátották fel — s ezzel elhalványult a baltimorei »ágyúklub« dicsősége. Verne hősei 97 óra 20 perc alatt érték el a Holdat. A szovjet kozmikus rakéta 34 óra alatt tette meg ezt az utat, majd a földi teleszkópoktól kísérve tovább száguldott és a világegyetem teljes jogú polgárává vált. A kiállításon ott látjuk a három mesterséges szputnyik modelljét, mellettük pedig a geofizikai rakétákat. Az utóbbiak már jártak a kozmoszban, de visszatértek a Földre, és elmesélték az embereknek, mit láttak, mit tudtak meg. S lám, most itt pihennek nyugodtan, szelíden, elérhetően. S milyen jó érzés, hogy Vernének ez az elképzelése már megvalósult. Igaz, van még »adósságunk«. Verne embereket küldött a Holdba, mi ezt még nem értük el, de úgy gondoljuk, már ez az idő sincs messze. • »80 EZER KILOMÉTER A VÍZ ALATT« »Már 6 ezer évvel ezelőtt feltette a kérdést Ecclesiastes: ki tudná valaha is felmérni a feneketlen mélységet? Az emberek közül csak kettőnek van joga feleletet adni e kérdésre: Nemo kapitánynak és nekem«. — Verne hősének e szavaival fejeződik be a »Nautilus« című regénye. Ma azonban Ecclesiastes kérdésére a szovjet emberek is feleletet tudnak adni. 1958. december 14-én, 12 órakor a murmanszki kikötőből elindult első útjára a »Szeverjanka« tengeralattjáró. Természetes, hogy mindenkinek a »Nautilus« jutott az eszébe. Perre Aronax 80 ezer kilométert tett meg a Nautiluson, a »Szeverjanka« az első három útja során körülbelül 14 ezer kilométert hagyott maga mögött. »A TITOKZATOS SZIGET« »Ránk vár a szűzföld, az érintetlen földnek ez a tömérdek tengere. Holnap kenyeret, húst, tejet adhat nekünk. Elérkezett az idő. Ezt a lakatlan, titokzatos szigetet virágzó kertté kell varázsolnunk«, így határoztak a szovjet emberek. A hazafiak ezrei utaztak a szűzföldre, s megkezdődött a természet még soha nem látott meghódítása. 1954 előtt a kokcsetavói területen még híre-hamva sem volt a »Tolbuhiri« szovhoznak. Ma pedig ez a szovhoz a kiállítás egyik hőse. öt esztendővel ezelőtt érkeztek ide az emberek és a végtelen sztyeppe közepén pezsegni kezdett az élet. Verseket, elbeszéléseket, regényeket lehetne írni ezekről az esztendőkről, s mégsem tudnák kimeríteni ezt a témát, nem tudnák méltóképpen megénekelni az ember munkáját. Azt mondják, ahol a költő tolla erőtlen, ott a számoké a szó. A »Tolbuhin« szovhozban öt esztendő alatt 32,7 ezer hektárnyi földet vontak művelés alá, 4,4 millió pad gabonát adtak az államnak. Átlagban minden munkásra számítva 634 mázsa gabonát termeltek. S nézzük a jövőre vonatkozó terveket: 1965-ben a szovhoz ötször annyi tejet, 14-szer annyi húst, 5-ször annyi juhot, 2-szer annyi sertést, 30-szor annyi baromfit ad az országnak, a szarvasmarha-állomány több mint háromszorosára emelkedik. Nagy kísértést érzek, hogy megírjam: ha Verne Gyula meglátogatná ezt a kiállítást, azt mondaná, hogy minden képzeletét felülmúlja, így is van. A nagy író is megértené, hogy a szovjet valóság gazdag talaj még a legmerészebb álmok megvalósítására is. S lehet, hogy Verne Gyula kiállításunkat végigjárva elmosolyodna és ezt gondolná: — Olyan, mintha magam, írtam volna. E. Grafov „Mintha Verne Gyula írta volna" 2 Száztizennyolc orvost, illetve gyógyszerészt tüntetnek ki Az idén is, mint a korábbi években, július 1-én, Semmelweis Ignác születésének évfordulóján, kiemelkedő munkájuk elismeréséül kiváló, illetve érdemes orvos és kiváló, illetve érdemes gyógyszerész kitüntetéseket adományoznak. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter tudósoknak, professzoroknak, a gyógyítómegelőző munka és a közegészségügy-járványügy különböző területein dolgozó orvosoknak, s gyógyszerészeknek — összesen 118-nak — közülük 100 orvos és 18 gyógyszerésznek adja át a népi államunk megbecsülését jelképező kitüntetéseket. Nyolcszázötvennel több fiatalt vesznek fel az agráregyetemre, a mezőgazdasági akadémiákra és főiskolákra A budapesti állatorvosi főiskolán megkezdődtek a felvételi vizsgák és még e héten megkezdik működésüket a felvételi bizottságok a többi agrár felsőoktatási intézményekben is. Az agrártudományi egyetemre, a főiskolákra és az akadémiákra általában kétszer-háromszor annyian jelentkeztek, mint ahány fiatalt felvehetnek. Az idén a jelentkezett fiatalok több mint fele kitűnő, jeles és jórendű. A jelentkezők 15—20 százaléka előzetesen egy-két évig fizikai munkát végzett valamelyik nagyüzemi gazdaságban s ezek nemcsak felvételi vizsgákra készültek fel alaposan, hanem bebizonyították állhatatosságukat, hogy mezőgazdasági szakemberek kívánnak lenni. Tekintettel a magyar mezőgazdaság átalakulására és növekvő szakember-szükségletére, az idén 850-el több fiatalt vesznek fel az agrár felsőoktatási intézményekbe, mint az elmúlt évben. Igazad volt, pesszimista katona ... Végeláthatatlan sorokban vonulnak a hadifoglyok. Erőtlenül, lehajtott fejjel, fáradtan vánszorognak Paulus hadseregtábornok hatodik hadseregének Sztálingrád alatt körülvett és szétvert maradványai. — Mi vár ránk, tiszteletes úr? — kérdezi a hadifoglyok közöt egy náci tiszt a tábori lelkésztől. — Nem tudom, de ez sok mindenre megtanít bennnünket. — Az is lehet, hogy semmire» szól közbe borúsan egy tépettruhás katona. Ezzel a rövid párbeszéddel ér véget a »Kutyák, örökké akartatok élni?« című nyugatnémet film, amely a hitlerista csapatok Sztálingrád alatti súlyos vereségiről szól. A bonni állam revansvágyó erőinek aktivizálódásából ítélve a pesszimista katona jóslata megvalósulófélben van. S bár a szólás-mondás azt tartja, hogy a verés használ az embernek, a Bundeswehr egyes tábornokai mégis úgy viselkednek, mintha a porosz iskolai tanítón kívül soha senkitől sem kaptak volna ki. A film története egyébként igen jellemző. A rendezőnek sok statisztára, valamint tankokra, ágyúkra és más fegyverzetre volt szüksége a csatajelenetekhez. A rendező azzal a kéréssel fordult a bonni hadügyminisztériumhoz, hogy bocsássanak rendelkezésére egy katonai egységet és a szükséges felszerelést. A rendező megsértette az a szabályt, hogy akasztott ember házában nem illik kötélről beszélni, s »ügyetlenségével« nagy haragra ingerelte Heusingert, a Bundeswehr főfelügyelőjét és Strauss hadügyminisztert. Mindketten levelet írtak a rendezőnek, amelyben mennydörögve szidalmazták az ötletét, és természetesen határozottan elutasít tották a kérést. Még mit nem! Szép kis iskola lenne ez az »élettér« jövendő meghódítóinak! Heusinger és Strauss urakat különösen felháborította a film címe is, bár az magától II. Frigyestől származik. Egy történelmi anekdota szerint a kolini csatában, amikor ő királyi fensége gránátosai reszkettek a félelemtől, Frigyes közéjük vágott korbácsával és felkiáltott: »Kutyák, örökké akartatok élni?« Számunkra nagyon is érthető a porosz király bonni utódainak felháborodása. Valóban, nem azért hozzák létre a Bundeswehrt és fegyverzik fel azt amerikai atom- és rakétafegyverzettel, hogy a katonák itt öregedjenek meg a földön! Gomulka és Zsivkov elvtársak beszéltek a varsói nagygyűlésen Mint jelentettük , hétfőn A tudomány és kultúra délután Varsóban aláírták a palotát a kongresszusi térbolgár és a lengyel párt- és mében nagygyűlést tartotkormányküldöttség közös tak. A nagygyűlésen Gomulnyilatkozatát. A nyilatkozat ka és Zsivkov mondott betűt ma, július 1-én hozzák szédet nyilvánosságra. Gomulka kiemelte, hogy a _ _ két nép közötti együttműsel szemben. A nagygyűlés a két őrkségének éltetésével ért véget Egyesült Nemzeti Front alakult Irakban ködös kiszélesítése nemcsak a szocialista tábor egységét és szolidaritását erősíti, de hozzájárul az emberiséghsz- Mint az Új Kína hírügy- hogy az új tömegszervezet tagságának és békéjének nökség közli, Bagdadban létrehozói az ország jelenleg ügyéhez is, különböző politikai pártok és politikai helyzetét meg- Zsivkov beszédében föbvezetői és más közéleti szó- vizsgálva, szükségesnek töbek között megállapította, a mélyiségek vasárnap este látták az egykori Egyesült megbeszélések bizonyították, Kasszem miniszterelnökhöz Nemzeti Front életre kelt, hogy mindkét párt még maintézett emlékiratukban besét és bejelenti, hogy azgasabbra emeli a marxitjelentették egy új Egyesült újonnan alakult szervezet musz leninizmus zászlaját és Nemzeti Front megalakítá- Kasszem miniszterelnöke- következetes harcot vív a sat.zetesével folytatja majd le- , Az emlékiratot 126-an tevékenységét, munkásosztály hatalma érték alá — az Iraki Kommu- Az emlékirat végül rámulón irányuló minden revizionista Párt, a Nemzeti Detat, hogy az imperializmus opportunista törekvésmokrata Párt, az Egyesült az utóbbi hónapokban az Demokratikus Kurd Párt iraki népegységének megképviselői, valamint az ősz bontására összpontosította szes népi és szakmai szer- erőfeszítéseit, s ilyen körür- szág barátságának és testvérezetek megbízottai, ismert menyek között fokozódott a közéleti személyiségek, nép ébersége, megnövelte-Az emlékirat hangoztatja, dett öntudata.