Csongrád Megyei Hirlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-176. szám)

1959-07-01 / 152. szám

Kissé szégyenkeznek az Alkotmány Termelőszövetkezetleányai, mikor a fényképezőgép lencséje elé állnak, hiszen kapáláskor nem olyan ruhában vannak, hogy — saját kifejezésükkel élve —levetessék magukat. Többen nadrágot is húztak — no nem a legújabb divatú halásznadrágot —, hanem amolyan falun használatosat. A húzódozás azonban nem tart sokáig, mert nyiladozó munkásönérzetükkel érzik: a mi alakuló új világunkban nem a kényeskedő, munkátlanul élőkisasszonyok, hanem azok számíthatnak megbecsülésre, akik nem félnek a munkától. AzAlkotmány ban dolgozó leányokról és fiúkról büszkén mondják az idősebbek, hogy derekasan megállják a helyüket a munkában. Hegedűs Gyurka a legfiatalabb kiszes. Mikor ott jártunk, éppen a paprikát kapálta néhány társával együtt. Sokan azt hiszik, hogy a paprikakapálás könynyű mesterség. Kérdezzék csak meg Gyurkától, mennyi érzék kell ahhoz, hogy a gazzal együtt ki ne vágja az ember a kis paprikanövényt, mennyit kell hajladoznia és milyen élesnek kell lennie a kapának, ha azt akarjuk, hogy könnyen menjen a munka... A termelőszövetkezet valamennyi fiatalja KISZ-tag. A KISZ-szervezet titkára Maczelka Sándor, aki egyben a tsz agronómusa is. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a fiatalok a kezdeményezői és lelkes megvalósítói az új termelési eljárásoknak és agrotechnikai módszereknek. A fiatalok részt vesznek a hibridkukorica-termesztési versenyben 20 holddal, amelyen négyzetesen vetették a hibridvetőmagot. Most messziről csodájára járnak haragoszöld színű kukoricatáblájuknak, amelyet keresztbenhosszában már háromszor megkapáltak géppel, és amelyben olyan egyenesen állnak a sorok, mintha katonák lennének. Míg a kapálókat néztük, feltűnt, hogy mindig egy csinos kisleány halad elöl. Megtudtuk, hogy Csík Juditnak hívják és ő a KISZ- titkár helyettese. Alig érte még meg a tizennyolcadik évét, de már tavaly is a termelőszövetkezetben dolgozott. Akkor 300 munkaegységet ért el, az idén már eddig is megvan neki vagy 170. Édesapja is tsz-tag, tehenész. Egy fiútestvére és két leánytestvére van. Ő a legidősebb leány a családban, ezért sietnie kell, hogy mire férjhez megy, meglegyen a staférungja és a bútora, hiszen húgai is nemsokára eladósorba kerülnek. Elpirul és szemérmesen lesülti szemét, mikor erről beszélünk, de újra bájosan, magabiztosan mosolyog, mikor megszólal: — Már nem kell félnem, mert néhány héttel ezelőtt vásároltunk szobabútort 7500 forintért és nem panaszkodhatom, sok szép ruhám is van már. Sok termelőszövetkezetben azért nem szerettek dolgozni eddig a fiatalok, mert kevés pénzt kaptak év közben, így kevés jutott szórakozásra, ruházkodásra. Itt azonban nincs ilyen probléma, mert a termelőszövetkezet jól gazdálkodik, tud előleget osztani tagjainak. Legutóbb is 4000 forintot kapott a Csík-család. Aki nem látta ezeket a csupa szív, csupa érzés fiatalokat, el sem tudja képzelni, milyen újfajta fiatalos tűz, lelkesedés hatja át őket. Alig kerültek ki az iskolából, máris az élet, a munka iskolájában nevelődnek és valami, eddig még soha nem tapasztalt nemes, tiszta szándékkal azokért az ideálokért küzdenek, amelyekért megtanultak lelkesedni az iskolában és az úttörő mozgalomban. A 19 éves Bibercz Katalinnak eddig csak a többékevésbé gondtalan gyermekkor és a korán kezdődő munkásélet jutott osztályrészül, hiszen soktagú a család és mindenkinek dolgoznia kell, aki bírja emelni a kapát. Mégsem zúgolódik sorsa ellen, mert érzi, tudja, a most kibontakozó új világ sokkal gazdagabb, boldogabb életet ígér, mint a szüleié volt, akik fiatalkorukban az uraságnál, vagy városi ügyvédeknél, kereskedőknél szolgáltak, nyerték a rengeteg sok lealázást, megaláztatást. Ezért vesz részt hallatlan szorgalommal és lelkesedéssel a KISZ-szervezet munkájában, amiért társai meg is választották küldöttnek a bécsi világifjúsági találkozóra. A nagymágocsi fiatalok egy része az állami gazdaságban keresi kenyerét. Körülbelül 200 fiatal jár dolgozni a gazdaságba, mert a hatalmas gyümölcsösben, kertészetben, gépeknél mindig van fiataloknak való munka. A Nagymágocsi Állami Gazdaság forradalmasító hatással van a mezőgazdasági termelésre és ez a hatás a fiatalok sorsát, életét is formálja. Sokan itt szereznek gyümölcsészeti, kertészeti szakismereteket és sokan a gazdaságban ismerkednek meg a gépekkel, mint például Balogh István fiatal traktorista, aki az idei traktoros napon kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet és a 300 forint jutalmat. Az új élet azonban besüvít a határban szétszórt kis tanyák közé is és hallatlan gyorsasággal veti meg az addig elmaradott tanyavilág fejlődésének alapját is. Érthető, hogy ez a fejlődés elsősorban a fiatalokat érinti, a fiatal szíveket dobogtatja meg. A Sallai Termelőszövetkezetben is tapasztalhattuk ezt. A tsz központja a falutól távol, a volt major helyén található. Az egyik épületszárnyban gépjavító műhelyt találunk, ahol jórészt fiatalok dolgoznak. ■— Azért jöttem ide dolgozni — válaszolja kérdésünkre Vadász János fiatal lakatos —, mert tudom, itt mindig lesz munka, továbbképezhetem magam, hiszen a termelőszövetkezetben állandóan fejlődik a gépesítés. Megtudjuk, aSallai útnak három traktora, egy teherautója, 3 aratógépe és 2 darálója van, nem számítva a különböző kisebb munkagépeket, így érthető, hogy a tsz azokat a fiatalokat is vonzza, akiknek szülei még nem tsz-tagok. Bálint Jancsi is rendszeresen eljár a tsz KISZ-szervezetébe és most a tanyaudvaron apja elmondja a KISZ-titkárnak, Labádi Pálnak: ne féljem állják aláírással megpecsételt szavukat, őszre már ők is a tsz-ben dolgoznak. Paczuk Misinek is a tanyák között sarjadó új élet érlelte valósággá rejtett vágyát. Őszre tanulni megy a Szentesi Mezőgazdasági Szakiskolába, hogy két év múlva visszatérve, hasznos szakembere legyen a közös gazdaságnak. Szorgos és sokszor elég nehéz munkában telnek a nagymágocsi fiatalok hétköznapjai, este és vasárnap azonban hangosak a kultúrtermek és KISZ-helyiségek. Olyan nagy létszámú énekkaruk működik, amilyen nem volt még a faluban és zenekaruk is van, amelyben e iránt megtalálhatók a citerások és harmonikások. Irta: Tamasi Mihály Fényképezte: Kaczur István NAGYMÁGOCSI FIATALOK A meglóduló, fejlődő paraszti élet forró árama először a fiatalokat érinti meg, hogy azután éppen a fiatalok legyenek a mozgatói, leglelkesebb harcosai a falun is kialakuló új, szocialista életformának. Ezt tapasztalja az ember a tavasszal termelőszövetkezetivé fejlődött községekben. Ez érthető is, hiszen csak a fejlett, nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás talaján érhetnek valósággá azok az álmok és vágyak, amelyek a fiatalok képzeletét régebben is mozgatták. Nem mondhatjuk, hogy a tavasszal a szövetkezetek szervezése idején, a fiatalok mindig az első sorokban haladtak volna, de most igazán elemükben érzik magukat, hiszen az ő vállukra súlyosodik az a nehéz, de egyben megtisztelő feladat, hogy az első eredmények alapján az elmaradott mezőgazdaság és falu helyén új, fejlett, szocialista mezőgazdaságot és kulturált, boldog falusi életet teremtsenek. Sok idősebb nagymágocsi parasztember mondotta el, hogy ők fiatal korukban más cselédjei, lábakapcái voltak, de lelkesülten, felszökkenő örömmel emlékeztek meg a mai fiatalok szabad, reménnyel teli életéről. Ezt tapasztaltuk mi is, és erről számolunk be riportunkban. Balogh István kiváló traktoros (állami g.) Hegedűs Gyurka Vadász János lakatos Paczuk Misi a KISZ-titkárral a szakiskoláról beszélget Este hangosak a kultúrtermek ... Szenti Pál pingpongozik Tompos Eszter (Sallai Tsz.) Csík Judit (Alkotmány Tsz.) ? 1 wwzm? '■ •' -11 és Bálint Jancsi, apja és Labádi Pali udvaron Bibercz Katalin KISZ-titkár a tanya- 3 Szerda, 1959. július 1. )