Csongrád Megyei Hirlap, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
SzUCalA» MEGYEI KÖNYVTÁR IIRi.APTÁKAj Zárszámadáson Borbiró Pál egyévi munkájának eredményeként: 17 600 Ft. Az óföldeáki Aranykalász Tsz zárszámadási közgyűléséről ■ szóló riportunk lapunk 3. oldalán olvasható. A szentesi járás asszonyainak véleménye: Segítsék a tsz-vezetők a baromfitenyésztés fellendítését Hétfőn, január 26-án aszszonyok népesítették be a szentesi járási tanács nagytermét A járási nőtanács hívta össze a községi és a termelőszövetkezeti nőszervezetek vezetőit, a tsz-ek elnökeit, hogy megbeszéljék azokat a legfontosabb teendőket, amelyek segítségével fellendíthető a baromfitenyésanya. Megjelent az értekezleten Török József elvtársi, az ME3KM1P' jáf fási bizottságának.'tiócása, Bába István, a járási ’ tanács v. br. elnöke, Hegedűs Imre, a MÉSZÖV osztályvezetője, valamint a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői. A megnyitó után Gila Eszter, a járási nőtanács titkára tartott előadást, amelyben egyebek között hangsúlyozta, hogy minden adottság megvan a baromfitenyésztés fellendítéséhez, csak élni kell azokkal. Különösen a törzsállomány kialakítására vonatkozik ez, hiszen ez a baromfitenyésztés alapja. Vannak azonban olyan gondok is, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetői még mindig idegenkednek attól. A baromfitenyésztés fejlesztését elősegítő tevékenységünk azonban — folytatta tovább — csak akkor lesz eredményes, ha megfelelő szakmai segítséget is adunk. Éppen ezért a nőtanácsoknak szorgalmaznak kell, hogy a baromfineveléssel foglalkozó asszonyok vegyenek részt szakelőadásokon és tanfolyamokon. Előadása további részében a háztáji gazdaságok szerepével és jelentőségével foglalkozott, hangsúlyozva: elsősorban itt segíthetnek a közös gazdaságnak az asszonyok. A lehetőségek alapos felmérésével és az adottságok jó kihasználásával segítsék elő, hogy a közös gazdaságok teljesítsék ez évi baromfinevelési tervüket. A beszámoló elhangzása után számos hozzászólás hangzott el. Török József elvtárs, az MSZMP szentesi járási bizottságának titkára arról szólt, hogy a baromfitenyésztés fellendítéséért elsősorban az asszonyok tehetnek legtöbbet, majd így folytatta: „ A termelőszövetkezetek zöme bebizonyította: érdemes baromfit nevelni. Ugyanilyen kifizető azonban a többi baromfiféle nevelése is, csak azt nem szorgalmazzák a termelőszövetkezetek és itt kell segítséget adni az asszonyoknak. A háztáji gazdaságokról szólva elmondotta,. lw#y. fonápy szerepük van is baromfinevelés , fellendítésében s minden lehetőséget ki kell használni azért, hogy a tagok minél több baromfit neveljenek otthon. Ugyancsak a háztáji gazdaságok jelentőségével, az utcai baromfinevelés fontosságával foglalkozott Bába István, a járási tanács v. b. elnöke is. Elmondotta, hogy a községekben megszűntek az utcai állattartást korlátozó szabályintézkedések —éppen a baromfinevelés fellendítése miatt. Az értekezleten elhangzott hozzászólások azt bizonyították, hogy a termelőszövetkezetek vezetőinek sokkal komolyabban kell venniök az asszonyok segítségét, a baromfitenyésztést. Az adottságok elégtelen kihasználása miatt ugyanis az elmúlt évben 11 millió forintos bevételi kiesés érte a járás tizeit. Ezért fontos, hogy a szövetkezeti vezetők kérjék ki az asszonyok tanácsát és azokat megszívlelve gondoskodjanak a tervek teljesítéséről. A hozzászólások elhangzása után került sor az elmúlt évi »Nevelj több baromfit« mozgalom értékelésére. Első helyezett a székkutasi Új Élet Termelőszövetkezet lett s ezzel elnyerte a járási nőtanács vándorzászlaját. Második a szentesi Uj Barázda Tsz, míg harmadik a csongrádi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. További három közös gazdaság — a szentesi• Rákóczi-, a nagymágocsi »Sallai« ésViharsarok — baromfitenyésztési szakkönyvet kapott munkája elismeréséül. A Derekegyháza—Tömörkény között lefolyt párosverseny győztesei a derekegyháziak lettek s ezért emléklapot kaptak a járási nőtanácstól. XVIII. évfolyam, 27. szám Hruscsov Rosztovba érkezett Az első év után — tudósítás egy zárszámadásról A megyei nőmozgalom eseményei Híreink visszhangja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * A MAGYAR SZOCALISTA MUNKÁSPÁRTMEGYEI LAPJA * Ara: 50 fillér ^«erda, 1961. február L Ez év első hat hónapjának feladatairól tanácskozott az SZMT kibővített ülése Kedden délelőtt kibővített ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa. Az ülésen megjelent és felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Tóth Anna, a SZOT elnökségének tagja és Vass János, a SZOT osztályvezetője is. Részt vettek az ülésen Ábrahám Antal, az MSZMP Csong-rád megyei bizottságának és Törköly Ferenc, a Szeged városi bizottságának osztályvezetői, Juhász József, az SZMT vezető titkára a kommunista és munkáspártok 1960 novemberi tanácskozásáról kiadott nyilatkozattal kapcsolatos feladatokról, majd Hoffmann Márton, az SZMT titkára a szakszervezeti fok 1nfil poí fplorlisjairal tartott beszámolót A kibővített ülés részvevői megállapították, hogy a két napirendi pont csak látszólag tér el egymástól, valójában szorosan együvé tartozó feladatokat ölelnek fel. A nemzetközi helyzet alakulása ugyanis hatást gyakorol a szocialista építőmunka előrehaladására, s viszont nagy jelentőségűek a nemzetközi helyzet alakulásában építőmunkánk eredménye, a szocialista tábor országainak termelési sikerei. A hároméves terv utolsó évében elért eredményekről megállapította a kibővített ülés, hogy Csongrád megyében a termelés terén háttérbe szorult a mennyiségi szemlélet, s lényeges fordulat következett be a létszám, s a termelékenység emelkedése arányában. Egyenletesebbé vált a termelés és számos új géppel gyarapodott iparunk állóeszköz-állománya. A beruházások többségét megfelelőan hasznosították. Előrehaladtunk a műszaki színvonal emelésében, a műszaki, gazdasági és szervezési intézkedésekben is. Az ipari termelés a hároméves terv időszakában évről évre fejlődött és az elmúlt évben már a termelési érték közel 37 százalékkal múlta felül az 1957. évi termelési színvonalat. A termelékenység viszont 14 százalékkal haladta meg a három évvel előbbit. A munkások száma három esztendő alatt ötezer fővel, mintegy 21,6 százalékkal emelkedett. A szakszervezetek tevékenységét vizsgálva, megállapították a kibővített ülés részvevői, hogy eredményesen segítették a hároméves terv gazdaságpolitikai feladatainak megvalósítását. Munkájukat felelősségérzet és növekvő hozzáértés jellemezte. Fokozottabban vettek részt a vállalati tervek kidolgozásában és e tervek sikeres megvalósításában. Ma már közel 700 brigád küzd a szocialista címért, ezek közül eddig 153 már el is nyerte. Az exporttervek sikeres teljesítéséért 37 brigád küzd Csongrád megye üzemeiben, s mintegy 800 fiatal kapcsolódott be a»Szakma ifjú mestere« mozgalomba. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások részletesen foglalkoztak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből a szakszervezetekre háruló feladatokkal. Majd arról szólottak, milyen feladatok hárulnak 1961-ben a szakszervezetek megyei és vállalati szerveire. Hangsúlyozták, igen fontos a dolgozók politikai és termelési aktivitásának növelése. Szükséges, hogy a bizalmiak a szakszervezeti munka első vonalában tevékenykedő aktivisták magatartásukkal, s példamutató helytállásukkal, s felvilágosító, nevelőmunkával, segítsék a feladatok megoldását. • . - • ■ ■ El kell érni, hogy a szakszervezetek megyei és üzemi bizottságai, társadalmi aktívái következetesebben harcoljanak a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek megvalósításáért. A munka termelékenységének növelése érdekében szakszervezeti bizottságaink az SZMT intézkedési terve alapján rögzítették feladataikat. Segítették és segítik a termelőkapacitás kiaknázásának lehetőségét, a veszteségidő-tanulmányok készítését, valamint a technológiák felülvizsgálatát, illetve az újak kidolgozását. Aktívan közreműködtek a munkaszervezés és bérezési formák felülvizsgálatában, s a tapasztalatok alapján hozzákezdtek a feladatok megvalósításához. Igen előrehaladott már a normarendezés a Szegedi Konzervgyárban, a XI-es Autójavító Vállalatnál, a Szegedi Kenderfonógyárban, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. A minisztériumi vállalatok többsége a normarendezéseket még nem hajtotta végre. A kidolgozott új normákat az első fél évben vezetik majd be. Hangsúlyozták s az ülés résztvevői, hogy különösen ügyelniök kell a szakszervezeteknek arra, hogy az új munkakövetelmények teljesítésének előfeltételeit a gazdasági vezetők minden esetben előzetesen biztosítsák. A szakszervezetek foglalkozzanak többet a felszabadult munkaerők elhelyezésével. Törekedjenek arra, hogy növekedjék a különféle versenyformáik, s ezek anyagi ösztönzésének hatékonysága a főbb célkitűzések megvalósítására. .Főként azokat a versenyformákat helyezzék előtérbe, amelyek a gazdaságos termelést, a termelékenység növekedését, az önköltség csökkentését, a műszaki fejlesztést, az anyaggal, energiával való takarékosságot, az exporttervek teljesítését segítik. Fordítsanak nagyobb gondot a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére, az egyéni versenymozgalomra. Érjék el, hogy a kollektív versenyen, a brigád- és a szocialista brigádmozgalmon belül is megfelelően kibontakozzék az egyének vetélkedése a kiváló dolgozó, a szakma ifjú mestere, a kiváló újító stb. cím elnyeréséért. A szocialista munkaverseny szervezésével, irányításával minden ütemben segítsék az 1961. évi vállalati tervek sikeres teljesítését. Nyolc hétvégi járat • Több mint hatezer utas Az IBUisZ vásárhelyi irodáidnak munkássága Jónéhány éve működik már az IBUSZ-iroda Hódmezővásárhelyen Folyt a munka, a szervezés, aminek gyümölcse csupán 1959-ben kezdett beérni. Míg az említett évben mindössze 1100 utast szállítottak belföldi utazásra és csak hat hétvégi külön vonatot szerveztek 4400 utassal, addig ez a szám 1960-ban közel 30 százalékkal emelkedett. A múlt évben már nyolc hétvégi különvonatot szerveztek 6200 utassal. Különösen nagy népszerűségnek örvendett a hétvégi vonatok célállomásától szervezett autóbuszkülönjáratok nevezetes helyekre, mint például Miskolcról Aggtelekre, vagy Pécsről Harkányfürdőre. Az egy- és többnapos autóbuszkirándulásokon is sokan vettek részt. Nagysikerű volt a Gyöngyös, Eger, Miskolc, valamint a háromnapos tihanyi út. Ez utóbbit ebben az évben ismét megrendezik. A külföldi útra való jelentkezések száma is fokozatosan fejlődött. Míg külföldi útra 1959-ben csak 95- en jelentkeztek, számuk 1960-ban már elérte a 363 főt. Különösen a Szovjetuniót és Csehszlovákiát keresték fel sokan. A nyugati országok látogatottságában Ausztria és Olaszország vezet. Az ez évi külföldi társasutazási program első negyedére beütemezett utak 80 százalékát már igényelték az utazni vágyók. A Cseh Szlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba történő utazásra már minden jegy elkelt. A külföldi utak közül különösen a Szovjetunióba történő utazást könnyítették meg. Ezeket az utazásokat már (oda- vissza) repülőgéppel bonyolítják le. Az 1961. évben tovább bővül az IBUSZ szolgálata. A múlt év decemberében bevezették a kulturális szolgálatot is. Ennek lényege, hogy megfelelő jelentkezés esetén autóbusz, de ha szükséges, különvonatot is indítanak a budapesti színházi előadások megtekintésére. Jelenleg szervezés alatt áll a tsz-tagok és mezőgazdasági dolgozók részére a február 22—23-i budapesti út, melynek programjában városnézés, üzem- és múzeumlátogatás, valamint egy színházi előadás megtekintése szerepel. Erre az útra a társadalmi szerveknél lehet jelentkezni. A belföldi utazásokat illetően az autóbuszjáratok és különvonatok számának növelését tervezik, hogy az utazók minden szükségletét kielégíthessék. A kongói kérdésről tárgyal ma a Biztonsági Tanács Ma, szerdán a Szovjetunió kérésére összeül a Biztonsági Tanács, hogy tárgyaljon az egyre inkább elmérgesedő kongói helyzetről. A Szovjetunió — és az ázsiai-afrikai országok többsége is — azon a véleményen van, hogy a Biztonsági Tanácsnak ismételten lépéseket kell tennie eddig hozott, Kongóra vonatkozó határozatainak végrehajtásáért. Ugyancsak feladata a Biztonsági Tanácsnak az is, hogy lehetőséget nyújtson a törvényes Lumumba-kormány működéséhez, elsősorban azzal, hogy kieszközölje a miniszterelnök szabadon bocsátását. A kongói események alakulása semmiképpen sem kedvez a Mobutu és Kaszavubu irányítása alatt álló erőknek. Nemcsak azért, mert Mobutu zsoldosainak támadása a Lumumbához hű keleti tartomány katonai egységei ellen teljes kudarccal végződött, hanem elsősorban azért, mert — s ezt ENSZ-körök is beismerik — Lumumba népszerűsége napról napra nő, ma már — állapítják meg az ENSZ-megfigyelők Leopoldville-ben, Kongó fővárosában — Kongó kétharmadában vallják, hogy Lumumba az egyetlen kongói politikus, aki ebben a kaotikus állapotban élő afrikai országban rendet teremthet. Egy sor ország-----az EAK, Marokkó stb. — úgy határozott, hogy kivonja egységeit az ENSZ kongói haderőiből. Miután Hammarskjöld eddig hiába kért több ázsiai és afrikai országot további egységek küldésére, hamarosan előállhat az a helyzet, hogy az ENSZ-nek egyszerűen nem lesz akcióképes katonai ereje Kongóban, ami új fejlemények elindítója lehet (P. I.)