Csongrád Megyei Hírlap, 1967. december (12. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

Időszerű kérdések a Minisztertanács ülésének napirendjén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A napirend megtárgyalása előtt az ülé­sen elnöklő Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese méltatta azokat a kimagasló érdemeket, amelyeket a szerdán elhunyt dr. Münnich Ferenc szerzett a magyar nép felszabadításáért, hatalmá­nak kivívásáért, megszilárdításáért és a nemzetközi munkásmozgalomban a népek szabadságáért egész életén át folytatott harcában. A Minisztertanács úgy hatá­rozott, hogy jegyzőkönyvben örökíti meg dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány volt elnökének emlékét és elévületlen érdemeit Az ülés napirendjének első pontjaként az Országos Tervhivatal elnöke előterjesz­tette a népgazdaság jövő évi fejelsztési tervét A kormány a tervet megtárgyalta és elfogadta. A pénzügyminiszter előterjesztette a jö­vő évi állami költségvetés tervezetét. A kormány megvitatta, elfogadta, és felha­talmazta a pénzügyminisztert hogy a ja­vaslatot az országgyűlés elé terjessze. A pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnökének javaslatai alapján a Minisztertanács határozatot hozott a jövő évi hitelpolitikai irányelvekről. A munkaügyi miniszter jelentést tett az első háromnegyedév munkaügyi helyzeté­ről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Az igazságügyminiszter benyújtotta a polgári törvénykönyv módosításáról, va­lamint a választott bírósági eljárásra vo­natkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A kor­mány az előterjesztéseket megvitatta, s úgy határozott, hogy a tervezeteket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé ter­jeszti. A Minisztertanács ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. A jövő évi hitel­politikai irányelvek A jövő évi hitelpolitikai irányelvek meghatározzák a pénzintézetek hitelezési tevékenységének fő vonásait. A bankok által nyújtott hiteleknek elő kell mozdítaniuk a fogyasztási és a beru­házási javak piacán az egyensúly bizto­sítását, a keresletnek megfelelő áruala­pok növekedését, valamint a külkereske­delmi célok megvalósítását. Ennek érde­kében a rendszeresen értékesíthető áruk termelésére a bankok — meghatározott feltételek mellett — korlátozás nélkül nyújtanak hitelt, viszont a hitelezés esz­közeivel is korlátozzák majd az eladha­tatlan vagy nehezen értékesíthető készle­tek felhalmozódását és a népgazdaság szá­mára nem hatékony beruházásokat. Feltehető, hogy a beruházási hitelek iránti igények az erre a célra tartósan leköthető pénzforrások mennyiségét meg­haladják, ezért az igényeket versenytár­gyaláson bírálják el, s azokra a beruhá­zásokra adnak hitelt, amelyek gazdasá­gosak és a leggyorsabban megtérülnek. Ezeknek megfelelően állapítják meg a hitelpolitikai irányelvek a hitelezés álta­lános feltételeit (a hitelek mennyiségét, lejáratát, kamatait stb.), ezek elősegítik, hogy a vállalatok csak gazdaságos tevé­kenységeikre igényeljenek hitelt Az irányelvek az általánosnál kedve­zőbb feltételeket állapítanak meg egyes olyan területekre, amelyeknek fejleszté­sét a népgazdasági terv előnyben kívánja részesítetni. Hosszabb lejárattal és ala­csonyabb kamattal nyújthatók hitelek a mezőgazdasági termelésre, a lakosság ré­szére nyújtandó szolgáltatások fejleszté­sére, egyes építőanyagok termelését vagy energiamegtakarítást előmozdító beruhá­zásokra. Szigorúbb hitelfeltételeiket állapítanak meg, esetleg meg is tagadják a hitelt a forgóeszköz hitelezésben azoknál a gaz­dálkodó szerveknél, amelyeknél túlzott­ készletezési törekvések tapasztalhatók, vagy tartós zavar mutatkozik termékeik érté­kesítésében, továbbá az olyan beruházási hitelkérelmek elbírálásánál, amelyek indo­kolatlanul vagy a lehetőségeket meghaladó mértékben igényelnek devizát. Amennyiben a népgazdaság érdeke meg­kívánja, a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően devizahitel is adható, amelyet az adott devizában kell kamataival együtt visszafizetni. A hitelpolitikai tanács feladata, hogy a Minisztertanács által jóváhagyott hitel­­politikai elvek megvalósulását biztosítsa. (MTI) Szervezettebb ifjúságvédelmet! Ülést tartott a csongrádi városi tanács A csongrádi városi tanács tegnapi ülésén Kis Béla ta­nácstag elnökletével megvi­tatta az ifjúságvédelem csongrádi eredményeit és problémáit dr. Varga József­nek, a városi tanács vb. el­nökének, az ifjúságvédelmi bizottság elnökének beszá­molója alapján. E beszámoló szerint a dol­gozók anyagi jólétének ked­vező alakulása, vagyis az életszínvonal emelkedése nem csökkenti Csongrádon sem az ifjúságvédelmi gon­dokat, problémákat. Nap­jainkban a felnőttek felelőt­len magatartása idézi elő zömmel azokat az okokat, amelyek miatt a fiatalkorú gyermekeket állami gondo­zásba kell venni, vagy vala­milyen formában az illeté­kes ifjúságvédelmi szervek­nek, a gyámhatóságnak fog­lalkozni kell velük. Nagy rombolást végeznek a gyer­meknevelésben a válások minden esetben. Évente mintegy 150-en kötnek Csongrádon házasságot és ugyancsak évente átlagosan 35 gyermeket érintenek a szülők elválásából keletkező hátrányos körülmények. Emellett a mértéktelen italo­zás, a rossz lakáskörülmé­nyek és egyéb tényezők kö­vetkeztében sok a veszélyez­tetett gyermek. A városban 22 óvónő példás szorgalom­mal és tudással foglalkozik 460 kisgyermekkel és a ma­guk területén eredményesen küzdik le a veszélyeztetett­ség okait. Az általános és középiskolák tanulói közül mintegy 100 veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván. A hatóságok és a társadalmi szervek lehetőségeikhez mér­ten foglalkoznak a megelőző tevékenységgel. Ez viszont nem minden esetben vezet eredményhez. Különösen ak­kor, ha a családi környezet­től való kiragadásnak anya­gi akadályai vannak. Így aztán a rossz környezetben élő fiatalkorú negatív példát látva maga előtt, bűncselek­ményt is könnyebben elkö­vet. A statisztikai adatok szerint Csongrádon 1966-ban és az idén 14 fiatalkorú el­len indított eljárást a rend­őrség. Jó lenne, ha a gyer­mek- és ifjúságvédelmi ha­tósági tevékenység és a tár­sadalmi szervek tevékenysé­gének a munkája összehan­­goltabbá válna. Ehhez vi­szont többek között két mű­szakos gyermekvédelmi elő­adó alkalmazására lenne szükség. A beszámolót tartalmas, élénk vita követte. Több mint 55 javaslat hangzott el ennek során, amelyből meg­állapítható: igen nagy társa­dalmi érdeklődés nyilvánul meg Csongrádon az ifjúság­védelmi tennivalók iránt. Dr. Máté Ferenc, az ifjúság­védelmi teendőket figye­lembe véve is pozitívnak ér­tékelte az ifjúság fejlődését. Tamási János az érzelmi ne­velés hiányosságaira hívta fel a figyelmet, s az apa nél­kül felnövő gyermekek prob­lémáira is kitért Dr. Sándor Antalné a szeszmentes szóra­kozóhely létesítését sürgette, ahol a fiatalság kulturált körülmények között szóra­kozhatna. Góg Mihály, a vá­rosi pártbizottság titkára hangsúlyozta az iskolai ne­velés jelentőségét, s ezen belül a világnézeti nevelést emelte ki, amely ellensúlyoz­hatja a családon belüli esetleges ellenirányú hatá­sokat Véleménye szerint a fiatalság nevelésében a KXSZ-nek jelentős szerep jut. Hangsúlyozta a munkás kollektívák felelősségét a fiatal munkások magatartá­sának és a munkához való viszonyának alakításában. Gulyás János konkrét példá­val érzékeltette, miként kell segíteni a családi problé­mákkal küszködő több­­gyermekes munkatársakon az üzemi kollektíváknak. Bajomi György, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára hozzászólásában elmondotta: egyre több hasznos társadal­mi tevékenységet kifejtő KISZ-fiatal van Csongrádon is, akik a tsz-ekben és az üzemekben példásan dolgoz­nak. Dr. Vekerdi Tibor, a megyei tanács gyámügyi főelőadója dicsérettel szólott a tanácsülés aktivitásáról és elmondotta: eljárást kell in­dítani az olyan szülő ellen, akinek gyermekét erkölcsi okok miatt kellett állami gondozásba venni. Fock Jenő elvtárs: Tanácskozásaink sikeresek voltak Befejeződtek a magyar—szovjet tárgyalások Moszkvából jelenti az MTI. Fock Jenő, a magyar forradami munkás-paraszt kormány elnöke november 25-étől 30-áig baráti láto­gatást tett Moszkvában. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség idén szep­temberben Magyarországon tett látogatása során létre­jött megállapodással össz­hangban. Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és Fock Jenő magyar kor­mányelnök tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió és Magyarország közötti test­véri együttműködés tovább­fejlesztését érintő kérdések széles köréről. Magyar részről a tárgya­lásokon részt vett Tímár Mátyás, a kormány elnökhe­lyettese, H­et­ény­i István, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese és T­or­dai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Szovjet részről a tárgya­lásokon Mihail Leszecs­­ko és Vlagyimir N­ovi­kon, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, Vaszilij Gorbuzov pénzügymi­niszter, Nyikolaj P­a­toli­csev külkereskedelmi mi­niszter és Nyikolaj Mir­ot­­v­or­cev, a Szovjet Állami Tervbizottság elnökhelyette­se vettek részt. A felek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az elért megállapodás elő­mozdítja a két ország kö­zötti együttműködés további elmélyítését és kiszélesítését gazdasági, kereskedelmi, va­lamint műszaki és tudomá­nyos téren. A tárgyalások a teljes köl­csönös megértés és a test­véri barátság szellemében zajlottak le. Fock Jenő elvtárs visszfér­tezett Budapestre Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja csütörtökön Moszkvából repülőgépen ha­zautazott. Fock Jenő novem­ber 25-e óta baráti látogatá­son tartózkodott a Szovjet­unióban. A magyar és a szovjet zászlókkal díszített vnuko­­vói repülőtéren Alekszej Koszigin, a szovjet Minisz­tertanács elnöke, Kirill Ma­zurov, a Minisztertanács el­ső elnökhelyettese, minisz­terek és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták a magyar vendégeket A kormány elnöke és kí­séretének tagjai csütörtö­kön délután hazaérkeztek. Fogadtatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter, dr. Csanády György, közlekedés- és pos­­taügyi miniszter, Vályi Pé­ter pénzügyminiszter. A miniszterelnök rövid nyilatkozatában a követke­zőket mondotta az MTI munkatársának: — Brezsnyev és Koszigin elvtársakkal — amikor a szovjet párt- és kormány­­küldöttséggel nálunk jártak a nyáron — megállapodtunk, hogy vezetésemmel kor­mánydelegáció utazzék ki. Ennek eredménye volt, hogy meghívtak bennünket és né­hány napot Moszkvában töl­töttünk. Tárgyalásaink ered­ményesek, sikeresek voltak és az elért eredmények jö­vő évi tervünket, népgazda­sági tervünk végrehajtását, gazdasági reformunk beve­zetését segítik — mondotta Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke Januárban tanácskozik a tsz-ek ifjú szakembereinek országos parlamentje Megkezdődött a termelőszövetkezetek­ben dolgozó fiatalok tanácskozásainak so­rozata. A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére december 31-ig több mint 250 helyen ülnek tárgyaló­asztalhoz a falusi ifjúság legkülönbözőbb rétegei­nek képviselői, hogy megvitassák a közös gazdaságok mintegy negyedmillió ifjú tagjának helyzetét, gondjait. Részt vesz­nek az véleménycserében az érintett me­zőgazdasági üzemek párt- és tömegszer­­vezetei, valamint szakmai vezetői is. A ta­nácskozásokon felvázolják a helyi tenni­valók programját és megfogalmazzák azo­kat a kérdéseket, javaslatokat is, amelye­ket az országos szervek, főhatóságok gond­jaira bíznak. Végül pedig megválasztják a környék küldötteit a tsz-ek ifjú szál embereinek ország parlamentjére. Január 18-án plenáris üléssel kezdi me munkáját Budapesten a termelőszövetke­zetekben dolgozó fiatalok országos parl­mentje. Két előadás elemzi majd a szocia­lista mezőgazdaságunk nagyüzemeiné helyzetét és a falusi ifjúság élet- és munn­kakörülményeit. Január 19-én szakim szekciókban folytatja a véleménycserét különböző országrészek 250 küldötte és tanácskozás száz meghívott vendége. Ja­nuár 20-án a fiatalok érdekvédelméne időszerű kérdéseit tűzik napirendre. Vé­gül pedig elfogadják a tsz-ekben dolgoz ifjú szakemberek országos parlamentjébe felhívását (MTI) VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA-­­ 1961. DECEMBER PÉNTEK Ara: 59 fillér XXIV EVFOT­YÁM 284. SZÁM CSOHORÍD HEGYEI * Ülést tartott a Termellő­szövetkezetek Országos Tanácsa A Termelőszövetkezetek Országos­ Tanácsa csütörtö­kön ülést tartott. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafis Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, valamint a gazda­sági irányító szervek szá­mos vezetője. Szabó István, a Termelő­­szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke beszámolt az országos elnökség és tit­kárság eddigi munkájáról, a területi szövetségek megala­kulásáról, az elmúlt hóna­pokban végzett munkájuk tapasztalatairól. Elmondot­ta többek között, hogy a termelőszövetkezetek I. or­szágos kongresszusa óta az országos tanács elnöksége és titkársága behatóan tanul­mányozta és felelősséggel véleményezne az új gazda­ságirányítási rendszer előké­szítését, bevezetését szolgáló intézkedéseket, az elnökség megvitatta a termelőszövet­kezeti törvényt, a földtör­­vény, valamint ezek végre­hajtási rendelkezései terve­zetét, megtárgyalta a terme­lőszövetkezetek információs rendszerére kidolgozott ja­vaslatot, valamint a termelő­­szövetkezetek szocialista munkaversenyének feltétele­it. Az elnökség irányelveket adott ki a termelőszövetke­zeti jogvédelem továbbfej­lesztésére. A termelőszövetkezeti mozgalom nagy jelentőségű eseménye, hogy országszer­te megalakultak a területi szövetségek: a fővárosban kettő, a megyei székhelye­ken tizenkilenc, egyéb he­lyeken huszonhét , össze­sen 48 területi szövetség alakult. Dr. Nagy Sándor, a TOT főtitkára terjesztette elő ezután a tsz-ek információs rendszerére vonatkozó ja­vaslatot. Az új gazdaságirá­nyítási rendszer viszonyai között a tsz-ek önálló gaz­dálkodásának erősödésével növekszik a szövetkezeti gaz­daságok információigénye, szükségesnek látszik, hogy az egyes gazdaságokon belül a különböző szintű vezetők is idejében megkapják a mun­kakörüknek megfelelő tájé­koztatást. Ezek birtokában felelősségteljesebben dönt­hetnek célkitűzéseik kialakí­tásáról, végrehajtásáról. A főtitkári előterjesztés után az országos tanács tag­jai szólaltak fel: ismertették a helyi tapasztalatokat, a beruházások problémáit. Ezt követően Virág Ist­ván főtitkárhelyettes beszélt a tsz-ek szocialista munka­versenyéről, majd Berki Sándor elnökhelyettes zár­szavával véget ért az érte­kezlet. Kádár János fogadta az amerikai nagykövetet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön bemutatko­zó látogatáson fogadta Martin J. Hillenbrands­ot­, az Amerikai Egyesült Álla­mok rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki a közelmúltban adta át meg­bízólevelét. (MTI)

Next