Csongrád Megyei Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. 27. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JÚNIUS 2., KEDD Szovjet űrhajó kering a Föld körül Lapzártakor jelentette a TASZSZ, hogy hétfőn este a Szovjetunióban Föld körüli pályára küldték a Szojuz–9 űrhajót, fedélzetén Andrian Nyikolajev űrhajós ezredessel és Vitalij Szevasztyjanov fedélzeti mérnökkel. Az erről szóló részletesebb jelentést lapunk 6. oldalán közöljük. Megfeszített munka a gátakon A Maros apad, de a Tisza tovább árad — 34 ezer ember küzd a gátakon — 2 millió 230 ezer homokzsák, 20 ezer tonna kő és 100 ezer négyzetméter fólia a védekezéshez Szervezettség, fegyelem, célratörő munka jellemzi a védekezést a Tisza és a Maros mindkét partján. Vasárnap a védelem főhadiszállásán, Szegeden, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon tartózkodott és innen irányította a mintegy 360 kilométer hosszú töltésszakasz védelmi munkáit Dégen Imre kormánybiztos. Szeged, s egész Csongrád megye a hatalmas erőfeszítések közepette éli most mindennapi életét. S ebben az életben nagy felelőssége, szerepe van a Csongrád megyei Területi Árvízvédelmi Bizottságnak, amely tegnap az esti órákban ismét ülést tartott. Ülésén megállapította, hogy a Maros árhullámának tetőzése május 31-én elérte Makót és június 1-én már apadni kezdett. Mivel Nagylaktól kezdve a magyar szakaszon tovább apad a folyó, gyorsabb vízszintcsökkenésre számíthatunk. A Maros apadása Ferencszállásig jelentős lesz. A lejjebb fekvő torkolati szakaszon azonban a Tisza árvize determinálja a vízállást. Más szóval: a Tisza Ferencszállásig visszaduzzasztja a folyót. Máris tapasztalni olyan jelenséget a torkolatnál, hogy a Maros vize középen nagy erővel halad előre, de a part mentén már visszafelé folyik a víz. A Tisza Szegednél tovább árad. Tegnap a délutáni órákban már megközelítette a 960 centiméter magasságot. A Felső-Tiszáról érkezett árhullám Szolnoknál 31-én 909 centiméterrel tetőzött. Vagyis a víz szintje 15 centiméterrel haladta meg a maximumot. Tegnap azonban már apadni kezdett. A tetőzés Tiszaugnál tart, és Csongrád térsége felé halad. A kialakult vízállások alapján a csongrádi 932, és a mindszenti 979-es szintet figyelembe véve előreláthatóan június 3-án éjjel tetőzik a Tisza Szegednél, s feltehetően nem haladja meg a 980 centiméteres szintet. A tetőzés körüli vízállások több napig stagnálnak, és csak hosszan tartó, lassú apadásra számíthatunk. A több hónap óta tartó magas vízállások nagy próbára teszik a töltéseket. A gátak alatti talaj a növekvő víznyomások hatására egyre jobban átázik. Ezért a Maros mentén, de kisebb mértékben a Körös alsó szakaszán is kisebb-nagyobb buzgárok keletkeznek, csurgást és szivárgást tapasztalni. A tiszai védővonalaknál, elsősorban az altalajon fakadó vizek, a gát alsó rézsűjén pedig csurgások és erősebb szivárgások mutatkoznak. Ezek ellen a védőtöltések mentett oldalainak alsó rézsűjét homokzsákokkal és kővel terhelik le, a víz felőli oldalon pedig fóliaszigeteléssel védekeznek. Még mindig nagy erőt köt le a már elfogott buzgárok biztosítása, a fakadó vizek lokalizálása. A veszélyeztetett védelmi szakaszokon az elmúlt 24 órában újabb, nagyobb mennyiségű anyagot helyeztek el tartalékként. Szegeden a fővédvonal mentén a mellvédfal korábban kiépített homokzsákos megtámasztása mögött húzódó szorító gát magasítása folytatódott, elsősorban a Tisza-parti Közgazdasági Technikum épületénél és a rendező-pályaudvar környékén. Külön vizsgálják azt, hogy csúszás veszélyezteti-e a technikum és a mögötte levő kollégiumi épületet. A kollégiumból elköltöztették a diákokat. A technikumépületet is részben már kiürítették. Tovább folytatják a szegedi körtöltés külső oldalának fóliaszigetelését. . A Tápé—Algyő közötti Tisza-szakaszra a növekvő fakadó vizek lokalizálására, az olajmező fokozott védelmére elkészült a fővédvonallal párhuzamosan építendő szorító gátrendszer terve. Az építést már megkezdték, 11 kotró, 4 dózer és 40 billenőplatós gépkocsi közreműködésével. Megkezdték a fővédvonal víz felőli oldalának fóliázását is. • • j - * i • A védekezési munkákon június 1-én 44 kotró, 72 dózer, 15 rakodó, 1600 tehergépkocsi, 57 úszójármű, 60 áramfejlesztő és több mint 200 egyéb speciális jármű dolgozott. A Tisza és a Maros, valamint a Körös Csongrád megyei partjain 34 ezer ember vesz részt a küzdelemben. Eddig több mint 2 millió 230 ezer homokzsákot kaptak a védők, és 20 ezer tonna követ, valamint 800 ezer négyzetméter fóliát. Ennek ellenére sem könnyebb a helyzet. A veszély csak fokozódik, ha elkezd apadni a folyó. A gátak egy részének összetétele, anyaga az apadás következtében megbomolhat. Egyes gátszakaszok megcsúszhatnak, vagy a gátakon levő védőművek vagy a partmenti épületek megroskadhatnak. A magas vízállás nagy nyomást gyakorol a gátakra, és mondhatni tartja az épületeket is. Természetesen nem törvényszerű velejárója minden apadásnak a töltés-, vagy épületmegcsúszás, de ezzel is számolni kell, ezért apadás időszakában sem lanyhulhat a figyelem, a védekezés. A Csongrád megyei Területi Árvízvédelmi Bizottság úgy határozott, hogy a most következő napokra még jobban összehangolják a közerő-, a honvédségi és vízügyi tevékenységeket, hogy bármelyik pillanatban a kritikus pontokra csoportosulhasson az erő, a gép. Csak így és a legnagyobb szervezettséggel, fegyelmezettséggel végzett munka védheti meg gátjainkat A műszaki és anyagi erő rendelkezésre áll. Ha szükség lesz, újabb ezreknek kell a gátra állni, hogy megvédhessük mindannyiónk vagyonát. A part menti védelem fokozása mellett az árvízvédelmi bizottság határozata alapján meg kell gyorsítani az iparkörzetek védelmére tett intézkedések megvalósítását. Hódmezővásárhelyért csak helyi erők tevékenykedtek eddig, most ezeket kiegészítik vízügyi és honvédségi erőkkel is. A védekezés szerves részét képezi a különböző vízgazdálkodási és védelmi műtárgyak feltérképezése, megvizsgálása, hogy vajon bírják-e a nagy terhet. Ha szükséges, gyors intézkedéseket tesznek, nehogy valamelyik zsilip, vagy gátszerkezet hibája miatt kerüljön veszélybe a népvagyon. Kedden újabb robbantásokra kerül sor a Tisza medrében. A Tápé és Algyő közötti szakaszon, ahol sűrű az ártéri fűzfasáv, utat nyitnak a vízijárműveknek. Egyes helyeken robbantással távolítják el a vastag derekú fűzfákat. Így nyitnak kaput a gyors mentéshez, a járműveknek. A fokozott védekezés miatt Szegeden új helyre telepítették, a Felső Tisza-parti gimnáziummal szemközti részre, a homokkirakodó elevátort. Éne az áthelyezésre a Lenin körút és a József Attila sugárúti közlekedési zsúfoltsága miatt volt szükség. Ez az áthelyezés megkövetelte, hogy a 2-es számú villamos forgalmát részlegesen korlátozzák. A Tisza-parti vezetéket a Lenin körúttól áramtalanították, hogy a homokkirakodás zavartalanul, balesetmentesen folyhasson. A villamos jelenleg csak a Radnóti Miklós Gimnáziumig közlekedik. Ezzel egyidőben megváltoztatták a Marx tér —Tápé között közlekedő autóbusz útvonalát is. A jövőben nem a Felső Tiszaparton, hanem a Szilért sugárúton, majd a Csap utcán át halad Tápéra. A tápéi autóbuszjáratok számát nem csökkentették. Erősödik a víz támadása a Tisza bal partján, a Körös-torok környékén is. A 8/1-es sz. zalotai gátőr ház közelében 26 eves buzgárcsoport tört fel, amelynek elfojtására a Pankotai Állami Gazdaságból, valamint a szentesi Termál Tsz magyartési üzemegységéből riasztottak embereket. Képünkön: homokzsákkal védik a gátőrházat. (Fotó: Kaczúr I.) lülre ácsegik a veszély Víz nélkül nincs élet. Víz nélkül sem a növény- és állatvilág, sem az ember nem létezhet. Áldás tehát a víz: oltja a szomjunkat, virágzóvá varázsolja kertjeinket, ereje az ember szolgálatába állítható. A víz az ember jóbarátja. De a víz ellenséggé is válhat. Megduzzadt folyóinkban, átszakítással fenyegetve gátjainkat, elöntéssel ijesztgetve mindazt, amit generációk nehéz munkával itt, a Tisza völgyében alkottak, most barátból ellenséggé vált. Mi magunk használtuk az immár 16-ik napja folyó gigászi küzdelem illusztrálására a háború kifejezéseit: „harc", „védekezés”, ..támadás”, „utánpótlás”, ..hősiesség”, „hátország” stb. kifejezéseket, mert tényleg csak ezek a szavak adják vissza a helyzet komolyságát.. Petőfi szavai jutnak az ember eszébe „Szegény Tisza, miért is bántjátok?” Meg a nóta: „Maros vize folyik csendesen...” Most egyik folyónkra se illenek ezek az idézetek, hanem inkább ismét Petőfi szavaival szólva — hajdani szelid folyóink „elakarják nyelni a világot.” S el is nyelnék, ha az ember tudása, ereje, az ország összefogása engedné. De nem engedi! Hatalmas küzdelem folyik a gátakon. Ilyen magas és tartós vízállást még nem jegyzett fel a krónisra, mint a mostani. A gátakat szüntelenül magasítják, de a továbbtartó áradás következtében hatalmas nyomás nehezedik a töltésekre. A gátak egyre inkább átáznak, egyre több a szivárgás. Az ember a technika segítségével azonban eddig a gátak között tudta tartani a hatalmas vízmennyiséget. A Tisza és a Maros térségébe, Szeged körzetébe napnap után újabb erősítések érkeznek: emberek ezerszámra, gépek, teherautók, védekezési anyagok és az ország legjobb vízügyi szakemberei. A védekezés Szeged körzetére összpontosul. Az emberi és anyagi erő koncentrálásával megvédhetők a gátak. De ez a hét igen nehéz lesz. A Tisza áradása Szegednél még nem tetőzött, ezért világosan látnunk kell, hogy az árvíz veszélye növekszik. Majd, ha vége lesz a nagy küzdelemnek, megírják azok hősiességének történetét, akik nem számolják most az órákat, nem nézik hétköznap vagy vasárnap, nappal vagy éjszaka van, erejüket megfeszítve töltik a homokzsákokat, erősítik a töltéseket, figyelik a folyó alattomos mozgását, hol akar támadni, hogy idejében elejét vegyék minden meglepetésnek. Fenyeget azonban bennünket egy másfajta veszély is: a veszély megszokásából előfordulható ébertelenség vagy mulasztás veszélye is. Akik átélték a háborút, tudják, hogy annak idején az első szirénázáskor, az első bomba robbanásakor mindnyájan nagyon megijedtünk, de aztán a tizediknél, századiknál, a tizedik, századik napon valósággal ,,hozzászoktunk” a veszélyhez, sokszor még könynyelműek is voltunk, aminek áldozatok voltak a következményei. Amikor a védekezés első szakaszában észrevették az első gátszivárgást, sokan szintén megijedtek. Most a gátszivárgás — sajnos — igen gyakori, de ha megszokjuk a veszélyt, elaltathatja éberségünket. A folyók viszont éppen arra várnak, hol lazul egy kicsit a figyelem, hol csökken az erő, hogy aztán ott támadhassák meg az embert. A csata tehát még korántsem dőlt el, vagy, hogy a most folyó labdarúgó-világbajnokságot aktualizáljuk — ahogy mondani szokták —, „még nem játszottuk le a kilencven percet.” Ezért növelik az emberi és anyagi erőt szüntelenül ebben a körzetben. Ezért árad szüntelenül ide az egész ország segítsége. De nem lankadhat a figyelem egyetlen gátszakaszon sem, sem nappal, sem éjjel. A nap 24 órájának minden percében nem lanyhítani, hanem ellenkezőleg: erősíteni kell a figyelőszolgálatot és védekezést! A csata csak így nyerhető meg! De a csata megnyerhető és meg is fogjuk nyerni! Most négy-hatméteres vízoszlop magasul fenyegetően városaink, falvaink új ipartelepeink, kulturális létesítményeink fölé, elnyeléssel fenyegetve a világot. Azt a világot, amelyet elődeink alkottak, s amit az utóbbi negyedszázadban mi hatalmas munkával nagyszerűen gyarapítottuk. De végül is nem a víz, hanem az ember lesz a győztes! Ehhez azonban a gátak védelmének szüntelen növelése kell. Higgadt, magabiztos, de a veszélyt világosan látó tevékenység. Nagyobb erőfeszítésre van szükség a gátvédelem mellett a termelő munkában is. Vannak a megyének területei, amelyeket nem érint nagyon az árvízveszély, mégis van lemaradás az időszerű mezőgazdasági és ipari munkában. Ha a háború kifejezéseit használtuk előbb, akkor erre az mondható, hogy az ilyen mulasztás gyengíti a front védelmét, gyengíti a „hátország" erejét. Máris hatalmas veszteségek érték az országot, ne engedjük ezt tetőzni azzal is, hogy indokolatlan lemaradás legyen bárhol is a termelő munkában. Illetékes szerveink rugalmasan megszervezték autós-ingajáratokkal a Makóról kitelepített asszonyok-lányok egy részének munkába állítását. Azok, akik nem munkaképesek, viszont ne türelmetlenkedjenek, mikor telepítik őket haza, hiszen azok a szervek, amelyek minden emberéletért felelősséget vállaltak ebben a megyében, egy percig sem fognak késlekedni a döntéssel, ha elmúlik a veszély. De a türelmetlenség zavarhatja azok hangulatát, erkölcsi állapotát, akik most megfeszített erővel védekeznek a gátakon. Megyénk Lakossága — mind a veszélyeztetett területeken, mind másutt — eddig példás fegyelmezettséggel hajtotta végre a védelem vezérkarának utasításait. Erre a fegyelmezettségre szükség lesz a következő nehéz napokban is RÁCZ LAJOS