Csongrád Megyei Hírlap, 1971. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

Mai számunk Ш ЯИПШВПШ tartalmából: árleszállítás A SZOVJETUNIÓBAN ÉS LENGYELORSZÁGBAN NDK— NYUGAT-BERLINI MEGBESZÉLÉSEK VÁLASZTÁSOK INDIÁBAN KÖZSZEMLÉN A VÁLASZTÓ­KERÜLETEK TERÜLETI LEÍRÁSA CSONGRÁD MEGYEI INGÁZÓK A LOTTO TÁRGY­­NYEREMÉNY­­SORSOLÁSÁNAK LISTÁJA SPORTOLDAL 28. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ARA; 80 FILLÉR 1971. MÁRCIUS 2. KEDD Megyei KISZ-delegáció utazott az NDK-ba Az NDK ifjúsági szerve­zete, az FDJ Hjille megyei bizottságának meghívására háromtagú KISZ-delegáció utazott Halléba megyénkből Szögi Bélának, a KISZ KB tagjának, a KISZ Csongrád megyei bizottsága első titká­rának vezetésével. A delegáció tagjai márci­us 2-tól 9-ig tartózkodnak az NDK-ban. Részt vesznek az FDJ megalakulásának 25. évfordulójának ünnepségein, valamint a két megye ifjú­sági szervezete testvér kap­csolatának erősítéséről tár­gyalnak és megbeszélik en­nek idei programját. f­f Г ■ ozo és száj (K. Gy.) A falusi pártalapszervezet titkára a csupán néhány érdektelen hozzászólást eredményező taggyűlés után több párttagtól megkérdezte, miért nem kezdtek vitát. Az egyik megkérdezett némi habozás után így vá­laszolt: ,,Lett volna mondanivalóm, csak hát... Mosta­nában elég jól’ megvagyunk, miért keressem a kellemet­lenséget?’' Megértettem a titkár háborgását, indulatait. Nagyon elkeserítette ez a lomtárból előbukkanó ne szólj szám, nem fáj fejem szemlélet. Ez a tunyaságig óvatos böl­cselkedés, amely szerint, ha egy kicsit jobban megy, maradjon inkább veszteg az ember. Ne koptassa a szá­ját, ne bíráljon, ne­ kockáztasson. Talárta a kelleténél­­is keményebb volt­ a­­titkár véle­ménye a «mindenáron« nyugalmat,­ békességet­­ akaró­ párti tagokról, talán nagyon is szemrehányóan kérdezte meg, hogy milyen kommunista az, aki szívén őrizgeti a szót, és csukva­ tartja a száját, ahelyett, hogy amikor lehet és kell, vitázna, verekedne a jobbért. Szavai szerencsére nem maradtak hatás nélkül — s bárcsak a taggyűlés után—,hasznos vita alakult ki a némelyeknél feltételes reflexszé vált óvatosságról. Volt aki a kényelemszeretetet tette felelőssé, mond­ván, sokakban munkálkodik az a tudat, hogy eleget dolgoztunk, sok áldozatot hoztunk már, ránk­ fér a bé­kesség, jóleső nyugalom. Igen ám, adta meg a választ a kérdező, csakhogy bizonyos esetekben az effajta bé­kességkeresés a fejlődés alattomos ellensége. Mert bár­mennyit dolgoztunk, építettünk is, még csak az út ele­jén járunk, java tennivalóink még hátra vannak. S mi lenne belőlünk, ha elnéznénk a hibákat, a tévedéseket. Ha nem bírálnánk meg a rossz elképzeléseket, a lélek­­nélküli munkát. Elhangzott egy okos megjegyzése, amely szerint a kényelemszeretetnél is kártékonyabb jelenség a közöny. Ez a kór elsősorban azokban pusztít, akiken minden mást háttérbe szorítva, annyira erőt vesz az egyéni bol­dogulási vágy, hogy nincs már többé sem szemük, sem fülük, sem szívük, sem akaratuk a közösség dolgaira. Valósággal felzúgott a kórus, amikor szóba került, hogy a párttagok között is akad, aki lemondóan legyint, hall­gat, mossa a kezét, vagy együtt panaszkodik a panasz­kod­ókkal.­­ „Pedig az ilyen ember közönye — jegyez­te meg az egyik vitázó — másokat is tétlenségre csá­bít. Másokat is bizonytalanná tesz, hiszen tudván, hogy párttagról van szó, talán éppen tőle várnák a­ bátorí­tást vagy a megnyugtató választ"s. Való igaz, állapították meg a vitázók, a­ bírálat nem mindig talál lelkes fogadtatásra, főként, ha az igaz szóra néha túlon túl érzékeny feletteseket is érintik. S mégis azt kell mondani — hangzott el a megállapí­tás —, hogy az ilyen jelenségek ellenére sincs nálunk különösebb bátorságra szükség ahhoz, hogy az emberek véleményt mondjanak, ha hibát, visszásságot látnak. Hi­szen a párt a X. kongresszuson maga adta a legjobb példát erre, amikor életünk szinte minden fontos és iz­galmas kérdését őszintén szóvá tette. A tanulságot végül is így összegezte a taggyűlést követő „nem hivatalos tanácskozás”: Ha az emberből kikívánkozó észrevétel jószándékú és megalapozott, nincs helye semmiféle felesleges óvatoskodásnak. Igaz, hogy ma, amikor magasabb követelmények szerint élünk, megalapozott, okos észrevételt is csak az tud mondani, aki a tudás, a felkészültség, a jól tájékozottság vérte­­zetében szól. Csak az tud határozott véleményt formál­ni és helyesen képviselni a jó politikát. Ami rossz, az rossz. De csak a szilárd meggyőződésű, jól felkészült ember tudja a jót a rossztól megkülönböztetni. fi dolgozói­at érintő kérdésekről tárgyalt a SZOT A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a dol­gozókat érintő több kérdés­ről tárgyalt. A szocialista munkaver­seny idei fő céljairól szó­ló napirendben az elnökség megállapította, hogy az üze­mekből, s mindenekelőtt a szocialista brigádoktól szá­mos kezdeményezésről kap­tak tájékoztatást. Ezeknek célja, hogy növekedjék a termelés, javuljon a gazdál­kodás hatékonysága, a ter­melés szervezése. A SZOT elnöksége állás­­foglalásában kifejti, hogy a kezdeményezésekkel egyet­ért. Három témacsoportba foglalta azokat a feladato­kat, amelyeknél igen fontos a szocialista munkaverseny­­ kibontakoztatása, s felhívja a szakszervezeti szerveket, hogy a feladatok megadásá­­ban a legmesszebbmenő se­gítséget nyújtsák. Az egyik ilyen feladatkör, hogy a lakásépítési tervet, határidőre, jó minőségben teljesítsék. A SZOT elnök­sége fontosnak tartja, hogy az építők szakszervezetének koordinálásával országos mozgalommá szélesedjen a lakásépítési terv teljesíté­séért kialakuló szocialista munkaverseny a lakásépítési programhoz kapcsolódó épí­tő- és egyéb vállalatoknál. Az elnökség a vállalati középtávú tervezés kérdésé­vel is foglalkozott, s felhív­ta a szakszervezeteket, hogy a tervek kidolgozásának egész menetében vegyenek részt. A tervnek azokat a részleteit, amelyek közv­vétlenül érintik a dolgozók helyzetét, alapvető érdekeit, előzőleg vitassák meg szak­­szervezeti taggyűléseken, s fejtsék ki véleményüket. Az elnökség hozzájárult ahhoz, hogy az ötéves egészségügyi, kulturális és szociális tervek kidolgozásának határidejét április 1-e helyett, június 1- ig, tehát a kollektív szer­ződések aláírásának időpont­jáig hosszabbítsák meg. További, napirendként az elnökség megvizsgálta a szakszervezeti alapszervi vá­lasztások tapasztalatait. Megállapította, hogy a vá­lasztások jó légkörben zaj­lottak le, a tagság igen ak­tívan vett részt a viták­ban. Az elnökség azzal is fog­lalkozott, hogy a lakásügyi rendeletek helyes végrehaj­tásába hogyan kapcsolódhat­nak be a szakszervezetek. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb feladat a la­kásépítési program sikeréért kibontakozó verseny segíté­se. További szakszervezeti teendő, hogy minden fóru­mon, valamennyi, vállalat­nál tájékoztassák a dolgozó­kat a lakásépítés fejleszté­sével, a lakáselosztással és a lakbérek új rendszerével kapcsolatos kérdésekről. A SZOT nagy példányszámban füzetet bocsát ki, amely a leggyakoribb kérdésekre vá­laszt ad. Indokolt azonban, hogy valamennyi vállalatnál konzultációkat, tanácsadó szolgálatot szervezzenek, s ily módon adjanak az érdek­lődőknek útbaigazítást, fel­világosítást. Az elnökség álláspontja szerint" a szakszervezetek me­gyei tanácsai és a Szak­­szervezetek Budapesti Ta­nácsa feladatának megfele­lően jár el, ha véleményt nyilvánít az adott terület lakásfejlesztési tervének jó­váhagyása, a lakáselosztási tervek kialakítása, a lakások használatba vételi díjából adható engedmények meg­szabása előtt. A vállalati szakszervezeti szervek fel­adatai közé tartozik, hogy fejtsék ki véleményüket a lakásépítés vállalati támo­gatására szolgáló alap kép­zéséről és felhasználásáról, a vállalati lakások elosztá­sának ... időrendi sorolásáróГ£ stb. Fontost feladat, hogy azt realitások keretei között* szorgalmazzák a szakszerve­zetek a lakásépítés vállalati támogatását. Intézkedések a széntermelés fokozásának érdekében A Minisztertanács — mint ismeretes — legutóbbi ülésén foglalkozott a szén­bányászat helyzetével. Ezzel kapcsolatban a Nehézipari Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották: Az elmúlt években a népgazdaság energiaigényei lényegesen meghaladták az előre jelzett mennyiséget, s a többletigények kielégítésé­ben az utóbbi három évben nagy feladatok hárultak a szénbányászatra. Nagymér­tékben a szénbányászok helytállásának köszönhető, hogy az energiaigényeket maradéktalanul kielégíthet­ték.­­ A jelenlegi helyzet azonban megkövetelte a szénbányászat problémáinak sürgős megoldását. Azért hozott most a kormány ha­tározatot a helyzet felülvizs­gálatára és a szükséges in­tézkedésekre. Az intézkedé­sek kétirányúak. Egy részük a meglevő kapacitások jobb kihasználásának feltételeit kívánja biztosítani. Ennek megfelelően tovább kell folytatni a szénbányászat gépesítését, modernizálását, elsősorban korszerű szovjet bányagépek beszerzésével. Emellett meg kell fékezni az évek óta tartó létszámáram­lást, biztosítani kell a mun­kásállomány fiatalítását. A határozat lehetőséget, teremt a szükséges jövedelemszint kialakítására, és célul tűzi a bányászok lakásellátásának javítását is. Budapestre érkezett Jakubovszkij marsall Budapestre érkezett I.­­ Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­ka és Sz. M. Stelichko had­seregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének fő­nöke. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és a minisztérium más vezetői fogadták. A re­pülőtéri fogadásnál jelen volt I. V. Tutarinov vezér­­ezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő­­parancsnokának magyaror­szági képviselője és B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen Magyarorszá­gon tartózkodó szovjet had­sereg csapatainak parancs­noka. (MTI) Az élelmiszerek jobb minőségéért A megyei minőségellenőr­ző és vegyvizsgáló , intézetek hat hónap alatt több száz vizsgálatot bonyolítottak le az élelmiszeripari üzemek­ben és gyárakban. A tapasz­talatok szerint az üzletekbe kerülő áruk minősége foko­zatosan javul. Az intézetek megvizsgál­ták, hogyan ösztönzik a vállalatoknál a szakembere­ket, dolgozókat a minőség javítására." A felmérés azzal az eredménnyel,,járt, hogy még miindig*nem,­eléggé­­ ha­tékony az" ■•ösztönzés. Leg­gyakrabban ■■ például az úgy­nevezett negatív ösztönzést használják, amely — példá­ul a tejiparnál — prémium­megvonással* bünteti a mi­nőségileg kifogásolható ter­mékek­ előállítóit. Az ilyen prémiumrendszer ugyan jobb a semminél, alapjában azon­ Ьащпет) megfelelő,­ mert legfeljebb csak ■ a hiba el­hárítására, nem pedig a minőség javítására serkent. Sertéstelep épül Székkutason Köztudomású, hogy az iparszerű állattenyésztő és hizlaló telepek építési költ­ségeinek állami támogatását a kezdeti 70-ről 50-re, majd pedig 30 százalékra mérsé­kelték. Államunk e rugal­mas beruházási és hitelpoli­tikával is arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy a koráb­ban megkezdett nagy beru­házások mielőbb befejeződ­jenek, s lehetőleg csak ez­után kezdődjenek újabbak, amidőn a jelenleg még fo­lyamatban levő beruházások már megkezdték a terme­lést. A székkutasi Új Élet Tsz vezetősége és tagsága azonban alapos megfontolás után mégis úgy határozott, hogy a jelenlegi a korábbi­akhoz képest kedvezőtlenebb beruházási feltételek ellené­re is hozzá­látnak egy 5400 hízóférőhelyes évi 10 ezer hí­zott sertést kibocsátó ipar­szerű sertéstelep felépítésé­hez. A beruházás értéke előreláthatóan 46 millió fo­rint lesz. Az építkezés — a MEZŐ­­BER tervezői és szakmai irányításával — januárban már meg is kezdődött. Az épületek szerkezeti elemeit az úgynevezett „mezőpanele­­két” Franciaországból im­portáljákMár várják az első szállítmányok­ érkezését. A beruházáshoz 14 millió forintnyi állami támogatást kapnak. Ugyanakkor 22 mil­lió forint hosszú lejáratú hitelt is igénybe vesznek. A szakemberek szorító szükségességét érzik e vál­lalkozásnak, ugyanis a ter­melés eddigi szerkezete hosszútávon már nem teszi lehetővé a rentábilis terme­lést. Például 1970-ben addig, amíg 34 millió forint árbe­vétel jelentkezett a növény­­termesztésben, az állatte­nyésztés bevétele terv sze­rint csupán 14 millió forint volt. Csak úgy várhatnak az eddigieknél jobb gazdálko­dási eredményeket, ha a főágazatok — a növényter­mesztés és az állattenyész­tés — mutatói értékrendjük­ben, tendenciájukban helyet cserélnek, s a közös növény­­termesztést még nagyobb­­ mértékben rendelik az ál-­­ állattenyésztés szolgálatába. Terv szerint az új ipar­­szerű sertéstelep felépítése révén a székkutasi Új Élet Tsz-ben évente mintegy 21 millió forinttal lesz nagyobb az állattenyésztés árbevéte­le, mint eddig volt. Ezáltal itt is kialakul a korszerű he­lyes termelési arány, mely ma már a gyorsütemű szako­sodás korában nékülözhetet­­len. elszerelés a Szegedi Házgyárban Az épülő szegedi Házgyárban m­ár szerelik a gépeket. A házgy­ár egyébként gyorsított ütemben épül a budapesti országút ment­én. Még ebben az évben megke­zdődik a termelés a 15 ezer négyzetméteres nagycsarnokban. Képünkön, a nagycsarnokban az előregyártón elemekhez szük­séges sablonok kialakításán dolg­oznak

Next