Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

Fock Jenő beszéde a szakszervezetek kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) hat-hét szocialista ország szakszervezeti vezetőivel kell tárgyalniuk, így fél óra alatt akár a világ legnagyobb kér­déseiben is meg tudnak egyezni. Kissé nehezebb a helyzet akkor, ha a Szak­­szervezeti Világszövetség testületében jönnek össze, ahol a nem szocialista or­szágok képviselői is jelen vannak, a mieinktől eltérő kérdésekkel kell egyeztetni sajátunkat. Itt már nehe­zebb dolgozni, s mégis egy­ségre kell törekedni. Az ilyen testületben azonban csak úgy lehet egységre jut­ni, hogy kölcsönösen enged­ményeket is teszünk azért, hogy végső soron előreha­ladhassunk. Még nehezebb feladat egységre jutni a Szakszervezeti Világszövet­séghez nem tartozó szerve­zetekkel. Nekünk, az SZVSZ tagjainak, magyar szerve­zett dolgozóknak nem sza­bad örök időkre lemonda­nunk a szakszervezeti világ­mozgalom egységének meg­teremtéséről. Ez nem a hol­nap vagy a jövő hét fel­adata, de mindennap küzde­­nünk kell az egységért. Az egység létrehozásáig bizo­nyára hosszú idő telik még el. De egyáltalán nem lehe­tetlen, hogy akcióegységet tudunk létrehozni azokkal az osztálytestvéreinkkel is, akik nem tartoznak a Szak­­szervezeti Világszövetséghez. Ilyen akcióegység lehetséges például az indokínai háború elítélésében. Európában az európai biztonsági konferen­cia létrehozásáért kell lépé­seket tenniük a szakszer­vezeteknek. kezdeti lépés már megtör- szó lehet, természetesen ez lést jelent, a lakosságot és i­lyen területen hajt végre ér­tént azzal, hogy számos magával hoz különféle olyan tékenyen érintő területeken, emelést. Rögtön hozzáfűz­­üzem a saját elhatározás- emberi problémákat, ■ ame- ha például a hús árának­­nem, hogy a kormány eb­ből — már megszüntette az ígek­­k kapcsán a szakszervek emelésére kerülne sor, ab­­ben az évben nem terves anyák beosztását éjszakai leteknek sarkukra kell ,Ш- kor ezt ne csak árcsökken- semmiféle központi áreme­­műszakra. E helyről is kér­­niük a kormánynál. A meny-­téssel ellensúlyozzuk, főleg lést, sem a húsét, sem má­jok, kövessék mások is a nyiben például egy buda- ne csak olyan árcsökkentés* sét, de valamikor hozzá kell példát, pesti kis- vagy középüzem-­­-et, amely a dolgozók sok- kezdenünk ehhez. Előre következő témaként a­ől van szó, úgy vélem, mint rétegét érinti, jelzem, hogyha ennek az készülő ifjúsági törvénnyel den további nélkül hozzája- “, ^ “ . , . .... .. , foglalkozott. Kitért arra, juthatunk ahhoz, hogy ha ha nem egyben béremelések­ ideje eljön, akkor a szak­hagy számos olyan terület gazdaságtalanul termel —­kel a családi pótlék és a szervezetekkel alaposan ten, amellyel kapcsolatban és ez a reform során bébi- ilyeg­síj növelésével is el- megvitatjuk. Most csak azt konkrétan nem intézkedik zongosodott —, akkor in- ‘ . _ ... . . . „ . . ■ ... ____ majd a törvény, illetőleg az kább csukja be a kapuit, lensúlyozzuk. Tehát, ahogy kérem, hogy az értékarányos érintett minisztériumok vagy nyissa meg egy nagy Gáspár elv­társ mondta: árakhoz való közelítés el­végrehajtási utasítása, a vállalat előtt, esetleg legyen konpenzáljuk­ túl, adjunk vét, amit annak idején kö­­szakszer­vezetekle közösen annak leányvállalata, s töbve ^ annyit az zösen alakítottunk ki, te­­további intedtedeseket le- munkásgazdaja a másik , „ ,, , „ • . ... . hét és kell majd kidolgozni, üzem gyártmányait termel- áremelkedések formájában vabbra is valljuk magun- A továbbiakban Fook Jenő­je, nagyobb ’ mennyiségben elvesszünk. A kormánynak kának, és találjuk meg a arról szólt, hogy a negyedik és még olcsóbban, ilyen szempontból is meg megfelelő időt, amikor ¥‹­ STWÄTSS»: *£ pffi“ «rESő TM и— .b. sével kapcsolatban semmi.­ fejletlen vidéki város. Ilyen­tele alkunak, vitának helye­kor a kormánynak sokszoro­­nincs, mert csak ennek a san meg kell gondolnia, vállalásnak a teljesítésével hogy hagyja-e az ilyen de­tudj­uk­ majd a 15 éves, I­­­lyen működő üzemet tönkre­­kásépítési programunkat is menni, szanálja-e és a mun­­megvalósítani, kaerőt helyezze el máshová. Említett olyan témákat is, vagy éppenséggel­ , néhány amelyekben felmerülhetnek évig a korábbinál is na­­gyancsak komoly viták­véleménykülönbségek, a kor­­gyobb segítséget adjon ah- *“*} -lkell; ^készítenünk an­many és a szakszervezetek­hez, hogy az üzem talpra lik a felfalnak a megöl között, de érdemi eszmecse­ tudjon állni és dolgokbas­­zékkel itt is lehet jó határo­­son, munkába, mint az elmúlt években. — Ezzel kapcsolat­ban mondom el, de sok dúsát, amit itt a kongresz­ más területen is megszívle­­szuson úgy fogalmaztak rende: az a sokszoros ta­rtókat hozni. E problémák kapcsán Fock meg­ hogy szükséges a he­­paszalat, hogy semmi olyat Egyes üzemek ugyanis Jenő hangsúlyozta: azok az évesebb bérarányok kialaki- ne tegyünk, amit­ később felfuttatják majd termelésű­ üzemek, amelyek az állam­­lása, és hogy évekre előre vissza kell vonnunk. Ne két, s ehhez új munkaerőre kézi gyártmányokat készí- dolgozzuk ki, szabjuk meg a • hozzánk olyan ár- vagy bérre lesz szükségük, amit más­­tik, semmiképpen sem­mi­ bérszínvonal,­ a bérarányok intézkedést, munkaidő-csök­­kom­ást szereznek meg. Tea­vatkozhatnak a gazdaság ki­alakulását. Ez sem lesz mentési vagy egyéb tets te­­hát a gazdaságosan termelő, irányítási rendszerre, arra, könnyű feladat. Nagyon sok tős és „tapsvihart” kiváltó távlatban és jó pia­ccal jen- hogy ez számukra gazdaság szempontot, érvet és ellen­­rendelkezést, amit nincs­delkező üzemek gyorsabban gosabb termékek előállító- érvet kell figyelembe venni előnk végrehajtani. Tizen­­fejlődhetnek. Más üzemeknél sára ösztönzi őket. Egyéb­ ahhoz,­­hogy­ jól­­megoldjuk, négy év óta mi ebben a viszont - olyanoknál, ami­­ként ezeket a vállalatokat тт»„япе«я1г szellemben dolgozunk, akkor iyek elavult gyártmányokat már az államközi szerződé- teszünk­ népszerű intézkedő­készítenek, s ezekhez is ne-­sek előkészítéséhe­z, i­­he­ -S , 1­0 munkaidő további SCket, amikor azok feltételei csökkentése azokon a terv- olyasmibe nem amit nem tu­dunk végigvinni, készítenek, s ezekhez is ne- sek előkészítésében is ... OTMem­ps, amin. .­hezen tudnak piacot találni vonják, s ha a szerződések ,a megérték, de olyan — meg kell vonni az állami megkötése után kiderül, ти - ez meg nem vágunk bele, ami támogatást. Ezeknél az üze­ hogy az üzem más terméket 1° ment . Alx9, пе1гппу dunk, véaiavinni. meknél tehát munkaerő- пя-/.г1я›=οгг^ььЯг, +„Яг,= hónap telt el azóta, hogy pártunk kongresszusa érté­keknél tehát munkaerő- gazdaságosabban tudna csökkentésről, egyes esetek­ gyártani, a kormány a segít­­ben az üzem bezárásáról is végükre siet, milyen mértékben és mi­­ben az irányban. Együttműködés minden téren Fock Jenő ezután a kor­mány és a szakszervezetek közötti együttműködésről be­szélt. Utalt arra, a közvé­lemény által is ismert tény­re, hogy a SZOT vezetői és e­ kormány tagjai — félt­évenként — rendszeresen tanácskoznak. Az együttmű­ködés azonban ennél sokkal szorosabb, mindennapibb. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára rend­szeresen részt vesz­ a kor-­­­mány ülésein, s a Miniszter­­tanácsban napirendre­ kerü­lő témák már az előkészí­tés időszakában ismertek a szakszervezetek előtt, tehát azokat nem állítják kész helyzet elé. A kormány Gaz­dasági Bizottságában is képviselve van a SZOT. He­lyeselte a­ kormány elnöke azt a javaslatot, hogy a kormányzati munkába von­ják be az eddiginél jobban az egyes iparági szakszer­vezetek vezetőit is.. A normarendezésről is szólt Fock Jenő, arról, hogy­­ ez a szó­ mintha már eltűnt volna a köz­­használatból — szükség van a normák rendezésére, még­pedig folyamatosan. Új tech­nbiógiák meghonosítá­sával az üzemekben a munka szervezettebbé vál­hat. A normákat tehát az újfajta szervezettséghez kell igazítani. De semmiesetre sem úgy, amint egy sor üzemben mostanában tör­tént, hogy néhány ember összedugta a fejét, és nem tárgyalva se pártszervezet­tel, se szakszervezettel, egy­szerűen átirkálták a nor­mákat, „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon. Az ilyen módszer elítélendő, ez az eljárás a­ szakszervezet sem­mibevételét jelenti. .­­ — A szakszervezetnek ugyanúgy mindenütt, min­den üzemben ott kell len­nie, együtt kell dolgoznia az igazgatóval, a gazdasági ve­zetőkkel, mint ahogy együtt dolgozik a Minisztertanács­­csal is a SZOT vezetése — mondotta. — Már most fel­hívom a figyelmet , arra, hogy a szakszervezeti mun­kában a tanácstörvény élet­­beléptetése kapcsán további jelentős változtatásra lesz szükség. Arról van szó, hogy egy sor feladatot, amelyet eddig kormányzati szervek végeztek, a jövőben a ta­nácsok fognak intézni a sa­ját területükön. Mivel a szakszervezeteknek is meg­vannak a területi szervei, ezeknek a szerveknek a munkáját hozzá kell igazí­tani a tanácsok új körülmé­nyeihez, megváltozott, hely­zetéhez, hogy a szakszerve­zetektől se kerüljenek, „fel­jebb” a kérdések akkor, ha azokat ott helyben, a taná­csokkal közösen el lehet in­tézni.­­ Egyetértés van a kor­mány­­és a szakszervezetek­ között abban is, hogy a­­meg­termelendő nemzeti jöve­delmet úgy osszuk el: több mint háromnnegyed rész jusson fogyasztásra, és va­lamivel kevesebb, mint ne­gyed részt fordítsunk beru­házásra, felhalmozásra. Ah­hoz, hogy a tervezett ará­nyokat be tudjuk tartani, a kormány nevében kérem a szakszervezetek segítségét a beruházási munkákhoz is. Rendezésre váró feladatok A továbbiakban a mun­kaerőmozgásról, a törzsgár­­datagok nagyobb megbecsü­léséről, a szocialista brigád­mozgalomról beszélt, majd a káderpolitikáról szólva a többi között ezeket mondta: — Megesik, hogy évekig tartó túlzott türelemmel el­nézzük az egy-egy vállala­tot már túlhaladott módsze­rekkel vezető igazgató mű­ködését, olyan vezetőét, aki nem törődik sem az üzemi demokráciával, sem önma­ga­ továbbképzésével, de az­zal sem, hogy körülötte új káderek nevelődjenek, pe­dig látjuk, hogy felnőnek mellette rátermettebb, hoz­zá képest fejjel kimagas­­lóbb káderek. Ezzel a prob­lémával is meg kell birkóz­ni, bátrabban alkalmazva a káderpolitika helyes elveit. Szociális kérdésekkel fog­lalkozva elmondta: ezen a területen gördülékenyebb a kormány és a szakszerveze­tek együttműködése. A fel­adatok között utalt arra, hogy már ez év végéig ren­dezni kellene azoknak a nyugdíj­korhatárt elérőknek a helyzetét, akik még jó egészségnek örvendenek, bírják a munkát. — Már a jövő évben be kellene vezetnünk olyan gyakorlatot — mondta Fock Jenő —, amely arra ösztön­zi a korhatárt elérőket, hogy ne akarjanak rögtön nyugdíjba menni. Változtat­ni lehetne a jelenlegi elő­íráson, miszerint a nyugdíj­összeg felső határa az ere­deti kereset 75 százaléka. Ezt fel kellene emelni 80— 85 vagy 90 százalékra, olyan formán, hogy a nyugdíj­­korhatár után munkában töltött további évek kétsze­resen vagy háromszorosan számítsanak. Azon is gon­­dolkodnunk kell, hogy ki­terjesszük a nyugdíjasok egyes területeken már tíz-, illetve tizenkettőezer forint­ban megállapított, az évi hatezer forinthoz képest már jóval felemelt kereseti lehetőségét. Ennek kidolgozá­sában van még tennivalónk. A lakásprogram megvalósításánál nincs helye alkunak . Sok szó esett a hong-­anyagi lehetőségek ezt sog­­resszuson a nők helyzetének ban megengednék. Elsősort­­javításáról. Természetesen ban a textiliparban, de más gyökeresen a kormányzat ágazatokban is, ahol három akkor tudna javítani, ha az műszakban dolgoznak. A г Fokozni kell a reform hatékonyságát — A kormánynak — nem akarom különösebben hangsúlyozta Fock Jenő — elemezni, viszont szeretném tak­árakat, néhány kirívó —------------ — ■ ■ —■ - ----------—........ - —-------- — ■ —------—— — ■■■■ — esetben pedig jelentős gaz­dasági bírságokat is kiszab­tak jogtalan áremelkedése­kért. Tudom tehát, hogy az árak területén nincs minden rendben. Ugyanakkor sze­retném, ha elhinnék, hogy a Statisztikai Hivatal nem szépíti az adatokat, amikor kimutatja — hiszen ezt az ENSZ statisztikája is meg­erősíti —, hogy az elmúlt 3 évben évente 1,2 százalék­nál nagyobb mértékben so­ha nem emelkedett az ár­színvonal Magyarországon. A három év alatt ha­zánkban összesen nem emel­kedett az árszínvonal olyan mértékben, mint egyes nyu­gat-európai kapitalista or­szágokban tavaly, vagy ta­valyelőtt, tehát egyetlen esztendő alatt. Nyugati ál­lami vezetők gyakran meg­kérdezik tőlünk, hogyan le­hetséges az, hogy az ottani infláció nem érezteti hatását hazánkban. E kérdést most Sok szempont figyelembevételével A mostani tanácskozást határozatot hozott, s ki­ teljes joggal úgy foghatom mondta, hogy olyan ütemben fel, mint munkásosztályunk kell végrehajtani, ahogyan parlamentjének ülésszakát, annak feltételeit meg tudjuk és ahogyan a parlamentben teremteni. Ehhez természet a kormány odafigyel minden tesen több évre van szűk­ felszólalásra — s nemcsak a jég. E kérdésben a kormány miniszterekhez szóló köz­ös a SZOT közös határozatot vetlen interpellációkra —, is hozott, hogy ez év végéig ugyanúgy ígérhetem, hogy az ___________ a szakszervezetek, az illeték itteni kongresszuson elhang­az az álláspontja, hogy so­­ha elbánnék azt az igazság­gos ágazati miniszterek, az­­ort valamennyi felszólalást hozni kell a reform hate­­got, hogy statisztikai adó­ , SZMT és a Munkaügyi. Mi­ a jegyzőkönyvek alapján konyságot. Az adottságaink- taink igazat mondanak. Jól­nisztérium koordinálásával, átvizsgálunk. Mindazt, ami­nek mind jobban megfelelő tudom,, hogy önök.. is, velem dolgozzanak. ki ütemtervet, az itteni vitában a kora­struktúra ,kiadatása .4.önd­ együtt.., tudnak. példákat. , mányzatra.-teendőket ró, a fontos kérdésé­rrt- mondani arra, hogy egyes. -Od­ö­r Jenő emlékeztetett kormány munkaterveiben il­gazdaságunknak. E­­ tekm- árucikkek . ára. nem . 1-2.. “És hogy kétmillió ember­félembe vesszük. E kérdé­zetben_ szinten szükség van nem * 5,6 százalékkal, “«ntadeje mar sokként,.. s^re:^SZOT. vezetőivel tor­­arra, hogy e kormányzat hanem vinél ^gyobb mér- hozzáfűzte: az ipart es epi­­tén6 tanacskozásainkon visz­­konzultaljon es szót ertsen­dben emelkedett, az árak talpa,a dolgozok munkáidé- fogunk térni, a szakszervezeti vezetéssel, összességét faelembe véve­nek csökkentését a masa- ё Például az átcsoportosítás azonban a t­ársonvonal szakaszban már gyors.- Befejezésül hangsúlyozta, és energiahordozók terüle- emelkedő op­­ott tempóban hajtották vég- hogy sikeres négy esztendő tén — a gazdaságtalan szén- 7__, _ heim­re, s ebből hibák, népgazda- áll mögöttünk és lelkesítő, bányák bezárása a gazda- LA­­TM ~ sági károk származtak. Sok­ nagy feladatokat kell meg­­lagosan működő fejlesztése ^ ifiAn firjin „i szót állták a rövidebb műn­ oldani a következő esztén­a szénhidrogének tenne- “ “ ide” sem fog­a el­­kaidő miatt kirakatlanul a lesenek — gyorsabb ütemű növelése helyes program De van M egy nagyobb ¡е^ ePPen szabad djai is ismerjük A végrehajtásban viszont kérdés is — folytatta. _ A szombat volt, a termelő­átgondoltabban lehetett vol- reform bevezetésekor állást­éenység jó ideig stagnált, n a meljorni,foglaltunk abban, hogy a növekedett a túlórák száma, terület — mondotta __, ahol fogyasztói áraikat is úgy s ez utóbbi tendencia még sokat vitatkozunk majd: ez kell alakítani, hogy azok most is tart. Ezeket a ta­pedig az árkérdés. Ligeti megfeleljenek a ráfordított pasztalatokat mindenképpen krém° eárának az emelésérő­­l,^1а1ек' Nem sokkal ke­ figyelembe 'kell venni, mi­tett említést. S jól tudom, tőbb rájöttünk, hogy ezt a előtt további területeken külföldi testvérszakszervezet hogy további példákat is fel feladatot csak nagyon las- csökkentjük a munkaidőt. A delegációjának vezetője ka­lennék S°ha ant csupán bm ilyen­ban lehet végrehajtanii- Oly további munkaidő­ csökken- Pott szót példákat ismernék. Erre hi- módon, ahogyan erre a test az is nehezíti, hogy A szakszervezetek kony­hatott szerveink tavaly 30 SZOT beszámolója is utalt. 1973—74-től kezdve 30—40 resszusa ma folytatja min­ezer ellenőrzést folytattak. Ha az árintézkedés üteme­ ezerrel kevesebb fiatal lép kárát, ennek kapcsán korrigálta i­dőkben. A kormány, a szak­­szervezetek, a dolgozók értjük, azok saját gondjaink is, amelyek megoldásáért to­vábbra is együtt kell mun­kálkodni. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után több Az NDK és Csehszlovákia ünnepe A Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két egymást követő napon, május 8-án és 9- én emlékezik meg felszabadulásának év­fordulójáról és­ ünnepli új, szabad életét. Az NDK-ban 1945. május 8-án fejező­dött be a második világháború és az úgy­nevezett Német Birodalomnak ez­ a része ezen a napon nyerte el szabadságát. A szovjet hadsereg, miután a megsemmisí­tő csaták egész sorában szétzúzta a hitle­ri háborús gépezetet és lehetővé tette, hogy új élet kezdődjék német földön. Ez a győzelem volt az alapja a mai német munkás-paraszt állam megszületésének is. Az NDK egykor Németország szegé­nyebb része volt, ma a világ tizedik leg­fejlettebb ipari országa. A testvéri Csehszlovákia népei 1945. május 9-én nyerték el újból szabadságu­kat, azon a napon, amikor a szovjet had­sereg egységei Prága térségében bekerítet­ték és felszámolták az egymilliós Scher­­ner-hadsereget. Ennek a hadműveletnek a befejezése egyúttal a második világháború befejezését is jelentette Európában. A fejlődés új szakaszát jelentette, hogy 1948 februárjában a burzsoázia és a népi erők összecsapásából a baloldal került ki teljes győztesként. A szocialista építés eredményeként a csehszlovák ipar terme­lése több, mint a hatszorosára növekedett, és új iparágak születtek. A nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező CSKF vezetésével a csehszlo­vák nép úrrá lett a hatvanas évek nehéz­ségein, s helyreállt a szocialista építés rendje az országban. Csehszlovákia ismét a dinamikus fejlődés útján halad. SZOMBAT, 1971. MÁJUS A

Next