Csongrád Megyei Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

Ai Szovjetunió változatlanul küzd a nemzetközi helyzet enyhüléséért Podgornij választási beszéde Moszkvában Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke csütörtökön választási be­szédet mondott Moszkva „Le­ningrad” kerületében, amely­et jelölte küldöttének a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsába. „Az SZKP XXIV. kong­resszusa — mondotta egye­bek között Podgornij — nagy célokat, bonyolult nagy fel­adatokat állított elénk, és tudományos pontossággal megjelölte azok megoldásá­nak útjait és eszközeit. A párt erőfeszítéseit most a nép jólétének, kulturá­lis színvonalának lényeges emelésére összpontosítja. A szociális intézkedések át­fogó programjának megvaló­sításáról van szó, és ennek a programnak középpontjában az ember áll növekvő anyagi és szellemi igényeivel.” Nemzetközi kérdésekről szólva Podgornij rámutatott: Lisszabonban, a NATO kö­zelmúltban tartott külügy­miniszteri értekezletén ki­tűnt, hogy a túlsó oldalon jó néhá­­nyan még kontinensünk legaktuálisabb problémái­nak megoldása ellen tevé­kenykednek. „Aktív és következetes módon szeljünk síkra a fe­szültség enyhítéséért, az eu­rópai status quo megerősí­téséért. E célokhoz jelentős mértékben járulna hozzá a Szovjetunió és Lengyelor­szág, illetve a Német Szövet­ségi Köztársaság között meg­kötött szerződések életbe lé­pése. Síkraszállunk azért is, hogy Nyugat-Berlin kérdésé­ben — a mesterséges aka­dályokat elhárítva — köl­csönösen elfogadható rende­zést érjünk el. Szeretnénk remélni, hogy erre töreksze­nek tárgyaló partnereink is.” Podgornij hangsúlyozta, hogy az összeurópai bizton­sági értekezlet kérdésében a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország álláspontja vi­lágos. Itt az ideje, hogy az álta­lános jellegű kijelentések után — amelyek még akkor sem kötelező erejűek, ha pozitív a hangvételük — az érdekelt országok áttér­jenek a tanácskozás gya­korlati előkészítésének ak­tív időszakába. A Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke hangsú­lyozta a fegyverzetek, a fegy­veres erők csökkentésének szükségességét, a kiélezett katonai szembenállás enyhí­tésének jelentőségét, elsősor­ban Közép-Európában. Podgornij választási beszé­dében biztosította a közel­­keleti arab országokat, az iz­raeli agresszió áldozatait ar­ról, hogy a Szovjetunió a jövőben is sokoldalú segít­séget nyújt társadalmi fejlő­désükhöz, majd a szovjet— egyiptomi együttműködési és barátsági szerződésről szól­va megállapította: a két or­szág kapcsolatai a szerződés megkötésével új­­ szakaszba léptek. A szerződés ugyanis nem­csak a meglevő baráti kap­csolatoknak, de azok jö­vőbeni széles körű fejlesz­tésének is szilárd jogi alapját képezi. Az okmány jelentőségét nö­veli az a tény, hogy az első ilyen jellegű szerződés a Szovjetunió és egy független, fejlődő állam között. Kínai-jugoszláv megbeszélések Li Hszien-nien, a kínai szerdán délelőtt egyhetes Ki- Népköztársaság Államtanár­­atalos látogatásra Kínába csának elnökhelyettese és érkezett jugoszláv kormány­ Csi Peng-fej megbízott ki-­küldöttség tagjaival, nai külügyminiszter szerdán A megbeszélés baráti délután megbeszélést tartott légkörben zajlott le­­­je­­n Mirko Tepavac jugoszláv lentette az Új-Kína hírü­gy­­külügyminiszter vezetésével­nökség. Anvar Szadat: a a közel-keleti béke Izrael magatartásán múlik Anvar Szadat, egyiptomi elnök csütörtökön nagy je­lentőségű rádió- és televízi­ós beszédet mondott. Kije­lentette: „a Közel-Keleten úgy lehetséges a tartós bé­ke, ha Izrael kivonja csapa­tait az összes megszállva tartott arab területről, és el­ismeri a Palesztinai népnek azt a jogát, hogy saját ma­ga döntsön sorsáról”. Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat, amely — mint mondotta — „az Izraelnek nyújtott kato­nai és anyagi támogatás ré­vén tevékeny részt vállal területeink megszállásában és a szuverenitásunk ellen irányuló agresszióban”. „Ezt a magatartást nem fogadjuk el, és teljes egészében el­utasítjuk” — mondotta. A Szovjetunió lojális és önzetlen segítségét méltatva Szadat elnök kijelentette: „A Szovjetunió a gyakorlat­ban bizonyította be, hogy szilárdan az imperialistael­lenes forradalom mellett áll, és habozás nélkül erkölcsi és anyagi segélyben részesíti a függetlenségük megszilárdí­tásáért küzdő fejlődő orszá­gokat". Az egyiptomi államfő hoz­záfűzte: „A Nasszer elnök kezdeményezte egyiptomi— szovjet barátság továbbfej­lődött, és a nemrég aláírt barátsági és együttműködési szerződésben öltött testet. E szerződés megerősíti a ba­rátság elvein nyugvó szovjet —egyiptomi kapcsolatokat, és megszilárdítja a két or­szág között kialakult szoros együttműködést. A szerződés révén a Szovjetunió rendel­kezésünkre bocsátja tudo­mányos és technológiai is­mereteit, hogy segítségünk­re siessen a korszerű egyip­tomi állam kiépítésében és fokozza katonai erőnket te­rületeink felszabadítása cél­jából.” Holdkörzetcsere Moszkvában Kilenc grammnyi holdkő­­lamás, illetve az amerikai retet cseréltek tegnap Moszk- Apolló—11 és Apolló—12 Or­vában: a Szovjetunió Tudó­­hajók által vett holdközet­­mányos Akadémiája és az minták töredékét, mind­ Amerikai Országos Űrhajó- egyikből 3 grammot,­zási Hivatal (NASA) képvi- A mintacsere elősegíti a jelet, elemzés céljából a­- holdfelület különböző részei­tek, at egymásnak a Luna e­rőt gyűjtött kőzetféleségek 16 szovjet automatikus űrót­ összehasonlító elemzését. Repülőgép-eltérítés, diplomatarablás 13. Revolverlövések Stockholmban MÁR MEGEMLÍTETTÜK azt az 1961-es bécsi nem­zetközi értekezletet, ame­lyet az ENSZ, néhány spe­ciális ENSZ-szervezet és a Hágai Nemzetközi Bíróság tagállamai hívtak össze, és ahol egy szerződést írtak alá (az aláírás óta történt csatlakozásokkal együtt 91 ország fogadta el a paragra­fusokat). Ennek értelmében a diplomáciai képviseletek vezetőit és beosztottait a határátlépés időpontjától a végleges távozásig diplomá­ciai mentesség illeti meg. Sőt, ez a mentesség a velük együtt lakó családtagokra is vonatkozik. Ami­ a mentességet illeti, annak legfontosabb eleme az, hogy „a diplomáciai képviselőnek és a képvise­let diplomáciai funkciót végző tisztviselőinek sze­mélye sérthetetlen”. Más szóval: a diplomatával szemben az öt fogadó állam hatóságai semmiféle kény­szerintézkedést nem hoz­hatnak, nem lehet őket le­tartóztatni, őrizetbe venni vagy elővezetni. És ennek a mentességnek egyik lénye­ges kiegészítő eleme lett a bécsi szerződésben az a minden befogadó államra érvényes kötelezettség, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a diplomaták szemé­lyes szabadságát és méltósá­gát sérelem ne érje”.­­ Persze, Bécs előtt már számos hasonló paragrafus került be a nemzetközi jog­ba és a különböző országok törvénykönyveibe; már a római jog is „szentnek és sérthetetlennek” minősíti a diplomaták személyét. Még­is, a múltból is ismerünk jó néhány diplomaták elleni merényletet. 1923-ban Svájc­ban meggyilkolták Vo­­rovszkijt, a Szovjetunió kép­viselőjét, aki a Lausanne-i konferencián vett részt. 1927-ben Varsóban egy re­­volveres merénylő meggyil­kolta Vojkovot, a Szovjet­unió ottani követét. 1968- ban kubai emigránsok az Egyesült Államokban levő angol nagykövetség és több angol konzulátus és keres­kedelmi képviselet ellen szerveztek pokolgépes me­rényletet. (A jobboldali ku­bai csoportok tagjai azzal „indokolták” bűntetteiket, hogy „az angol Leyland-a­u­­tóbuszgyár több kocsit szál­lított a havannai autóbusz­­társaság számára”.) 1945 óta több mint száz alkalommal történt példá­ul revolveres vagy pokolgé­pes merénylet a legkülön­bözőbb országokban szolgá­latot teljesítő jugoszláv dip­lomaták ellen. Az egyik első­, nagy nemzetközi felhá­borodást kiváltó ilyen eset 1966. augusztus 30-án tör­tént, amikor egy horvát fa­siszta szervezet tagja Stutt­gartban agyonlőtte Száva Milovanovicsot, a münche­ni jugoszláv főkonzulátus 't'lPJ'ptClapt A FELHÁBORODÁS nem­csak a barbár merénylet miatt lángolt fel, annak is szólt, hogy amikor a jugo­szláv kormány tiltakozó jegyzéket küldött Bonn­ba, a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya egyszerűen visszautasította a Belgrád­i­ól érkezett jegyzék átvéte­lét. 1971 Áprilisában két horvát fasiszta, az egykori usztasa szervezet nemrég beszervezett új tagjai Stock­holmban megkötözte, majd több revolverlövéssel meg­gyilkolta Rolovics svédor­szági jugoszláv nagykövetet. Pakine svéd miniszterelnök a bűntény után bejelentet­te: országa intézkedéseket tesz a fegyveres terrorista bandák szervezkedése és svédországi tevékenysége el­len. Az igazság az, hogy a diplomaták elleni merény­letek kalandorok, nemegy­szer bűnözők, egyes ritka esetekben talán félrevezetett és politikai éretlen emberek cselekedetei. Emlékezni kell arra, hogy 1918-ban, amikor a fiatal szovjet állam élet­halál harcát vívta az inter­venciók ellen, kalandor, anarchista elemek úgy akartak egyrészt nehézsé­geket támasztani a szovjet kormánynak, másrészt „megbüntetni” a német kor­mányzatot, hogy meggyilkol­ták Mirbach gróf moszkvai német követet. A gyilkosság elkövetői így akarták kife­jezni tiltakozásukat a bresti béke megkötése ellen, azaz szembehelyezkedésüket Le­nin politikájával. Persze a német kormány igyekezett a maga politiká­jának támogatására is fel­használni a követgyilkossá­got és azt követelte, hogy a szovjet kormány egyezzen bele egy német vadász­zászlóalj állomásozásába a követség szomszédságában, „hogy megvédelmezzék a diplomatákat”. Lenin termé­szetesen elutasította ezt a követelést, de a szovjet kor­mány a maga­ megfelelő fegyveres alakulataival meg­erősítette az összes diplo­máciai képviseletek védel­mét. MINDEZ PERSZE ma már történelem. Ami nap­jaink történetét illeti, kezd­jük a diplomaták elleni me­rényletek sorát egy kudarcot vallott kísérlettel. A törté­net időpontja 1970. március 29-e, színhelye Buenos Aires, főszereplője pedig Ju­­rij Pivovarov, a Buenos Aires-i szovjet kereskedelmi képviselet helyettes vezető­je. (Következik: HÚSVÉTKOR, BUENOS AIRES-BEN.) NDK-chilei tárgyalások Mint már jelentettük, Almeyda Medina chilei külügy­miniszter, aki kedden érkezett hivatalos látogatásra az NDK- ba, szerdán megkezdte tárgyalásait az NDK vezetőivel. Ké­pünk: a két ország küldöttsége a tárgyalóasztal mellett. Balról a harmadik Otto Winter, az NDK külügyminisztere, jobbról a harmadik a chilei külügyminiszter. Bolgár kultúra­­ a barátság szolgálatában DJSÁGHÍR: Húsz esztendővel ezelőtt látott munkához a Bolgár Kulturális Kapcsolatok Bizottsága. B­ulgária nemzetközi kapcsolataiban igen fontos helyet foglal­nak el a kulturális kapcso­latok. A bolgár kultúra, iro­dalom és művészet alkotá­sait ma már az egész világ ismeri, barátainak és tiszte­lőinek száma egyre növek­szik. Nagy szerepe van eb­ben a Bolgár Kulturális Kapcsolatok Bizottsága te­vékenységének. A bizottságot húsz esz­tendővel ezelőtt hozták létre, mint a minisztertanács mel­lett működő sajátos állami­társadalmi szervet. Felada­ta Bulgária kulturális kap­csolatainak lebonyolítása, a bolgár kultúra és a szocia­lista építés eredményeinek népszerűsítése külföldön. Ez a feladat rendkívül bonyo­lult, hiszen Bulgária 110 or­szággal tart fenn kulturális kapcsolatokat. A bizottság készíti elő, írja alá és hajt­ja végre a kétoldalú kultu­rális egyezményeket. Tagjait a minisztertanács hagyja jóvá. Közöttük kép­viselve vannak azok a mi­nisztériumok, állami bizott­ságok, intézetek, társadalmi szervezetek és alkotói szö­­vetsgek, amelyek érdekel­tek a kulturális csere lebo­nyolításában. Szervezetileg hat osztály irányítja a kul­turális csere és propaganda lebonyolítását. A Kulturális Kapcsolatok Bizottsága igen sokoldalú tevékenységet folytat. Éven­te mintegy 2500 vendéget fo­gad, illetve küld külföldre. Nagy hangsúlyt helyez a bi­zottság a bolgár Irodalom külföldi népszerűsítésére. „Obzor” címmel angol és francia nyelven megjelenő kulturális-művészeti folyó­iratot ad ki. A Szófiapressz ügynökséggel közösen több folyóiratot jelentet meg, így a magyar nyelvű „Mai Bul­gáriát” is. A bizottság szervezi a külföldi bolgár művészeti ki­állításokat is. Évente közel 30 kiállítást mutat be. Igen nagy sikerrel mutatta be több országban a „Bolgár földek művészetének 2500 éve" és a „Régi bolgár iko­nok" c. kiállításokat. Ez utóbbi tavaly Magyarorszá­gon is nagy sikert aratott. A bolgár zeneművészet propagálása céljából a bi­zottság előadóművészeket és együtteseket küld külföldre. Magyarországon is nagy si­kerrel vendégszerepelt a szó­fiai Operház együttese. A bolgár filmek a világ min­den részébe eljutnak a bi­zottságon keresztül. A bolgár he­tek, napok, ba­rátsági napok és estek szer­vezése a külföldi kulturális központok tevékenységének egyik fő irányzata. Budapes­ten, Varsóban, Berlinben, Prágában, Pozsonyban és Algírban bolgár kulturális központ működik. A bolgár és a magyar nép közötti hagyomá­nyos barátság és az országaink közötti szocialis­ta együttműködés egyre erő­södik. Országaink először 1947-ben kötöttek kulturá­lis egyezményt. Budapesten 1952 óta mű­ködik Bolgár Kulturális Központ. Közel húszéves munkája során eljutott az ország minden megyéjébe, kapcsolatba került a magyar társadalom minden rétegé­vel. 1970 elejétől közpon­tunk új, reprezentatív he­lyiségbe költözött, ahol igen színes tevékenységet folytat. Tavaly 14 kiállításon mutat­tuk be a magyar közönség­nek a bolgár művészek al­kotásait, összesen 66 kiállí­tást rendeztünk az ország­ban. Rendszeresen rendezünk irodalmi esteket, hangverse­nyeket is. Filmtárunkban közel 300 film van, amelyet a fővá­rosi és a vidéki művelődési központok egyaránt használ­nak. Filmeink nagy része magyarra van szinkronizál­va. A magyar—bolgár barát­sági napok és estek szerve­zésével központunk igen so­kat tesz a szocialista Bul­gária eredményeinek népsze­rűsítéséért, a két nép barát­ságának ápolásáért. Új kez­deményezés ezen a téren a bolgár kultúra heteinek megrendezése egy-egy me­gyében. A Kulturális Kapcsolatok Bizottsága Szófiában és a Bolgár Kulturális Központ Budapesten a jö­vőben is azon munkálkodik majd, hogy erősödjön a né­pek közötti barátság. Ma­gyar barátainknak pedig köszönjük azt a támogatást, amit az elmúlt húsz év alatt munkánkhoz nyújtottak. Re­méljük, együttműködésünk a jövőben még sikeresebb, eredményesebb lesz a ma­gyar és a bolgár nép ja­vára. NINO NIKOLOV — LENGYEL KÁROLY Külpolitikai hírek Ulan Bátorban csütörtökön folytatta munkáját a Mon­gol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusa. A csü­törtök délelőtti ülésen foly­tatták a vitát a központi bizottság beszámolója fölött, amely hétfőn hangzott el . Szemjon Carapkin szovjet külügyminiszter-helyettes csütörtökön hazautazott Lon­donból, ahol Douglas­ Home brit külügyminiszterrel foly­tatott tanácskozást a közel­­keleti és az indokínai hely­zetről, valamint a kelet­­nyugati kapcsolatokról. De Dr. Ralph Bunche ENSZ- főtitkárhelyettes, aki több mint egy hete fekszik egy New York-i kórházban, szer­dán elvesztette eszméletét, és az orvosok aggódnak éle­téért.­­ A svéd rendőrség csütör­tökön megerősítette, hogy egy fiatal amerikai tiszt fe­leségével együtt Nyugat-Né­­metországból, ahol elhagyta egységét, Svédországba érke­zett és itt tartózkodási en­gedélyt kért. John R. Ve­­quist, 24 éves főhadnagy, aki még május végén dezer­tált, annak idején az ame­rikai katonai elit iskoláján, a West Point-i katonai aka­démián végzett, mégpedig igen jó eredménnyel. Disz­­szidálásának okát felettesei „nem ismerik ” Makariosz ciprusi köztár­sasági elnök csütörtökön Ni­cosiában nyilatkozott a Szovjetunióban tett látoga­tásáról. Az elnök — aki Ki­­jevből szerdán este érkezett vissza hazájába — nagy fon­tosságúnak mondotta a szov­jet vezetőkkel folytatott tár­gyalásait.­­ Az amerikai Colorado­­egyetemen készült tanul­mány szerint a Szuezi-csa­­torna használóinak a víziút lezárása négy év alatt kö­zel ötmilliárd dollárba ke­rült. Ebből a fő teher — 3,4 milliárd dollár — a nyu­gat-európai országoké és Ja­páné. FENTEK. 1976 JÚN­IS 11.

Next