Csongrád Megyei Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

— Iskola után munkásnak (B. N.) E héten — a bizonyítványosztással — befejező­dik az 1970—71-es­ tanév. És bár az általános meg a kö­zépiskolás diákok nagy többségének ez csak egy újabb, gondtalan szünidő kezdetét jelenti, nagy hiba lenne meg­feledkezni azokról, akik egyelőre nem kívánnak tovább iskolába járni, akik ilyenformán talán életük utolsó diák­napjait élik. Meglehet ugyan, hogy ők valamivel kevesebb­­ szorongással várják a bizonyítványosztást, hiszen nem ké­szülnek felvételi bizottság elé, annál több izgalommal gon­dolnak azonban az oly sok mindent meghatározó hol­napra. Teljesen érthetően. Nem kevesebbet ke­ll ugyanis el­dönteniük, mint azt: hogyan tovább, az élet mely terüle­ten keressék boldogulásukat? Kijut ebből a gondból a szülőknek is, akik közül nagyon sokan mostanában a gyerekkel együtt nézegetik az újsághirdetéseket, keres­nek fel ismerősöket, régen látott rokonokat, abban a re­ményben, hogy ráakadnak a leginkább megfelelő mun­kahelyre. Úgy vélem, ezúttal nyugodtan figyelmen kívül hagy­hatjuk azt a jelentéktelen kisebbséget, amelynek számá­ra­ a majdani munkahely egyetlen értékmérője a pénz, a kereseti lehetőség (anélkül persze, hogy tagadnánk ennek jelentőségét), és beszéljünk azokról, akik nagyon is reálisan felmérik, a holnapot. Teljesen nyilvánvaló, hogy­ soha nagyobb jelentősége nincs egy-egy üzem, vagy intézmény jó vagy rossz hírnevének, mint az utánpótlás biztosításának időszakában. Nagyon természetes ugyanis, hogy a szülők, de maguk az ifjú emberek is, elsősorban a közmegbecsülésnek örvendő vállalatok kapuján kopog­nak, amikor munkahelyet választanak. Még akkor is, ha ezek esetleg kevesebbet ígérnek. Tételezzük fel már most, hogy kinek-kinek sikerül majd az előre kiszemelt munkahelyre kerülnie, sőt lép­jünk meg tovább, és képzeljük el, a gyárba érkező fiata­lok mennyi várakozással veszik szemügyre új környeze­tüket. Minden bizonnyal könnyebben találják fel majd magukat azok, akiknek valamennyire is pontos fogalmaik vannak a gyárról, a fizikai munkáról. Az otthonról ho­zott élmények, az apa és az anya elbeszélései — ha ugyan voltak ilyenek — egyszerre megelevenednek. A művezető már az első napon sem tűnik afféle vigyázó­­nak, hiszen tudják róla, hogy feladata a munkafeltételek — többek között anyag és szerszám — biztosítása. Nem kevésbé lényeges persze, hogy a fiatalokat fogadó gyárak vezetői — társadalmi és gazdasági vezetők egyaránt — maguk se nézzék tétlenül az ismerkedést. Különösen a KISZ-aktivistákra vár a feladat, hogy időben találják meg, és fogják kézen az iskolából éppen csak kinőtt fia­talokat. Akár az első munkanap végeztével akadjon vál­lalkozó közöttük, aki végigkíséri a gyáron az újonnan érkezettet. Megmutatja zegét-zugát, közben pedig nagy vonalakban ismerteti, miket is gyártanak, és az sem baj, ha elmondja, milyen gondokkal küzd a kollektíva. Egy­szóval beavatottá teszi. Persze nem a gyári pletykába, ha­nem a tényleges örömökbe, gondokba. Azzal a rendkívül nagy haszonnal járhat ez a pluszmunka, hogy a csak teg­nap érkezett is értője, sőt részese lesz a közös fejfájás­nak, a közös örömnek. Megrövidül tehát az idő, amelyre óhatatlanul szükség van ahhoz, hogy a „mi iskolánk” ka­tegória helyébe a ,,mi gyárunk” lépjen. S ez egyben azt is jelenti, hogy megakadályozzák az iskolából kikerült fiatalok talajtalanná válását, a közösségen kívüliség ér­zésének kialakulását. Az elkövetkező hetekben tehát megyénk ifjúságának egy újabb, igen jelentős hányada válik meg az életre nevelő iskolától, és indul el a munkássá válás útján. Percig se mondjuk nekik, hogy ez könnyen bejárható, csupa pénzzel kirakott út. Ne keltsünk bennük rövid idő alatt úgy is megcáfolódó illúziókat, mert ezzel csak nehezítjük a diákéletről a munkáséletre váltás egyéb­ként sem könnyű folyamatát. Ugyanakkor azonban ne is riasszuk el őket olyan kitételekkel, hogy „majd megta­nulod a magad kárán”. Aki csak teheti, akinek csak köze van ehhez, vezesse őket körültekintéssel. Megéri ti fárad­ságot, hiszen munkástársadalmunk holnapi derékhadát alakíthatjuk. Nem mindegy, hogy ezt va, vagy rosszul tesszü­k fel Mai számunk tartalmából: PODGORNIJ VÁLASZTÁSI BESZÉDE MOSZKVÁBAN KÍNAI—JUGOSZLÁV MEGBESZÉLÉSEK PEKINGBEN HOLDKŐZETCSERE MOSZKVÁBAN PÁRTNAPOK AZ SZKP XXIV. KONGRESSZUSÁRÓL KUTATÓINTÉZET ÚJSZEGEDEN ZÖLDSÉGTERMESZ­TÉSI GONDJAINK .JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR Magyar­csehszlovák szakszervezeti tárgyalások Csütörtökön, a Nyitra melletti Topolcaankyban be­fejeződtek a csehszlovák— magyar szakszervezeti tár­gyalások. A megbeszélése­ken, amelyek során a részt­vevők tapasztalatcserét foly­tattak és konzultáltak a két ország szakszervezeteinek közös akcióiról, a magyar delegációt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a csehszlo­vák küldöttséget pedig Ka­rel Hoffmann, a Csehszlo­vák Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke vezette. A Gáspár Sándor vezette küldöttség csütörtökön rövid látogatást tett a komárnéi járási szakszervezeti tanács­nál, majd háromnapos cseh­szlovákiai tartózkodásét be­­fejezets, a kora délutáni órákban hazautazott. Újabb sikeres munkanap a Szaljut fedélzetén Egészségügyi és biológiai kísérletek szerepeltek a csütörtöki programban Tegnap, csütörtökön, moszkvai idő szerint hajnali egy órakor a Szal­jut orbitális tudományos űrállomás asztronautái megkezdték negyedik munkanapjukat. Az űrhajósok különleges berendezések segítségével torna­gyakorlatokat végeztek. A tegnapi nap legtöbb feladatát az asztronauták számára egészségügyi és biológiai vonatkozású kísérletek elvégzése jelentette. Georgij Dobrovolszkij alezredes, az állomás parancsnoka jelentette, hogy az űrhajósok egészségi állapota jó, hangulata kitűnő. Tv-közvetítés az orbitális állomásról A Kozmovízió jóvoltából csütörtök délben a szovjet tv nézőinek milliói láthat­ták, hogyan folyik a mun­ka a hatalmas tudományos laboratórium, a világ első ember vezette orbitális állo­másának tágas, kényelmes szalonjában. A kamera egy­szerre mutatta a­ könnyű,­­melegítőszerű öltözékben te­vékenykedő Borostyán—1- et, —2-et, és —3-at, vagyis Dobrovolszkijt, Volkovot és Pacajevet. Nyilatkozatuk szerint „a személyzet közérzete kitűnő’­. — Erről egyébként maguk a tv-nézők is meggyőződhet­tek, amikor az űrhajósokkal közölték, hogy „már adás­ban vannak”,vidáman inte­getve üdvözölték nézőiket. Georgij Dobrovolszkij, az űrállomás parancsnoka saját feladatáról szólva elmondot­ta: „felelős a repülési prog­ram­ végrehajtásáért, részt vesz a különböző automati­kus és kézi vezérlésű műve­letekben, ezenkívül műszaki és tudományos kísérleteket végez”. Vlagyiszlav Volkov hajó­zómérnök ugyancsak meg­ismertette a nézőket tenni­valóival. Mint közölte: „üze­melteti a fedélzeti berende­zéseket, ami — szavai sze­rint — korántsem könnyű feladat az űrállomás óriási méretei miatt. Viktor Pacajev kísérleti mérnök munkája: a Szojuz— 11 és a Szal­jut egyes beren­dezéseinek ellenőrzése, tudo-­­ mányos kísérletek és megfi­gyelések végzése. * Egy szerdán késő este ér­kezett jelentés beszámol ar­ról, hogy az űrhajósok már gyakorlatilag felkészítették a tudományos űrállomást a munkára. Ideiglenesen mű­ködésen kívül helyezték szállítóhajójukat, a Szojuz— 11-et, és átköltöztek a koz­mikus laboratórium tágas helyiségeibe. Itt igen nagy a kényelem: el vannak látva porszívókkal, ételmelegítő eszközökkel, hűtőszekré­nyekkel. Egyszóval: modern száguldó otthon ez, ahol egész könyvtárat rendeztek be az űrhajósok kedvenc könyveiből. És természetesen igen sok itt a tudományos és technológiai berendezés, amelyek segítségével elvé­gezhetik a legkülönfélébb vizsgálatokat és kísérleteket. A ,,Pingvin” űrhajós-öltö­zékről az űrhajósok elisme­­rően nyilatkoznak, de — mint kijelentették — vég­leges véleményt még korai lenne mondani róla. Ülésezett a KISZ Csongrád megyei Bizottsága Frissebb, mozgósítói ifjúsági agitációt! Az ifjúsági agitáció hely­­■­setéről tárgyalt, csütörtökön a KISZ Csongrád megyei Bizottsága. A szegedi ifjúsá­gi házban tartott ülésen­­ Szögi Béla, a KISZ Csong­­rád megyei Bizottságának első titkára mondott meg­nyitót. Mari Kálmán, a bi­zottság titkára tartott beve­zető előadást. Többek között arról beszélt, hogy a kom­munista ifjúsági mozgalom sokoldalúan áthatja a ma­gyar ifjúságot. Az ifjúsági alakulásáról. Tudják a fia- növekszik a szocialista mű­­szövetség közvetítésével jut- tálak, hogy milyen erők­ben gondolkodó és cselekvő­nak el a fiatalsághoz a leg- hatnak a világ eseményeire, fiatalok tábora, fontosabb politikai ismere- és azt is tudják, hogy a ■ tek, és ez nagymértékben szocialista világrendszer ma Mindebben nagy szerepe hozzájárul ahhoz, hogy a már döntő tényező az embe­ ven a KISZ agitációs tévé­­fiatalság általában tájéko­ h­ség életében. Nagy ered­­kenységének, amelynek zolt a világ, az ország dől-­mény az is, hogy­ az ifjú módszerei, eszközei az évek gátról, ügyeiről, helyzetének korosztályok tagjai körében sokan gyarapodtak, tökéle­tesedtek. Ugyanakkor van javítanivaló is. A KISZ megyei vb beszámolója és a megyei bizottsági ülés vitá­ja során felszólalók szerint e téren az egyik legfonto­sabb: az eddiginél jobban gondoskodni az agitáció színvonalának emeléséhez szükséges személyi és egyéb feltételekről. Szögi Béla megállapította: szükséges, hogy érvényesül­jön megfelelő társadalmi munkamegosztás az ifjúság körében folyó agitációban. Fontos, hogy ne csak a KISZ feladata legyen ez, ha­nem váljon társadalmi ügy­­gyé. Legyen az agitáció szenvedélyesebb, cselekvésre késztetőbb és az időszerű problémákhoz jobban kap­csolódó. Általában képesek ilyen munkára a mai ifjúsá­gi vezetők, de szükséges, hogy­ a magasabb igény a vezetőképzésben is nagyobb helyet kapjon. Varga Ferenc arról be­szélt, hogy különösen az alapszervezeti agitációs munka feltételeire kellene több gondot fordítani, mert oda későn jut el a szüksé­ges információ. Ugyancsak az alapszerve­zetek gondjairól szólt Hor­váth Gyula. Véleménye sze­rint az agitációs munka sze­mélyi és tárgyi feltételeivel nem törődtek eléggé, sze­­­­erinte iparmzá, hogy ame­l­y fontos területre nem a leg­inkább megfelelő fiatalokat állították. Arról is beszélt, amit a vb is aláhúzott­­be­számolójában, hogy az inter­nacionalista nevelés mellett fordítsunk több gondot a hazafias nevelésre is. Ne szégyelljük nemzeti hagyo­mányainkat és eredményein­ket. Szetei József az agitáció és a propagandamunka ösz­­szefüggéseinek és különbsé­geinek pontosabb elhatáro­lását tartotta fontosnak. Határozzuk meg pontosab­ban az alapszervezetek fel­adatait. Ismertessük az agi­tációs munka helyi feltéte­leit, és ezt a követelményt valóban vegyük jobban fi­gyelembe a vezetőképzésben is. A szóbeli agitáció mel­lett több olyan lehetőséget kellene teremteni, amely po­litikai élményt ad, és ezen keresztül nevel. Nyomaté­kosan felhívta a figyelmet Szetei József arra a sok esetben negatív hatásra, ami a felnőtti társadalom részéről éri az ifjúságot. Ja­vasolta: ne csak a nyugati világból érkező fellazítás el­len harcoljunk, hanem igye­kezzünk jó módszerekkel, eszközökkel ellensúlyozni a környezetünkben, a velünk együtt élő felnőttek szemlé­letéből és példájából eredő, olykor negatív hatásokat. ■ Egyetértett ezzel az ülésen részt vevő és felszólaló dr. Koncz János, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője, de hozzátette: — Fontos, hogy agitációnk, miközben követ­kezetesen és szenvedélyesen bírálja a negatívumokat, ugyanakkor dicsérje, méltas­sa, ismertesse a követendő példák százait, ezreit. Úgy vélem, a fellazítás ellen — bárhonnét ered — akkor harcolhatunk legeredménye­sebben, ha felhívjuk a fi­gyelmet arra, ami követen­dő, s ha szocialista interna­cionalizmusra és egyben szocialista hazafiságra neve­lünk. Ennek egyik alapvető feltétele, valóban az, hogy az ifjúsági politikai munka társadalmi üggyé váljon. KAC30E láTVAS „ Mesterséges csapadék Kaptunk estit, de még szomjasak a földek. A kertészetekben , főleg a szentesi zöldségtermő vidéken és a szegedi fűszer­­paprika tájkörzetben teljes erővel dolgoznak az öntözőberende­zések. A frissen ültetett palánták csak nedves talajban erednek e meg. Felvételünk Tápé határában készült a Tiszatáj Tsz-ben, ahol harminc milliméteres mesterséges cs­apadékot kapnak a növényieis gettós Tóth Adlax 20. évfolyam, 136. szám 1971. JÚNIUS 11. PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon ARA: 86 FILLÉR Benke Valéria Nagykanizsán Benke V­aléria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön Nagykanizsára látogatott. A város párt- és tömegszervezeteinek vezetői­vel folytatott megbeszélést a párt kulturális politikájá­ról, majd látogatást tett a Kanizsa Bútorgyárban. Vályi Péter látogatásai Vályi Péter, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Szurdi István belkereske­delmi miniszter társaságá­ban csütörtökön meglátogat­ta a fővárosi kereskedelmi hálózat néhány egységét. Felkeresték a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat épülő Volga szállodá­ját, amelynek vezetői el­mondták, hogy a szállót ez év augusztusában átadják a nagyközönségnek, 316 szobá­jában 740 vendéget tudnak egyidőben elhelyezni. A látogatás a rákospalotai raktárvárosban folytatódott, ahol a Bútorértékesítő Vál­lalat, valamint a Domus Lakberendezési Áruház rak­tárait tekintették meg. Ez­után meglátogatták egyebek közt az 1952 óta működő új­pesti áruházat, mely a múlt évben már 273 millió forin­tos forgalmat bonyolított le.

Next