Csongrád Megyei Hírlap, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

г V. Ii mai számunk tartalmából: MAGYAR—ROMÁN AUTÓIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖTVENÉVES a kínai KOMMUNISTA PÁRT ÉRDEK­ES ÖNTUDAT SZOVJET JOGTUDÓS LÁTOGATÁSA MEGYÉNKBEN MOZDONYVEZETŐK A CS. M. H. VENDÉG­KÖNYVE RENDŐRSÉGI HÍREK KOCSIST KIZÁRTÁK A LABDARÚGÓ­­VÁLOGATOTT KERETBŐL SZEGEDEN GYOPÁR-KUPÁJ­A Losonczi Pál Felső-Ausztriában Szerdán délelőtt kilenc órakor Losonczi Pál, felesége és kíséretének tagjai Felső-Ausztriába utaztak az osztrák főváros nyugati pályaudvaráról. A különvonat délelőtt Linzbe érkezett, ahol Losonczi Pál a hazánkkal jelentős­­ gazdasági kapcsolatokat folytató Egyesült Acél- és Vas-­­ gyárat tekintette meg. A gyár főépülete előtti fellobogózott­­ téren, a gyár dolgozói, vezetői, a felső-ausztriai tartomán­­­nyi kormány képviselői fogadták a magas rangú vendéget. Dr. Herbert Koller vezérigazgató adott tájékoztatást az­­ üzemről. Elmondotta, hogy a VOEST (Egyesült Osztrák­­ VAS és ACÉLMŰVEK) Ausztria legnagyobb kohászati és­­ gépgyártó üzeme. 1946-ban került az osztrák állam közvet­­­­len tulajdonába. A kibocsátott termékek mintegy hatvan­­ százalékát exportálják, csaknem kilencven országgal állnak­­ kereskedelmi kapcsolatban. A vezérigazgató utalt arra, hogy a 26 ezer dolgozót­­ foglalkoztató konszern a magyar vállalatokkal hasznos­­ együttműködést fejt ki. A vezérigazgató kíséretében Losonczi Pál megtekintette az üzemet, majd a gyár vezető­i díszebédet adtak az Elnöki Tanács elnöke és kísérete tiszteletére. Délután Losonczi Pál tovább utazott Kremsbe, majd Dürnsteinbe látogatott el. Onnan a késő esti órákban tért vissza az osztrák fővárosba. Főnk Janis látogatása Bács-K­iskun megyében Szerdán Bács-Kiskun me­gyébe látogatott Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke. Reggel Kecskeméten a miniszterelnököt a megyei pártbizottság székházában dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta az alföldi megye gazdasági, politikai és kul­turális helyzetéről, a veze­tőket és a lakosságot egy­aránt foglalkoztató gondok­ról. Az elmondottakból ki­tűnt többek között, hogy az egykor tipikusan mezőgaz­dasági megye ipara 1970- ben már többet termelt, mint mezőgazdasága. A további­akban szó esett a megye 40 000 tanyájáról, s 170 000 tanyai lakójáról. A miniszterelnök érdek­lődésére külön is tájékoz­tatást kapott az egyes táj­egységekről, az öt városról és a leendő hatodikról, a városjelölt Kiskőrös járási székhelyről. Fock Jenő a délelőttöt Kecskeméten töltötte. A városi tanácsházán R­eile Géza városi tanácselnök is­mertette a felsőfokú regio­nális központtá nyilvánított megyeszékhely kommunális fejlesztésének eredményeit és távlati terveit. Fock­­­Je­nő sok kérdést tett fel az új tanácstörvény és a la­kástörvény végrehajtásával kapcsolatban. Ezután meg­tekintette a Műkertváros „félkész" házait, az itt la­kók alakították meg az or­szág első lakásépítő és fenn­tartó szövetkezetét. Végül felkereste a gépipari és au­tomatizálási műszaki főisko­lát, a város modern víz­művét, majd a kialakulóban levő új városközpontot és az épülő S­zéch­en­y­i*- vá­ros­­­részt tekintette meg. Fock Jenő a délutáni órákban Kiskunfélegyházá­ra utazott. Ott a vegyipari gépgyárba látogatott el. Programja a Kunfehértói Állami Gazdaságban fejező­dött be. 28. évfolyam, 153. szám 1971. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon ARA: 80 FILLÉR A Földre történt visszatérés körúten • Életüket vesztették a Szojuz—11 asztronautái TASZSZ-jelentés a három űrhajós haláláról A TASZSZ szerdán hajnalban kiadott közleménye szerint életét vesztette a Szo­juz—11 szovjet űrhajó személyzetének mind­három tagja: Georgij Tyimofejevics Dob­rovolszkij alezredes, Vlagyiszlav Nyikola­­jevics Volkov fedélzeti mérnök és Viktor Ivanovics Pacajev kísérletező mérnök. A közlemény szerint 1971. június 29-én Föld körüli pályán mozgó Szaljut tudomá­nyos űrállomás személyzete maradéktala­nul befejezte a repülési program teljesí­tését és utasítást kapott a leszállásra. Az űrhajósok tudományos kutatásaik anyagát és a fedélzeti naplókat átvitték a Szojuz—11 szállítóűrhajó kabinjába, hogy visszahoz­zák őket a Földre. E művelet végrehajtása után az űrhajó­sok elfoglalták helyüket a Szojuz—11 űr­hajóban, ellenőrizték a fedélzeti rendsze­reket­ és előkészítették űrhajójukat a Szal­­jut­ űrállomástól való elválásra. Moszkvai idő szerint 21 óra 28 perckor a Szojuz—11 űrhajó és a Szaljut űrállomás elvált egymástól és külön-külön folytatta a repülést. Az űrhajó legénysége közölte, hogy a szétkapcsolás művelete zökkenő­­mentesen zajlott le, s az űrhajó valamennyi rendszere szabályszerűen működik. Június 30-án, moszkvai idő szerint 1 óra 35 perckor az űrhajó orientációjának vég­rehajtása után bekapcsolták a fékező be­rendezést, amely az előre kiszámított ideig működött. A fékezőhajtómű­­működésének befejeződésekor megszakadt a kapcsolat az űrhajó legénységével. A leszállási programnak megfelelően a légköri aerodinamikai fékezés után üzem­be helyezték az ejtőernyőrendszert és köz­vetlenül Földet érés előtt a sima leszállás hajtóműveit. A leszálló egység simán ért földet a megadott körzetben. Az űrhajóval egyidejűleg helyszínre érkező kutatóheli­kopter személyzete a Szojuz—11 kabinjá­nak felnyitásakor a kabin ülésében élet­telenül találta a Szojuz—11 legénységének mindhárom tagját. Halálunk okainak tisz­tázására vizsgálat kezdődött. Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev űrha­­jós pilóták a bonyolult kozmikus berende­zések kipróbálásában végzett önfeláldozó munkájukkal óriási mértékben hozzájárul­tak a Föld körüli űrrepülések fejlesztéséhez. A szovjet nép mindörökre megőrzi emlé­kezetében a három bátor űrhaj­óspilóta — Georgij Tyimofejevics Dobrovolszkij, Vla­gyiszlav Nyikolajevics Volkov és Viktor Ivanovics Pacajev — hőstettét. Az SZKP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács határozatot hozott arról, hogy kormánybizottság alakul a három űrhajós halálát okozó körülmények tisztázására. Az SZKP Központi­ Bizottsága és a­­ Mi­nisztertanács határozata alapján kormány­­bizottság alakult a három űrhajós teme­tésének megrendezésére. A bizottság tag­jai: Andrej Kirilenko (elnök), Dmitrij Usztyinov, Ivan Kapitonov, Leonyid Szmir­­nov, Msztyiszlav Keldis, Andrej Grecsko, Vlagyimir Satalov és mások. Az elhunyt űrhajósokat a Vörös­ Téren, a­ Kreml falánál fogják eltemetni. Georgij Dobrovolszkij alezredes, parancsnok Vlag­yiszlav Volkov fedélzeti mérnök Viktor Pacajev kísérleti mérnök Holdanként öt mázta hat Ezerötszáz holdas tórendszert helyeztek üzembe Tömörkényen­­ Nagyszabású állattenyész­tési beruházás üzemi átadá­sára került sor szerdán a tömörkényi Alkotmány Tsz­­ben. A község északi részén nagy kiterjedésű, de holdan­ként csupán egy birka eltar­tására képes területek fe­küdtek, melyeknek intenzí­vebb hasznosítását tűzte ki célul a szövetkezeti vezetés. A mórahalmi úttörőjellegű szövetkezeti próbálkozás a terméketlen szikes területek leggazdaságosabb hasznosí­tása 1964-ben kezdődött: az 1400 holdas öntöző- és az 1500 holdas haltenyész­tő, szaporító tórendszer építésével. A tegnapi üzembe helye­zési ünnepségen Kiss Tamás, az Alkotmány Tsz elnöke köszöntötte a közreműködő vállalatok, a vízügyi igaz­gatóság képviselőit, s a me­gyei felügyeleti hatóság ré­­széről megjelent Gyuris Szilvsztert, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály ve­zető helyettesét. Szokatlan módon, hajóúttal történt a létesítmények megtekintése és a szakvezetés nevében Törsik István halászmérnök, valamint Móricz Miklós, megyi halászati felügyelő adott tájékoztatást a beru­házás gazdaságosságáról. Már az út elején kiderült a motoros hajóról, hogy telen­ként jégtörőként is szolgála­tot tesz lélegző utat vágva a halaknak. Az 1500 holdas tórendszer egyébként 15 egységből áll, amit kiegészít 32 ki­sebb telelő medence. Figyelemre méltó újításokat vezetett be az Alkotmány Tsz a kivitelezésnél, mert elkészülési sorrendben meg­kezdte a ponty, a harcsa, az amur és — kisebb mennyi­ségben — a csuka tenyészté­sét az új tavakon. Ugyanak­kor 14 kilométer hosszúságban vasútrendszert épített ki a takarmány ki- és a kifo­gott halak beszállítására. A gátrendszert védő fal is újításnak számít, mert a ta­vasszal lemetszett szőlőve­nyigét használták fel a rő­zsefonat helyett. Az etető­karokhoz motorcsónakokról szórják ki a napi 150—160 mázsányi­­szemestakarmányt és így igen magas fokú a tenyésztés gépesítettsége is. Bizonyítja ezt, hogy országos viszonylatban ál­talában 2,6—2­7 munkaerő jut 100 holdnyi tóegységre, ugyanakkor az Alkotmány Tsz-ben nem éri el az egy főt. A tömörkényi halgazdaság az ország legnagyobb szövet­kezeti halászati üzemága. A beruházás 58 millió forintot követelt átlagosan 50 száza­lékos ártámogatással. Az arányokat mutatja, hogy 14 millió köbméter víz kell a tórendszer évi üzemeléséhez, de a Tiszából átemelt víz egy részét az öntözéshez is felhasználnák. A számok máris mutatják,­­ hogy gazdaságos a halászati­­ üzemág fenntartása. Az évi , bruttó termelési érték meg-­­­haladja a 16 millió forintot,­­ ami a tsz árbevételének 40 százalékát adja. Az élőhal tekintélyes része exportra­­ kerül, így a belföldi igény,­­ valamint a külföldi értéke­sítési lehetőségek miatt bizt­­­tos jövője van a halászati üzemágnak. A belterjes gazdálkodásra­­ való törekvés célszerűségét bizonyítja, hogy most 5 mázsa húst dilit elő a tsz, azon a holdankénti területen, ahol a halászati­­ üzemág megalapítása­­ előtt csupán 20 kiló hús­­ volt az évi termelési ered­­l­mény. A természeti adottságok je­lentősen elősegítették a ha­lastavak létesítését, mert mélyen fekvő területeket lát­­­­tak el gátrendszerrel, ami olcsóbbá tette a beruházást. Mindenesetre a szövetkeze­ti vezetés gazdálkodási elő­relátásáról tanúskodik a mintegy hat esztendő alatt megtérülő beruházás megva­lósítása, melyet az állam — éppen a gazdaságosság mi­att — megfelelő mértékű ár­támogatásban részesített. A beruházó egyébként el­ismeréssel nyilatkozott a Csongrád megyei Beruházási Vállalat, bonyolítási közre­működéséről . TÓTH JÓZSEF Magyar vezetők részvéttávirata L. I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Kedves elvtársak! A magyar nép, amely osztatlan érdeklődéssel és ro­­konszenvvel kíséri figyelemmel a Szovjetunió, a szovjet tu­dósok, mérnökök, munkások és űrhajósok hősi erőfeszítéseit a világűrnek az emberiség javára történő meghódítása ér­dekében, mély megrendüléssel értesült a Szojuz—11 űrhajó kozmonautáinak tragikus haláláról. Dobrovolszkij, Pacajev és Volkov elvtársak, a kiváló űrhajósok, akik részesei voltak az első emberlakta űrállo­más megteremtésének, példázzák a szovjet nép hősiességét, áldozatkészségét, alkotó tehetségét, az emberi haladást szol­gáló kutatási törekvéseit. Az MSZMP KB, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány, valamint egész népünk nevében mély részvétünket fejezzük ki az SZKP KB-nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának. Népünk átérezve a nagyszerű űrhajósok áldozatát, osztozik a szov­jet nép és a gyászoló családok fájdalmában. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki­­ Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A szovjet írókongresszus megemlékezése A Kreml nagy palotájában szerdán folytatta munkáját a szovjet írók V. kongresz­­szusa., Vagyim Kozsevnyi­­kov író, megnyitva a szer­da délelőtti ülést a követke­zőket mondotta: „Mély fájdalommal érte­sültünk a világűr nagyszerű, merész kutatóinak , Geor­gij Dobrovolszkijnak, Vla­gyiszlav Volkovnak, Viktor Pacajevnak a haláláról. Még kedden hallottuk lelke­sítő szavaikat, hozzánk inté­zett felhívásukat. Alakjuk­ban mindörökre megörökí­tést­ nyernek azok a dicső hősi vonások, amelyek jel­lemzik népünket és amelyek olyan magasrendű kifejezést kapnak, amikor népünk a világ minden emberének ne­vében hőstettet hajt végre. Szívünkben, minden ember szívében, az egész emberiség szívében és tudatában mind­örökre élni fog az ismeret­len bátor úttörőinek ragyo­gó emléke.” A kongresszus résztvevői egyperces néma felállással adóztak Dobrovolszkij, Vol­taj és Pacajev emlékének.

Next