Csongrád Megyei Hírlap, 1973. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSAKN­D MEGYEI 'A MAGYAR SZOCIALISTAA M UNKÁSI^ART^CA­PJA Együttes fejlesztési és gépjavító program Magyar—szovjet megállapodás Moszkvában Váncsa Jenő, mezőgazda­­sági­ és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes vezetésével június 7-én és 8-án küldött­ség tárgyalt Moszkvában a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Szojuzszer­­hoztechnika Egyesülés és a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium közti együttműködésről. Az erről szóló megállapodást Váncsa Jenő miniszterhelyettes és N. Korhut elnökhelyettes írta alá. A megállapodásban rög­zítették a magyar és a szov­jet mezőgazdasági gépjavító szervek közötti együttműkö­dést és megegyeztek a közös fejlesztési kérdésekben. A magyar küldöttség szom­baton hazaérkezett Moszkvá­ból. Zöldborsószüret és -feldolgozási idény A Szegedi Konzervgyár felkészült a nagy feladatra E hét elején Csongrád me­gyében is megkezdődött a zöldborsó szürete, feldolgo­zási szezonja. A konzerv­iparban ez az első, hosszabb időt igénybe vevő feldolgo­zási ciklus. Már a kezdet is nagy próbára teszi az ipar gépeit, szakembereit. A Sze­gedi Konzervgyárban több hétig készültek arra, hogy közel 600 vagon zöldborsó feldolgozására alkalmas ka­pacitást hozzanak létre. A felkészülés sikeres volt, s a gépek megkezdték a mun­kát. A vállalat tervében 550 vagon zöldborsó felvásárlása, illetve feldolgozása szerepel. Ennél többet szeretnének, közel 600 vagonnál akarnak feldolgozni, hogy több mint 1100 vagon készárut gyárt­sanak. Ettől a gyártól eny­­nyit kér a népgazdaság hazai fogyasztásra, illetve export­ra. A szezon, amely most kez­dődött, több hétig tart­ .A vállalat vezetői remélik, hogy a mostani kedvezőtlen időjárás kedvezőbbre fordul. Ahogy mondják, az „első eresztés” jó termést ígér. A korai vetés kellő időben ka­pott megfelelő mennyiségű csapadékot. A termés jó, és a minősége is kiváló. A későb­bi vetésűekkel már több a­ gond, mert kevés volt a csa­padék, de reménykednek a­ gazdaságok és az üzem ve­zetői is, hogy a most követ­kező fajták is jó termést hoznak. Szerte Csongrád megyében több aratógép és borsócsép­lő segíti a betakarító mun­kát. Ezek közül 14 a kon­zervgyár tulajdona. A válla­lat adja a termelőszövetke­zeteknek. Elette önmaga munkáját könnyíti meg az­zal, hogy a termelő gazdasá­gokban csépelteti ki a zöld­borsót és csak a tiszta sze­met kell fuvarozni Szeged­re a gyárba, vagy a feldol­gozóüzem különböző telep­helyeire. A makói Úttörő Termelőszövetkezetben az alacsony nö­vésű borsót rendre vágják a kaszálógéppel, amely egy­két centiméterre a földtől felfésüli a szálakat, levágja és gumiszalagján összegyűjti A borsócséplő gépekből három is üzemel, méghozzá három műszakban. Közülük egy a BMG kísérleti példánya. Szeretnék elérni, hogy egy műszak alatt száz mázsa fej­tett borsot adjanak át a konzervgyárnak Növényápolás, aratási előkészületek az esőzés után örül a gazdaember lelke, ha olyan bőséges csapadék éri a földeket, mint ezen a héten. Igaz, néhol több is volt az esőből a kelleténél, de a belvizet sokkal könnyebb elve­zetni, mint öntözővizet vinni a táblákra. Most nem is a csapadék mértékéről, hanem a növényápolás, a növényvé­delem meggyorsításáról beszélnek a gazdaságokban. A föl­dek felszáradása után teljes erővel folytatják a növény­­ápolást, a növényvédelmet, a vágott hagyma, a konzerv­­borsó, a konyhakerti növények, és nem utolsósorban a szé­na betakarítását. Mindezek mellett készülnek a közös gaz­daságok a gabona aratására is. vetkezeti üzemi konyhák, a külterületi boltok, a mozgó­árusok is fokozottabb telje­sítményre lesznek képesek. Az üzemi konyhákban a bő­vített létszám arányában főznek, és a boltokban gon­doskodnak a vevők ellátásá­ról. Az elmúlt esztendőben magas termésátlagok szület­tek a szentesi tsz-ekben, és az eddigi becslések alapján az idén sem fognak csalat­kozni, akik kiemelkedő ho­zamokat várnak kenyérga­bonából és más növények­ből. Ma is sokem dolgoznak a makói határban A Medárd előtti napok­ban a makói járás kiadós esőt kapott. Az úgynevezett csapadékhiányos zugokban is 10 milliméter felett mér­tek. Van olyan hely, ahol 70 milliméter csapadék hul­lott le egy hét alatt. Ez be­folyásolta a munkákat. Ab­bamaradt az úgynevezett vágott zöldhagyma szedése is. Megkezdődött viszont a növényvédelem. A repülő­gépes növényvédő szolgálat kihasználva az időszakonkén­ti napsütést, megkezdte a peronoszpóra elleni védeke­zést. Jelenleg a makói tüz­­ek hagymatábláit permete­zik. Az időjárás nagymérték­ben kedvezett a gyomnövé­nyeknek is. Szombaton a par­tosabb fekvésű területeken mind Makón, mind pedig a járásban hozzákezdtek a dughagyma gyomtalanításá­hoz és a kapás növények műveléséhez. Előreláthatóan vasárnap is sokan dolgoz­nak majd a földeken. A ha­tár bő termést ígér. Serény munka a vásárhelyi gyümölcsösökben Vásárhely közös gazdasá­gaiban egybehangzó a véle­mény: az utolsó órában jött a kiadós csapadék. A Lenin Tsz-ben azonban az elége­dett megállapítást egy „de” követi: több eső egyelőre nem kell! Ami jött, az kedvező­en befolyásolhatja a terve­zettnél jobb termést ígérő, 923 hektáron vetett kalászos fejlődését, ám a talajadott­ságok olyanok, hogy a föld ezen a vásárhelyi határré­szen több vizet nem bír el. Jelenleg nem is lehet a föl­deken dolgozni, jóllehet a közös és a háztáji kukorica már nagyon „várja” a ka­pát. Erre a munkára azon­ban leghamarabb csak hét­főn kerülhet sor. A kény­szerpihenőt most egy másik nagyon fontos munkára hasz­nálják fel: aki tehette, szombaton is a gépek körül szorgoskodott, hogy a hét­fői szemle mindent rendben találjon. A Dózsa Tsz-ben a mért 36 milliméteres csapadék szintén nagyot javított a kalászosok és a konzervbor­­só terméskilátásain. Egy hét­tel ezelőtt már arról beszél­tek a szakemberek, hogy a borsó későbbi fajtái alig hoz­nak majd valamit: ezt a bo­rongós hangulatot fordította most jóra az eső. Tegnap egyébként egy 50 holdas tábláról betakarított borsó cséplésével és szállításával foglalkoztak, de nagy erővel folyt a gyümölcsösökben a növényvédelem is. Gépszemlére készülnek Szentesen A betakarítás nagy mun­kájára Szentesen is megkezd­­ték az előkészületeket a me­zőgazdasági nagyüzemek. Ebben a felkészülésben igen jót tett az esőzés, amely nagyot javított a terméski­látásokon. A hónap derekán a helyi Termál Tsz-ben tartják a tűzvédelemmel, balesetvédelemmel összekap­csolt nyári gépszemlét, majd hasonló eseményre kerül sor valamennyi közös gazdaság­ban. A város mezőgazdasági szakembereinek véleménye szerint az idei aratás gépi, technikai szempontból meg­alapozottabb, mint a tavalyi és üzemképes állapotba hoz­tak minden meglevő kom­bájnt és betakarításhoz szük­séges munkagépet. Mintegy hatezer hektáron kezdik majd meg pár hét múlva a kalá­szosok betakarítását. A nagy nyári munkák, az aratás idején a termelőszök Módosítás, kiegészítés Három megyei városunk központ-kialakítási tervei A Minisztertanács legutób­bi ülésén megvizsgálta, hogy az illetékesek milyen intéz­kedéseket tettek a túlzott igényű, költséges városköz­pontok létrehozásának meg­akadályozására. A kormány már tavaly intézkedéseket írt elő az anyagi eszközök célszerű felhasználására, most ennek eredményeit vizsgálta a Minisztertanács. A minisztertanácsi határo­zat végrehajtásának első lé­péseként az építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Tervhivatal elnöké­vel egyetértésben elrendelte, hogy valamennyi folyamat­ban levő, továbbá újonnan kezdődő városközpont átépí­tést be kell jelenteni az ÉVM-nek, amely az Orszá­gos Tervhivatallal együtte­sen alapos vizsgálódás után nyilatkozik arról, hogy az építkezések folytatását, illet­ve megkezdését engedélyhez köti-e. Kisebb jelentőségű építkezésekhez továbbra sem kell engedély, más esetekben azonban a minisztérium a tanácsoktól bekéri a terve­zett építkezés dokumentá­cióit, alaposan megvizsgál­ja azok realitását, megala­pozottságát, s ennek alapján dönt, az engedély megadásá­ról, vagy elutasításáról, illet­ve a tervek átalakításáról. Eddig 32 város jelentette be azt a szándékát, hogy a városközpontot kisebb-na­gyobb mértékben át akarja építeni. Közülük kilenc vá­rosban kisebb jelentőségű építkezésekről van szó, ezek­hez engedély nem szükséges. Szolnok, Várpalota, Sopron, Szeged, Hatvan, Vác, Kis­­várda, Zalaegerszeg és Nagy­atád városközpontjának épít­kezéseihez tehát a miniszté­rium és a tervhivatal dönté­se értelmében engedély nem­­szükséges. Ami a többi építési tervet illeti, a tapasztalatok általá­ban kedvezőek, az építkezé­si elképzelések többnyire összhangban vannak a gaz­dasági lehetőségekkel, jólle­het kisebb-nagyobb kiigazí­tásra egész sor városban szükség van. Néhol — leg­alábbis a tervek egyes ele­meiben — még mindig túl­zottan dekoratív megoldá­sokra törekednek, előfordul azonban az is, hogy rosszul értelmezett takarékosságból a város jellegéhez nem illő megoldást választanak. Ala­posan át kell alakítani Gyöngyös városközpontjának átépítési tervét, egyes rész­terveket kell megváltoztatni Békéscsabán, Csongrádon és Debrecenben. Az utóbbi há­rom helyen a tervek részle­ges átdolgozása már folya­matban van, sőt Debrecen tervmódosítása már meg is történt. Hódmezővásárhely és Sal­gótarján dokumentációi a minisztériumnak nem adtak teljes képet a tervezett re­konstrukcióról, ezért e két várostól kiegészítő doku­mentációkat kértek. Csorna, Mosonmagyaróvár és Szen­tes városközpontjának átépí­tését kisebb kikötésekkel, Ajka, Eger és Tata városköz­pontjának rekonstrukcióját pedig kikötések nélkül enge­délyezték, vagyis az utóbbi három város terve bizonyult e legjobbnak.­­ ■ Vásárhelyi kiadás 30. ÉVFOLYAM 134. SZÁM 1­973. június 10., vasárnap 1 óra: 1 forint MSI TÉMÁNK „Melegváltás” N­yelvi szépség szem­pontjából nem túlsá­gosan szerencsés kife­jezés: „melegváltás”. Vala­mikor több évvel ezelőtt a szocialista munkaverseny szülte mozgalom volt a bá­nyászoknál a meleg-csákány­­váltás. Múltak az évek, s er­re a mozgalomra is rárako­dott az idő „szénpora”, elta­karva jelentőségét, hasznos­ságát. Nem egyszerűen a fe­ledés borított rá takarót. Sok összetevője van annak, hogy megfeledkeztünk róla. Idő­közben változtak a szervezési formák, módosult az érde­keltségi rendszer, a bérezés. Visszatérünk a műszakvál­tás régi formájához, az üze­mekben, s ki-ki befejezi a maga munkáját már 10—20, vagy 30 perccel előbb. Még élesen emlékezetem­ben van az a néhány mon­dat, amelyet a szegedi tex­tilüzemben írott riportom­ban fogalmaztam meg, ami­kor a könnyűiparban is kez­dett meghonosodni a meleg­váltás, ahogy mondták, a ,,mozgó­ gépátadás”: a szövő­nők a műszakváltás közeled­tével lesni kezdik a gépre szerelt számlaórát. A muta­tó minden ezer vetésnél ug­rik egy számot, s ha azt lát­ják, hogy már nem tudják befejezni az utolsó ezer vet­í­tést, vagyis az óra mutatója­­ már nem az ő „keresetük­­ ugrik", akkor nem cserélik ki­­ a vetését, mert a bért azután kapja, ahány ezer vetést fe­jeztek be. A melegváltás” jó volt, hasznos volt. Igaz, akad ma is olyan vál­lalat, ahol nem lehet más­ként váltani, csak „melegen”, vagyis nem lehet átvenni a munka stafétabotját, csak úgy, hogy mozog a gép, ha folyamatos a termelés. Üze­meink többségében azonban más a helyzet. A műszakvál­tás nagyon csendes, úgyis mondhatni, munkanélküli. Csendesek a gépek, állnak az emberek. Ha most valaki­­megpróbálná napról napra visszapergetni csak egy év munkaidejét, hogy megálla­pítsa, mennyi idő maradt ki­használatlanul, nagyon meg­lepődne. Sok üzemben sok idő megy veszendőbe. Pedig az egyéni és gyári előnyökön túl is jelentősége van a me­legváltásnak, amely a szocia­lista munkaverseny egyik termése. Néhány napja a Zalaeger­szegi Ruhagyárban tanulmá­­nyoztam egy svájci szervező intézet által meghonosított munkaszervezést. Elmondot­ták, hogy addig hozzá sem láttak a munkához a sváj­ciak, amíg meg nem honosí­tották a melegváltást. Most úgy beszélnek erről, mint valami komoly feladat meg­oldásáról, amelyek újat hoz­tak a konfekcióiparba. Va­lójában nem új ez a szocia­lista munkaversenyben. Már régen felismertük, hogy az egyéni és gyári előnyökön túl a munkások egymás iránti bizalmának erősítését is jelenti. A melegváltás a szocialista munkaerkölcs kérdése is. Ezért nyugodtan ajánlhatjuk a szocialista és e címért küzdő brigádoknak: kezdeményezzék a melegvál­tás meghonosítását, és kér­jék, hogy a gazdasági veze­tők, műszakiak teremtsék meg e műszakváltás feltéte­leit. H­isszük, hogy a meleg­váltás, mint erkölcsi tényező Csongrád me­gye üzemeiben is nemcsak emberségben, hanem anyagi­lag is realizálódik, haszna származik ebből az egyén­nek, a gyárnak és mindany­­nyiónknak. NAGY PÁL:

Next