Csongrád Megyei Hírlap, 1974. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI ★ ■ A MAGYAR SZOCIALIS­T­A MUNKÁSPÁRT LAPJA­I­: ■ helyi cmb­erek, diszók használhatók, a városi tanácsok díszpolgári álmat adományozhatnak Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala jelenti. A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárá­nak a természettudományi kutatások helyzetéről szóló je­lentését. Hazánkba ma már 20 kutatóintézet, 197 egyetemi tanszék és 2 további kutatóhely foglalkozik természettudo­mányi kutatásokkal. A kutatók mindinkább részt vállalnak a gyakorlati kérdések megoldásában, amit többek között az is mutat, hogy az utóbbi éveben megnövekedett a haszno­sított szabadalmak, valamint a szerződéses munkák száma. A természettudományi kutatások további fejlődését nehezíti ma még a kutatási tematika szétaprózottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek munkája között nincs megfelelő összhang és együtműködés. A természettudományi kutatá­sok eredményeit így elsősorban az egyes ágazatokon belül használják fel, s csak kisebb mértékben az orvos-, az agrár- és a műszaki tudományokban. A kormány a jelentést el­fogadta, és úgy döntött, hogy arról tájékoztatni kell az ér­­dekelt kutatóintézetek dolgozóit, s a tanszékeken működő tudományos kutatókat. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke javasla­tot tett a kormánynak a helyi címerek, zászlók alkotási­nak és használatának, valamint a díszpolgári cím adomá­nyozásának szabályozásáról. A kormány a javaslatot elfo­gadta. A helyi kezdeményezések alapján kibontakozó gya­korlatot szabályozva a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok haladó hagyományai és mai arculatuk kifejezésé­re a jövőben jelképként címert alkothatnak és használhat­nak, és azt zászlón is alkalmazhatják. Ez azonban nem érinti az ország címerének használatát, az állami eljárások során még azzal együtt sem használható. A kormány hozzá­járult továbbá ahhoz, hogy a városi tanácsok a megörökí­tésre méltó tettekért és tevékenységért díszpolgári címet adományozhassanak. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére, miután a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Orvos­továbbképző Intézetet az elmúlt év végén egyetemi jellegű felsőoktatási intézménnyé nyilvánította, dr. Farádi Lászlót, az intézet főigazgatóját a rektori teendők ellátásával bíz­ta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hogyan,mikor,milyen alkalommal? A tanácsok népképviseleti­­korkormányzati szerepének növekedésével az elmúlt esz­­t­tendőkben előtérbe került a települések helytörténetének, haladó hagyományainak ku­tatása, felelevenítése, s így fogalmazódott meg az igény a helyi címer és zászló hasz­nálatára, a díszpolgári cím adományozásának lehetősé­gére.­­Az elmúlt esztendők­ben Budapest és az ország 35 más városa alkotta meg a település címerét, használta rendezvényeken, helyi ün­nepségeken a városhoz va­ló tartozás kifejezésére, a társadalmi tevékenységért nyújtott erkölcsi elismerés, érmek, oklevelek díszítésére. Néhány esetben helyi, váro­si zászlókat is használtak — ez egyébként külföldön már szeles kora gja..o. .at. Számos tanács adományozott továbbá az elmúlt években díszpolgári címet, igaz, nem egységes tartalommal, jelentőséggel.) Az alkotmány rendelkezik a népköztársaság címeréről és zászlajáról, s minisztertaná­csi rendelet szól a népköz­­társaság címerének haszná­lé­­­ár­ól Ez a rendelet azon­ban a helyi címerhasználat­­ról nem intézkedik, s egy 1970-ben kelt utasítás is — utalva a várható szabályo­zásra — csupán ajánlási jel­leggel határozta meg a he­lyi címeralkotás alane­veit. A Minisztertanács mostani határozata egységesen szabá­lyozza mind a helyi címer és zászló alkotását és haszná­latát, mind a díszpolgári cím adományozását. Kimondja, hogy helyi cí­mert és zászlót a fővárosi, a megyei városi, a városi, to­vábbá különösen indokolt esetben — előzetes engedé­lyezés alapján — nagyközsé­gi és a községi tanács alkot­hat. A helyi címer a tele­pülés történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Népköztár­saság címerét nem helyette­sítheti. Ha az államigazgatá­si tevékenység során a nép­köztársasági címer használa­ta kötelező, azzal együtt a helyi címer nem tüntethető fel. A helyi címer használha­tó — egyebek között — a tanácsülés meghívóin, felhí­vásokon, programokon, ter­veken a település történeté­vel, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, emléktárgyakon, a tanács által alapított díszoklevele­ken, emléklapokon, kitünte­tő vagy emlékérmeken, ün­nepségeken, rendezvényeken, a külföldi kapcsolatokban és az idegenforgalmi propagan­dában A helyi zászló egy­színű anyagon a helység cí­merét és nevét tüntetheti fel, nem helyettesítheti a Ma­gyar Népköztársaság zászla­ját, valamint a nemzetközi munkásmozgalom vörös lo­bogóját. A helyi zászló ki­tűzhető például a tanács ülé­sein a település életének je­lentős eseményein, megkü­lönböztetésül több község részvételével tartott rendez­vényeken, s az állami és a vörös zászló elsőbbsége mel­lett a tanácsi szervek, vál­lalatok intézmények ünnep­ségein, rendezvényein. Kiemelkedő tevékenység elismeréseként A minisztertanácsi hatá­rozat kimondja, hogy a dísz­polgári cím a település és a lakosság érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért adom­ányozható. A cím ado­mányozását jelentős évfor­dulókhoz, állami, vagy helyi eseményekhez kell kötni, a javaslatot a helyi politikai, társadalmi és tömegszerveze­tek véleményének kikérésé­vel a végrehajtó bizottság készíti elő és terjeszti a ta­nács elé. Vásárhelyi kiadás 3. ÉVFOLYAM 26. SZÁM 1974. február 1., péntek Ára 80 fillér Hazánkba érkezett az NDK miniszterelnöke Fock Jenő és Horst Sinderm­ann megkezdte tárgyalásait Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minis­terta­­nácsa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, bará­ti látogatásra hazánkba ér­kezett Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Horst Linder­mann kíséretében van Wolf­gang Rau­eh­fuss miniszter­elnök-helyettes és Herbert Krolikowski külügyminisz­ter-helyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a kormány elnöke üdvözölte. Jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Baczoni Jenő külker­es­kedelem-ügyi minisztériu­mi államtitkár, Dégen Imre államtitkár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöke, Marjai József külügyminisztériumi állam­titkár, dr. Orbán László mű­velődésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Várkonyi Pé­ter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Perjész László, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága külügyi osztályának helyet­tes vezetője. A Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a kormány elnöke fogadta és üdvözölte az NDK kormányának elnökét Koszorúzás a Magyar Hősök emlékművénél ! Horst Lindermann, a Né- a Magyar Hősök emlékmű- tértanács elnökhelyettese, N­é­met Demokratikus Köztár- v£t, Szépvölgyi Zoltán, a főváro-­ i saság minis­terelnöke és a d- . si tanács elnöke, Roska Isi­sérete csütörtökön délelőtt a A koszorúzásnál jelen volt van külügyminiszter-helyet-a Hősök terén megkoszorúzta dr. Tímár Mátyás, a Minisz­­ter. Ebéd Horst Sindermann tiszteletére Fock Jenő, a Minis­ter­­tanács elnöke csütörtökön , az Országház vadásztermé­ben ebédet adott Horst Sin­dermann, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökének tiszte­letére. Az ebéden részt vet­tek az NDK kormányfője kí­séretének tagjai is. Részt vett az ebéden: Aczél György, Fehér Lajos, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Di­mény Imre, Karakas Lász­ló, Pója Frigyes, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai,­­ a politikai élet több más ve­zető személyisége. A szívélyes, baráti hangu­latú ebéden Fock Jenő és Horst Lindermann pohárkö­szöntőt mondott. Kormányfői tárgyalások az Országházban­ ­ Csütörtök délután Fock , Ten-3, a Minisztertanács el­­­­nöke és Horst Lindermann, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertan­ácsa- 1 -nak elnöke tárgyalást foly­­■­­atott az Országház minisz-­­ tertanácsi termében. A két kormányfő tárgya­lásin részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes, Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagy­követe, illetve Wolfgart Rauchlass, az NDK Minis­tertanácsának elnökhelyette­se, Herbert Krolikowski kül­ügyminiszter-helyettes és Günter Kohrt, az NDK bu­dapesti nagykövete. - H MA! TÉMÁNK A helyi ellátás­ ­vatovább mindenki a zöldségről beszél s a keresett élelmezési cikk lassacskán eltűnik. A helyi ellátás — amint ezt legutóbb a csongrádi tanács vb-ülésén megállapították — lassan-lassan aggasztóvá vá­lik. Igen szemléletesek az er­re vonatkozó adatok, ame­lyek közül kettőt említünk: nemrégiben még 72 tsz-el­­árusítóhelyet számláltak a szentesi térségben, ma alig van tíz. Mert kevés az áru. Csongrád város valaha úgy­szólván a házikertekből el­látta önmagát, ma behoza­talra szorul. Feltehetően így van ez másfelé is. Az or­szág egyik legnagyobb ha­gyományos zöldség- és gyü­mölcstermesztő vidékén a városi, helyi ellátás hiányo­kat szenved, az erre utaló megjegyzések sűrűsödnek a különböző fórumok értékelő irataiban. Sűrűsödnek a megjegyzé­sek, a kifogások, de még­is úgy tűnik, igen hosszú idő­nek kell majd eltelnie, mi­re ebben a fontos kérdésben valamiféle pozitív irányvál­toztatás történik. Mert egy­előre negatív az irány, vagy ha nem is halad ez tovább, az elért mélyszinten­ mara­­dás kilátásai elé nézhetünk — már persze akkor —, ha az erről szóló beszélgetés be­szélgetés marad. E­rre a veszélyre hívja fel a figyelmet a me­gyei pártbizottság, amikor az 1974. évi gazda­ságpolitikai feladatokra vo­­natkozó állásfoglalásában konkrétan meghatározza eb­ben a kérdésben is a teendő­ket. Az illetékes termelő, felvásárló és értékesítő szer­vek, a helyi tanácsokkal együtt tegyenek meg min­dent a zöldségtermesztés, a helyi ellátás javításáért. A nagyüzemek .. a technika és a technológia egyidejű korszerűsítésével oldják meg...” a feladatot Továb­bá: „A lakosság zöldségellá­tásának javítása indokolja, hogy a háztáji gazdaságok, a házi- és kiskertek zöldség­­termelését támogassuk és termékeiket felvásároljuk.” Olyan feladatról van tehát szó, amely politikai jelentő­ségű. Valóban nem tartható az a helyzet, amelynek jel­lemzője, hogy nincs elegendő zöldség és gyümölcs ott, aho­vá, mint dús termőhelyre, piacra járt az ország, s ahonnét még külföld is ka­pott s várja ma is az árut Gyors változásra persze nincs lehetőség. De, amit a csongrádi tanácskozáson a MEK, az ÉLZKER és a szen­tesi tsz-szövetség vezetői el­mondottak — több, mint ígé­ret az ellátás javítására. Új termelői összefogásról, kor­szerűbb munkamegosztásról, új üzletről, raktárakról, jobb k­itterítésről volt szó meg a kiskerti termesztés fokozásá­­ról S a feladat végrehajtásá­ba irányuló készség e biztató jelei párosultak ■gy gondolattal, am­íg még újszerű: a helyi ellátás me­­lyénkben ezentúl első helyen lesz. Reméljük, valóban oda kerül. KACZOR ISTVÁN

Next