Csongrád Megyei Hírlap, 1978. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOHGRAD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA M­U­N­K­Á­S­P­Á­R­T L­A­P­J­A Vásárhelyi kiadás 35. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1978. január í., vasárnap Ára 1 forint Sikerekben gazdag, boldog új esztendőt! E­sztendők fordulóján jó szívvel s gonddal szedjük sorba közös munkánk, erőfeszítéseink szép eredményeit és céljainkat, jövő reményeinket. A leltár fölemelő: erő­södtek társadalmunk szocialista voná­sai, gyarapodott gazdaságunk, emelke­dett az életszínvonal, gazdagodott em­berségünk. A mindinkább szocialista módon, meggyőződéssel végzett mun­ka sikereit vehetjük számba, s az al­kotó- és kezdeményezőkészséget, a helytállást, a társadalmi felelősségér­zetet adta ehhez megyénk lakossága. A köszönet és elismerés ezért az el­ső szavunk, hiszen Csongrád megye dolgozóinak töretlen lendülete, a szo­cialista munkaversenyben tanúsított odaadása segített hozzá bennünket terveink megvalósításához, és továb­bi nagy vállalkozásainkhoz is az al­kotás műhelyeiben teremthetjük meg a fedezetet. Külön köszönet mindazok­nak, akik politikai, közéleti aktivitás­sal munkahelyük, lakóhelyi környeze­tük szépítéséért, gazdagításáért önzet­lenül, a közösség javára többlet­mun­kával fáradoztak. Pártunk politik­ája, a munkásosz­tály vezetésével teremtő szövetségbe ■forrott nemzeti egység a garanciája szocialista előrehaladásunknak. Ezen az alapon teljes meggyőződéssel épít­jük megyénk dolgozó lakosságának tenniakarására, készséges energiáira jövő terveinket is. A fejlett szocialista társadalom épí­tésén munkálkodunk, s erőfeszítéseink eredményeit nap mint nap tapasztal­juk. A tudatosság és az érzelem ezernyi példája sugárzik megyénk lakosságá­ból: a­ nagy ünnepi versenykedv meg­újulása, a szülőföld szeretete és gaz­dagítása, a szocializmus építésében ta­núsított helytállás, az egyetemes tár­sadalmi haladásba és a békébe vetett hit és cselekvés. Ebben a foglalatban bontakoznak ki egyéni és családi tö­rekvéseink, szocialista emberi értéke­ink, humanizmusunk, az egymásért, a közösségért vállalt felelősségünk. A családokban és a munkahelyi közös­ségekben is hatnak ezek az érzések, s ezek céljaink erkölcsi, fáradozásunk anyagi tartalékai is. Így válik mele­gebbé, otthonosabbá szocialista éle­tünk is. H­a közös tevékenységünket meg­fontoltan, meggyőződéssel, terv szerint végezzük, ha vállaljuk az újért, a jobbért szükséges erkölcsi bátorságot, ha politikai céljaink kö­vetkezetes szolgálatán fáradozunk — az új esztendőben még gazdagab­ban buzoghat örömeink forrása. A naptári időkeretet mi töltjük ki a cé­lok és a tettek tartalmával. Szorgal­munkon és tudásunkon múlik boldo­gulásunk. Békét, a jól végzett munka örömét, boldogságot és jó egészséget kívánunk a gyárak, a földek, a szellemi alkotó­­műhelyek munkásainak és kedves családjaiknak. Erősödjenek tovább szocialista vívmányain, gyarapodjanak eredményeink, növekedjék népünk jó­léte. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA. A CSONGRÁD MEGYEI TANÁCS . * Sredmén­yes évzárás, bíztató terssek­ megyénk gazdaságában A naptár lapjai betel­tek, tegnap éjjel búcsúz­tattuk az óesztendőt, kö­szöntöttük az újat. Mun­kahelyünkön is megtettük a vissza- és előretekintést a kisebb-nagyobb kollektí­vákban, a szocialista cí­mért küzdő brigádokban éppúgy, mint a gyárban, a termelőszövetkezetben, a különböző intézmények­ben. Nem könnyű esztendő van mögöttünk. Az 1977-es év bővelkedett sikerekben, de volt részünk nehézsé­gekben is. A Csongrád megyeiek termelőmunkái­nak tényéből azonban nemcsak ezt érdemes kiol­vasni, hanem azt is, hogy eredményeink biztató ala­pot teremtenek az új esz­tendő munkájához. Az óév és az ét esz­tendő fordulója előtt megkérdeztük a gazdasági élet különböző képvise­lőit, vezetőit, munkásait, hogy saját munkaterületü­kön 1977-ben mit tartot­tak sikernek, eredmény­nek, s mit várnak az új évtől, véleményük szerint mit kellene jobban csinál­ni, mint eddig? Előjegyzések­­a munkásnaptáron Bizakodással kezdjük az új évet, amelyhez jó alapot szolgáltat az 1977-es eszten­dő — mondotta Juhász Géza vezérigazgató a Szegedi Ru­hagyárban. — Lényegében éves tervünk valamennyi fontos mutatóját teljesítet­tük. A vállalati nyereség megalapozza az 1978. évi bér- és műszaki fejlesztést is. Egy év alatt elértük, hogy a szocialista és a tőkés­export volumenét 60 száza­lékkal növeltük. Némi ár­emelést értünk el tőkés pia­cokon. Termékeink minősé­ge, az első osztályú áru rész­aránya emelkedett, ezért ki­fejezték elismerésüket, kö­­szönetüket megrendelőink. A feladatok nem kisebbek, hiszen kevesebb létszámmal kell nagyobb mennyiségű, értékű árut gyártani. Az elmúlt évben 77 millió ér­tékű árut gyártottunk, s az idén ennél többre számí­tunk. Legnagyobb mérték­ben a közületi ruhagyártást fokozzuk. Az elmúlt évi nagymérvű exportnövekedés ellenére is szeretnénk több értékű árut adni külföldi cé­gek megrendelésére. Üzem- és munkaszervezéssel igyek­szünk elérni, hogy a terme­lékenységünk több mint 4 százalékkal emelkedjék 1978- ban. Baromfi-feldolgozás — üzembővítéssel A Szentesi Baromfifeldol­­gozó Vállalat nehéz évet zárt 1977-ben. A legfőbb bo­nyodalmat az jelentette, hogy a dinamikusan növek­vő felvásárlással egy időben­­a feldolgozás menetét a fo­lyamatban levő üzemi re­konstrukció, az új üzemcsar­­nkok építése akadályozta,­nnek ellenére 8 százalékkal t­bb baromfit és 120 száza­kkal több tojást vásároltak , mint egy évvel koráb­­b. Az időnként túlzottan ,a terheken az ország nős baromfi-feldolgozó vál­­lataival való együttműkö­­­­és enyhített. ■­­ vállalat*exportja 1 szá­z­lékkal növekedett 1977- n. Ezen belül a májliba­­.­­dolgozásban jelentkezett a legnagyobb felfutás. Ez a termék változatlanul a leg­fontosabb nyugati export­cikk. 1978-ban várhatóan to­vább nő a felvásárlás. Ba­romfiból 6—7 százalékos, tojásból 8—10 százalékos nö­vekedésre lehet számítani. Az áru értékesítése nem je­lent gondot. A baromfihús igen kelendő áru, a hazai élelmiszeripar exportjának számottevő hányadát képvi­seli. A vállalat legfőbb felada­ta változatlanul az, hogy a belföldi piac igényeit ma­radéktalanul kielégítse. A szükséges mennyiséget az új évben is folyamatosan biztosítani tudják. Ha a vállalati rekonstruk­ció a tervezett ütem szerint halad, az év második felé­ben már az új csomagoló üzemben történhet az ösz­­szes feldolgozott baromfi csomagolása. Az új, korszerű berendezések révén a terme­lékenység ugrásszerű növe­kedése várható. A teljes rekonstrukció 1980-ban fejeződik be. Szo­ciális létesítmények is épül­nek, de elős­zör természete­sen a termelőüzemek ké­szülnek el. A feldolgozó ka­pacitás tehát 1978-ban még nem nő. A felvásárolt ba­romfi egy részét továbbra is a társvállalatokhoz kell át­irányítani. Az építkezés most még nagy terheket ró a vál­lalatra, de 1979-ben már megnövekedett termelőkapa­citással dolgozhatnak to­vább. Átlagon felül növekedési ütem- A Hódmezővásárhelyi Fém­ipari Vállalat sikerrel tel­jesítette 1977. évi termelési tervét, amely az előző évi­nél lényegesen nagyobb ter­heket rótt a vállalat kollek­tívájára. Tizenkilenc száza­lékkal több értéket állítot­tak elő, mint 1976-ban, pe­dig a dolgozók létszáma szá­mottevően nem emelkedett. Jelentős mértékben nőtt a termelékenység, különösen a mindszenti gyáregységben, ahol a meglevő szabad ka­pacitásokat hasznos tevé­kenységgel kötötték le. Ter­mékcsoportonként is telje­sült a terv. A termelési ér­ték növekedéséhez hozzájá­rultak az év során beveze­tett új termékek. 1977-ben megkezdődött an­nak a csarnoknak az építé­se, ahol a 355 ezer négyzet­­méter felületű térelhatároló rendszert fogják gyártani. Ebben az esztendőben foly­tatódik a kivitelezés. Hód­mezővásárhelyen 1500 négy­zetméteres, Mindszenten 2 ezer négyzetméteres alap­­területű csarnok épül fel. A 80 millió forintos beruházás befejezése azonban csak 1979-ben várható. Hamaro­san megkezdődik a mind­szenti szociális létesítmé­nyek építése,­ és a hódmező­vásárhelyi gyáregység fűtési hálózatának rekonstrukció­ja. Itt a jelenlegi, műhelyen­ként eltérő tüzelésről egy­séges gázfűtésre térnek át. Még 1977-ben jó néhány nagy termelékenységű új gé­pet vásároltak: hegesztő, da­raboló és hidegalakító be­rendezéseket, targoncákat. Az új csarnokba szánt, tőkés importból eredő gépek több­ségét 1978-ban szállítják. Az új gyártmányok és a megvalósulás útján levő be­ruházások néhány egységé­nek bekapcsolása hatásá­ra 1978-ban a termelés 30 százalékos növekedésével számolnak a Hódmezővásár­helyi Fémipari Vállalatnál. Hat százalékkal többet Az állami gazdaságoktól népgazdaságunk azt várja, hogy 1978-ban a tavalyi eredmények 6 százalékával növeljék termelésüket. Az 1978-as tervek összeállításá­nál ezt az elvárást vette fi­gyelembe a Hódmezővásár­helyi Állattenyésztési Főis­kolai Tangazdaság vezetősé­ge és a dolgozók, akikkel ezt már megvitatták. A gazdaság dolgozói az 1977. évre tervezett terme­lési célkitűzéseket sorra megvalósították, és nemcsak az aratást, hanem az őszi munkákat is időben, és jó minőségben elvégezték. Az állattenyésztés részére ele­gendő és jó takarmánykész­letet tároltak, az állatlétszám is megfelelő. 1978-ban a gazdaság a nö­vénytermesztés rendelkezésé­­re álló terület 24 százalékán őszi kalászost, 5 százalékán rizst, 34 százalékán kukori­cát, 6 százalékán cukorrépát, 17 százalékán lucernát, 5 százalékán egyéb szálas ta­karmányt termel, 5 százalé­kot pedig illetményföldként a gazdaság dolgozói művelik. A szántóterület 49 százalé­kán árunövényeket, 42 szá­zalékán pedig takarmánynö­vényeket termelnek. 1978-ra is magas termelési átlagokat terveznek: búzából 47, rizsből 29, takarmányku­koricából 69, hibrid kukori­cából 19, cukorrépából 450, lucernaszénából 83, silókuko­ricából 350, zöldpaprikából 120 mázsát hektáronként. A gazdaság vetőmagüze­mében 37 ezer 640 mázsa bú­zavetőmagot és 65 ezer má­­zsa hibridkukorica-vetőmagot tervez a gazdaság fémzárol­ni 1978-ban. A forró levegős szárító­üzemek tervfeladata 85 ezer mázsa szárítmány. Ezen be­lül kell előállítani 65 ezer 400 mázsa lucernalisztet és préselvényt, 5 ezer mázsa lu­­cernapogácsát,­3 ezer 800 má­zsa falisztet és 10 ezer 800 mázsa kukoricaszárlisztet. A gazdaság továbbra is szarvasmarha- és sertéshizla­lással foglalkozik. A tehén­létszámot 1978-ban a jelen­legi 1300-ról 1450-re emelik. A tejtermelést pedig tehe­nenként átlagosan 4 ezer 500 literre tervezik emelni. Derekegyházi eredmények Derekegyházán az utóbbi években többek között meg­épült közel négyszáz méter hosszúságú szennyvízcsator­na, több mint százezer forin­tot költöttek az iskolai nap­közi otthon fejlesztésére, új burkolatot kapott az Alkot­mány utca, megépült négy autóbuszváró, bővült a kiépí­tett járdák hálózata. Az új településen nem maradt el a villamossági munka, és el­készült a fogorvosi rendelő. Fejlődött a belterületen az úthálózat, legutóbb átadták­­ új lőteret, és már koráb­­ban felújították a tompaháti művelődési otthont, kialakult a tűzoltószertár. Ehhez kap­csolódott a közel hatszázezer forint értékű társadalmi munka. Ha az 1977. évi eredménye­ket is beszámítjuk, akkor a községfejlesztés, a község­politika szempontjából na­gyon jó évet zártak Derek­egyházán. A már jórészt megvásárolt építőanyagok mellé megérkezett a megelő­zőleg megrendelt vázszerke­zet, és így nincs akadálya a tervezett új iskolai tornate­rem megépítésének. A Szen­tes és Vidéke ÁFÉSZ — a volt moziépület felhasználá­sával — korszerű kereskedel­mi kisáruházat hoz létre 1978-ban, és ezzel az egyik legidőszerűbb probléma is megoldódik. Nem lesz kevesebb a mun­ka ezután sem Derekegyhá­zán. Ám az eddigi sikerek bizonyítják, hogy érdemes összefogni, dolgozni az egész lakosság érdekében —­ az egész lakosság, azután az ál­lami gazdaság, a termelőszö­vetkezet közreműködésével. Így lesz még magasabb a „komfortfokozat” Derekegy­házán és a derekegyházi la­kásokban . „­ Nem indokolatlan kíván­csiság hajtja az embereket, amikor a vállalati tervtel­jesítésről szóló tények után érdeklődnek. Egész évi munkájuk tapasztalata alap­ján ismerik a tények, a számok igazát. Éppen ezért azt várják, hogy közös erő­feszítéseik eredményeként holnapi lépteink még biz­tosabban vigyenek bennün­ket előbbre. Értik a szá­mok beszédét, és tudják, hogy az új év első hetei­ben el kell érn­i: az embe­rek mindenütt jól értsék az elmúlt esztendő szám­adatainak tényeit, és a hol­nap tervében rögzített fel­adatokat is. Mint megírtuk, a FIM vásárhelyi porcelángyárában, a tűzálló-gyáregységben dolgozó Egyetértés szocialista brigád elsőként csatlakozott a Láncgyáriak verseny­felhívásához. Az 1978-as jó vállalati eredményhez felajánlásukkal is hozzá akarnak járulni. Képünkön­ tolólapokat csomagol a brigád tagjai közül Lencse Sándorné, Sav. Maffiás Istvánné és Ncs Belsősé. (Fotó: Gyenes Kálmán.}

Next