Csongrád Megyei Hírlap, 1978. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
2 Szocialista diplomácia -1977 A SZOCIALISTA országok 1977. évi diplomáciai erőfeszítései korántsem teljes felsorolásának élére kívánkozik a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán, a helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselőinek belgrádi találkozóján kifejtett tevékenység. Az ENSZ-közgyűlés december 21-én véget ért 32. ülésszaka hangsúlyozottan foglalkozott a leszerelés témakörével. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szeptember 27-i felszólalásában hangsúlyozta: a Szovjetunió külpolitikájának békés céljait a szovjet állam alaptörvénye is rögzíti. Rámutatott, hogy a világ népeinek válaszolniok kell: vagy elindulnak az erőszakról való lemondás útján, vagy ha ez nem történik meg, soha nem látott arányokat ölt a fegyverkezési hajsza. A szovjet külügyminiszter síkraszállt az enyhülési politika folytatásáért, s kijelentette: a világas ölvezetnek követelnie kell a nukleáris fegyverek gyártásának betiltását Gromiko ismételten kifejtette a Szovjetunió már ismert álláspontját a világ válsággócaival kapcsolatban: sík rászállt a közel-keleti válság igazságos és békés rendezése, s a délafrikai probléma békés megoldása mellett. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága november 16-án a Szovjetunió, Magyarország és az NDK által beterjesztett dokumentum alapján határozatot fogadott el az új típusú tömegpusztító fegyverek, fegyverrendszerek kifejlesztésének és előállításának betiltásáról Ugyancsak a politikai főbizottság foglalkozott a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásával, s az erről szóló határozatot november 22-én elfogadta. Az év folyamán Centben folytatódtak a szovjet-amerikai tárgyalások a hadászati fegyverrendszerek korlátozásának kérdéséről (SALT). A SALT-problémákról, a két ország kapcsolatairól, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt márciusban Moszkvában, májusban Genfben, szeptemberben pedig New Yorkban — az ENSZ székhelyén — Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. FONTOS ESEMÉNY volt az elmúlt esztendőnek a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország képviselőinek találkozója Belgrádban. Az előkészítő tanácskozásokat június 15. és augusztus 5. között tartották majd a találkozó első szakaszára — nagyköveti szinten —■ október 4. és december 22. között került sor. A találkozó érdemi munkáját a nyugati országok zavarni próbálták azzal, hogy a figyelmet elsősorban a „harmadik kosár“ problémakörére, az emberi jogok kérdésére irányították, és éles kirohanásokat intéztek: a Szovjetunió, Csehszlovákia és más szocialista országok ellen e jogok állítólagos megsértése miatt. A szocialista országok minden egyes alkalommal viszszautasították a vádaskodásokat, a belügyekbe való beavatkozási kísérletet. A szocialista országok magas szintű küldöttségeinek moszkvai látogatásai jelezték, hogy tovább erősödtek a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatai. INTENZÍV diplomáciai tevékenységet folytatott a Magyar Népköztársaság mind a szocialista, mind a tőkés és a fejlődő országok vonatkozásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja, júniusban Olaszországban tett hivatalos látogatást, s tárgyalásokat folytatott Andreotti miniszterelnökkel. Fogadta őt VI. Pál pápa, ez a találkozó kiemelkedő nemzetközi jelentőségű volt. Igen jelentős eseménynek tartották számon Kádár János júliusi bonni látogatását is. Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnöke Afganisztánban, Mexikóban, Ecuadorban tett hivatalos látogatást. Kádár János az év elején Berlinben járt, júniusban Debrecenben és Nagyváradon folytatott megbeszéléseket Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A KÉTOLDALÚ kapcsolatok erősítését, a gazdasági együttműködés fejlesztését szolgálta Lázár György miniszterelnök norvégiai, finnországi, iraki és ausztriai látogatása. Raymond Barre francia miniszterelnök októberben Budapesten tértalt a két ország kapcsolatainak fejlődéséről. A Magyar Népköztársaság belső és külső sikereit ismerte el az Egyesült Államok, amikor december 15- én nyilatkozatban kötelezte el magát, hogy visszaszolgáltatja a 30 esztendeje birtokában levő magyar koronát és a koronázási ékszereket. A szocialista országok és a nyugat-európai államok 1977. évi kapcsolatainak jelentős mozzanatát alkották Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár varsói tárgyalásai (október), valamint Edward Gieréknek, a Lenével Egyesült Munkáspárt K® első titkárának olaszországi látogatása (november). Gieréket szintén fogadta a Vatikánban VI. Pál pápa. Az év végén Carter amerikai elnök tett látogatást Lengyelországban. Nem a Szovjetunión és ar szocialista országokon múlt, haay nem javult a Kínai Népköztársaság és a szocialista tábor kapcsolatta. A kínai vezetés Mao Ce-Tun’ halála után is minden fórumon éles támadásokat intézett a szocialista országok élen. ELSŐSORBAN a harmadik világgal fenntartott kapcsolatai terén fejtett ki élénk diplomáciai tevékenységét a szocialista Kuba. Fidel Castro, a Kubai KP PB első titkára, miniszterelnök, egyháztapos köruta tett Afrikában, hogy elősegítse Kuba és a függetlenné vált afrikai országok kapcsát* KOVÁCS MIKLÓS A magyar külpolitikai „offenzíva” 1971-ben mindjobban kiteljesedett, helsinki szellemében magas szintű , tárgyalásokat folytattak a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő országok képviselőivel, a politikai közeledésről, a gazdasági együttműködés fokozásáról és az enyhülésről. Joggal mondotta Pója Frigyes külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán: „A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége továbbra is is tartós béke megvalósítását, a biztonság megszilárdítását szolgálja. Az enyhülés körülményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy bővült a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése. Végső fázisába lépett a dekolonizációs folyamat és megoldódott több akut válság.” Térképünk a hazánkat érintő csúcsszintű diplomácia főbb eseményeit ábrázolja. Néhány esemény 1977-ben JANUÁR 13. külföldi zsoldosok egy csoportja agressziót követett el a Benin Népi Köztársaság ellen. A Cotonou repülőtéren lezajlott zsoldostámadást rövid idő alatt leverték. (1.) MÁRCIUS 4. Rendkívül pusztító földrengés pattant ki Romániában. A 7,2 fok erősségű természeti katasztrófa súlyos áldozatokat követelt. Meghalt 1570 ember, 11 ezer 300 megsérült, 32 ezer 900 lakás vált romhalmazzá. 783 üzemben keletkeztek súlyos károk. Az anyagi kár meghaladja a 10 milliárd lejt. (2.) MÁRCIUS 27. A Kanári-szigetekhez (Sp.) tartozó Tenerife-szigeten a légi közlekedés történetének eddigi legnagyobb katasztrófája történt. Egy amerikai és egy holland repülőgép összeütközése következtében több mint 600 ember vesztette életét. (3.) ÁPRILIS 1. Közigazgatási változások történtek hazánkban. Marcali, Bonyhád, Dunakeszi és Siklós városi rangra emelkedett. A községösszevonások, névváltozások, városkörnyékek létrehozása az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta. (4.) MÁJUS 27. Angolában ellenforradalmi államcsínylé- sértetét hiúsították meg. (5.) JÚNIUS ??. A Francia Afar és Issza Terület Dzsibuti Köztársaság néven függetlenné vált. Az új állam Afrika 49. független országa, területe 21 ezer 783 négyzetkilométer, lakóinak száma 157 ezer. (6.) JÚNIUS 36. Hivatalosan feloszlott a Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, a SEATO. A katonai tömböt 1945-ben az Egyesült Államok Javaslatára a délkelet ázsiai országok faltzabstdft ■ mozgalmai ellen hozták létre. (? ) JÚLIUS 5. Pakisztánbao a hadsereg vértésül nuccsal megosztotta hatalmától AU Brutto mmu-dereinükttt (8) JÚLIUS 19. A szociálist* Vrittwart MV. meáltémkW felvették az ENP2-be. Az *má* ttr^’-'e Via ezer 559 nagygetkilomáter, lakóinak ráa 54 millió. (9.) JUTUS 21. Fegyveres ki*0*11k*'‘4 robbant ki ttgrimom és Líbia kögött. Agyhrtami ketonét )(yv«k )fhta.i tertiV’m. és a ’é-'-r" líbiai iskolákat, kórházakat, lakóházakat bombázott (10.) JÚLIUS 23. Ssomábe — a nyugat-szemális fegyveresek tAmaga Miro — támádért Intézett Etlópia ellen. Mamám írta elfoelsiték a* fsvinvi kinasek’-op gaziag Ggadent, mely Etló pia körülbelül 030 ezer négyzetkilométeres területe. (11.) SZEPTEMBER ? AL'írták a Pímnm.vc-'storna rtátusnáról szóló új szarődést és a csatorna sem.icsmtétéről és használatáról szóló okmányt, Tiszoilnt Panama 3*Q(Mg feekozetosan wt?e-*emni a fennhatósságot ez amerikai kézen levő fontos vízi út fölött, d).) OKTÓBER 4. Belgrádban megkezdődött, a nagykövet! szintű európai biztonsági és csyüttműkö dés taláténté. 32 európai ország mellett megveszt Adamok és Kanada képvisrt.R is részt vesznek a konferencián, fia.) OKTÓBER ?. Törvénybe iktatták az új szovjet alkot* mányt, amely, öss?efo?t*tté as ember!?*'* legnagyobb tárnáidalmi forrada’mVan születért ö,«zvnép! hatalomnak a béke, a munka a Jóléti a tényleg*« Jogegy* látte a szertVisVi demokrácia világában hat f.vt?*A4é Gert k*a r??y**e vivmá* nyokat, és a további haladás világos távlatait (14.) NOVEMBER ?. Moszkvában me mimen vők a v .gy O ktél ért . é f nme kdöm 80. óv - • tv. ••••. (p ffOVLMl'ER ID. Am ár Szfttla* • & iptomi elm k . albe Mtaztt UP) NOVEMBER 59 Jugoszláviában átadták a 979 kilométer hosszú, torna—Ttaná-Bana-és á'1 rahárraté' A ruornarendszer atpélv ez erűség l*g,utevöb'yo vHüv'atíh. láte- S'tménye 36 évig épült és 13 milliárd új dínáa került fi?) DECEMBER I M--"kezdte murkáj át az MPT A * kongnoss-rt» TRelyen a néni fe'szabadítht me— hm »r'r a— Mank-nírt ré-’en maté-kti-^lenihista tiv'í n ,-t* *tS)BB'rtfPjtR a Rzrée’onában, az autonóm kata',á* kor* TRány székhelyén tg mtvijfter letette a hűségesirnt a Generalitás etelljének, 09.) ! ................ —--------------------------------------------Kuba nemzeti ünnepére „Amerika szabad földje." Kubát világszerte így emlegetik a haladó gondolkodású emberek. Ma, amikor az új esztendő első napján, nemzeti ünnepükön köszöntjük a karib-tengeri szigetország lakóit, arra a csaknem hatéves, hatalmas áldozatokat követelő, hősies küzdelemre emlékezünk, amelyet a kubai nép szabadságáért vívott. Ez a harc 1959. január 1-én söpörte el végleg a Batista-diktatúrát. Azóta 19 esztendő telt el, s a nyugati félteke első győztes szocialista forradalma ma is lelkesítő, vonzó példa az elnyomott népek számára. Pedig a forradalom után a kubai népnek sokféle nehézséggel kellett megbirkóznia. Belső és külső ellenforradalmi erők egyaránt fenyegették, s az Egyesült Államok gazdasági blokádja is fojtogatta. Kuba népe azonban a legnehezebb pillanatokban is megőrizte a forradalomba vetett hitét, s a világ legerősebb tőkésországának szomszédságában váltotta és váltja valóra a szocializmus eszméit. A térség első szocialista államában 1959 óta üzemek százai épültek, a villamosenergia-termelés ötszörösére, a cementtermelés háromszorosára, a népételmezés szempontjából fontos halászat termelése pedig a tízszeresére növekedett. Ebben a hatalmas, országépítő munkában Kuba segítségére siettek a szocialista országok, köztük Magyarország is. Ma már szinte nincs olyan terület, amelyre ne terjednének ki kapcsolataink Kubával. Magyar szakemberek működtek közre a gépjárműipar, a közlekedés, távközlés,a földtan, a növény- és állatvédelem fejlesztésében. Korszerű ipari létesítmények, autóbuszok. Diesel-mozdonyok, 6—12 tonnás kikötői portáldaruk, híradástechnikai eszközök, mezőgazdasági gépek, oktatási berendezések stb. egész sora is öregbíti hazánk hírnevét ebben a távoli országban. Kubából, a magyar termékekért cserében, nikkelt, rézkoncentráót, etilalkoholt, citrusféléket, leveles dohányt stb. kapunk. A közvetlen együttműködés fejlesztését 23 gazdasági-tudományos megállapodás szolgálja. Jól fejlődő kapcsolatainknak fontos állomása tesz az idén — hogy csak három példát említsünk — a magyar—kubai üveggyár tőszomszédságában épülő lámpagyár átadása, a kubai napok magyarországi rendezvénysorozata, és természetesen, a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó Kubában. Kocsi Margit Magyar vezetők üdvözlő távirata DR. KIDET. CASTRO ROZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének. Tisztelt Edet Catro Elvtárs! A forradalom győzelmének 19. évfordulója, a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében forró, elvtársi üdvözletünket küdjuk önnek és személyén keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának, és a hős kubai népnek. A magyar nép őszinte tisztelettel tekint azkra a kiemelkedő eredményekre, amelyeket a kubai nép, a kommunista párt vezetésével a szocialista társadalom építésében, a népi hatalom intézményes megszilárdításában, a népgazdaság és a kultúra sokoldalú fejlesztésében elért. A Kubai Köztársaság sikeres, internacionalista külpolitikája, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen vívott harca elismerést vált ki a szocialista országok népei és a haladás erői körében világszerte. Örömmel állapítjuk meg, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága napról napra mélyül, sokoldalú együttműködésünk erősíti a szocialista országok közösségét, hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak az imperializmus ellen, a békéért, a biztonság AVANNAgért és a társadalmi haladásiért vívott harcához. Forradalmuk győzelmének 19. évfordulóján kívánjuk önnek és a testvért Kubai Köztársaság népének, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus ügyének szolgálatában. * KADÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. LAZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke -wA-tOiV' </•... ' i, .★ ■■■■ Az évfordulóalkalmából Apre Astt« az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Bias Rocát, a kubai Nemzetgyűlésének elnökét. A Hazai fas Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Omragor Tanácsa ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait a kubai partnerszervezeteknek. (MTI) Eszmecsere Kádár Janóé, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton délelőtt a KB székházában találkozott Lchyla van Geyttel, a Belga Kommunista Párt hazánkban tartózkodó elnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű beszélgetésen, amelyen részt vett Győttes András, a Központi Bizottság titkára eszmecserét folytattak a kV pártot érintő időszerú kérdésekről SOROKBAN Carter amerikai elnök hivatalos lengyelországi látogatása befejeztével szombaton reggel Varsóból Teheránba, körútjának következő állomására utazott. • A spanyol kormány pénteken tízórás ülés után úgy döntött, hogy autonómiát ad Baszkföldnek. Az erről kiadott rendelet ideiglenes érvényű addig, aníg azt nem rögzítették az új alkotrányban és nem hagyatják jóvá a cortes-zel (a parlamenttel). A Phnom Penhol rádió szombaton reggel bejelentette, hogy Kambodzsa ideiglenes jelleggel megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Vietnammal. A döntést a kambodzsai-vietnami határon történt harci cselekményekkel indokolta. Az MTI tudósítójának jelentése szerint a vietnami vezetés nagyfokú higgadtságot, türelmet, és a két ország közötti vitás kérdések tárgyalások útján történő rendüzése iránti feltétlen készséget tanúsít. VASÁRNAP, 1978. JANUÁR L