Csongrád Megyei Hírlap, 1978. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

2 Szocialista diplomácia -1977 A SZOCIALISTA országok 1977. évi diplomáciai erő­feszítései korántsem teljes felsorolásának élére kí­vánkozik a nemzetközi fó­rumokon, így az ENSZ-köz­­gyűlés 32. ülésszakán, a helsinki záróokmányt alá­író 35 állam képviselői­­n­ek belgrádi találkozóján kifejtett tevékenység. Az ENSZ-közgyűlés de­cember 21-én véget ért 32. ülésszaka hangsúlyozottan foglalkozott a leszerelés té­makörével. Andrej Gromi­­ko szovjet külügyminiszter szeptember 27-i­ felszóla­lásában hangsúlyozta: a Szovjetunió külpolitikájá­nak békés céljait a szovjet állam alaptörvénye is rög­zíti. Rámutatott, hogy a vi­lág népeinek válas­zolniok kell: vagy­ elindulnak az erőszakról való lemondás útján, vagy ha ez nem tör­ténik meg­­, soha nem látott arányokat ölt a fegy­verkezési hajsza. A szov­jet külügyminiszter síkra­­szállt az enyhülési politika folytatásáért, s kijelentette: a vi­lágas ö­lvezetnek követel­nie kell a nukleáris fegy­verek gyártásának betiltá­sát Gromiko ismételten kifejtette a Szovjetunió már ismert álláspontját a világ válsággócaival kapcsolat­­ban: sík rászállt a közel-ke­leti válság igazságos és békés rendezése, s a dél­afrikai probléma békés megoldása mellett. Az ENSZ-közgyűlés po­litikai bizottsága november 16-án a Szovjetunió, Ma­gyarország és az NDK ál­tal beterj­esztett dokumen­tum alapján határozatot fo­gadott el az új típusú tö­megpusztító fegyverek, fegy­verrendszerek kifejlesztésé­nek és előáll­ításának be­tiltásáról­ Ugyancsak a politikai főbizottság foglal­kozott a nukleáris fegyver­kísérl­etek általános és tel­jes betiltásával, s az erről szóló határozatot november 22-én elfogadta. Az év folyamán Cent­ben folytatódtak a szov­jet-amerikai tárgyalások a hadászati fegyverrendszerek korlátozásának kérdéséről (SALT). A SALT-problé­­mákról, a két ország kap­csolatairól, valamint idő­szerű nemzetközi kérdések­ről tárgyalt márciusban Moszkvában, májusban Genf­­ben, szeptemberben pedig New Yorkban — az ENSZ székhelyén — Andrej Gro­miko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter. FONTOS ESEMÉNY volt az elmúlt esztendőnek a helsinki záróokmányt alá­író 35 ország képviselői­nek találkozója Belgrád­­ban. Az előkészítő tanács­kozásokat június 15. és au­gusztus 5. között tartották majd a találkozó első sza­kaszára — nagyköveti szin­ten —■ október 4. és decem­ber 22. között került sor. A találkozó érdemi mun­káját a nyugati országok za­varni próbálták azzal, hogy a figyelmet elsősorban­ a „harmadik kosár“ pr­oblé­­makörére, az emberi jo­gok kérdésére irányították, és éles kirohanásokat intéz­tek­: a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és más szocialista országok ellen e jogok ál­lítólagos megsértése miatt. A szocialista országok min­den egyes alkalommal visz­­szautasították a vádaskodá­sokat, a belügyekbe való beavatkozási kísérletet. A szocialista országok ma­gas szintű küldöttségeinek moszkvai látogatásai jelez­ték, hogy tovább erősöd­tek a Szovjetunió és a szocialista országok kap­csolatai. INTENZÍV diplomáciai tevékenységet folytatott a Magyar Népköztársaság mind a szocialista, mind a tőkés és a­ fejlődő országok vo­natkozásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, az Elnöki Ta­nács tagja, júniusban Olasz­országban tett hivatalos lá­togatást, s tárgyalásokat folytatott Andreotti minisz­terelnökkel. Fogadta őt VI. Pál pápa, ez a találkozó kiemelkedő nemzetközi je­lentőségű volt. Igen jelen­tős eseménynek tartották számon Kádár János júliusi bonni látogatását is. Losonc­i Pál, az Elnöki Tanács elnöke Afganisztán­ban, Mexikóban, Ecuadorban tett hivatalos látogatást. Kádár János az év ele­jén Berlinben járt, június­ban Debrecenben és Nagy­váradon folytatott megbe­széléseket Nicolae Ceauses­­cuval, a Román Kommu­nista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köz­­társasá­g elnökével a két or­szágot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A KÉTOLDALÚ kapcso­latok erősítését, a gazdasági együttműködés fejlesztését szolgálta Lázár György mi­niszterelnök norvégiai, finn­országi, iraki és ausztriai látogatása. Raymond Barre francia miniszterelnök októberben Budapesten tértalt a két ország kapcsolatainak fej­lődéséről. A Magyar Népköztársaság belső és külső sikereit is­merte el az Egyesült Álla­mok, amikor december 15- én nyilatkozatban kötelezte el magát, hogy visszaszolgál­tatja a 30 esztendeje birto­kában levő magyar koronát és a koronázási ékszereket. A szocialista országok és a nyugat-európai államok 1977. évi kapcsolatainak je­lentős mozzanatát alkották Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár varsói tár­gyalásai (október), valamint Edward Gieréknek, a Len­ével Egyesült Munkáspárt K® első titkárának­ olasz­­országi látogatása (novem­ber). Gieréket szintén fo­gadta a Vatikánban VI. Pál pápa. Az év végén Car­ter amerikai elnök tett látogatást Lengyelországban. Nem a Szovjetunión és ar szocialista országokon múlt­, haay nem javult a Kínai Népköztársaság és a szocia­lista tábor kapcsolatta. A kínai vezetés Mao Ce-Tun­’ halála után is minden fó­rumon éles támadásokat in­tézett a szocialista orszá­gok élen. ELSŐSORBAN a harma­dik világgal fenntartott kapcsolatai terén fejtett ki élénk diplomáciai tevé­kenységét a szocialista Kuba. Fidel Castro, a Kubai KP PB első titkára, miniszter­elnök, egyháztapos köruta­­ tett Afrikában, hogy előse­gítse Kuba és a független­né vált afrikai országok kapcsát* KOVÁCS MIKLÓS A magyar kül­politikai „offenzí­­va” 1971-ben mindjobban ki­­teljesedett, helsinki szelle­mében magas szintű , tárgyaláso­kat folytattak a szocialista, a fej­lett tőkés és a fejlődő országok képviselőivel, a politikai közele­désről, a gazda­sági együttműkö­dés fokozásáról és az enyhülésről. Joggal mondot­ta Pója Frigyes külügyminiszter az ENSZ-közgyű­lés 32. üléssza­kán: „A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevé­kenysége tovább­ra is is tartós béke megvalósítá­sát, a biztonság megszilárdítását szolgálja. Az eny­hülés körülmé­nyei nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy bővült a kü­lönböző társadal­mi rendszerű or­szágok együttmű­ködése. Végső fá­zisába lépett a dekolonizációs fo­lyamat és megol­dódott több akut válság.” Térképünk a hazánkat érintő csúcsszintű dip­lomácia főbb ese­ményeit ábrázol­ja. Néhány esemény 1977-ben JANUÁR 13. külföldi zsoldosok egy csoportja agressziót követett el a Benin Népi Köztársaság ellen. A Cotonou re­pülőtéren lezajlott zsoldostámadást rövid idő alatt lever­ték. (1.) MÁRCIUS 4. Rendkívül pusztító földrengés pattant ki Romániában. A 7,2 fok erősségű természeti katasztrófa sú­lyos áldozatokat követelt. Meghalt 1570 ember, 11 ezer 300 megsérült, 32 ezer 900 lakás vált romhalmazzá. 783 üzem­ben keletkeztek súlyos károk. Az anyagi kár meghaladja a 10 milliárd lejt. (2.) MÁRCIUS 27. A Kanári-szigetekhez (Sp.) tartozó Te­­nerife-szigeten a légi közlekedés történetének eddigi leg­nagyobb katasztrófája történt. Egy amerikai és egy holland repülőgép összeütközése következtében több mint 600 em­ber vesztette életét. (3.) ÁPRILIS 1. Közigazgatási változások történtek hazánk­ban. Marcali, Bonyhád, Dunakeszi és Siklós városi rangra emelkedett. A községösszevonások, névváltozások, városkör­nyékek létrehozása az adminisztráció egyszerűsítését szol­gálta. (4.) MÁJUS 27. Angolában ellenforradalmi államcsínylé- sértetét hiúsították meg. (5.) JÚNIUS ??. A Francia Afar és Issza Terület Dzsibuti Köztársaság néven függetlenné vált. Az új állam Afrika 49. független országa, területe 21 ezer 783 négyzetkilométer, la­kóinak száma 157 ezer. (6.) JÚNIUS 36. Hivatalosan feloszlott a Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, a SEATO. A katonai tömböt 1945-ben az Egyesült Államok Javaslatára a délkelet ázsiai országok faltzabstdft ■ mozgalmai ellen hozták létre. (? ) JÚLIUS 5. Pakisztánb­ao a hadsereg vértésül nuccsal megosztotta hatalmától AU Brutto mmu-dereinükttt (8) JÚLIUS 19. A szociálist* Vrittwart MV. meáltémkW felvették az ENP2-be. Az *má* ttr^’-'e Via ezer 559 nagygetkilomáter, lakóinak r­á­a 54 millió. (9.) JUT­­US 21. Fegyveres ki*0*11k*'‘4 robbant ki ttgrimom és Líbia k­ögött. Agyhrtami ketonét )(yv«k )fhta.i tertiV’m. és a ’é-'-r" líbiai iskolákat, kórházak­at, lakóhá­zakat bombázott (10.) JÚLIUS 23. Ssomábe — a nyugat-szemális fegyvere­sek tAmaga Mi­ro — tám­ádért Intézett Etlópia ellen. Ma­mám í­rta elfoelsiték a* fsv­invi kinasek’-op gaziag Gga­­dent, mely Etló pia körülbelül 030 ezer négyzetkilométeres területe. (11.) SZEPTEMBER ? AL'írták a Pímnm.vc-'storna rtátusná­­ról szóló új szar­ődést és a csatorna sem.icsmtétéről és használatáról szóló okmányt, Tiszoilnt Panama 3*Q(Mg fee­kozetosan wt?e-*emni a fennhatósságot ez amerikai kézen le­vő fontos vízi út fölött, d).) OKTÓBER 4. Belgrádban megkezdődött, a nagykövet! szintű európai biztonsági és csyüttműkö dés taláténté. 32 európai ország mellett m­­egveszt Adamok és Kanada képvisrt.R is részt vesznek a konferencián, fia.) OKTÓBER ?. Törvénybe iktatták az új szovjet alkot* mányt, amely, öss?efo?t*tté as ember!?*'* legnagyobb tárnái­dalmi fo­rrada’mV­an születért ö,«zvnép! hatalomnak a béke, a munka a Jóléti a tényleg*« Jogegy* látte a szertVisVi demokrácia világában hat f.vt?*A4é Gert k*a r??y**e vivmá* nyokat, és a további haladás világos távlatait (14.) NOVEMBER ?. Moszkvában me mimen vők a v .gy O ktél ért . é f nme kdöm 80. óv - • tv. ••••. (p ffOVLMl'ER ID. Am ár Szfttla* • & iptomi elm k . albe Mtaz­tt UP) NOVEMBER 59 Jugoszláv­iában átadták a 979 kilomé­­ter hosszú, torna—Ttaná-Bana-és á'1 r­ahárraté' A r­uor­­narendszer atpélv ez erűség l*g,utevöb'yo vHüv­'atíh. láte- S'tménye 36 évig épült és 13 milliárd új díná­­a ke­rült fi?) DECEMBER I M--"kezdte murkáj át az MPT A * kong­­noss-rt» TRelyen a néni fe'szabadítht me— hm »r'r a— Mank-nírt ré-’en maté-k­ti-^lenihista tiv'í n ,-t* *tS)­BB'rtfPjtR a Rzrée’onában, az autonóm kata',á* kor* TRány székhelyén tg mtvijfter letette a hűségesirnt a Gene­­ralitás etelljének, 09.) ! ................­­ —--------------------------------------------­Kuba nemzeti ünnepére „Amerika szabad földje." Kubát világ­szerte így emlegetik a haladó gondolko­dású emberek. Ma, amikor az új esztendő első napján, nemzeti ünnepükön köszönt­jük a karib-tengeri szigetország lakóit, ar­ra a csaknem hatéves, hatalmas áldozato­kat követelő, hősies küzdelemre emléke­zünk, amelyet a kubai nép szabadságáért vívott. Ez a harc 1959. január 1-én söpör­te el végleg a Batista-diktatúrát. Azóta 19 esztendő telt el, s a nyugati félteke első győztes szocialista forradalma ma is lel­kesítő, vonzó példa az elnyomott népek számára. Pedig a forradalom után a kubai népnek sokféle nehézséggel kellett meg­birkóznia. Belső és külső ellenforradalmi erők egyaránt fenyegették, s az Egyesült Államok gazdasági blokádja is fojtogatta. Kuba népe azonban a legnehezebb pilla­natokban is megőrizte a forradalomba ve­tett hitét, s a világ legerősebb tőkésor­szágának szomszédságában váltotta és vált­ja valóra a szocializmus eszméit. A térség első szocialista államában 1959 óta üzemek százai épültek, a villamosener­­gia-termelés ötszörösére, a cementtermelés háromszorosára, a népételmezés szempont­jából fontos halászat termelése pedig a tízszeresére növekedett. Ebben a hatalmas, országépítő munkában Kuba segítségére siettek a szocialista országok, köztük Ma­gyarország is. Ma már szinte nincs olyan terület, amelyre ne terjednének ki kapcso­lataink Kubával. Magyar szakemberek mű­ködtek közre a gépjárműipar, a közleke­dés, távközlés,­a földtan, a növény- és ál­latvédelem fejlesztésében. Korszerű ipari létesítmények, autóbuszok. Diesel-mozdo­nyok, 6—12 tonnás kikötői portáldaruk, híradástechnikai eszközök, mezőgazdasági gépek, oktatási berendezések stb. egész so­ra is öregbíti hazánk hírnevét ebben a távoli országban. Kubából, a magyar ter­­­­mékekért cserében, nikkelt, rézkoncentrá­­­­­ót, etilalkoholt, citrusféléket, leveles do­­­­hányt stb. kapunk. A közvetlen együttműködés fejlesztését 23 gazdasági-tudományos megállapodás szolgálja. Jól fejlődő kapcsolatainknak fontos állomása tesz az idén — hogy csak három példát említsünk — a magyar—ku­bai üveggyár tőszomszédságában épülő lámpagyár átadása, a kubai napok ma­gyarországi rendezvénysorozata, és termé­szetesen, a XI. Világifjúsági és Diáktalál­kozó Kubában. Kocsi Margit Magyar vezetők üdvözlő távirata DR. KIDET. CASTRO ROZ elvtársnak­, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének. Tisztelt Edet Catro Elv­társ! A forradalom győzelmének 19. évfordulója, a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a ma­gyar nép és a magunk nevé­ben forró, elvtársi üdvözle­tünket küdju­k önnek és sze­mélyén keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának, Minisztertanácsának, és a hős kubai népnek. A magyar nép őszinte tisz­telettel tekint azkra a ki­emelkedő eredményekre, amelyeket a kubai nép, a kommunista párt vezetésével a szocialista társadalom épí­tésében, a népi hatalom in­tézményes megszilárdításá­ban, a népgazdaság és a kul­túra sokoldalú fejlesztésében elért. A Kubai Köztársaság sikeres, internacionalista kül­politikája, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen vívott harca elismerést vált ki a szocialista országok né­pei és a haladás erői köré­ben világszerte. Örömmel állapítjuk meg, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága napról nap­ra mélyül, sokoldalú együtt­működésünk erősíti a szocia­lista országok közösségét, hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galomnak az imperializmus ellen, a békéért, a biztonsá­g AVANNA­­gért és a társadalmi haladá­siért vívott harcához. Forradalmuk győzelmének 19. évfordulóján kívánjuk ön­nek és a testvért Kubai Köz­társaság népének, hogy to­vábbi kimagasló eredménye­ket érjenek el a Kubai Kom­munista Párt I. kongresszusa határozatainak valóra váltá­sában, hazájuk felvirágozta­tásában, a szocializmus ügyé­nek szolgálatában.­­ * KADÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. LAZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertan­ácsának elnöke -wA-tOiV' </•... ' i, .★ ■■■■ Az évforduló­­alkalmából Apre Astt«­ az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Bias Rocát, a kubai Nemzetgyűlésének elnökét. A Hazai fas Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Omragor Tanácsa ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait a kubai partnerszervezeteknek. (MTI) Eszmecsere Kádár Janóé, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szombaton délelőtt a KB székházában találkozott Lchyla van Geytte­l, a Belga Kom­munista Párt hazánkban tar­tózkodó elnökével. A szívélyes, elvtársi légkö­rű beszélgetésen, amelyen részt vett Győttes András, a Központi Bizottság titkára eszmecserét folytattak a kV pártot érintő időszerú kérdé­sekről SOROKBAN Carter amerikai elnök hi­vatalos lengyelországi láto­gatása befejeztével szomba­ton reggel Varsóból Tehe­ránba, körútjának következő állomására utazott. • A spanyol kormány pén­teken tízórás ülés után úgy döntött, hogy autonómiát ad Baszkföldnek. Az erről ki­adott rendelet ideiglenes ér­vényű addig, a­níg azt nem rögzítették az új alkot­rány­­ban és nem hagyatják jóvá a cortes-zel (a parlament­tel). A Phnom Penhol rádió szombaton reggel bejelentet­te, hogy Kambodzsa ideig­lenes jelleggel megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Vietnammal. A döntést a kambodzsai-vietnami hatá­ron történt harci cselekmé­nyekkel indokolta. Az MTI tudósítójának je­lentése szerint a vietnami vezetés nagyfokú higgadtsá­got, türelmet, és a két or­szág közötti vitás kérdések tárgyalások­­ útján történő rendüzése iránti feltétlen készséget tanúsít. VAS­ÁRNAP,­­ 1978. JANUÁR L

Next