Cukoripari Kutatóintézet Közleményei, 1954 (1. kötet, 1-3. szám)
1954-01-01 / 1. szám
1954. január—március CUKORIPARI KUTATÓINTÉZET KÖZLEMÉNYEI 3 adja a zsákba kerülő cukrot. Az utóbbit Mh-val jelöljük, (a a cukorhozam répára, d a digesztió) . A görbe számértékei függnek a tárolási módszerektől. Ezeknek változásával a görbe megfelelően módosítandó. 2.3 Egyéb adatok Az egyes gyárak napi répafeldolgozását (q) és maximális átvételi kapacitását (sm) az előző év kampánytapasztalatai alapján állandókként kell felvenni. A szedés végső időpontját (f2) általában kormányrendelet szabályozza. A szedéskezdés és kampánykezdés közti időtartam (p), amely tulajdonképpen a biztonsági répatartalékra jellemző idő, az eddigi kialakult gyakorlat szerint 7 nap körül van. A vetésterület (T) megállapítását a gyárak végzik. A tapasztalat az, hogy a nagyon sok kis részből álló vetésterület meghatározása az eddig alkalmazott módszerrel nem elég pontos. A területösszeg hibájának csökkentésére új meghatározási módszert javasolunk. Ezt a kérdést, minthogy a répabecsléssel függ össze, a vonatkozó cikkben tárgyaljuk [3]. 3. A számítás módszerének elvi kérdései Az eredeti munkában megadott módszereken túl az alábbi egyszerű számítási módok különösen célszerűeknek és számolástechnikailag is jól alkalmazhatónak bizonyultak. Ezek az összetartozó tx—t* értékpárok kiszámítása (tx a répaszedés, t* a gyors répaszedés kezdőpontját jelenti), továbbá a gyárba bekerülő cukormennyiség értékének meghatározása. A módosított számítási eljárásnál csak egészen egyszerű feltevések szükségesek a répatermést, a cukortartalmat és a tárolási veszteségeket az idő függvényében megadó r, c és v függvényekről. Ezek a feltevések : r és c pozitív monoton, nem csökkenő függvényei legyenek az időnek és v pozitív csökkenő függvénye legyen az időnek, legalább 12 időpontig. A gyakorlatban ezek a feltételek mindig megvalósulnak. Nem szükséges tehát, hogy a függvényeket analitikus kifejezés alakjában megadva ismerjük. 3.1 A tx—t* összefüggés Az összetartozó tx és t* értékek meghatározásához az eredeti cikk (18) képlete:t, t* átírásához bevezetjük a következő függvényt: ¿?M=14 (2) ahol 10 tetszőleges integrálási kezdőpontot jelent. Ez a kezdőpont az eredményeket nem befolyásolja, mert a későbbiek során látni lehet, hogy a képletekben lényegileg aλ függvény különbségei szerepelnek. A q függvény meghatározása célszerűen az 1 r(t) görbéből képzett ——függvénynek grafikus , ^ tv vagy közelítő numerikus integrálásával kapható meg (2. ábra). Ezzel a rövidítéssel az (1) egyenlet alakja: T=q(Q* —ft) + Sm ( q2— q*) (3) ahol az egyszerűség kedvéért ft, q*, q2( írunk ({ti), q(1*), dVi) helyett. A későbbiek folyamán ugyanezt a racionális jelölési elvet alkalmazzuk a többi idő függvénynél is. A képletből ft kifejezve: ft , Q* Sm(e2,— Q*) (4) azaz — q, T, sm és t2, illetőleg a hozzátartozó q2 ismeretében —egy tetszés szerinti felvett t* értékhez tartozó q* értékből a (4) képlettel kiszámítható ft és ebből meghatározható tv Szükséges még, hogy elhatároljuk t* szóbajövő értékeit. Az egyik szélső határnál t* , t2 (Eredeti cikk I. eset). Ekkor e* = 92 és a (4) képletből: ft = 02 — -t (5) A Qj értéknek megfelelő időpont, th adja a szóbajövő legkorábbi szedéskezdést. (A / és NI indexű jelölések eltérnek az eredeti cikkétől, értelmük nyilvánvaló.) A másik szélső határnál (eredeti cikk II. eset). t* = tx és és a (4) képletbőlT * N = t*2 " (6) Az ennek megfelelő mérték viszont a szóbajövő legkésőbbi szedéskezdésnek felel meg. Célszerűnek látszott a kampány időtartamát külön jelölni (h). Ennek kifejezése az eredeti cikk (16) összefüggése alapján: Természetesen a kiszedett összes répa súlya, S és a kampány hossza, h, függ a kezdési időponttól. ^2 t\ + -----l) t* (z)