Debreceni Szemle, 2005 (13. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: Mezőgazdaság és életminőség

Nagy János mezőgazdálkodás ma már arra is hivatott, hogy a vidék sokoldalúságát, a táj esz­tétikai és környezeti, természeti, valamint kulturális értékeit fenntartsa (Gencsi 2003). A tudomány és technika előrehaladása nyomán a mezőgazdaság funkcióinak száma rohamosan növekszik, s elveszítve az egykori élelmiszer-alapanyag ter­melésére szorítkozó szerepét, tevékenysége multifunkcionálissá vált. A multi­funkcionalitás példájaként említhető az élelmiszertermelés kiszélesítése, ipari alapanyagok előállítása, az ipari szennyeződés közömbösítése. Folytatva a táj­gazdálkodás megalapozásával és megszervezésével, a területfejlesztés feladatai­nak meghatározásával a megvalósítás útjának keresésével, egészen a szabadidő eltöltéséig és a falusi turizmusig. Az élelmiszertermelés az elmúlt ötven évben igen sokrétűvé vált, a hagyomá­nyokhoz mérten új növény- és állatfajok termesztése és tenyésztése indult meg, ami megkövetelte új technológiák kidolgozását, a termelés technikai stabilitását és nem utolsó sorban a megtermelt élelmiszer-alapanyag hatékony feldolgozá­sát. Az élelmiszerláncolatban a mezőgazdaságra háruló feladatok rendkívül szé­lesek és egyre szigorúbb követelményeknek kell eleget tenni a nemzetközi elő­írásoknak megfelelően, vállalva a minőség biztosítását, szavatolását. E tekintet­ben az egyetem jelentős lépéseket tett ennek az iránynak a kibontakoztatásában, kiépítette azt a széleskörű, sokrétű műszerparkot, melynek segítségével a termé­kek minősége ellenőrizhetővé vált. Ki kell emelni, hogy egyre fontosabb a ter­mékek minőségének biztosítása. Távol tartjuk magunkat attól a helytelen nézet­től, hogy a termelés volumene képezi a termelés színvonalának alapját. Nemcsak élelmiszerek, hanem ipari alapanyagok előállítása is mezőgazdasági feladattá vált. Bár az élelmiszeripar alapanyagának előállítása áll a középpontban, de számtalan olyan készítmény található az ipari termékek asztalán, melyeknek alapanyaga a mezőgazdasági termelésből származik. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy bővül a gyógyászati célokat szolgáló növényi termékek előállítása. Sajnálattal kell megemlíteni, hogy a mezőgazdasági termelésnek súlyos aka­dályokkal kell megküzdeni. Elsősorban az ipari szennyeződés tényét szükséges megemlíteni. A városok mellett a vidéki települések is óriás mennyiségű szilárd hulladékot termelnek. A folyékony települési hulladék és a szennyvizek veszé­lyeztetik a termesztett növények és a tenyésztett állatok egészségét, ezen keresz­tül a növényi, illetve állati termékek minőségét (Kerényi et al. 2003). Hasonlóképpen veszélyezteti a mezőgazdasági környezetet a fosszilis tüzelő­anyagok fogyasztásának civilizációval együtt járó növekedése, ami a környezet jelentős mértékű károsodását vonja maga után. Bár hosszadalmas volna az ezek­ből származó károk maradéktalan felsorolása, ennek ellenére ki kell emelni az egészséges levegő veszélyeztetettségét, egyrészt a metánkibocsátás növekedésé­vel, másrészt pedig a széndioxid egyre erősödő emissziójának általánossá válá­sával. Annak ellenére, hogy az ipari környezet törekszik a szennyezés közömbö­sítésére, mégis úgy ítélhető meg, hogy a károk elérik a növénytermelést külön-

Next