Debreceni Szemle, 2005 (13. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: Mezőgazdaság és életminőség
Nagy János mezőgazdálkodás ma már arra is hivatott, hogy a vidék sokoldalúságát, a táj esztétikai és környezeti, természeti, valamint kulturális értékeit fenntartsa (Gencsi 2003). A tudomány és technika előrehaladása nyomán a mezőgazdaság funkcióinak száma rohamosan növekszik, s elveszítve az egykori élelmiszer-alapanyag termelésére szorítkozó szerepét, tevékenysége multifunkcionálissá vált. A multifunkcionalitás példájaként említhető az élelmiszertermelés kiszélesítése, ipari alapanyagok előállítása, az ipari szennyeződés közömbösítése. Folytatva a tájgazdálkodás megalapozásával és megszervezésével, a területfejlesztés feladatainak meghatározásával a megvalósítás útjának keresésével, egészen a szabadidő eltöltéséig és a falusi turizmusig. Az élelmiszertermelés az elmúlt ötven évben igen sokrétűvé vált, a hagyományokhoz mérten új növény- és állatfajok termesztése és tenyésztése indult meg, ami megkövetelte új technológiák kidolgozását, a termelés technikai stabilitását és nem utolsó sorban a megtermelt élelmiszer-alapanyag hatékony feldolgozását. Az élelmiszerláncolatban a mezőgazdaságra háruló feladatok rendkívül szélesek és egyre szigorúbb követelményeknek kell eleget tenni a nemzetközi előírásoknak megfelelően, vállalva a minőség biztosítását, szavatolását. E tekintetben az egyetem jelentős lépéseket tett ennek az iránynak a kibontakoztatásában, kiépítette azt a széleskörű, sokrétű műszerparkot, melynek segítségével a termékek minősége ellenőrizhetővé vált. Ki kell emelni, hogy egyre fontosabb a termékek minőségének biztosítása. Távol tartjuk magunkat attól a helytelen nézettől, hogy a termelés volumene képezi a termelés színvonalának alapját. Nemcsak élelmiszerek, hanem ipari alapanyagok előállítása is mezőgazdasági feladattá vált. Bár az élelmiszeripar alapanyagának előállítása áll a középpontban, de számtalan olyan készítmény található az ipari termékek asztalán, melyeknek alapanyaga a mezőgazdasági termelésből származik. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy bővül a gyógyászati célokat szolgáló növényi termékek előállítása. Sajnálattal kell megemlíteni, hogy a mezőgazdasági termelésnek súlyos akadályokkal kell megküzdeni. Elsősorban az ipari szennyeződés tényét szükséges megemlíteni. A városok mellett a vidéki települések is óriás mennyiségű szilárd hulladékot termelnek. A folyékony települési hulladék és a szennyvizek veszélyeztetik a termesztett növények és a tenyésztett állatok egészségét, ezen keresztül a növényi, illetve állati termékek minőségét (Kerényi et al. 2003). Hasonlóképpen veszélyezteti a mezőgazdasági környezetet a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának civilizációval együtt járó növekedése, ami a környezet jelentős mértékű károsodását vonja maga után. Bár hosszadalmas volna az ezekből származó károk maradéktalan felsorolása, ennek ellenére ki kell emelni az egészséges levegő veszélyeztetettségét, egyrészt a metánkibocsátás növekedésével, másrészt pedig a széndioxid egyre erősödő emissziójának általánossá válásával. Annak ellenére, hogy az ipari környezet törekszik a szennyezés közömbösítésére, mégis úgy ítélhető meg, hogy a károk elérik a növénytermelést külön-