Dél-Kelet, 1991. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)
1991-01-10 / 1. szám
Ear család havi kiadása 8-10 ezer forint INFLÁCIÓ 1991 Négy százalékkal csökkenne a fogyasztás • A helyzet romlik • Nőnek az árak és a bérek? A Pénzügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, és a Népjóléti Minisztérium előterjesztése a lakossági jövedelmek 1991. évi alakulásáról. A feltételezések szerint 1991- ben körülbelül 1,2 milliárd dollár lehet a folyó fizetési mérleg hiánya. A kamatfizetéseket és az egyéb kötelezettségeket, illetve bevételeket, valamint az idegenforgalomi előrejelzéseket figyelembe véve 1991- ben a kereskedelmi mérlegben megengedhető hiány kb. 200 millió dollár lesz. Azzal számolunk, hogy a magyar export 1991-ben összességében 3-4 százalékkal csökken, ez a volt rubelexport 15- 20 százalékos csökkenése és a konvertibilis export 4-5 százalékos növekedése mellett alakulhat ki. 1991-ben a lakossági fogyasztásnak négy százalékkal kell csökkennie. Mindez szükségessé teszi a reáljövedelem hasonló, a reálbérek még ennél is nagyobb mértékű csökkenését. A gazdaságban megtermelt összes jövedelem (a folyóáras GDP) 1991-ben kb. 23 százalékkal nő, ami jelentősen elmarad az infláció mértékétől. A megtermelt összes jövedelemből való osztozkodás során a lakosság, a gazdasági szféra, az államháztartás jövedelempozíciója jelentősen változik. A gazdasági szférában a fenti jövedelemképződés és az értéktartó, a gazdaság reális lehetőségéhez igazodó monetáris politika mellett kb. 110-120 milliárd nettó eladósodási pozíció prognosztizálható. A lakosságnak a fogyasztásra, felhalmozásra szabadon felhasználható jövedelme várhatóan 28-29 százalékkal nő, nagyobb ütemben mint a gazdaságban megtermelt összes jövedelem, de kevésbé nő, mint az inflációs ráta. A lakosság 1991. évi megtakarítása 90-100 milliárd forintra becsülhető. Ez a megtakarítási összeg különböző okoknak köszönhető : a betéti kamatok inflációt megközelítő szintűek lesznek, a privatizáció előrehaladásával az értékpapírok vásárlási hajlandósága emelkedik, ugyanakkor a magas kamatok fékezik a hitelfelvételt. A gazdasági szféra 110-120 milliárd forintos nettó eladósodása a lakosság 90-100 milliárd forintos megtakarítása azt jelenti, hogy a belföldi jövedelemtulajdonosok oldaláról nincs forrás, az államháztartás, illetve az állami költségvetés hiányának finanszírozására. A külső források egy részét is leköti a gazdasági szféra hiteligénye. A nemzetgazdasági beruházások 1991-ben 4 százalékkal csökkennek. Ezen belül a vállalati befektetések összehasonlító áron 10,12 százalékkal, a magánberuházások 3-4 százalékkal bővülnek, míg az állami beruházások jelentősen csökkennek. 1991-ben a foglalkoztatási feszültségek várhatóan jelentősen nőnek. Ez azt jelenti, hogy az év elejére kialakult kb. másfél százalékos munkanélküliségi ráta 1991 végére meghaladja a 4 százalékot. A foglalkoztatási helyzet általános romlását súlyosbítja, hogy az egyes rétegek halmozottan hátrányos helyzetbe kerülnek, elsősorban a nyugdíjasok, pályakezdők. A tervek szerint összesen mintegy 24-25 milliárd forint állna rendelkezésre foglalkoztatási célokra. 1991-ben a bruttó átlagkeresetek 28-29 százalékos, a nettó átlagkeresetek 22-23 százalékos emelkedésével számolnak. A Munkaügyi Minisztérium javaslata szerint megszűnik a teljesítménymutatóhoz kapcsolható kedvezmény, amely nem mérsékelte, hanem növelte a bérnövekedést, vállalatközi szóródást, élezte a feszültségeket. A kedvezményezés olyan formája valósul meg, amely az átlagnál alacsonyabb bérnövekedést mentesíti az adó alól, illetve mérsékli annak terheit. Az idén a fogyasztói árak változását a már nyugdíjban lévőknél a nettó bérek várható növekedéséhez igazodóan átlagosan 23 százalékos mértékig lehet ellentételezni. Ez azt jelenti, hogy az aktív és inaktív rétegek reálhelyzete nagyjából átlagosan azonos módon változna. A már ismert, illetve reálisan prognosztizálható feltételek mellett az idei termelői ár emelkedése várhatóan meghaladja a 30 százalékot, a fogyasztói árszínvonal emelkedése pedig 34-38 százalékos lesz. A fogyasztói árak ez évre jelezhető változásának réteghatásai csak alig becsülhetők. Az év első felében megvalósuló, viszonylag széles körű hatósági áremelkedések után az év második felében kiegyensúlyozottabb piaci viszonyokat tételeznek fel. Várható a gazdaság egyes területeinek némi élénkülése is. Mindez sokirányúan befolyásolja a lakosság különböző rétegeinek jövedelemhelyzetét, megélhetési költségeinek alakulását. Az év egészére számított lakossági kiadások alapján a várható átlagos egy főre vetített havi többletkiadás (árhatás) - a 4 százalékos fogyasztáscsökkenést is figyelembe véve - 2500-3000 forint lesz, ennek nem egészen 50 százalékát az alapvető fogyasztási javak ártöbbletei teszik ki. A fővárosi családok többletkiadásai az aktívak körében közel 40, az inaktívaknál kb. 45 százalékkal meghaladják a vidéki családok többleteit Egy háromgyermekes, kétkeresős család havi többletkiadása 8-10 ezer forint körül alakulhat. Egyes lakossági csoportok, főként a munkanélkülivé váltak családjai, az egykeresős vagy alacsony keresetű és eltartottakkal rendelkezők, idősebb, gondozásra szoruló inaktívak, hajléktalanok helyzete rendkívüli mértékben romolhat. oké- Mi ellen tiltakozzunk ma?