Délkeleti Hírnök, 2012 (8. évfolyam, 1-2. szám)
2012-02-02 / 1. szám
Háttér A 2007 és 2010 közötti gazdálkodás megállapításait tartalmazó ÁSz-jelentés, az ebből fakadó intézkedési terv, a Kós Károly szakképző épületének értékesítése, a belváros rehabilitáció, és - egy határon átnyúló együttműködés keretében - a turisztikai fejlesztés is napirendre került Békéscsaba képviselő-testületének január huszonhetedikén tartott ülésén. Vantara Gyula: Békéscsaba pénzügyi helyzete stabil Napirenden az ÁSz-jelentésből fakadó intézkedési terv Az év első csabai közgyűlésén az Állami Számvevőszék 2007 és 2010 közötti időszakot vizsgáló jelentése váltotta ki a legnagyobb vitát. Vantara Gyula polgármester (Fidesz) leszögezte: a jelentés alapján összességében elmondható, hogy Békéscsaba pénzügyi helyzete stabil. Van néhány - az adósság mértékével és a beruházások belső arányaival foglalkozó mutató, amellyel kapcsolatban az ÁSZ felhívta a figyelmet, hogy ezeket a folyamatokat kezelje és tartsa kézben a város. Miklós Attila (MSZP) megjegyezte, hogy a 2008-ban kibocsátott kötvények esetében 2013-tól már a tőkét is törleszteni kell, amelynek fedezete szerinte nem látható a város gazdálkodásában. Takács Péter (LMP) megkérdőjelezte, hogy miért kellett törzsház konszern formában egységes irányítás alá vonni az önkormányzati többségi tulajdonú cégeket, amikor a jelentés szerint ezen cégek feladatstruktúrája eddig is letisztított, átlátható volt, és eddig is takarékosan működtek. Dr. Ferenczi Attila (Fidesz) tanácsnok rávilágított, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent a központi támogatások mértéke, az önkormányzati terhek nőttek, Békéscsaba mégsem adta fel fejlesztési terveit. Elindult a szennyvízcsatornázás, a multifunkciós kulturális központ beruházása, de költöttek a kórház, az oktatási- és más közintézmények felújítására is. Emellett járdafelújításokra mintegy 680 millió, útkarbantartásra 300 millió forintot fordítottak, a kötvényből származó források tehát a fejlesztéseket, a város vagyonának gyarapítását szolgálták. A jelentés megállapította, hogy 2007 és 2010 között a kötvények kamataiból és a kötvényekből származó bevétel elegendő volt a kamatterhek törlesztésére valamint az árfolyamváltozásból adódó kötelezettségekre, és még így is maradt kamatbevétel. 2007 és 2010 között Békéscsabán mintegy 15 milliárdot fordítottunk fejlesztésekre, 2010 után a fejlesztési kiadások várható összege 23,7 milliárd forint lesz. Ha a fejlesztéseket összességében nézzük, mintegy húsz százalék a saját erő, és nyolcvan százalék a külső források aránya ebben - emelte ki Vantara Gyula. A polgármester hozzátette: feszes gazdálkodással az önkormányzat minden olyan uniós támogatással megvalósuló fejlesztésben részt kíván venni, amely a város érdekeit szolgálja, akár úgyis, hogy az önerőt külső források bevonásával biztosítja, tekintettel arra, hogy 2013-tól már jóval kevesebb ilyen lehetőség lesz. Békéscsabán a következő években takarékos, racionális gazdálkodásra rendezkednek be, működési célú hitelfelvételt nem terveznek, kivéve talán a megyétől januárban átvett Jókai színház esetében, amelynek finanszírozása körül még vannak kérdőjelek. A testület elfogadta az Állami Számvevőszék megállapításai és javaslatai alapján összeállított tízpontos intézkedési tervet, amely tartalmazza többek közt a folyamatban lévő és tervezett beruházások teljes körű felülvizsgálatát, az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését, az intézményi gazdálkodás és struktúra, valamint az önként vállalt feladatok felülvizsgálatát. Békéscsabán mintegy kétmilliárd forintból újul meg a belváros, 1,1 milliárdos több mint 57 százalékos támogatási aránnyal. Ennek keretében a Szent István teret rendezvénytérré alakítják, a belváros forgalmi rendje megváltozik. A Körös Volán Zrt. a közgyűlésen a belvárosi tömegközlekedésre vonatkozóan kétféle közlekedési helyzetet vázolt fel; az egyik, amikor tömegközlekedésre használható a Szent István térrel párhuzamosan, az Élővíz-csatorna partján futó Derkovits sor és Árpád sor, a másik, amikor nem. A képviselő-testület tárgyalta a közlekedési társaság veszteségpótlásának és működési támogatásának mértékét is: 105 milliós támogatásról döntöttek, amelyből 75 millió forint a 2012-es évre vonatkozó működési támogatás, 30 millió pedig a tavalyi működési hiány pótlása. A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium tagintézménye, a Kós Károly szakképző épülete Békéscsabán az Evangélikus gimnázium előtt helyezkedik el. A Magyarországi Evangélikus Egyház szándéknyilatkozatot nyújtott be a városhoz, miszerint megvásárolná az épületet. Az egyház óvodával és általános iskolai osztályokkal szeretné bővíteni intézményi kínálatát, erre kellene az épület. Az értékbecslő az ingatlan értékét közel bruttó 247,6 millió forintban (nettó 195 millió) határozta meg. Mivel a vagyon értéke meghaladja a 25 milliót, csak árverés útján lehet értékesíti az ingatlant, az egyház tehát árverésen licitálhat rá. A Kós Károly diákjai az épület értékesítése után várhatóan a tavaly részben megüresedett, volt tízes számú iskolában folytathatják tanulmányaikat. A képviselők döntöttek arról, hogy város bérbe adja az Északi Ipartelepen felépített üzemcsarnokot egy műanyagflakonok gyártásával foglalkozó cégnek ötéves időtartamra, további ötéves opcióval. Vantara Gyula hangsúlyozta: az idetelepülni szándékozó cég amellett, hogy évi huszonötmilliós bérleti díjat fizet, környezetbarát technológiát honosít meg, új munkahelyeket létesít, és iparűzési adójával növeli a város bevételét. Nagyszalontával közösen pályázatot nyújt be Békéscsaba turisztikai kínálatának bővítésére. A megyeszékhelyen a pályázat jóvoltából egy 33 X 25 méteres medence épülne az Árpád-fürdőben, az Élővíz-csatornán a ligetnél és az ifjúsági tábornál csónakkikötő létesülne, egy LED-falon pedig Nagyszalonta turisztikai kínálatából kapnának ízelítőt a csabaiak. A támogatási intenzitás a magyar oldalon 95, a román oldalon 98 százalék. A közgyűlés döntött a szükséges, bruttó 18 millió forintos önrész biztosításáról, amellyel mintegy 286 milliós fejlesztés valósulhat meg Békéscsabán. Vantara Gyula Délkeleti Hírnök 2