Déli Hírlap, 1930. október (6. évfolyam, 223-249. szám)
1930-10-01 / 223. szám
f ■■ tiS KTADOHTVATA» P—tyyttrgytir i «iam. ♦ Telefon e*tn 9 drálf 1—U, «ul I*. TUST *—e. nm. ♦ ELŐFIZETÉSI ABAJK KÜLFÖLDÖN* «•twUiiI 119 l al, Be«ryedtTre S3* Lel. MUtt* Ml Lelu »z*n irre UM Lei mir msekkel ejryenlä írték8 minta ROBI T1K11 11B111 * FELELŐS SZERKESZTŐ) Dr. VUCHETICH ENDE* M Lei. BtcredéTre M Lei. Ot Kai, mils *me M Lel • KOiUutrUeiOk. mami nrnsdUaeek rimérti haronkint M Lei, err terHk lm* 1M lel, OTT HUm Cl Lei Is err Win Irre It* Lel VI. ÉVFOLYAM + 223. SZÁM TIMISOARA, 1930 OKTÓBER 1. SZERDA ÁRA 4 LEI, BUKARESTBEN 5 LEI ! »I ■ « i ■——1————W————■ » — ----------------------------------------------- Cseh-magyar határrevízió bejelentése: Magyarország külpolitikájána legnagyobb sikere a Háború befejezése óta avasa róka szózata-e a csellel, aztársaság elnökének nyimellyel a Holló hiuságá,a fa meg akarja kaparintani fkek csőrében levő sajtót, '* $ lehet még megállapitani. ^ bet megállapitani azt sem, ^ nyilatkozat a cseh politikai /^között milyen hatást fog kini. Egy bizonyos, hogy a cseh ‘s politikában kavarodás fogja övezni és a nacionalista körök a legerélyesebben tiltakozni fognak. Tudjuk azonban azt is, hogy az ilyen nagyjelentőségű nemzetközi ügyeknek miként való elintézése sem egyes politikusok, sem egyes nacionalisták felelőtlen heccelődésén nem múlik. Massaryk a nyilatkozata mit sem veszít súlyából és jelentőségéből, bármi lesz is közvetlen következménye. Csehszlovákia agg államfője bizonyára jól meggondolta, milyen nyilatkozatot tegyen és tisztában volt azzal is, hogy miért éppen most teszi meg. Tehát határozott célt követett. Ez a cél lehetett a belpolitikában mutatkozó bajok felől a figyelmet elvonni, a meglehetősen ellentétes elveket valló csehszlovák pártok összekovácsolási kísérlete a hazafiasság szent nevében, de épugy lehet kísérleti ballon is, vájjon Magyarországon és különösen a közvetlenül érdekelt utódállamokban az eszme milyen fogadtatásra talál. Mert azzal Massaryk és más mindenki is tisztában van, hogy ezzel a lépéssel — ha önként is teszi meg Csehszlovákia — olyan rést ütnek a békeszerződések sérthetetlenségének elvén, mely felborítja a nagyhatalmak tíz év előtti művét. Egy bizonyos: Massaryk nyilatkozata Magyarország külpolitikájának legnagyobb sikerét jelenti a háború befejezése óta. Jelenti azt, hogy az egyik érdekelt szomszédállam önként, minden belső vagy külső nyomás nélkül, beismeri a békeszerződés igazságtalanságát, beismeri, hogy Magyarországnak van jogos visszakövetelni valója és beismeri, hogy elérkezett az igazi jóvátétel ideje. Hogy a németországi Hitler-párt, az osztrák keresztényszocialisták, Magyarországon a revizionista mozgalom erősödése, Anglia, Olaszország megváltozott külpolitikája a nagyszlájv bekerítési politi-kával szemben mennyiben járultak hozzá, hogy a helyzet idáig fejlődjék, szinte nem is fontos. Aminthogy ebből a szempontból talán az sem bír jelentőséggel, hogy Podkarpatszka Rusz ügye is elintézetlen és eszébe juthatna valakinek ezt is felhánytorgatni. A nyilatkozat elhangzott és rövidesen kiderül majd az is, mi volt a cél. Magyarország egy csatát megnyert akkor is, ha egyelőre semmi sem történik ... A vasárnap külpolitikai szenzációja volt Massaryk csehszlovák köztársasági elnöknek egy angol sajtóvállalat részére tett nyilatkozata. Ebben a nyilatkozatban Massaryk hajlandónak mutatkozik Magyarország javára történő határkiigazításra. A nyilatkozat szószerinti szövege ez:" — Ami Magyarországot illeti, a veszedelem Magyarország agreszszív politikájában rejlik. Tökéletesen együtt érzek a magyarokkal nehéz helyzetükben és kedvező körülmények között kész volnék arra, hogy mérlegeljem a fennálló határoknak a magyarok javára való kiigazítását, mielőtt azonban ez bármilyen formában lehetséges volna, a magyaroknak taktikát kell változtatniok. Massaryk elnök nyilatkozata, amely a határok kiigazítását Magyarország külpolitikai irányváltozásától teszi függővé, feltűnést keltett Budapesten. A nyilatkozat egyaránt foglalkoztatja a sajtót és a politikusokat.Az Úfj Nemzedék című lap interjút közöl Gratz Gusztáv dr. volt külügyminiszterrel, aki többek között ezeket mondotta: 1 ben. Lukács György azon a véleményen van, hogy fentartással kell fogadni Csehszlovákiának ezt az ajánlkozását és meg kell várni, várjon tényleg őszinte-e. Előbb a magyaroknak biztosaknak kell lenniük arról, hogy a nyilatkozat nem azt a célt szolgálja-e, hogy egyszerűen csak változtassanak külpolitikai magatartásukon. Vigyázni kell — mondotta Lukács — nehogy a nyilatkozat a róka szózata legyen, amellyel a hollót arra bívta, hogy kiejtse csőréből a sajtot A 8 órai Újság, a kormány félhivatalosan vezércikkben foglalkozik Massaryk elnök kijelentéseivel. A lap rámutat arra, hogy Massaryk hivatalos ünnepélyeken, tartott beszédekben, vagy írásban már éppen ötször tett hasonló kijelentéseket. Másnap azonban a csehszlovák köztársaság külügyminisztériuma rendszerint lecáfolta az elnök kijelentéseit. A beszédeknél rendszerint arra hivatkoztak, hogy az újságok nem autentikus forrásból kapták meg Massaryk elnöknek általuk közölt beszédének szövegét, vagy pedig, amikor az elnök írásbeli nyilatkozatairól volt szó, a cáfolatokban megállapították, hogy az elnök kijelentései tudományos színezetűek, amelyek politikai térre nem vihetők át. Azért a csehszlovák elnök mostani kijelentéseit is bizonyos kétkedéssel kell fogadni. Nem hihető az, hogy Massaryk elnök komolyan gondolta, hogy a magyar külpolitika agresszív természetű. Jól tudja Massaryk, hogy a teljesen lefegyverzett Magyarországnak sem politikai, sem gazdasági eszközei nincsenek agresszív külpolitika folytatására. Magyarország békés külpolitkát folytat. Hacsak azt nem értik agresszív külpolitika alatt, hogy Magyarország nyíltan ki meri mondani, hogy Trianonban igazságtalanul bántak Magyarországgal, — mondja a vezércikk. Magyarország azonban nem lenne őszinte és becsületes, ha másképpen cselekedne. Magyarország örömmel üdvözli Massaryk kijelentéseit, de nem ringatja magát most sem túlságos reményekben. Félő, hogy a hivatalos cáfolat ezúttal sem fog elmaradni. Massaryk nem először ígér , Massaryk nyilatkozata engem nem lepett meg. Néhány esztendő előtt Massaryk elnök előttem hasonló nyilatkozatot tett, amikor ki is jelentette, hogy a Magyarország és Csehszlovákia közötti ellentétek elintézését nem tudja másképpen elképzelni, mint határkiigazítással. A csehszlovák köztársasági elnöknek erről a nyilatkozatáról Benes csehszlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nyolc esztendő előtt még maga is úgy gondolkozott, hogy vissza kell adni Magyarországnak bizonyos magyarlakta területeket, most azonban — mondotta Benes —■ mái másképpen gondolkozik. A magyar közvélemény — fejezte be Gratz Gusztáv a nyilatkozatot — szívesen fogadja Massaryk nyilatkozatát, azonban tisztában kell lennie azzal, hogy hamarosan nem fog-e megint előállani Benes és megcáfolja a köztársasági elnök nyilatkozatát. A néhány év előtti hasonló eset azt látszik mutatni, mintha a csehszlovák államférfiak megosztott szerepeket játszanának, az egyik kilátásba helyez valamit, a másik pedig cáfol. A róka szózata a sajtról Politikai körök felfogása szerint, ha Massaryk nyilatkozatára nem következik be cáfolat, akkor a kijelentésekkel egészen komolyan lehet majd foglalkozni. A magyar kormányhoz közelálló körök véleménye szerint Csehszlovákia külpolitikai helyzete ma nem mondható valami rózsásnak és ez teszi érthetővé a nyilatkozatot. Különösen az utóbbi napokban roszszabbodott ez a helyzet a német filmek miatt történt konfliktus óta. Csehszlovákia külpolitikai helyzetét a kisebbségi kérdés is igen nehézzé teszi. Bár Magyarország úgy vélekedik, hogy megvan a nemzetközi fórum, amely megadhatja a határkiigazítást, azonban nem vetik vissza ezt az ajánlatot sem, ha komoly formában történik meg. Természetes azonban, hogy nem elégszenek meg néhány falunak a visszaadásával. Ebben a kérdésben egyes lapoknak nyilatkozatot tettek különböző politikusok is. Almássy László képviselőházi elnök szerint be kell várni a csehszlovák politikusoknak a nyilatkozatait is ebben a kérdés