Déli Hírlap, 1932. szeptember (8. évfolyam, 197-222. szám)
1932-09-01 / 197. szám
I 0 borzalom forga, a román politika mindent haláloz Segítő Miracle doktora, ismét orvosságos üvegcséivel csörömpöl. Megunta a Bülyesztőben és most kaparász, rész kétes, hogy valahogy a falon, a kályhán, tegy akár a kéményen keresztül ismét beférkőzzék a miniszterelnöki szobába. Dulful, hogy ősz folyamán kampányt indít a kormány ellen. Sőt nemcsak a saját pártja fog harcba szállni, hanem így meg úgy, megszervezi ő majd az eszmék közös politikai frontját is. Borzasztó ez a szakállába burkolt haruspex, mikor haragszik. Szinte félni lehetne tőle, ha nem volna olyan kész nevetség, amit mond. Ugyan mi ellen akar harcot indítani és milyen eszmékben sántikálhat ez a gyászos politikai jelenség. Még egy órával akarja talán meghosszabbítani őszi programjában az időt? Hogy reggeltől estig sötét legyen? Vagy talán nincsen ínyére, hogy a mostani kormány valahogy nagy kínnal keservesen rendbe akarja hozni a tisztviselők és nyugdíja- Bok Jorga-hátralékát? De ki tudná az ő baklövéseit számba venni? Ahova lépett, ott nem nőtt rá többé. Ha száját kinyitotta, már telitalálat volt a szerencsétlenségbe. Pedagógus létére a pedagógia volt az első, mely fellázadt ellene, saját emberei, a tanárok és tanítók adták meg számára a kegyelemdöfést, mely egyszersmind felszabadulását jelentette az országnak is a halálosan dermesztő letargiából. Mert akármilyen nagy analfabéta is volt ez a tudós teoretikus a gyakorlat minden kérdésében, legnagyobb dicsőségét mégis a nemzetgazdasági vonatkozások abszolút félreismerésében aratta. Olyan diadalmat ült itt szuverén ignoranciája, hogy semmi sem menthette volna meg Romániát a csődtől, ha még néhány hónapig kormányrúd mellett tartja a balsors. Ezért ne ringatózzék most újra politikai illúziókban. Amit ő tett, azt csak egyszer lehet megtenni. Az ilyen miniszterelnököknek, amilyen ő volt, őirszük. Hisz évtizedek balsorsában a tavalyi év volt a mélypor. Két felejthetetlen katasztrófa zuluit legutóbb az országra. Az egyik az árvíz volt, a másik a Jorga. És bátran kijelenthetjük, hogy a két baj közül az utóbbi volt a nagyobb. Mert az árvíz csapásait számba lehet venni, de amit Jorga ártott, azt még máig sem lehetett teljességében lemérni. Vannak jó kormányok és vannak rossz kormányok. De akármilyenek is a kormányok, attól senki se féljen,hogy Jorga még egyszer visszajön. Mert olyan rossz kormány egyáltalán nincs is a világon, mint amilyen egy Jorga tud lenni, ha akar. Sőt ha nem akar, az sem változtat a leányzó fekvésén. (Flaneur.) Nem szabad visszaélni A Papen és Hitler közti tárgyalások meghiúsításán kívül az izgalmat még fokozta Berlinben Schleicher tábornoknak a Heimatdienst című lap részére adott kijelentése is, amelyben a német hadsereg reorganizálásáról szól. Schleicher tábornok kijelentette, hogy amennyiben a nagyhatalmak a leszerelésre vonatkozó ígéretüket nem váltják be, úgy szükség lesz a német birodalmi hadsereg újjászervezésére. Németország a jövőben is hajlandó a leszerelési munkálatokon közreműködni, azonban Németország türelmével nem szabad senkinek sem visszaélni. Schleicher tábornoknak ez a beszéde, amely nyílt bevallása annak, hogy Németország újból felfegyverezi hadseregét, nagy izgalmat keltett a birodalom különböző pártjaiban. Ez a kijelentés, amely éppen a birodalmi gyűlés megnyitásának előestéjén hangzott el, mindenfelé nagy izgalmat váltott ki. Németország türelmével Kommunisták lelőttek Tegnap már a kora reggeli órákban óriási élénkség uralkodott Berlin utcáin. Már a kora délelőtt óriási néptömegek állották körül a birodalmi gyűlés épületét és kíváncsian várták az egyenruhás nemzeti szocialista demokrata képviselők felvonulását. A kormány Berlin egész rendőrségét kivonultatta, amely már délelőttől kezdve riadó készültségben volt. Közvetlen a birodalmi gyűlés megnyitása előtt véres összetűzés történt nemzeti szocialisták és kommunisták között. A nemzeti szocialisták egyik gyülekező helyéről többen távozóban voltak, amikor a kapu alatt hirtelen rájuk támadtak az ott leselkedő kommunisták. A kommunisták több revolverlövést adtak le, amelyeknek következtében egy nemzeti szocialista meghalt, hét pedig megsebesült. A kommunistáknak a zavarban sikerült elmenekülni. A nemzeti szocialista képviselők — mind a kétszázharminc — barna ingben és egyenruhában jelentek meg délelőtt a Kaiserhof-szállóban Hitler előtt, egy nemzeti szocialistát ! -1 s Németországnak tegnap izgalmas napja volt. Az izgalom Berlinben csúcsosodott ki, ahol délután három órakor a birodalmi gyűlés alakuló ülése volt öszszehíva. Előzetesen már napok óta nagy nekikészülődést mutattak az összes pártok. Ebben különösen a nemzeti szocialisták vezettek, akik felhívásokkal és röpiratokkal árasztották el egész Berlint. A nemzeti szocialista párt képviselői a birodalom különböző részeiből teljes számban jöttek el. Az izgalmat fokozta az a körülmény, hogy hétfőn diután Papen kancellár — mielőtt Neudeckbe utazott Hindenburg birodalmi elnökhöz — újból találkozott Hitler Adolffal. A birodalmi kancelár a találkozáson felszólította a nemzeti szocialistákat, hogy eddigi merev áláspontjuktól térjenek el és a beígért obstruktió helyett tanúsítsanak semleges magatartást és hagyják a jelenlegi kormányt dolgozni. Hitler azonban kijelentette, hogy nem hajlandó Papén kívánságát teljesíteni. Azért a tárgyalások teljesen megszakadtak. Papén kancellár, Schleicher tábornok hadügyminiszter és Gay 1 birodalmi belügyminiszter erre elutaztak Neudeckbe Hindenbug elnökhöz. Informálták az elnököt azokról a politikai, pénzügyi és gazdasági tervekről, amelyeket Papén kancellár kidolgozott Hindenburg elnök ezekhez a tervekhez teljesen hozzájárult. Tegnap reggel Papén és minisztertársai újból tanácskoztak a birodalmi elnökkel és csak azután tértek vissza Berlinbe. Hitler kezébe letették az esküt és kézfogással fogadták meg, hogy a nemzeti szocialista eszmék mellett a végsőkig kitartanak. Délelőtt tért vissza Neudeckből Papén, Schleicher Gaul. Csakhamar hire terjedt a lapok különkiadásai nyomán, hogy Hindenburg elfogadta azokat a gazdasági és pénzügyi javaslatokat, amelyeket Papen münsteri beszédében kifejtett. Hindenburg elnök felhatalmazta Papent a szükséges rendeletek leadására azzal, hogy legyen figyelemmel a német munkásság megélhetésének biztosítására. Belpolitikai tekintetben a birodalmi elnök és a kormány között teljes az egyetértés. Délután két órakor, amikor a birodalmi gyűlés épületének környékét és az odavezető utcákat beláthatatlan néptömeg lepte el, a nemzeti szocialisták megkezdték felvonulásukat a parlament felé. Az Unter den Linden után vonultak föl zárt sorokban. Mindenütt rendőrség és katonaság tartotta fenn a rendet a feketéllő tömeg között. A három órára kitűzött gyűlésre lassankint a többi pártok képviselői is gyülekezni kezdtek. A kormány elhatározta, hogy a birodalmi gyűlés megnyitó ülésén, sem az azt követő elnökválasztáson nem vesz részt, mivel mindezt a birodalmi gyűlés belső ügyének tartja. Fél három órakor a parlament folyosóin és nagytermében már számos képviselő nyüzsgött, akik csoportokba verődve izgatottan tárgyaltak egymással. Sokan azt hangoztatták, hogy a kormány már birtokában van a birodalmi gyűlést feloszlató elnöki okiratnak. A nemzeti szocialisták viszont azt erősítgették, hogy a kormány bukása biztos és Hitler már ma mint birodalmi kancellárt, Strassert pedig mint birodalmi belügyminisztert és porosz miniszterelnököt emlegették. . A nemzeti szocialisták még a birodalmi gyűlés megnyitása előtt hűségtáviratot küldtek az öt beutheni elítéltnek és biztosították őket róla, hogy megmentésükre mindent megtesznek. A németországi szovjetet éltették a birodalmi gyűlés tegnapi történelmi jelentőségű ülésén, melyen a forradalom anyja elnökölt