Déli Hírlap, 1935. január (11. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-02 / 1. szám

TIMISOARA, XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM­ÁRA 3 LEI SZERDA, 1935 JANUÁR 3 FELELŐS SZERKESZTŐ BÁNSÁGI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL DL VUCHETICH ENDUE MAGYAR NAPILAP PIATA 1. C BRATIANU 4.­­ TELEFON 2­53 • K .. V -,v -Y■ .. - ' w • •• • ,V ••• «• . • V •• |• Y; S - Y Y,Y • 1 ­ijesztendő Száguldó esztendők nyomában uj esztendő veszi kezdetét és a régi letűnésével uj kor­szakot kezdenek az emberek saját rövid életükben. Az uj korszak nemcsak azt je­lenti, hogy az idő múlásával egyik szakasza véget ért, hanem uj elhatározásokkal uj tettek felé mutat az emberi akarás. Talán azért, hogy elvesse a régi gondokat, elte­messe az elmúlt bajokat és elszakadva a letűnt esztendő köldökzsinórjától újat, job­bat, szebbet teremtsen, a tapasztalatokon okulva kerülje a bajt és azt kövesse, ami a boldogságot szolgálja. Sablonos megállapítás, hogy az óeszten­dőt nincs miért sajnálnunk, de talán soha nem volt annyira igaz, mint most. Két euró­pai uralkodó tragikus halála, államférfiak erőszakos elmúlása, forrongások és forra­dalmak, társadalmi harcok véres kirobba­nása, értékek pusztulása, háború fenyegető veszélye, békétlenség és egyenetlenség, az ellentéteknek a végsőkig való feszítése, ül­dözése és elnyomatása gyengéknek és ezer­nyi politikai mesterkedés sűrűsödött össze a világnak letűnt esztendejében. Hát van-e aki sajnálja elmúlását? Van-e aki visszakivánja a tervnélküli tervgazdálkodást ? A gazdasági és ennek nyomában járó erkölcsi sülyedést? Az emberi erények pusztulását? A szegény­ség és nyomorúság valóságos tobzódását? Az irigység és gyűlölet tajtékzó hullám­zását? Új esztendő veszi kezdetét és az emberek száz meg százmilliói áhítozzák ebben az el­következendő évben nemcsak naptári, ha­nem valóságos lezárását a múltnak. Távoli kelettől messzi nyugatig és messzi északtól távoli délig vér festette pirosra a történelem szekerének küllőit. Az emberi gonoszság és rosszaság űzte és hajtotta a milliókat újabb és újabb gaztettek felé, amelyeknek nem akarói, csak eszközei vagy áldozatai voltak. És hiába minden vágy, ha nem párosul aka­rattal, hiába minden óhajtás, ha nem szö­vetkezik kemény elhatározással, hogy ezentúl másként legyen. Emberek az embe­rek sorsának irányítói és intézői és amíg az emberek meg nem változnak, nem lehet más a sorsuk sem. A lelkek nagy belső revízió­jára, átalakulására van szükség, hogy átala­kuljon az emberiség sorsa is. A hit veszett ki az emberekből. Az életben és az élethez való hit. Amelynek ott kell élnie minden szívben és minden lélekben. Amelynek nincsenek előirt szertartásai, amely nem merül el a formalizmusban, ha­nem élő, lobogó szent tűz. Szent tűz, mely hevit és éltet és boldogít Mely szeret és szerettet. Mely megért és megbocsát. Jóvá és nemessé, társsá és testvérré tesz. Mely­nek oltára a szív és papja az értelem. Mely erősíti a gyengét, támogatja a kétkedőt, fel­emeli az elesettet. Hit, amelynek nincs val­lása, mely felette áll felekezeti és szektariá­nus elkülönüléseknek, mely emberré teszi az embert. Hit az életben. Ott szunnyad ez a hit a lélek mélyén, csak tunyaságba bugyolálva félénk kényelemsze­retetből hagytuk elcsenevészedni. Ezt kell újra felkelteni magunkban, ezt kell élővé tenni, hogy megküzdhessünk a csapások áradatával. Az egyének élete a nemzetek élete. Erős egyének erős élete erőssé teszi a nemzeteket és a nemzetek életét. Az élet­ben való hit nélkül pedig nincs erősség. Hin­nünk kell az életben és szeretnünk kell az életet. Aki igazán hisz az életben és aki valóban szereti az életet, az becsületesen is fogja szolgálni. Kincs elzárkózott, önmag A nemzetközi politika nagy kérdése: megy-e Laval Rómába, vagy nem megy és ha megy, mikor megy? Első­sorban a francia-olasz viszony megjavu­­lásáról van szó, de Középeurópa sorsa nem kis mértékben függ attól, hogy a jö­vőben miképpen alakul Franciaország és Olaszország egymáshoz való viszonya. Egyes jelek arra mutatnak, hogy Páris és Róma között nehézségek merültek fel, azonban tagadhatatlan, hogy a bizakodás és a remény még mindig megvan arra, hogy a megegyezés az utolsó pillanat­ban megtörténik. A londoni Observer diplomáciai mun­katársa jelenti Rómából, hogy Musso­lini és Chambrun római francia Hír szerint Titulescu román és Benes csehszlovák külügyminiszter hozzájárultak az egyezmény ilyen terve­zetéhez. Hangsúlyozták, hogy a kisántantot mint politikai egy­séget kell tekinteni, amelyet nagyhatalmi jogok illetnek meg. Más angol lapok szerint a megegyezés még korántsem teljes. Franciaország kemény ellenfélre talált. Parisban attól tartanak, hogyha nem sikerül most a gáért való élet. Az élet kollektivitást jelent és kollektivitást jelent a szeretet. A hittel együtt ez az egymásért valóság is kiveszett az emberekből. A jövendő egészséges alakí­tása és a boldogabb jövendő megteremtése enélkül lehetetlen. nagykövet között Ausztria függetlensé­gének garantálása kérdésében megtör­tént a megegyezés. A megegyezésnek a következő három pontja van: 1. Ausztria függetlenségét Franciaor­szág és Olaszország védnöksége mellett annak szomszédos államai garantálják és biztosítják határainak sérthetetlen­ségét. 2. Franciaország kívánsága Románia csatlakozik a szerző­déshez olyanformán, hogy nem vesz részt Ausztria határai vé­dőinek szerepében. 3. Hogy Anglia milyen értelemben ve­gyen részt ebben a szerződésben, illetve hogy milyen álláspontra helyezkedjék ezzel szemben, az Laval római látoga­tása során dől el. megegyezés, úgy kénytelenek lesznek Laval római útját több hétre elhalasz­tani. Laval vasárnap és hétfőn telefonon ismételten hosszas beszélgetéseket foly­tatott Chambrun római francia nagy­követtel. A tegnap délutáni órákban a helyzet a francia külügyminisztérium­ban nem volt valami bizakodó. A Petit Parisien szerint a két kormány észre­vette, hogy nézeteik alapvonalaiban bi­M# ! I'v*»' » | V -1 . « I I »1 l i l ■ ' '»|V } V\" ' Az erdélyi románság évszázadokon át élt magyar uralom alatt és ez az idegen uralom csak megerősítette nemzeti érzését. Mi ki­sebbségi sorsunkat még csak évekkel mér­hetjük, még él a régi nemzedék és annyira satnyák lennénk, hogy belefáradtunk volna a kisebbségi létbe? Nem virtus és nem szal­maláng a faji érzés, hanem velünk született és nevelésünkkel velünk nőtt erény, melyet megtagadni nemcsak gyengeség, hanem jellemtelenség is. Csak az lehet ilyen jel­lemű, akiben nincsen hit. Hit önmagában és hit nemzetében, amelyhez faji érzés szerint tartozik. Mussolini is elismerte, hogy a faji­­ság megállapítása kutató intézetek, név- és vérelemzés révén nevetséges. A fajiság kizá­tonyos eltolódások állottak be. Éppen azért január másodikán semmi esetre sem várható Laval római utazása. A Matin szerint a kisántáni, mint politikai egy­ség nem csatlakozik a szerző­déshez, hanem Romániát ké­sőbb hívják fel a csatlakozásra. A Petit Soir tudósítása szerint Titulescu tiltakozott az ellen, hogy Romániát ki­hagyják az osztrák függetlenségről szóló szerződésből. Az olasz felfogás vi­szont az, hogy nem szükséges, hogy Románia a szerződést már most írja alá, miután nem közvetlen szomszédja Ausztriának. Berlini lapjelentések szerint Németországban Mussolini ja­vaslata kedvező fogadtatásra talált és a német kormány haj­landó csatlakozni a szerződés­hez. Újabb római jelentés szerint Musso­lini kijelentette, nincs szó arról, hogy Románia is aláírja az Ausztria függet­lenségét garantáló szerződést. Ezzel szemben Franciaország szükségesnek találja Románia aláírását azzal, hogy a jelenlegi román határokat szintén ga­rantálják. Jólag érzés dolga, mert a nemzetek közötti vérkeveredés folytán ma már komolyan nem lehet vérszerinti tiszta fajokról beszélni. Magyar is csak az, aki annak érzi magát. És kétszeresen érezheti magát magyarnak a magyar kisebbségi sorsban, mert minden erre figyelmezteti. Nem vesztek el értelmetlenül az elmúlt esztendők számunkra és értéket rejtett ma­gában a most letűnt esztendő is. Tapasztala­tokban gazdagodva, érzésben megerősödve, hittel felvértezve, tudva tudjuk, hogy ma­gyarok vagyunk és áldjon bár vagy verjen sorskeze, magyaroknak kell maradnunk. Ha mindannyiunkban élni fog az életben és ön­magunkban való hit, akkor valóban úgy lesz, hogy boldogabb lesz az uj esztendő, mint volt a régi. Úgy segítsen mindannyiunkat az­ isteni gondviselés!­­ Havas chntai id­a késik Folyik a vita olaszok és franciák közt Ausztria és a többi állam biztonságáról Románia és az osztrák garanciaszerződés

Next