Déli Hírlap, 1935. január (11. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-02 / 1. szám
TIMISOARA, XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁMÁRA 3 LEI SZERDA, 1935 JANUÁR 3 FELELŐS SZERKESZTŐ BÁNSÁGI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL DL VUCHETICH ENDUE MAGYAR NAPILAP PIATA 1. C BRATIANU 4. TELEFON 253 • K .. V -,v -Y■ .. - ' w • •• • ,V ••• «• . • V •• |• Y; S - Y Y,Y • 1 ijesztendő Száguldó esztendők nyomában uj esztendő veszi kezdetét és a régi letűnésével uj korszakot kezdenek az emberek saját rövid életükben. Az uj korszak nemcsak azt jelenti, hogy az idő múlásával egyik szakasza véget ért, hanem uj elhatározásokkal uj tettek felé mutat az emberi akarás. Talán azért, hogy elvesse a régi gondokat, eltemesse az elmúlt bajokat és elszakadva a letűnt esztendő köldökzsinórjától újat, jobbat, szebbet teremtsen, a tapasztalatokon okulva kerülje a bajt és azt kövesse, ami a boldogságot szolgálja. Sablonos megállapítás, hogy az óesztendőt nincs miért sajnálnunk, de talán soha nem volt annyira igaz, mint most. Két európai uralkodó tragikus halála, államférfiak erőszakos elmúlása, forrongások és forradalmak, társadalmi harcok véres kirobbanása, értékek pusztulása, háború fenyegető veszélye, békétlenség és egyenetlenség, az ellentéteknek a végsőkig való feszítése, üldözése és elnyomatása gyengéknek és ezernyi politikai mesterkedés sűrűsödött össze a világnak letűnt esztendejében. Hát van-e aki sajnálja elmúlását? Van-e aki visszakivánja a tervnélküli tervgazdálkodást ? A gazdasági és ennek nyomában járó erkölcsi sülyedést? Az emberi erények pusztulását? A szegénység és nyomorúság valóságos tobzódását? Az irigység és gyűlölet tajtékzó hullámzását? Új esztendő veszi kezdetét és az emberek száz meg százmilliói áhítozzák ebben az elkövetkezendő évben nemcsak naptári, hanem valóságos lezárását a múltnak. Távoli kelettől messzi nyugatig és messzi északtól távoli délig vér festette pirosra a történelem szekerének küllőit. Az emberi gonoszság és rosszaság űzte és hajtotta a milliókat újabb és újabb gaztettek felé, amelyeknek nem akarói, csak eszközei vagy áldozatai voltak. És hiába minden vágy, ha nem párosul akarattal, hiába minden óhajtás, ha nem szövetkezik kemény elhatározással, hogy ezentúl másként legyen. Emberek az emberek sorsának irányítói és intézői és amíg az emberek meg nem változnak, nem lehet más a sorsuk sem. A lelkek nagy belső revíziójára, átalakulására van szükség, hogy átalakuljon az emberiség sorsa is. A hit veszett ki az emberekből. Az életben és az élethez való hit. Amelynek ott kell élnie minden szívben és minden lélekben. Amelynek nincsenek előirt szertartásai, amely nem merül el a formalizmusban, hanem élő, lobogó szent tűz. Szent tűz, mely hevit és éltet és boldogít Mely szeret és szerettet. Mely megért és megbocsát. Jóvá és nemessé, társsá és testvérré tesz. Melynek oltára a szív és papja az értelem. Mely erősíti a gyengét, támogatja a kétkedőt, felemeli az elesettet. Hit, amelynek nincs vallása, mely felette áll felekezeti és szektariánus elkülönüléseknek, mely emberré teszi az embert. Hit az életben. Ott szunnyad ez a hit a lélek mélyén, csak tunyaságba bugyolálva félénk kényelemszeretetből hagytuk elcsenevészedni. Ezt kell újra felkelteni magunkban, ezt kell élővé tenni, hogy megküzdhessünk a csapások áradatával. Az egyének élete a nemzetek élete. Erős egyének erős élete erőssé teszi a nemzeteket és a nemzetek életét. Az életben való hit nélkül pedig nincs erősség. Hinnünk kell az életben és szeretnünk kell az életet. Aki igazán hisz az életben és aki valóban szereti az életet, az becsületesen is fogja szolgálni. Kincs elzárkózott, önmag A nemzetközi politika nagy kérdése: megy-e Laval Rómába, vagy nem megy és ha megy, mikor megy? Elsősorban a francia-olasz viszony megjavulásáról van szó, de Középeurópa sorsa nem kis mértékben függ attól, hogy a jövőben miképpen alakul Franciaország és Olaszország egymáshoz való viszonya. Egyes jelek arra mutatnak, hogy Páris és Róma között nehézségek merültek fel, azonban tagadhatatlan, hogy a bizakodás és a remény még mindig megvan arra, hogy a megegyezés az utolsó pillanatban megtörténik. A londoni Observer diplomáciai munkatársa jelenti Rómából, hogy Mussolini és Chambrun római francia Hír szerint Titulescu román és Benes csehszlovák külügyminiszter hozzájárultak az egyezmény ilyen tervezetéhez. Hangsúlyozták, hogy a kisántantot mint politikai egységet kell tekinteni, amelyet nagyhatalmi jogok illetnek meg. Más angol lapok szerint a megegyezés még korántsem teljes. Franciaország kemény ellenfélre talált. Parisban attól tartanak, hogyha nem sikerül most a gáért való élet. Az élet kollektivitást jelent és kollektivitást jelent a szeretet. A hittel együtt ez az egymásért valóság is kiveszett az emberekből. A jövendő egészséges alakítása és a boldogabb jövendő megteremtése enélkül lehetetlen. nagykövet között Ausztria függetlenségének garantálása kérdésében megtörtént a megegyezés. A megegyezésnek a következő három pontja van: 1. Ausztria függetlenségét Franciaország és Olaszország védnöksége mellett annak szomszédos államai garantálják és biztosítják határainak sérthetetlenségét. 2. Franciaország kívánsága Románia csatlakozik a szerződéshez olyanformán, hogy nem vesz részt Ausztria határai védőinek szerepében. 3. Hogy Anglia milyen értelemben vegyen részt ebben a szerződésben, illetve hogy milyen álláspontra helyezkedjék ezzel szemben, az Laval római látogatása során dől el. megegyezés, úgy kénytelenek lesznek Laval római útját több hétre elhalasztani. Laval vasárnap és hétfőn telefonon ismételten hosszas beszélgetéseket folytatott Chambrun római francia nagykövettel. A tegnap délutáni órákban a helyzet a francia külügyminisztériumban nem volt valami bizakodó. A Petit Parisien szerint a két kormány észrevette, hogy nézeteik alapvonalaiban biM# ! I'v*»' » | V -1 . « I I »1 l i l ■ ' '»|V } V\" ' Az erdélyi románság évszázadokon át élt magyar uralom alatt és ez az idegen uralom csak megerősítette nemzeti érzését. Mi kisebbségi sorsunkat még csak évekkel mérhetjük, még él a régi nemzedék és annyira satnyák lennénk, hogy belefáradtunk volna a kisebbségi létbe? Nem virtus és nem szalmaláng a faji érzés, hanem velünk született és nevelésünkkel velünk nőtt erény, melyet megtagadni nemcsak gyengeség, hanem jellemtelenség is. Csak az lehet ilyen jellemű, akiben nincsen hit. Hit önmagában és hit nemzetében, amelyhez faji érzés szerint tartozik. Mussolini is elismerte, hogy a fajiság megállapítása kutató intézetek, név- és vérelemzés révén nevetséges. A fajiság kizátonyos eltolódások állottak be. Éppen azért január másodikán semmi esetre sem várható Laval római utazása. A Matin szerint a kisántáni, mint politikai egység nem csatlakozik a szerződéshez, hanem Romániát később hívják fel a csatlakozásra. A Petit Soir tudósítása szerint Titulescu tiltakozott az ellen, hogy Romániát kihagyják az osztrák függetlenségről szóló szerződésből. Az olasz felfogás viszont az, hogy nem szükséges, hogy Románia a szerződést már most írja alá, miután nem közvetlen szomszédja Ausztriának. Berlini lapjelentések szerint Németországban Mussolini javaslata kedvező fogadtatásra talált és a német kormány hajlandó csatlakozni a szerződéshez. Újabb római jelentés szerint Mussolini kijelentette, nincs szó arról, hogy Románia is aláírja az Ausztria függetlenségét garantáló szerződést. Ezzel szemben Franciaország szükségesnek találja Románia aláírását azzal, hogy a jelenlegi román határokat szintén garantálják. Jólag érzés dolga, mert a nemzetek közötti vérkeveredés folytán ma már komolyan nem lehet vérszerinti tiszta fajokról beszélni. Magyar is csak az, aki annak érzi magát. És kétszeresen érezheti magát magyarnak a magyar kisebbségi sorsban, mert minden erre figyelmezteti. Nem vesztek el értelmetlenül az elmúlt esztendők számunkra és értéket rejtett magában a most letűnt esztendő is. Tapasztalatokban gazdagodva, érzésben megerősödve, hittel felvértezve, tudva tudjuk, hogy magyarok vagyunk és áldjon bár vagy verjen sorskeze, magyaroknak kell maradnunk. Ha mindannyiunkban élni fog az életben és önmagunkban való hit, akkor valóban úgy lesz, hogy boldogabb lesz az uj esztendő, mint volt a régi. Úgy segítsen mindannyiunkat az isteni gondviselés! Havas chntai ida késik Folyik a vita olaszok és franciák közt Ausztria és a többi állam biztonságáról Románia és az osztrák garanciaszerződés