Déli Hirlap, 1936. március (12. évfolyam, 50-74. szám)

1936-03-01 / 50. szám

UTWISORBA, XII. ÉVF. 50. SZÁM AKA 3 LEI FEJIJOS SZERKESZT* D* VUCHETICH ENDRE BÁNSÁGI MAGYAR NAPILAP SZERKESZTŐS­ÉG ÉS KMDYHIVATAL PIATA I. C. BRISTIANU 4. - TELEFON 2­52 Forgácsok A KERESZTÉNY DIÁKOK kongresszust akarnak tartani a Bánság fővárosában. A terv ellen senkinek nem lehet kifogása, mert csak természetes, hogy a diákok összes egyesületeinek vezetősége a szokásos kon­gresszust, hol az egyik, hol a másik kultur­­centrumban rendezi. A fatális csak az, hogy a Ti­isoarára tervezett kongresszus napja pontosan egybeesik az itteni ügyvédi kama­rai választások idejével. Normális viszonyok között ez sem lehetne akadály, azonban mi­kor annyira kiéleződött a helyzet, hogy a szembenálló táborok részéről kölcsönösen enyhe fenyegetőzések hangzanak el, amikor egyes lapokban barátságos felhívások jelen­nek meg a zsidó ügyvédekhez címezve, hogy megjelenésükkel ne zavarják meg a keresz­tény román ügyvédeket nagy nemzeti és keresztény manifesztációjukban, amit a ka­marai választások jelentenek,­­ félő, hogy az izgalom hullámai átcsaphatnak a diák­kongresszus résztvevőire is és nem kívána­tos rendzavarások történhetnek. Bucureştii hírek szerint a közoktatásügyi miniszter a nagygyűlés engedélyezése előtt meghall­gatja az egyetemi rektorok és dékánok véle­ményét Nem volna célirányos a közrendé­szeti helyi hatóságok véleménye iránt is némi érdeklődést tanúsítani? • BEZÁRTAK EGY REFORMÁTUS ELE­MI ISKOLÁT. Az erdélyi Mures­ megyei jer­­nnteny községben történt a nagy eset ahol a hitvallásos iskolák tanfelügyelőjének elő­terjesztésére a miniszter azonnali hatállyal táviratilag becsukta az iskolát a tanítónőt pedig felfüggesztette. Az iskolabezáratással lehetetlenné vált az ott alkalmazott igazga­­tótanító tanítása is úgy, hogy a tansze­mélyzettel együtt a gyermekek is az utcára kerültek. A beszüntetés oka, hogy a tanfel­ügyelő a tanítónő íróasztalának fiókjában egy vallásos költeményeket tartalmazó — Magyarországon nyomtatott — könyvet ta­lált. Hogy mennyiben bűn ez, azt a vizsgá­lat lesz hivatott kideríteni. Ezt a kérdést nem is érintjük, kérdezzük azonban, ha akár a talált könyv, akár az azt magában rejtett asztalfiók, vagy akár maga a tanítónő is hibát vagy bűnt követett el, miért bűnhődik a többi osztályban tanító iskolaigazgató is és különösen miért bűnhődnek a gyermekek, akiknek sem joguk, sem pedig anyagi vagy szellemi lehetőségük nincsen felülvizsgálni, hogy üres óráiban mit olvas a tanítónő? Miért kellett bezárni nemcsak a tanítónő, de az igazgató-tanító osztályait is, holott ellene semmi kifogás nem merült fel az iskolaláto­gatás alkalmával? Mi köze neki és a gyere­keknek a fiúkhoz és a benne talált könyv­höz? Távirati stílusban lehet a kultúra esz­közeit megsemmisíteni, de kultúrát terem­teni nem. Ezt bizonyára belátja az iskola­ügyi állandó tanács is és lehetővé teszi az iskolából ártatlanul száműzött kis nebulók­nak a betűvetés tudományának elsajátí­tását. • EGÉSZ LÉGIÓJA AZ ÚJ ILLETÉKEK­NEK szakad a szegény halandó nyakába a pénzügyminiszter és honatyáink jóvoltából a szállodák és kávéházak számláinak meg­adóztatásától az útlevelek újabb ötszáz lejes turistailletékéig. Az egyéni útlevélre ötszáz, a társasútlevelekre pedig kétszáz lejes turis­tabélyeget kell ragasztani az eddigieken fe­lül. Ugy­anannyit, mint annak a pénzeszsák­nak, aki a létért való küzdelemben elfáradt tagjait másfél millió lejes saját külön gép­kocsiban tudja csak megsétáltatni. Mindez a turisztika fejlesztése érdekében. Ezen az alapon akár a tánc fejlesztése vagy a lovar­­ügy előmozdítása érdekében is lehetne kü­lön illetéket kivetni az útlevélkérőkre. Ha a román állampolgár számára anyagilag szinte lehetetlenné válik a külföld megláto­gatása, úgy ezt a kölcsönösség alapján bizo­nyára megérzi a romániai idegenforgalom is. Egyforma luxus lett az útlevél és a mil­liós autó. Utazik a kereskedő, utazik a be­teg, utazik, akinek családi ügyei várnak el­intézésre, aki tanulmányutat tesz, vagy szaktudását akarja kiegészíteni, sőt utazik­­ a turista is. És ezt a turistaszenvedélyt úgy támogatják, hogy megdrágítják ötszáz lejet. És megdrágítanak mindent az új illetékek régiójával, aminek a nagy fo­gyasz­tóközönség fizeti meg az árát az áthá­rítás gazdasági szabálya alapján. Ez pedig mai gazdasági lerongyoltságunkban sokkal nagyobb baj, mintha a turisztika esetleg va­lamivel lassúbb tempóban fejlődnék. Ha az ötszáz lejes útlevélilleték egyáltalában al­kalmas ennek a sportnak az előmozdítására. És végezetül semmi mástól nem fáj a fe­jünk, mint a turisztika minél gyorsabb fej­lesztésétől ? Katonai diktatúra fenyeget ma Tokióban ahol ismét vér folyik A japán katonai zendülés teljes felszá­molása még mindig nem fejeződött be. Egyre bizonyosabbá válik az is, hogy egyes politikusok szintén rokonszenvel fogadták a katonai zendülést. Erre abból is lehet következtetni, hogy a zendülők­­kel szemben nem alkalmaznak túl szigorú rendszabályokat és hogy magasrangú tábornokok tárgyalnak velük. Maga a császárnak egyik fivére is közvetít a kormány és a zen­­dülők között. A herceg ezt azzal okolja meg, hogy annak idején a harmadik gy­alogezred kapi­tánya volt és így bizonyos mér­tékben köze van a zendülő ez­redhez. Politikai körök elismerik, hogy a zendü­­lők hazafias érzésből cselekedtek. A japán kormány közhírré tette már tegnap reggel, hogy a zenülőkkel meg­egyezett. Ezeknek délután két óráig el kellett volna hagyniok az általuk meg­szállott középületeket és városrészeket. Amikor azonban erre sor került, egy­szerre vonakodtak ígéretüknek eleget tenni. A kormány ultimátumot inté­zett a zendülőkhöz, akiket fel­szólított, hogy azonnal tegyen eleget a megállapodásnak. Egy­ben nagyobb csapatokat is he­lyeztek készenlétbe. A város különböző részei csatatérhez ha­sonlóak. Az utcákon a forgalom teljesen lehetetlen. Tokiói híradás szerint, Araki volt tengerészeti miniszter tegnap kikiáltotta a katonai diktatúrát. Ezt a hírt még nem erősítették meg. Japánban különben a legszigorúbb cen­zúra működik. Éppen ezért a japán ese­ményekről csak szórványosan érkeznek hírek a külföldre. Nem valószínű, hogy a helyzet tegnap óta változott volna. Sampson angol újságírót, aki az ostrom­­állapot ellen nyiatkozott, letartóztatták. Párisi lapok szerint a japán helyzetre jellemző, hogy a császár két fivérét, akik távoli helyőrségekben teljesítettek szol­gálatot, magához hivatta. Osumi ten­gernagy egybehívta a flottaparancsno­­kok konferenciáját. Az első hajóraj már be is futott a tokiói kikötőbe. Goto bel­ügyminiszter, ideiglenes miniszterelnök Araki tábornokkal tárgyalásokat kez­dett. Ezeknek a tárgyalásoknak a célja, hogy a zendülőket meggyőzzék a fegy­verletétel szükségességéről. Ikki báró, a titkos tanács elnö­ke, lemondott állásáról. A ka­tonai párt elégedetlen volt az ő működésével és a szemére ve­­t­­ette, hogy a liberális párthoz akar csatlakozni. A japán külügyminisztériumban teg­nap a külföldi újságírók előtt kijelentet­ték, hogy Japán külpolitikája változatlan marad. A jelenlegi események kizárólag belpolitikai okokra vezethetők vissza és egyáltalán nem érintik az ország külpoli­tikáját. A külföldiek a japán külügyminiszté­riumnak ezt a nyilatkozatát kételkedéssel fogadják. Nem tartják valószínűnek, hogy Japán külpolitikája változatlan marad. A katonai forradalom éppen a külpolitikával való elégedet­lenkedés miatt tört ki. Bizonyos az is, hogy a zendülés nem marad kihatás nélkül az új kormány végleges megalakítására. Mindenesetre a külföldiek fentartással fogadják a kormány hivatalos kijelentéseit. A zendülők igyekeztek, hogy a ten­gerészetet is megnyerjék céljaiknak. Ez azonban nem sikerült és a zendülés során a tengerészek a fellázadt gyalogság ellen fordultak. Az összeütközések során két magasabb rangú ten­gerésztiszt is életét vesztette. Moszkvában a japán forradalmi ese­mények nagy nyugtalanságot keltettek. Voroszilov hadügyi népbiztos, aki szabadságon volt, visszatért Moszkvá­ba. A vörös hadsereget készenlétbe he­lyezik és a távol Keleten sürgős katonai intézkedéseket tesznek. Hivatalosan azonban kijelentik, hogy mindebből nem szabad következtetni a japán-orosz háború sürgős kitörésére. Mindez csak elővigyázati intézkedés. Pekingből érkezett jelentés szerint a Tokióval való telefonösszeköttetés, amely a zendülés után egy napig mű­ködött, tegnap délután ismét megsza­kadt. Ebből arra bekövetkeztetnek, hogy a zendülők és a karhata­lom között megint komolyabb összetűzésre került a sor. Sanghajba érkezett jelentés szerint Tokió utcáin ismét vé­res közelharcok kezdődtek. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ezeknek milyen kimenetele lesz. A zendülők újabb követelésekkel állottak elő és a hadsereg több tábornoka tárgyalások­ba is bocsátkozott velük. Tény az, hogy a japán fővárosban a helyzet váratlanul komplikálódott. A felkelők vonakodnak az általuk meg­szállott középületeket kiüríteni. Meg­adásukat bizonyos feltételekhez kötik. A kormány tárgyalásokba bocsátko­zott a zendülőkkel, mindazonáltal megtette a szükséges intézke­déseket arra is, hogy szükség esetén a zendülést kellő erő­szakkal elfojtsa. A felkelők által megszállott utcákat és városrészeket császári csapatok zárták körül. A nacionalisták követelik, hogy a kormányban döntő sze­rephez jussanak és ugyanezt követelik a maguk számára a katonák is. Attól tartanak, hogy a zendülés, ha ve­reséggel is végződik, még napokig el­tarthat.

Next