Déli Hirlap, 1941. július-szeptember (17. évfolyam, 87-163. szám)

1941-07-02 / 87. szám

B ULU 2022 nndso^. xyfl. aba 9 im tor&, 1M1. juliM *. ffmÉm •­­^//*- I­ h'H 0 • cult. și literatura poporului rom. Jll®' lj|||y Jp|f|jr SoET i|iP^ “- *-J ^ ««vető napok kivételével g ft §COft!3H83fl U (Dos. No. 934/1938) D,TM^TME | Magyar Népközösség lapja |________’‘'SSZST bejegyzési »Am* 88 Egy hét alatt döntő vereséget mértek a németek a szovjet haderőre Alig egy hét előtt, június 22-én, a hajnali órákban megkezdődtek azok a hadműveletek, me­lyeknél nagyokakat, hatalmasabbakat nem ismer a ha­ditörténelem. Makedóniai Fülöp és Nagy Sándor, Ju­lius Cézár, Hamnubal, Attila, Napóleon és a múlt világ­háború hadvezérei megmozgattak ugyan óriási tö­megeket egy-egy csata eldöntése érdekében, a haditechnika, minden vívmányát is sorompóba állították, mindaz eltörpül azonban azon lendülettel és elért eredményekkel szemben, melyeket a német birodalmi hadak Szovjetoroszországban egy hét alatt elértek. Alig egy heti idő alatt kemény küz­delmek, sokszor véres és makacs harcok árán elhódít­ották az oroszoktól mindazokat a területeket, me­lyeket egy tartósan békés és baráti viszony kiépítése érdekében másfél év előtt maguk engedtek át a szovjet­ urainak. Ezeket a területeket az oroszok meg­erősítették valóságos várövezeteket építettek azok éhen, akiktől­­ kapták. Németország ellen készülőd­tek­, de Berlin őket is megelőzte egy orrhosszal és meg­semmisítő vereséget mért reájuk.­­ És újra halljuk az előző világháborúból oly jól ismert, szomorú emlékekkel terhelt neveket: Grodno, Wilno, Lemberg, Bíunaburg, Breszt-Litovszk . . . Lemberg . . . Hányszor cserélt gazdát a világ­háború folyamán és?. mennyi véres harc dúlt körülötte és érezte . . . Grodno, az 1915. évi .­it„ y. színhelye . .. VVilno, l­ennenkampf orosz tábornok, a vvilnoi kerület kormányzójának székhelye a gyö­nyörű rezidenciával, ahol később átutazó német tiszt­ek részére pompás kaszinó létesült. . . Breszt- Litovszk, ahol a központi hatalmak békét kötöttek az akkor már bolseviki uralom alatt álló Oroszor­szággal. Béke, amely akkor is annyit ért, mint az a baráti szerződés, melyet másfél évtizeddel később Moszkva urai létesítettek a németekkel. Ezek a hely­ek, melyekkel utoljára 1939-ben találkoztunk a hadi­­jelentésekben, mikor a lengyelektől hódították el a németek, most újra szerepelnek. Lemberg, Grodno, Wilno, Breszt-Litovsz, Dünaburg ... És Minszk, melynek medencéjében a német páncélosok most már és orosz területen haladnak előre diadalmasan Moszkva és a végső győzelem felé. , A keleti háború eseményeiről a német főhadi­szállás hivatalos jelentései alapján a következőkben számolunk be: Amerika katonai megszervezésének neh­ézségei Az olyan ország, amely összes gazdasági erőit mind­eddig kizárólag a békecélok szolgálatába állította, csak­ nehezen tudja megvalósítani az állandó hadsereg rend­szerét. Bármilyen erőkkel is rendelkezik, vonatkozik ez az igazság az amerikai Egyesült Államokra is, amely minden átmenet nélkül akarja ezt a nagy átalakulást végrehajtani. Az Egyesült Államok ugyanis az elmúlt nagy világháború után az akkori hadsereget leszerelték és visszatértek a há­ború előtti állapotra. Akkoriban az volt az általános véle­mény, hogy a tengerentúli politikától való teljes vissza­vonulás minden újabb háborútól meg fogja kímélni Ame­rikát. Viszont még a mostani időkben is azt vallja az ame­rikai közvélemény jelentékeny része, hogy az Angliának adandó hadianyag segítséggel éppen eleget vállaltak az Egyesült Államok, hatalmas hadsereg létesítése és azzal történő esetleges beavatkozás az ország jól felfogott érdeke szempontjából már egyáltalában nem kívánatos. Ezek az elgondolások felette megnehezítik a washing­toni kormány munkáját, amely az állandó hadsereg minél tökéletesebb megszervezését programjává tette. De eme hangulati tényezőkön kívül nagy akadályt képeznek a gya­korlati adottságok is, illetőleg ezen gyakorlati adottságok hiánya. Mint említettük, az elmúlt világháború után az amerikai hadsereget leépítették, illetőleg a minimumra csökkentették. A rendes hadsereg a békekötés után már csak háromszázezer főből állott, amelyhez csatlakozott egy kétszázezer önkéntesből álló nemzeti gárda. Kétségtelen, hogy félmillió katonából álló hadsereg egy százötven mil­lió lelket számláló ország számára kevés. De az Egyesült Államok megmaradtak eme arány1­ag kicsiny véderőlét­­szám mellett még akkor is, amikor a mostani háborút meg­előző években már egész Európa ázásán fegyverkezett. Tengerészeti vonatkozásban viszont Amerika már többet tett. Számos hajót épített és igyekez itt tengerészeti erejét mindjobban növelni. Szárazföldi had­sereg létesítése tekin­tetében azonban egészen a leguto­só időkig határozott ellenkezést mutatott az amerikai ki­vélemény, amit talán az a tény is indokolhat, hogy a szá­­szföldi hadsereg gon­dolatának nem volt ott semmi tradi­ója, mint Európában, amelynek hadseregei legtöbbször év­­­ázados haditényekre, évszázados múltra tekinthetnek v­ssza. Most azonban életbe lépett az általános védköteleze­tségi törvény és múlt év októberében sorozásra kellett jel­etkezni az Egyesült Államok ifjúságának huszonegy évi­s kortól a betöltött harmincegy esztendőig. Emberanyagban tehát nincsen l­ány, sokkal nagyobb gondot okoz azonban a katonák m­egfelelő felszerelése. Mivel Amerikának, arányaihoz mért­ i, számbavehető had­serege nem volt, most rengeteg kas­árnyát, kórházat, is­kolát kell építeni, gyakorlótereket lé­tsíteni, amely felada­tok óriási terheket rónak az építő­ip­arra. További nehéz­­ség­ekkel jár a megalakítandó hadser­eg felszerelése, fegy­verekkel való ellátása annál is inkáb­b, mert a csak rövid idő előtt átállított ipar teljesen el va­n foglalva az Angliá­nak nyújtandó fegyverek és hadisze­­­k gyártásával. Leg­jobban jellemzi a helyzet nehézségét­­ a körülmény, hogy a legközelebb megtartandó nyári m­ű gyakorlatok alkal­mával, amelyeken ötszázötvenezer ka­ma vesz részt, a pán­célkocsik még nem szerepelhetnek mc em felszerelésükkel, teljes számban. Egyelőre ugyanis A­gliának kell minden né­külözhető anyagot szállítani, v­s­­int az amerikai had­se­­reg számára már elkészült tankok­­, ágyukat és egyéb műszaki eszközöket most még kiméri kell. Mint láthatjuk, A­­merika számára nagy próba lesz f­ladatának e kettős­sége. Egyszerre kell az Angimnak ad­ódó segítségről gon­doskodnia és ugyanakkor állandó hat seregét is ki kell épí­tenie. Eme kettős kötelezettség ered­­ményeképpen adódik még egy harmadik nehézség is, mert 3k embert kell a ter­melés felfokozott követelményeinek m­egfelelően, kizárólag erre a célra foglalkoztatni. Már intő­ fednek is a rendele­ti­g, hogy a fegyverkezési művekben alkalmazott munká­sok, nem vonhatók be semmi körülm­nyek között katonai s­­algálatra. A tapasztalatok azt mutatják, h­gy egy hadsereg ka­tonai kiképzése és felszerelése legaláb két esztendőt kíván. Az említett nehezítő adottságok ki kéziében azonban valószínű, hogy hosszabb id­eig is elt rikai hadsereg minden telt*­­eíben felh,­t, míg az új ame­ik­. Már pedig a legújabb hadviselés, mely nem ismeri az­ álló harcot, nem tételez fel annyi türelmi időt, mint amennyi az elmúlt világháborúban rendelkezésre állott. Hamar kellene el­készülnie az amerikai hadseregnek, hogy el ne késsen. De vajjon sor kerül-e egyáltalában arra, hogy Európában be­avatkozzék ? Amerika közvéleménye ugyanis hadseregét az amerikai föld védelmére kívánja igénybe venni, ha esetleg magát az ország területét fenyegetné veszély, de már most is a nagy többség elhatározóan odanyilatkozott, hogy az amerikai hadsereget semmiesetre sem szabad európai ex­perients célokra beállítani. A német csapatok bevonultak Lembergbe JÚNI­S 22-ÉN hajnali három órakor indultak meg a német hadak a szovjetorosz állások ellen. Mint mindig a mostani világháborúban, ezúttal is a német repülők indították meg a támadást azzal, hogy egymást követő hatal­mas hullámokban megjelentek az orosz repülőterek, állomások, katonai és vasúti csomópontok fölött és kíméletlenül elpusztítottak minden hadianyagot, ami eléjük került. A németek már ezen az első napon is biztosították a maguk részére a légi fölényt. Nem kevesebb, mint 1811 repülőt veszítettek az oroszok. A repülőkkel együtt megindultak a német páncélosok is és széles arcvonalban átlépték a határt. Hihetetlen lendülettel áttörték az ellenség megerősített vonalait és az oroszok minden ellentámadását véresen vissza­verték. JÚ­NIUS 23-ÁN az oroszok folytatták ellentámadásaikat, de a német katona minden olyan kísérletet, amely arra irányult, hogy az orosz magához ragadhassa a kezdeménye­zést, meghiúsított. A németek újabb és újab pihent erők harcba vetésével nemcsak az orosz ellentámadá­sokat utasították vissza, hanem újabb támadásokat intéztek az ellenség ellen és előretörve elfoglalták Grodnot. A földön és levegőben lefolyt harc és az oroszok vesztesége repülőgépekben ezen a napon 2582-re emelkedett. JÚNIUS 24-ÉN a légi haderő és a páncélosok támogatása mellett a német gyalogság mindent elsöprő lendülettel folytat­ja támadásait az oroszok ellen és véres harcok árán elfoglalja Breszt-Litovszkot, rohammal beveszi a vá­rat és még ugyanazon a napon bevonul Wilnoba és Kovnoba. JÚNIUS 25-ÉN a tengeri haderő is sikereket mutat fel. A Kelet- ten­geren egy orosz torpedóromboló aknára fut és a le­vegőbe repül. A Maxim Gorkij nevű orosz páncélos cirkáló súlyosan megsérül. Német búvárhajók el­­sülyesztenek több orosz tengeralattjárót és torpedó­­űzőt. A Fekete tengeren két orosz torpedóromboló tá­madást kísérel meg a constantai kikötő ellen. Az egyiket a jól működő parti tüzérség elsüllyeszti, mire a másik sietve elmenekül. Az oroszok vesztesége páncélos kocsikban ezerkétszázra emelkedik. JÚNIUS 36-ÁN a messzi Északon indul nagyobb német támadás Páncélosok és tüzérség védelme alatt a gyalogság át­kel a Düna folyón és elfoglalja Dünaburgot. Az oro­szok elkeseredett támadásokat intéznek a németek ellen, de ezek a támadások összeomlanak a németek megsemmisítő tüzelésében. Közben véget ért a Kov­­notól északra két napon át folyt harc, amelyben a né­metek több orosz hadosztályt körülzártak és meg­­semmisítettek. Kétszáznál több páncélos harci kocsi, nagyon sok ágyú és gépjármű került a németek ke­zére. JÚNIUS 27-é­N már a Pripjat mocsaraktól délre támad a német had­erő. A cél Lemberg elfoglalása. A várostól nyugatra páncélerődítmények igyekeznek a támadót feltartóz­tatni. A német gyalogos azonban már nem ismer akadályt. Egyik erődítmény a másik után kerül a né­metek kezére, az oroszok minden támadása össze­omlik a németek lendületével szemben. Az oroszok vesztesége óriási. A szovjet hadvezérek is a régi tak­tikát alkalmazzák: a tudást, a lelkesedést és bátorsá­got a tömegek harcbavetésével akarják pótolni. Egyik csapat a másik után indul támadásra és bor­zalmas veszteségeket szenved. Lemberg sorsa meg van pecsételve. JÚNIUS 2S-ÁN tovább folyik a harc, pihenés és megállás nélkül. A több irányból előretörő német hadosztályok B­­­ry­­stok körül minden oldalról körülkerítenek két orosz

Next