Déli Hirlap, 1943. július-szeptember (19. évfolyam, 148-226. szám)

1943-07-01 / 148. szám

­DÉtísííPÚIP 2 A politikai arcvonal főbb személyi változás az európai diplomáciai fronton , sárid­ (Europapress). A spa­nyol kü­lügyminisztérium­ közölte, hogy több spanyol diplomáciai külképviselet vezetésében személyi változás történt. Törökországba, Romániába, Paraguay­ba, Uruguayba és Venezuelába új spa­nyol követet neveztek ki. José de Ro­jas y Moreno-t, Spanyolország eddigi bucurești követét kinevezték törökor­­szági követté és meghatalmazott mi­­niszterré, az új bucurești spanyol kö­vet pedig Gomez y Garcia Barcallana lesz. Közölték a Paraguayba, Uruguay­­ba és Venezuelába kinevezett uj köve­tek nevét is. ROMÁNIA UJ BERLINI KÖVETE București. Raoul Bossu berlini román követet — mint a hivatalos lap június 28-i száma közli ■— vissza­hívták és a külügyminisztériumban kap beosztást. Románia uj berlini kö­vetévé és meghatalmazott miniszte­révé Gheorghe Ion tábornokot nevezték ki. Pasits volt belső munkatársa alakította meg az új szerb emigráns kormányt London­ (Europapress). Londoni migráns körökben úgy tudják, hogy hosszas tanácskozások után az új szerb emigráns kormány megalakítását T­r­i­­funovics, Iván, a radikális párt el­nöke vállatta. London. (Europapress). Krajevics királyi tanácsos, akit I. Péter exkirály egyik legbizalmasabb emberének tarta­nak, a szerb kormányválsággal kapcso­latban bejelentette, hogy nem óhajtja megtartani eddig viselt helyettes mi­niszterelnöki tisztségét. Amszterdam: Trifunovics Iván, az új szerb emigráns kormány megala­kításának vezérlő szempontjául azt a követelményt jelölte meg, hogy a szer horvát és szlovén emigránsokat közös nevezőre kellene hozni. Meg nem erősített hírek szerint a volt emigráns miniszterelnök, J­o­v­a­­novics helyet kapott az új kormány­ban is: ő a helyettes miniszterelnök. A kormányban maradt Mihajlo­­vics tábornok, az eddigi hadügymi­niszter is. Külügyminiszter: Gr­oil Milán, aki — svájci lapértesülések sze­rint­­— a Moszkvához való közeledés híve. Igazságügyminiszter: Gabrilo­­vi­cs. Az új szerb emigráns kormány elnöke ismert, régi politikus, hosszú időn ke­resztül Pasics Nikola munkatársa volt. Roosevelt elnök üzenete Sikorszki lengyel emigráns korm­ányelnöknek Ankara. (Europapress). Ankarába érkezett hírek szerint Roosevelt elnök a lengyel emigráns kormány Bejruthban tartózkodó elnökének, Sikorszki tábor­noknak sajátkezüleg irt levelet küldött. A levelet futár vitte repülőgépen Lon­donba s onnan bri repülőpostán továbbí­tották Szíria fővárosába Beavatottak tudni vélik, hogy Roose­velt elnök üzenetében a szovjetorosz­— tengjer­viszály gyors elsimítására kérte Sikorszki tábornokot. Roosevelt e leve­lét Davies nagykövetnek Moszkvából való hazaérkezése után Sztálin válaszle­velének birtokában írta SIKORSZKI BESZÉDE A CSAPATOK­HOZ Ankara. (Europapress). Sikorsz­ki tábornok a Beyruthban állomásozó lengy­el csapatokhoz b beszédet intézett. Beszédében utalt a szövetségesek kö­rében felmerült „sajnálatos esemé­nyekre”, melyek aggodalomra adtak okot a kisebb európai nemzetek jövő sorsát illetően. Sikorszki tábornok egyébként — mint az Ankarába érkezett jelentésekből ki­tűnik— a lengyel emigránsok vezető személyiségeivel megbeszéléseket foly­tat a lengyel emigráns kormánynak Londonból Kairóba való esetleges átköl­tözése ügyében. A jelentések rámutat­nak arra, hogy az eddig Észak-Irán­ban állomásozó lengyel csapatokat, — mint­egy harmincezer katonát — Szíriába és Libanonba helyezték át LENGYEL DANDÁRT ÁLLÍTANAK FEL A SZOVJETUNIÓBAN Stockholm. Német lapértesülések sze­rint a moszkvai rádió közölte, hogy egy len­gyel dandárt állítanak fel a Szovjetunióban. Japán politikai körök a keletázsiai helyzetről Tokió. A japán politikai megfigyelőket a keletázsiai helyzettel kapcsolatban újab­ban három kérdés foglalkoztatja. Az egyik: VVawell tábornoknak indiai alkirállyá tör­tént kinevezése. A másik: az angolszászok keletázsiai főparancsnokságának felállítása. A harmadik kérdés: Bose indus nacionalista politikus várható szerepe az Indiáért megin­dítandó, fokozott erejű küzdelemben. Wiiwell kinevezéséről Tokióban úgy véle­kednek, hogy Indiában az ő jelenléte és ha­talma a brit katonai ellenőrzés fokozódását eredményezi majd. A keletázsiai szövetséges főparancsnok­ság felállítására vonatkozó hírekkel foglal­kozva Tokióban részben ironikusan, részben kíváncsian azt kérdezik: hol üti fel főhadi­szállását az új főparancsnokság? És ki lesz az új főparancsnok? Japán politikai körök nehéznek tartják a szövetségesek helyzetét az új főparancsnok személyének ki­válasz­tá­­sa tekintetében; rámutatnak arra a vetélke­désre, mely a keletázsiai térségben — tokiói megítélés szerint — Anglia, az USA és Csungking-Kima között felismerhető. Ami Bőse tokiói jelenlétét illeti, a japán nép ezt a tényt nagy örömmel vette tudo­másul. A vélemények általában megegyez­nek abban, hogy Bőse a közeljövőben még jobban bekapcsolódik az indus függetlenségi mozgalom irányításába JAPÁN A HÁBORÚ ÚJ SZAKASZÁT VÁRJA Tokió. (Domej.) Egy Kiotóban tar­tott töm­eggyűlésen a japán főhadiszál­lás sajtófőnöke kijelentette, hogy Japán a csendisi óceánis térben folytatott har­cok során meghódított támaszpontok megerősítését befejezte. A japán had­erők készen állanak­­ az Anglia és Ame­rika elleni háború új szakaszára. BŐSE SANGHAJBAN NAGT BESZÉDBE KÉSZÜL S­a­n­g­h­a­j­ (Stefani). Az olasz távirati iroda jelentése szerint Bőse hindu nacio­nalista vezér legközelebb nagy beszédet mond majd Sanghajban. Bősén kívül több hindu vezető is felszólal s hir szerint beje­lentik, hogy megindítják a harcot India fel­szabad­ít­ásár­a CSANGKAJSEKNÉ HAZAUTAZIK Amszterdam­ (DNB). Az angol hír­szolgálat jelentése szerint Csangkajsek tá­bornok felesége nem látogat el Londonba, mint ahogy azt tervezte, hanem egyenesen visszatér Csungkingba. DAVIES A SZOVJETTEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Amszterdam. (DNB­) Az angol hírszolgálat jelentése szerint Davies, az Egyesült Államok volt szovjetoroszor­­szági nagykövete, Newyorkban egy ös­­­szejövetel alkalmával beszédet mondott és kijelentette, hogy ebben a háborúiban a Szovjet nélkül nem lehetséges a győze­­lem, de nem lehetséges nélküle a nyuga­lom és a béke sem a háború után. Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjet kö­zötti szerződések azt bizonyítják, hogy a Szovjet elvei és politikája összhang­ban állanak az egyesült nemzetek politi­kájával, — mondotta Davies Csütörtök, nulhis * A mi uj könyvünk A ROMÁNIAI MAGYAR KLIPKÖZÖSSÉG BÁNSÁGI SZERVEZETÉNEK KIADVÁNYA Ez „A Magyar helyesírás szabályai” című most megjelent könyv azt tárja elénk, amit a folyton munkáló magyar nyelvtudomány mintegy 40 esztendő alatt a helyesírás szabályaiban meg­állapított és végül megszabott. Ezek a szabályok minden magyar­­ nyelvterületre érvényesek. Kifeép­el­­hetetlen, hogy például világtájak vagy földrajzi elhatárolt­ságok szerint változzék valamely nép helyesírása. Tudományos kérdésről 13 van sz­ó, amelyet szakemberek fáradságos hosszú munkája alapoz meg, fejt ki és szúr le a nyelvészeti tudomány alapján és a célszerűség szerint. Él­­ből tehát világosan következik, hogy a műkedvelő nyelvészi redősnek itt nem lehet szava. Ez nem azt jelenti, hogy bírálni sem szabad azt, amit a M. Tud. Akadémia meghatároz, csak annyit, hogy­ igazi hozzáértés nélkül nem szabad a helyesírás kérdéseihez nyúlnunk. Ma már annyira elterjedt a szakszerűség becsület­e, hogy* éppen a nyelvművelés terén a«Hd·^ény föltétlenül döntő mivoltát kétségbe vonnunk nem lehet és rém szabad. Mindenütt a világon egy-egy nyelv helyesírása egységre törekszik. En­nek az egységnek meg­­teremtéséh­ez tekintélyre is van szükség. Mi ad­hatná meg ezt a tekintélyt, ha nem­ a nép tudományának legfőbb, leghiva­­tottabb művelője és őre akadémiája? A szükséges egységen csak ronthat az olyan egyéni önkény, amely holmi délibábos nyelvészkedés alapján hiva­­tottabbnak tartja magát­ egy-egy aka­démiánál. Éppen elég bajt okozott a magyar helyesírás kérdésében az a sokáig érvényesen vo­t gyakorlat, hogy más volt az akadémiai, más az iskolai és más a nyomdai helyesírás. A különbség nem veti u­gyan túlságo­san nagy, de volt és káros volt. As­ egységre törekvés útjái tehát döntő Férés a, M. T»yl, Akad SynJa­mn évi invitott és hevített, ki­­telező Helyes­írási Szabályzata. Anyanyelvének helyesírása min­denkit érdekel, hiszen ez az ismeret a műveltséghez tartozik. A hely­esírás tekintetében azonban nálunk sem sza­bad érvényra jutniok olyan törekvé­seknek, amelyek az egységet meg­bonthatnák. Megtehet­em azt, hogy egy-egy helyesírási hivatalos megha­tározást kifogásolok, de akkor is tisz­teletben tartom a legfőbb tudományos tekintély döntését, mint ahogy a leg­­felsőbb jogi döntvény előtt is meg kell hajolnunk, és úgy írom példáil az „éjtszakát”, ahogy az erről szóló döntés megszabja. Érthető, hogy ná­­lünk nehezebben megy a döntés elfo­gadása, mert nem állanak rendelkezé­sünkre azok a folyóiratok, amelyet alaposan és behatóan foglalkoznak a nyelvi kérdésekkel. Nincs meg a lehe­tősége annak, hogy rövid időn belül, jóformán postafordultával kaphas­suk meg a bennünket nyugtalanító helyesírási kérdésekre a magyaráza­tot, és hogy bőséges szakszerű­ ma­gyarázat alapján elhiggyük (nem higyjük) az igazságot, amely ellen régebbi tanultság­unk és megszoká­sunk tiltakozik. A tekintély elvét, azonban éppen ilyen nehézségeink miatt kell elfogadnunk és fenntarta­nunk. Ám nem e miatt van a legfőbb gond. A mi szürke címlapot viselő könyvünk jól írja, hogy inkább azért van szükség reá, mert itt a helyesírás általában súlyosan megromlott. Fő­ként ezen akar segíteni. És segíteni akar nemcsak az iskolázottaknak, ha­nem mindenkinek, aki magyarul ír. Hogy is írják ezt helyesen?, bizony olykor a tanultak is megtorpannak ilyen kérdés előtt, a helyesírásban ke­­vésbbé járatosak pedig mentege­­tődzve, járatlanságukba kénytelen­­ségből belenyugodva, csüggedten ró­ják soraikat. A mi szürke könyvünk ezt a megtorpanást és csügged­ést akarja eltávoztatok Akármilyen szür­ke, törvénykönyve mégis a magyar helyesírásnak. A mi kiadásunk nem egyéb, mint a M. Tud. Akadémia kiad­ványa, néhány szó és idézet elhagyá­sával, azaz pótlásával. Világos ma­gyarázatok és bőséges tárgy- és szó­­mutató is van benne. A régebbi he­lyesírási műveltség birtokosai részére ma már sok meglepetést foglal magá­­ban, és valósággal izgalmas olvas­mány, mindenki részére pedig az útba­ igazítás feltétlenül megbízható, jó ba­rátja. A mi szürke könyvünk kiadásának gondolatát az az aggodalom keltette fel, amelyet itteni helyesírási színvo­nalunk gyors esése okozott, és az­ a vágyt valósította meg, hogy ezt a rom­lást megakasszuk. Azt hisszük, hogy a kiadvánnyal szolgálatot tettünk. BALBO EMLÉKEZETE. (Róma). Italo Balbo tábornagy halálának harmadik évfor­dulója alkalmából Ferrarib­an, Balbo szülő­városában, emlékünnepet rendeztek. Ezen a napon adták ki az Italo­ Balbo-nagydíjat is, amellyel statisztikai érdemeket jutalmaz­nak. A Lavoro Fascista írja, hogy Balbo már életében legendás hős volt, aki nagyon hatott az ifjúságra. Hősi halálának emlé­kezetét nem törli el semmi háborús ese­mény. Balbo szelleme — fejezi be cikkét a lap —­­isszavárja az ősi afrikai földre az olasz katonákat. GUMMIKEREKŰ GYORSVONATOK. (Párizs). Párizs és a környékbeli váro­sok között új gyorsvona­tokat léptettek életbe. A személykocsik kerekeinek gummiabroncsai vannak, ami az utazást kényelmessé és zökkenésektől mentessé teszi. SCHMIDT FŐMUNKAVEZETŐ HA­LÁLOS SZERENCSÉTLENSÉGE. (Berlin). Schmidt Frits hollandiai fő­munkavezető és a megszállott hollan­diai területek német főbiztosa Fran­ciaországban tett szolgálati­­ utazása közben halálos szerencsétlenségnek (—a) lett áldozata. A Führer az elhunyt ré­szére párt­temetést rendelt el. KNUT HAMSUN A FÜHRERNÉL (Oslo). A Nemzetközi Sajtótudósító je­lenti, hogy Hitler Adolf német birodal­mi vezér és kancellár kihallgatáson fo­gadta Knut Hamsun­t, a világhírű nor­vég írót, aki — mint ismeretes, —­ szin­tén részt vett a bécsi újságíró-nagygyű­lésen. Egy újabb bejelentés szerint Knut Hamsun tegnap visszaérkezett Oslóba.­­n SVÉD MEZŐGAZDASÁGI TÁMO­GATÁS FINNORSZÁGNAK. (Helsin­ki). A svéd agrárpárt több képviselője Helsinkibe érkezett, hogy ott a Finnor­szágnak adandó mezőgazdasági támo­gatásról tárgyaljon. Az egyik svéd kép­viselő kijelentette, hogy a svéd agrár­párt már eddig is körülbelül egy mi­nit svéd korona értékű támogatást adott szomszédos államnak SPANYOLORSZÁG ELISMERI AZ AMERIKAI KÖVETELÉSEKET. (Zü­rich ). Az amerikai kereskedelmi kamat­ra közli, — mint az egyik amerikai hitű laptudósító jelenti, — hogy a spanyol kormány elismerte azt a 10—1% multi dollár amerikai követelést, amely a pol­gárháború óta Spanyolországban befa­­gyottan fekszik. A követelések gyón elintézését hamarosan megbeszélik7

Next