Déli Hirlap, 1944. augusztus (20. évfolyam, 163-185. szám)

1944-08-02 / 163. szám

m­od­ A 7 LiE3 Timişoara-TemesvAr, XX. évf., 163. szám Ar 1 ■ ' ■ SfSszerkesztő és ideiglenes felelős szerkesztő: Dr. Olosz Lajos Laptulajdonos » CORVIN Lapkiadó R. T. him­e rVi Dir. Gen. P.T.T. Nr. 206.200/1944­) Szerda, 1944 augusztus *­­ A timiştorontali tör­vényszék bej. sz. 83. (Dos. No. 934/1938). Alapította: Dr. VUCHETICH ENDRE és Dr. VÁRNÁT ELEMÉR Ziarul C­o ut a «11­ă HI Maghiare din România KI A Romániai Magyar Népközössé­g lapja •-piff»-.. ••»ycCT^»*iiii«i^-,'gwg^av.^3gSBg!l^*^^ BHnBflK KELETI ARCVONAL: Rendkívül ke­mény küzdelem a Kárpátoktól a Finn­öbölig. Heves harcok Varsó védelmében. Kam­aszt ádáz küzdelem után az oro­szok birtokukba vették. Nagy harc fo­lyik a litvániai Birsen és a lettországi Mitau körül. A narvai földszorosban erős áttörési kísérleteket hárítottak el a németek. NYUGATI FRONT: A normandiai in­­­váziós­ arcvonalon a szövetségesek a Caentól délnyugatra fekvő térségtől egé­szen a Cotentin-félsziget nyugati part­jáig kiterjesztették támadásaikat. Cau- 1,pont mindkét oldalán német ellentáma­dás indult az ott mélyebb betörést elért szövetséges erők ellen. KÖZÉRŐL ASZO­RSZÁGI HADSZÍN­TÉR: A Firenze irányában indított nagy szövetséges támadás az elmúlt 24 órá­ban szünetelt, csupán erősebb helyi jel­legű támadásokra került sor. DÉLKELETEURÓPAI LÉGITÉR: Jú­lius 30-án, vasárnap Budapest, valamint­­ Magyarország és Horvátország néhány­­ más helysége ellen intézett bombatáma­­­­dást az amerikai légi­erő, a légvédelem 15 repülőgépet lelőtt. NÉMETORSZÁG: A teljes mozgósí­­­tás keretében elrendelték a látszólagos munkaviszony megszüntetését és a mun­kára kötelezett nők korhatárának 45 év­ről 50 évre való felemelését. LENGYELORSZÁG: Mikolajczyk len­gyel miniszterelnök és Römer külügy­miniszter, útban Moszkva felé, Teherán­ba érkezett. XII. Pius pápa kihallgató-Kilencvenöt esztendeje, hogy a fe­­héregyházai csatamezért telteken sír­ba hullt a költő. A hely, ahol földi maradványai megtértek az anyaföldhöz, jeltelen maradt, de aligha van még költője a világnak, akinek emléke a halhatat­lanságnak olyan elemi tényével és iz­zásával élne népe szívében, mint a Petőfi Sándoré. Nem iml meg az, akinek földi el­­múlásából nagy eszmék éltető ereje fa­kad. Viharos idők dübörgésére sírja­­ minduntalan megnyílik, hogy hit és vigasz áradjon belőle az elcsigázottak, a reménytelenek, a lélekben szű­kölkö­­dők felé. Soha sem volt nagyobb szükségünk Petőfi Sándor lobogó ifjúságának, az eszményekhez való hűségének ereje* re, mint ma. Életének példa,ja, költészetének ko­rok feletti szépsége immár nem csak a mi vagyonunk. Szava az örökkéva­lóság fenséges magasságából és mesz­­szeségéből minden olyan néphez szól, amely a történelmi hullámok torlódása­ban fogadta Sonskowski tábornok, len­gyel főparancsnokot. TÖRÖKORSZÁG: Feszült érdeklődés­sel várják a parlament augusztus 2-i, szerdai titkos ülését, amelyen Szara­­csoglu külpolitikai beszámolót mond s előreláthatóan döntés történik a július közt mindennél fontosabbnak tartja nemzeti léte és szabadsága megveté­­sét. "Aragikiss elakadása az emberi fej­lődésnek, hogy­ most is, közel száz év múltán, azok az árnyak lebegnek a kis népek felett, amelyek ellen szellemé­­nek lángpótlásával Petőfi oly ark­angyal módon hadakozott. Géniusza átvilágít az időkön, hogy fényt hintsen az útra, az egyetlenre, amelyet az Isten lelkéből lelkedzett ember el nem hagyhat önnönmélt­u­­ságának, rendeltetésének megtagadá­sa nélkül; önként vállalt halála a vég­ső áldozathozatal: a szó és tett egy­­befonódásának nagyszerű tanúsága, a hűség és hitelesség ragyogó jegye az ő földi beszédén. Kiemelkedő kőszirt lett a nemzeti nagyok jelentette csúcsok között. S nem jöhet oly „eget-földet rázó mennydörgés”, amely ledönthetné. Halála évfordulóján reá emeljük te­­kintetünket és hódolattal hajlunk meg előtte, a mindig diadalmas Szel­lem előtt. « 15-én Törökországhoz intézett angol fel­szólítás ügyében. Anglia tudvalévően a szövetségesekkel való cselekvő együtt­működésre szólította fel Törökországot. A török flotta nagyszabású hadgyakor­latra készül, egyidejűleg szárazföldi csa­patösszevonások is folyamatban vannak. Feszült érdek­lődéssel várják a török parlament szerdai titkos ülését Berlin nem nyilatkozik­ az Ankarára nemezedő szövetséges nyomásról Súlyos harcok Varsó körzetében A kilencven kisolt­ évforduló Gerdán romos ütést tart a tűrünk parlament Bucureşti. Az Ecoul jelenti: An= kiUcLuau ji.c0j erue*uouessei varjak a pan­aiu^ut amelyre augusz­­ tus k­an­, szeroan nemi sor. —i. ii a a 1 a fxv&iiox‘j, x— loxok parla­­m­en­t icgivozeiOLMJi üresen a mtiuszvfci­­(jiiiain Luutixutts jtuo^u vöziese vamale Aero*-orszag sut^uuiMii Uojy zetere vos Mtuzonn. uuc jár annak, is, hogy bi­­ua auUaktutst tervező ok a koi'iuuny­­uttu. n. külügyminiszteri tárca meg min­ing Detoiteuen. Törökország meg nem válaszolt a junus 10-én hozzá intézett angol kérésre, amelyben mint ismere­­tes, Joan­nou a szövetségesekkel való cselekvőül­ együttműködésre szólította fel Ankarát. A szovjet diplomácia egy­részről nagy tartózkodással kíséri a brit sugalmazásokat, másrészről pedig külö­nösen a tengerszorosok kérdésében vizs­gálja meg a szovjet-török viszonyt. Mint hírlik, Moszkva nem tartja kielé­gítő megoldásnak a tengerszorosokon áthaladó német hajók különleges ellen­őrzését, amelyet ma Törökország végez. Érdeklődést keltenek a Visinszkij anka­­rai látogatásáról ismételten felbukkanó hírek is. Szó van más szovjet diploma­ták törökországi útjáról is. Wilhelmstrasse nem nyilatkozik Ankarával kapcsolatban Bucureşti. A Curentul jelenti: A német külügyi hivatal szóvivője egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy" bizonyos okokból inra ator nyiatkozni a török kormányra gyakorolt angol­szovjet nyomás alakulásáról s nem akar megjegyzéseket sem fixzni ahhoz. A német szóvivő e kérdéssel kapcso­latosan minden választ megtagadott. Papén a helyén van Berlin. (Rador). A Hitler elleni merénylet után az ellenséges hírverés azt a valótl­an hírt terjesztette, hogy Papén ankarai német nagykövet 2 .napig eltűnt és csak azután küldött hűségnyi­latkozatot táviratilag a Führerne­k. Ezt az állítást megcáfolja az a tény, hogy Bucureşti. A Viata című román lap stockholmi jelentésre hivatkozva a következőket közli: Anglia jövő európai politikájával és főleg Angliának a Szov­jet­ Unió irányában folytatandó jövő po­litikájával foglalkozik Charles Murphy. Papén ez idő alatt a helyén volt és több szövetséges és semleges diplomatával tárgyalt, — hangoztatják Berliniben. ■Szaxacsoglu fogadta a bolgár követet Ankara. (Bp): Szaracsoglu török miniszterelnök fogadta Balabanoffot, Bulgária ankarai követét, aki szófiai je­lentéstétele után visszatérve, most hosz­­szabb megbeszélést folytatott a török miniszterelnökkel. A jelentés szerint a két államférfiú tárgyalása a lehető leg­­kidégítőbb módon történt, az ismert amerikai közíró a Fortune című amerikai lap hasábjain. Murphy rámutat arra, hogy Londonnak fel kel­lett hagynia minden kísérlettel a szovjet —lengyel viszony befolyásolása tekin­­te­tében. Badigyakorlatot tart a török flotta — Szárazföldi csapatösszevonások is folyamatban va­nnak Ankara, (Bp). A török hajózási vonalak vezérigazgatóságának rendel­kezése szerint, a török hajózást július 2­9-i kezdettel az Égei-tengeren is megtil­tották, ezáltal teljes lett a hajózási tilalom. Azok a hajók, melyek a Fekete-ten­geren közlekedtek, most a Boszporusz m­árványtengeri bejáratánál horgonyoz­nak. Azok a hajók, amelyek a Földközi-tengeren közrekedtek, most ugyancsak a Márvány-tengeren gyülekeznek. Diplomáciai körökben úgy vélik, hogy a török kereskedelmi flotát fölhasználják abban a nagy hadgyakorlatban, melyet min­den évben, ez időben tartanak. Ugyancs­ak a küszöbön álló katonai hadgyakor­latok miatt csapatöszpontosításokat is végeznek, ezek arányait katonai titok­ként kezelik A török illetékes hatóságok megcáfoltak min­den állítást és híresz­telést, amely ezzel a teljes tengerhajózási tilalommal kapcsolatban szárnyra kelt. vrarsssT.fok a s«sí«kfáS»táttán. Bulgáriát, Magyarországot és Rom­á­­niát illetően félő, hogy szovjet győzelem esetén ezek az államok nem lesznek csu­pán védnökségei a Szovjetnek, hanem ennél többre terjedne ki a szovjet befo­­lyás, míg Jugoszlávia és Csehszlovákia bizonyos függetlenség árnyékában élne majd. „A keleti államok azonban vala­­mennyien csak egyszerű parasztok lesz­nek a szovjet sakktábláján” - - állapítja meg az amerikai lap cikkírója. A Szovjet nem befolyásoltatja tua­­át a keleten népi­­ határ­ kérdésibe­n Stockholm (Rador). A DNS3 je­lenti: Eric Johnston amerikai gazdasági szakértő utazásával foglalkozva a For­tune című amerikai lap megállapítja, hogy a Szovjet­ Unió eddig nem befolyá­­­so­ltatta magát az angolok vagy az ame­­rikaiak egyetlen képviselőjétől sem, és következetesen három célt követett: 1. A második arcvonal felállítása Nyu­gat-Európában. 2. Hadianyagszállítás a vörös had­­­sereg részére. 3. Szabad kéz Moszkvának, Európa keleti részében, ahol a Szovjet nem tűr semmi­­ellentmondást és csak saját el­gondolásai szerint akarja felülvizsgálni a határokat. Még Churchhillnek, „korunk legéke­sebben szóló államférfiának” sem sike­rült rábírnia Sztálint arra, hogy mond­­jon le cél­jairól, — állapítja meg a For­tune cikkírója. A New­ York Times bírálja Moszkva egyoldalú eljárását A u o u re­şti. A Curentul című ro­mán lap vezscx cikku­oja xyudoxajczyn tene­gyet nuxu­szceremok moszkvai hallogatá­­sával foglalkozva a Reuter brit huugy­­noaség következő jelentését idézi szóról-­ szóra: „A New York Times című ame­rikai lap a lengyel nemzeti felszabadítá­­si bizottság ferailitásával foglalkozva ezt t­udja: A világnak látnia kell, hogy Orosz­ország lépést tett az európai béke meg­állapítására s ezt egyoldalú akciók és „befejezett tények” révén teszi, a nél­­kül, hogy szövetségeseivel tanácskoz­­nék. Felvetődik ilyenformán a kérdés, hogyan egyeztethetők össze ezek az orosz lépések a Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal való állandó meg­beszélésre vonatkozó ígéretekkel. Ezek az események elkerülhetetlenül fontos hatással vannak Amerika magatartásá­­ra a békét illetően és abbeli szándékára vonatkozóan is, várjon latba vesse se ha­talmát oly határozatok védelmében, amelyek ellenkeznek sa­ját meggyőződé­sével és eszményeivel.” — így idézi a Curentul a New York Times feltűnő megjegyzését. Spellman még Rómában Lisszabon (Tp), Spellman new­­yorki érsek még Rómában tartózkodik. Diplomáciai körök nagy érdeklődéssel kisérik a Vatikánban folyó tárgyalásait. A w­estminsteri érseket is fogadja a pápa Amszterdam (Rador). A I­NB jelenti: Mint a Reuter brit hírügynök­­ség közli, Griffin westminsteri érsek Ró­mába érkezett és kihallgatáson jelenik meg a pápánál.

Next