Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

Alkotni képes értelem... Amikor még én jártam iskolába, jelszavak voltak a tan­terem falán. Közvetlenül a tábla fölött ezt olvashatta a be­lépő: „A mi munkánk a tanulás!” Álmunkból keltve is tud­tuk, hogy mi a mi legfőbb munkánk, de azt hiszem, nem­igen értettük a jelmondatot. Valahogy mindig „beleéreztünk” egy „csak” szócskát is. A mi munkánk csak a tanulás. Míg mások földet szántanak, traktort gyártanak, tárnák mélyén kutatják a föld kincsét, nekünk csak tanulni kell... Pedig a TANULÁS (ez a cselekvést jelentő szó megérdemli, hogy csupa nagybetűvel írjuk) komoly munka: szorgalmat, szívósságot, akaratot követel. Napjainkban sok-sok felnőtt gondolkodik azon, hogy miként lehetne ezt a munkát a gyerekek számára megkönnyíteni, élvezetessé tenni. Azt akarjuk, hogy az iskolások „munkanapja” ne legyen hos­­­szabb, mint a felnőtteké, hogy jusson idő játékra, sportra, szórakozásra. Mert a világból mindig többet és többet fel­fedezni nemcsak véres verejtékkel lehet, hanem jókedvűen, szinte játszva is ... Ha megtanulunk tanulni! Valljuk, hogy „az iskola legfontosabb feladata: a gondol­kodni tanítás, az alkotni képes értelem kifejlesztése...” Az újságok sokat írnak ezekben a napokban a tanév elő­készületeiről. Megtudhatjuk, hogy minden megyében, sőt minden településen igyekeztek megteremteni az elmúlt hó­napok folyamán a nevelés és az oktatás minél jobb tárgyi feltételeit. Megszépült, kicsinosított tantermek, új iskolai bútorok, sőt új iskolák, kollégiumok, napközi otthonok vár­ják a tanulókat. Mindennek az értékét csak sok-sok millió forintban lehetne kifejezni. De hisz ki sajnálja a pénzt, mi­kor gyermekéről, jövőjéről van szó? Ám van ennél talán fontosabb információnk is A kor­szerűbb iskola megteremtésének első lépéseként útmutatót készítettek a tanulók túlterhelésének csökkentésére. Ebben az útmutatóban — a tantárgyak jellegétől függően — meg­határozzák a terhelés csökkentésének módját, lehetőségét. Egyes tantárgyakból például előírja az útmutató a minimu­mot, más tárgyaknál viszont bizonyos anyagrészek elhagyá­sát javasolja. A szakemberek javaslatot tesznek a módszer­tani eszközök kiválasztására, a tankönyv célszerűbb felhasz­­nálására is „Akkora szikrát vet a kova, amekkorát az acél csihol belőle” — mondja a bölcs. A pedagógusok bizonyára érzik ennek a mondásnak az időszerűségét. Holnap benépesülnek a tantermek, új tanév kezdődik, új reményekkel; élesszük M­a,“! GYARMATI BÉLA Yma Sumac ismét hallat magáról Tizenhárom évvel azután, hogy elkészítette utolsó leme­zét, amikor már szinte sen­ki sem emlékezett rá, Yma Sumac újból visszatért a le­mezgyárba „Miracles” című nagylemezének felvételére. „Legfeljebb azt reméltem, hogy felelevenítem néhány régi csodálom emlékeit” — mondja a perui énekesnő. Ezzel szemben az ötvenéves korosztályon kívül igen nagy érdeklődést tanúsítottak a le­mez iránt a fiatalok is. És ennek megvan az oka. Ma­napság az egzotikum ellen­állhatatlan vonzerőt gyakorol a fiatalokra. A lemez mentette meg Yma Sumac 1947 nyarán robbant be az amerikai mű­vészi életbe. Az énekesnő és férje, Moises Vivanco gitár­művész másfél évvel előbb érkezett New Yorkba. Abban reménykedtek, hogy ugyan­olyan sikert aratnak majd, mint a limai színházakban. Ezzel szemben a kritikusok — szinte egyhangúan — „cir­kuszi mutatványról”, „vásári mutatványszámról” beszél­tek. A közönség kivonult a hangversenyteremből. Ami­kor már az éhezés veszélye fenyegette a házaspárt, egy lemezgyáros felajánlotta Yma Sumacnak, hogy Lee Baxter zenekarának kíséretével ké­szítsenek lemezt az inka da­lokból. Alighogy a rádióban elhangzott a Voice of the Xtabar című nagylemez, az Egyesült Államok minden részéből százezrek igyekeztek megvásárolni a lemezt. Né­hány hét alatt 1 200 000 pél­dány kelt el belőle. Az újsá­gokban megjelent az énekes­nő regényes, de hiteles élet­rajza. Ot­oklav­ ama Sumac Atahualpa in­ka uralkodó utolsó leszárma­zottja. Emberfeletti hangjá­val már hatéves korában megrémítette szüleit, akik még a falusi varázslóhoz is elvitték, hogy űzze ki torká­ból a rossz szellemeket. A későbbiek során amerikai gé­gészek megvizsgálták az éne­kesnő hangszálait és megál­lapították, hogy lényegében nem csinál mást, mint utá­nozza a körülötte zajló vi­lág különböző hangjait, az egzotikus madarak rikoltásá­tól a jaguár mély üvöltéséig. Tény az, hogy hangterjedel­me majdnem öt oktáv, ez­zel felülmúlja az olyan kü­lönleges tehetségeket, mint Erna Sack és Lily Pons együttvéve. A tudomány és az ipar Ritka fémkonferentója az egyetemen (Folytatás az 1. oldalról) — Nyersanyagokban nem bővelkedő hazánkban külö­nösen nagy jelentősége van mind tudományos, mind ipari szempontból az olyan termékek előállításának, me­lyeket kevés nyersanyaggal, viszonylag sok szellemi és gyakorlati munkával állíta­nak elő, és nagy értékeket testesítenek meg — kezdte beszédét Simon Sándor, majd így folytatta: — Szá­munkra a ritka fémekkel kapcsolatos kutatások tudo­mányos jelentősége azért is hagy, mert ez az a téma, amelyben ragyogóan tükrö­ződik a tudomány és az ipar, a technika kapcsolata. Az ebben a témakörben el­ért valamennyi tudományos eredmény gyakorlatilag gyor­san és rövid úton alkalmaz­ható, s gazdasági kihatásá­ban szinte beláthatatlan eredményekkel jár. E konferencia célja többek között, hogy kölcsönösen megismerjük a különböző intézményeknél és vállala­toknál folyó, e témával kap­csolatos kutatásokat, és en­nek ismeretében hosszabb távra kijelöljük a teendő­ket. Ezen túlmenően a kon­ferencia célja, hogy a fel­adatokkal kapcsolatos koor­dinációs kérdéseket megbe­szélje. , és azokat a megfele­lő szakterületek szerint dif­ferenciáltan meghatároza. Külön öröm számunkra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia e téma koordiná­lását egyetemünkre bízta. Az ülésen felszólalt Oszt­­rovszki György akadémikus, aki a ritka fémek térhódí­tásának jelentőségét hangsú­lyozta. Az ünnepélyes ülés után megkezdődött a kétnapos konferencia. A huszonkét­ előadás a­ ritka fémek bá­nyászati kutatásával, feltá­rásával, kohászati feldolgo­zásával, a komplex feldol­gozás gazdasági eredményei­vel foglalkozik. A konferen­cia idejére a fémkohászat­­tani tanszék egyik előadó­­i termében kiállítást rendez­tek a ritka fémekből. A ritkafém-konferencia ma délután fejeződik be. Dr. Várhegyi Győző, a Fém­ipari Kutató Intézet igazga­tóhelyettese mond társéot. SIMÁNYI JÓZSEF + Dr. Simon Sándor megnyitja a konferenciát (Vadas Zsuzsa felvétele) A szeptemberi Napjaink A folyóirat „vezércikkeként” megjelent az első részlete­sebb dokumentáció a tokaji írótáborról. A szerkesztőségi cikk nem csupán a tábor programját ismerteti, hanem részletesen foglalkozik a Bor­sod megyei Tanács, a Haza­fias Népfront, illetve a Nap­jaink kezdeményezésének je­lentőségével, az írók együtt töltött napjainak számos ta­nulságával, betekintést enged az „egymást gazdagító” vi­tákba. Vass Géza önművelés, is­kola, Olvasó Népért moz­galom címmel az emberré válás fontos lépcsőfokáról, az olvasásról, önművelésről ír; az Olvasó Népért mozgalom célkitűzéseiről és az oktatás­ról, mint leggyorsabban meg­térülő beruházásról. Hazánk­ban befejeződött a szocializ­mus építésének első szakasza, e téren aligha tudunk to­vábblépni, amíg a szellemi alapokat is meg nem teremt­jük — summázza véleményét a szerző. Fekete Gyula foly­tatja Egy korty tenger című sorozatát. Az új, szocialista erkölcsről moralizál. „A ke­resztény erkölcs már nem, a kommunista erkölcs még nem uralkodik közgondolkodá­s»itvVKom _ ” fa együttélés ábécéjét, a szo­cialista morált már az isko­lában meg kellene tanítani. Magyarországon miért lesz valakiből író? — kérdezi Rab István Többes szám első sze­mélyben című esszéjében. El­mondja, hogy talán soha nem volt akkora szükség az iro­dalom tudatformáló erejére, mint napjainkban, az alkotók azonban mégis inkább vala­kivé akarnak lenni, mint osz­tályuk ábrázolóivá, akik töb­bes szám első személyben gondolkodva írnak. S. Nagy Katalin Ország Lili kiállítását méltatja. Köszönti a Napjaink a 60 éves E. Ko­vács Kálmánt. Ördódy Kata­lin Az ablaknál, Simon Emil Lakótelep című tárcájával je­lentkezik. Ördögh Szilveszter­nek Ne sírj, kicsi Bálint! cí­mű novelláját. Novák István­nak Adminisztrátorok című riportját közli a lap. Békés Dezső riportja (öt év remény) hazai tájakon fogant, Békés a jósva­fői „sziklakór­­teremről” ír, néhány sajátos emberi sorsot is felvillantva. A gyógy­barl­an­g­ot, ahol kitű­nően orvosoltatnak az aszt­mában és légcsőhurutban szenvedők, jobban fel kell fe­deznünk, hiszen a természeti ritkaságoknál drágább kin­cset, egészséget kínál. Figyelemre méltó Tóth Pál Munkásműveltség és felnőtt­­oktatás című tanulmánya, amely arra keres választ, hogy az utóbbi években mi­ért csökken a felnőttoktatás­ban részt vevő esti iskolások, munkások száma. Bartha László Parasztszínjátszók nyomában a parasznyai mű­kedvelő színjátszás múltját tárja fel, s biztat újraélesz­tésére. Emlékezés és búcsú címmel Monoki Tverdota György méltatja Kónya Lajos Kései ábránd című kötetét, s egyben búcsúzik az elhunyt költőtől. Kabdebó Lóránt a fiatalon meghalt Gáborjáni Klára (Szabó Lőrinc leánya) színészi pályafutásáról, vers­mondó művészetéről ír.* Verset Kalász László­tól, Győri Lászlótól, Bokor Le­ventétől, Benke Lászlótól, Varga Rudolftól és Ser­főző Simontól közöl ezúttal a fo­lyóirat. Érdekes a nevelésről szóló aforizmagyűjtemény. A szent emberi számot több rajz, vázlat, grafika színesíti, köz­tük a párizsi magyar vendég, Szalay Lajos egyik alkotása is szerepel. GY— Matematikai pótképzés az egyetemen Ma egyhetes matematikai tanfolyam kezdődik a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem 90 elsőéves hall­gatójának. A „pótképzésen” azoknak a fizikai dolgozók­nak a gyermekei vesznek részt, akik vidéki techniku­mokban, szakközépiskolák­ban érettségiztek, és közép­iskolai tanulmányaik ideje alatt nem tudtak megfele­lően felkészülni matemati­kából. A tanfolyamot a ma­tematikai tanszék és az egye­temi KISZ-bizottság közö­sen szervezte. A régi zene fesztiválja A lengyelországi Byd­­goszczban szeptember 10—16. között rendezik meg a közép­­kelet-európai országok régi zenéjének harmadik nemzet­közi fesztiválját. Ez alka­lommal XVII. és XVIII. szá­zadbeli zeneműveket adnak elő. A rangos zenei rendezvé­nyen Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Ro­mánia, a Szovjetunió, Fran­ciaország, Csehszlovákia, Ju­goszlávia muzsikusai és zene­szakértői vesznek részt. Az említett országokban gazdag feszt­iválprogramot dolgoznak ki, többségében a közelmúltban felfedezett ze­nei alkotásokból. A műveket több száz lengyel és külföldi muzsikus tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség. A fesztiválon Prágából, Moszkvából, Bukarestből és az NSZK-beli Erlangenből érkező kamarazenekarok és kórusok is részt vesznek. Szövetkezeti táncosaink f .■ Kassán A miskolci­­­ ipari szövet­kezetek táncegyüttese cseh­szlovákiai vendégszereplésre készül. A KISZÖV megyei képviselői és a kassai ko­hászati művek Zavodny­­klubjának vezetői a napok­ban állapodtak meg abban, hogy a miskolciak szeptem­ber 9-én és 10-én fellépnek a klub színháztermében. Most adják vissza a kassai Zselezsár együttes márciusi látogatását PÉNTEK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma Badacsonytomajban? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei kok­tél. — 13.20: Albert István népi zenekara játszik. — 13.45: Az is­kola technikája. Riportműsor. (Ism.) — 14.00: A Budapesti Kon­cert Fúvószenekar játszik. — 14.07: Klasszikusok magnószala­gon. Pipacsok a tengeren. Móricz Zsigmond regényének rádióválto­zata. (Lsm.) — 15.10: Az öt ka­rika jegyében. Hírösszefoglaló. — 15.15: Schubert műveiből. —15.53: Petőfi-kalemdárium. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rá­érünk-e arra még? Paks nagy­község, a leendő atomerőmű szín­helye 1972-ben. — 17.05: Az öt karika jegyében. Hírösszefoglaló. — 17.10: Külpolitikai figyelő. — 17.25: Az öt karika jegyében. Közvetítés a versenyekről. — 0.10: Madrigálok. Petőfi rádió: 17.23: Rigó Magda és Maleczky Oszkár énekel. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Hegedűs Lászlóné éne­kel. Horváth János hárfázik. — 18.39: Mikrofonközelben Yma Su­mac. — 19.09: Hangverseny a stú­dióban. — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Kaleidoszkóp. Zoltán Péter műsora. — 22.47: Csárdások. — 23.15: Az öt karika jegyében. Hírösszefoglaló. — 23.20: Zene­kari muzsika. Miskolci rádió: Borsodi Tükör. — Női gondok a szakszövetkeze­tekben. — Szabadság után. — Legújabb lemezünk. — Tanév­nyitó. — Nagy a forgalom. — Az ismeretterjesztési fő évad küszö­bén. — A dzsessz kedvelőinek. Televízió, 13.45: Hírek. — 13.50: Reklám. — 14.00: XX. nyári olim­piai játékok. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19.55: A Vietnami Demokratikus Köztár­saság nemzeti ünnepén. — 20.15: Varga Erzsébet, az Állami Népi Együttes tagja. — 20.55: XX. nyári olimpiai játékok. Közvetí­tés a versenyekről. — Közben : Sakk-matt. Beszámoló a világ­­bajnoki döntőről. — 23.15: Tv­­híradó. Brafcislavai televízió: 12.55: Hí­rek. — 13.00: XX. nyári olimpiai játékok. München. — 18.15: Ke­rületeink hangja. — 18.40: Esti mese. — 39.00: Tv-híradó. — 19.30: A vörös csillag jegyében. Látogatás Grúziában. — 20.00: XX. nyári olimpiai játékok, Mün­chen. — 22.30: Tv-híradó. Filmszínházak: A jövő emlékei (színes NSZK) 14: A Zeppelin (szí­nes angol) hn6, 8. Béke. — Férj válaszúton (színes amerikai) 13, 15, 17. Kossuth. — Estély habfür­dővel (színes amerikai) 15, 17. Filmklub. — Hekus lettem! (ma­gyar) 16, 17. Fáklya. — John és Mary (színes amerikai) 15, 17. Pe­tőfi. — Dr. Lyn kettős élete (szí­nes angol—amerikai) 5. Tom Jones (magyarul beszélő színes angol, 18 éves felülieknek!) 7. Szikra. — Csak rá kell nézni! (színes olasz, 16 éven felüliek­nek, premier helyárral!) 5, 7. Táncsics. — Férj válaszúton (szí­nes amerikai) 8. Tapolca. Miskolci Nemzeti Színház (7): Bolha a fülben (Bárdy György vendégfelléptével), bérletszünet. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Szalay Lajos festőművész kiállítása. — Szőnyi István terem (9.30—18 ó­ra között): Zalaváry Miklós festőművész ki­állítása. SZOMBAT Kossuth rádió: 8.18: Lányok, asszonyok. — 8.40: Az MRT ének­karának felvételeiből. — 9.00: A Pörgős család és szőlőjük Har­kányban. Dezséry László írása. — 9.10: A VDK kultúrájának hete. Mai költők versei a hazá­ról. — 9.20: Orvosi tanácsok. (Ism.) — 9.25: Chopin-zongora­ művek. — 10.05: Bartók: Con­certo,. — 10.43: Mado és Szergej szerelme. Epizódok Hja Ehren­­burg­ regényéből. (Ism.) — 11.31: Casolina Giannini és Ezio Pinza énekel. Petőfi rádió: 8.05: Verbunko­sok, népdalok. — 8.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak! — 9.03: Le­oncavallo operáiból. — 9.20: Tér­zene a balatonkenesei Honvéd­üdülőből. — 9.50:­­»Jelképek er­dején at...” (Ism.) — 10.00: Az öt karika jegyében. Közvetítés a verseny­ekről Televízió: 9.25: Téka. (Ism.) — 9.55. XX. nyári olimpiai játékok T­nyvot­tA» a versenyekről.

Next