Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-23 / 70. szám

Ismerjük ifjúságunkat? ! A KISZ sajtótájékoztatója Ma délelőtt a megyei KISZ-bizottság nevében sajtótájé­­koztatót tartott a Sajtóházban Járai János, a megyei KISZ- bizottság titkára. Hogyan segíthetik a tömegkommunikációs eszközök az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatok meg­oldását? — ez volt az összejövetel fő témája. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága néhány hónappal ezelőtt megtárgyalta az ifjúsági sajtó fejlesztésé­vel kapcsolatos feladatokat. Ennek szellemében új köntös­ben, korszerűbben jelenik meg januártól a Borsodi Fiatal, a megyei KISZ-bizottság lapja, s mától a Magyar Ifjúság is. Színesebben, lényegrelátóbban kezdenek írni az ifjúságnak — s az ifjúságról mindenkinek. ★ * Nem minden osztályfőnöki óra eredményes. Falak emel­kedhetnek 45 perc alatt ta­nárok és diákok közé. Vala­mit nem sikerült megmagya­rázni, valamit nem sikerült megérteni, elfogadni. Az if­júság világnézetéről, közér­zetéről informáló vitafóru­mokon elsikkadhatnak lé­­nyeges kérdések. Elfelejthe­tik megkérdezni a legfonto­sabbakat. Elhallgathatják a legizgatóbbakat. Az Ifjú Gárda egy-egy szemléjéről képes, „első ol­dalas” tudósításokkal szá­molnak be a napilapok. A megjelentek névsora pontos, az események leírása kor­rekt, a fénykép éles, tiszta. Mégiscsak nagyon keveset tudunk meg. Mert az egyen­ruha, a kellékek csupán ki­fejező eszközök. De sejtjük-e, hogy ki, miért, mikor állt az Ifjú Gárda soraiba? Ismer­jük-e azt a kommunista fia­talt, aki magára öltötte az egyenruhát, s elkötelezte magát? S ekkor joggal bizonytala­nodunk el. Valóban indokolt az önmagunknak feltett kér­dés: vajon tényleg ismer­­ ­­ jük-e ifjúságunkat? Elegendő adatokat gyűjtöttünk-e min­dennapjairól, életformájáról, rétegeiről, problémáiról, ki­forrásának feszítő ellentmon­dásairól? Biztosak vagyunk-e céljaikban, cselekedeteik in­dító okaiban? Egyáltalán mi­lyen is a magyar ifjúság ma? Hogy egy nyelvet beszél­jen a tanár a diákokkal, a meghallgatott szó mögött megértve az igazi értelmet — a legtermészetesebb kívána­lom. Hogy a diákparlamen­tek, a viták kozmetikázás nélküli fórumai legyenek kö­zös ügyeinkről bizalommal nyilatkozó fiataljainknak — ez elengedhetetlenül szüksé­ges. Hogy a sajtóorgánumok még többet törődjenek, sok­szor másképpen foglalkozza­nak az ifjúság gondjaival — ez jogos igény. Talán többször kell leülni közéjük beszélgetni, talán természetesebb hangon kell megszólítani keresztnevükön azokat, akik eddig csak ve­zetéknevükre hallgattak .. . Mindig, mindenütt meg kell találnunk megismerésük tit­kának nyitját. (simányi) Olvassa el! Első reflexióként megnéz­tem a lexikont: mikor írta Móricz Zsigmond a Szerelem című novelláját? Ha ráérek, rövidesen újból előveszem Czine Mihály Móricz Zsig­mond című tanulmányköte­tét. Lehet, hogy legközelebb Mór­icz-novel­lá­kat fogok ol­vasni. Kollégám, aki nem látta az Olvasta-e? műsor­ban a Szerelem című tévé­­filmet, rövid utánagondolás után azonnal a helyére tette. Móricz első gazdag írói kor­szakából származik (1913- ban írta), a Holics Jankával kötött házasság boldog ide­jéből, amikor a legszemélye­sebb élmény éppen így lát­tatta vele a nőt. Mi jutott még eszembe? Unokahúgom állandó kérdé­sei: mit olvassak, mit hozzak el a könyvtárból? A pettyes és csíkos könyveket már un­ja, lassan az indiántörténe­tekből is kinő, nem győzöm sorolni a magyar és az európai irodalom klassziku­sait. De hát ismeretlenül akármilyen nagy író neve kevés vonzerőt jelent. Eszem­be jut az az ismerősöm is, aki a képernyő előtt boldo­gan megállapította: de jó, hogy láthatja, éppen most olvasta a művet. Azt hiszem, a néhány pél­dával is sokat érzékeltettem, pedig fogalmam sem lehet róla, hogy az Olvasta-e? mű­sor egy-egy adása hányféle reflexiót vált ki a nézők tö­megeiből. Az biztos, hogy kevés filmnek van ekkora sikere, mint egy-egy irodal­mi remekmű jól sikerült adaptációjának. (Nagyon há­lásak vagyunk a drámák, színművek jó tévé-változa­táért is, pedig az természe­tes, hogy látjuk, hiszen ezek vizuális műfajok.) Hányan emlékezünk még a Szent Péter esernyője, vagy a 80 nap a Föld körül nagyszerű filmváltozatára! Éppen ezért időről időre felmerül ben­nünk: a rendezők miért nem fordulnak gyakrabban az irodalomhoz? A tévé Olvasta-e? műsora ezt a hiányt igyekszik pó­tolni. Másik célja is egyér­telmű. Arra az íróra irányít­ja a figyelmet, akinek a művét láthatjuk. A címben világosan benne van: ha nem olvasta, olvassa el. Azt, amit látott, de bármit az író művei közül. Az Iglódi István által ren­dezett Szerelem (a három szereplős darabot Kállai Fe­­renc, Pogány Judit és Szurdi Miklós játszották, a forgató­­könyvét Bán Róbert írta), a móriczi világ szinte tapintha­tó tolmácsolásával kiválóan alkalmas erre a feladatra. (makai) * Korán kezdi... (Agotha felv.) Az első vándorgyűlés Tanácskozik az MKE zenei szekciója A Magyar Könyvtárosok Egyesülete zenei szekciójá­nak első vándorgyűlése ma délután 3 órakor kezdődik a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A háromnapos tanácskozáson megvitatják a magyar zeneoktatási intéz­mények könyvtárainak hely­zetét, a zenei részlegeknek közművelődésünkben betöl­tött szerepét s a létesítendő új Magyar Nemzeti Hangtár feladatát és tevékenységét. Kedvezményes könyvvásár lesz Bolt az egyetemen Valószínűleg még a szakmabeliek is törnék a fejüket, ha megkérdeznénk, melyik a 195-ös számú könyvesbolt. (Nem volna haszontalan dolog ismét nevet adni az üzleteknek, gyógyszertáraknak, a közönségnek nem sokat mondó számok helyett.) Ezt a „könyves házat” azonban mégis megtalálják, sőt el sem téveszthetik, hiszen az egyetemi városban, a híres könyvtár földszintjén kapott helyet. Forgalmi adatai (két és fél millió forint bevétel évenként, ebből félmillió jegyzetek­ből és tankönyvekből) legfeljebb csak azt árulják el, hogy az egyetemvárosban élő négyezer ember többsége vásárló, olva­só. A bolt sajátosságait már Biláncsik Andrásné boltvezető részletezi. * » • ux.ii­i­i/ni a/An­­nai feltünik, hogy milyen sok itt a kézikönyv, a szótár és ter­mészetesen bővelkednek mű­szaki kiadványokban is. — Csalóka ez a bőség, hi­szen örökös gondunk, hogy­­ legalább részben kielégíthes­sük műszaki könyvekből az igényeket. Talán mondani sem kell hogy vásárlóink elsősorban egyetemi hallga­tók és oktatók, akik folyto­nosan keresik a szakmájuk­hoz nélkülözhetetlen forrá­sokat. Sajnos, egy-egy értékes művet gyakran nagyon kis példányszámban adnak ki, így szinte mindennap előfor­dul, hogy üres kérszel kell elengednünk a vásárlót. — Néhány példát hallhat­­nánk? — Rendkívül keresett könyv F. L. Litvin A fogas­kerékkapcsolás elmélete cí­mű munkája, vagy Magyart Elektroncső-atlasza. Nem be­szélve a tizenegy­ kötetes Pattantyús-sorozatról, a Gé­pész- és villamosmérnökök kézikönyvéről. De újabban a pszichológiai és szociológiai művekből is több kellene. Ami a jegyzeteket illeti, azo­kat utalványra adjuk a hall­gatóknak; szeptemberben és februárban bonyolítják le a vásárlásokat. — A műszaki könyvek és egyetemi jegyzetek persze csak egy részét képezik az állo­mánynak . . . — Természetesen kaphatók a legújabban kiadott szép­irodalmi művek épp úgy, mint az örökbecsű klassziku­sok. Ezekből akár többet is eladhatnának. Megteszünk mindent, hogy még az egye­temi városon belül se kell­jen sokat fáradnia a vá­sárlónak Kilenc bizományos viszi „házhoz” a szépirodal­mi műveket, részletfizetést is biztosítva. A jövőben to­vább növeljük a bizományo­sok számát és a választékot. A Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalathoz tartozunk, ép­pen most kaptunk ígéretet, hogy az eddigieknél is job­ban figyelnek majd boltunk­ra, még gyorsabban és még több könyvet kapunk. — Általában mit olvasnak az egyetemi város lakói? — Legnagyobb sikere a modern külföldi és hazai irodalomnak van, ami ter­mészetes, hiszen vásárlóink zöme huszonéves egyetemi hallgató. De igen keresettek a különböző idegen nyelvű társalgási könyvek és a szó­tárak is. — Milyen viszonyban van­nak azz épület emeletén helyet foglaló egyetemi könyvtárral? — Közösen dolgozunk a könyvek népszerűsítéséért, kiállításokat rendezünk. Vá­sárlóként is szívesen fogad­juk a könyvtárosokat, s al­kalomadtán jönnek is, hiszen a könyvek beszerzésének az a legrövidebb útja ha ben­nünket keresnek fel. Olykor már hónapokkal előbb beje­lentik az igényüket egy-egy könyvre. Náluk csak a kü­lönböző tanszékek éberebbek. * Március 26-tól ismét fél­áron vásárolhatunk a ,,Mű­velt Nép” boltjaiban. A le­xikonok és szótárak kivéte­lével valamennyi műre vo­natkozik a kedvezmény, amelyeket nem később, mint 1970-ben adtak ki. Er­re a nagy könyvvásárra ké­szül most az egyetemváros könyvesboltja is és készül­nek a kevés pénzű egyete­misták, akiknek különösen kedvez az árleszállítás. (gyarmati) Szerzői jogvédelem a Szovjetunióban A Szovjetunió csatlakozott a szerzői jogról kötött fenti kon­vencióhoz. Ez az egyezmény az UNESCO keretében, 13 or­szág részvételével valósul meg. Alapelvei értelmében minden résztvevő állam ugyanazt a szerzői jogvédelmet biztosítja a többi állam polgárainak, mint saját állampolgárainak. A Szovjetunió csatlakozá­sát az 1952. évi genfi nem­zetközi megállapodáshoz úgy kell tekintenünk, mint a szovjet kormány lépését: az SZ­KP XXIV kongresszusán elfogadott nemzetközi együtt­működési és békeprogram megvalósításának útján. Ez a döntés egy­ben a­ világban lejátszódó ob' ' 'y fejődés következménye is: világszer­te növekszik az érdeklődés a Szovjetunió iránt, fejlődnek a sokoldalú nemzetközi kap­­csolatok, intenzívebbé válik a népek közötti szellemi csere. A szovjet lépés meg­felel annak a politikának, amelyet a szovjet kormány az UNESCO aktív támoga­tására folytat. A szovjet könyvkiadók eddig a szabad fordítás el­véből indultak ki. Az UNES­CO adatai szerint a Szov­jetunió nemcsak a könyvek példányszámát és kiadásai­nak számát, hanem a fordí­tások számát tekintve is el­ső helyen áll a világon. Más­részt több mint 50 országban évente mintegy 2500 szov­jet könyv jelenik meg. Nö­vekszik az érdeklődés a szovjet zene, a színház- és képzőművészet iránt is, a szovjet kultúrát mind erő­sebb szálak fűzik más orszá­gok és népek kultúrájához. A Szovjetunió csatlakozása a genfi konvencióhoz biz­tosítja a szovjet szerzők jo­gainak védelmét a legtöbb külföldi országban, a kon­vencióhoz csatlakozott orszá­gok állampolgárságát viselő szerzők jogainak megfelelő védelmét pedig a Szovjet­unióban A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge 1973. február 21-én ezzel kapcsolatosan külön rende­letet adott ki, ettől kezdve a szerzői jogra vonatkozó szovjet jogalkotás összhang­ban áll a konvenció előírá­saival. Meghosszabbítják a szer­zői jog védelmének időtar­tamát is. A rendelkezések kimondják, hogy a szerzői jog az alkotó egész életében és halála után még 25 évig érvényben van. Néhány vál­tozás történt idegen nyelvre történő fordításokat illetően is. A korábban hatályos jog­szabályok szerint egy művet a szerző hozzájárulása nél­kül is kiadhattak más nyel­ven, azzal a feltétellel, hogy a szerzőt erről értesítik, a mű épségét és szellemét pe­dig nem éri sérelem. Az új rendelet kimondja, hogy művek lefordítására csak a szerző vagy jogutódai hozzá­járulásával kerülhet sor. Vlagyimir Arszentyev PÉNTEK i i > i1 ti 1 im­a GTKT­­3 Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. Lottó. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.20: Déki La­katos Sándor népi zenekara ját­szik. — 13.45: Ki fizet kinek? — 14.00: Mesélő Magyarország. — 14.25. ..Nyitnikék". — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Kónya Sándor Ver­­di-dalokat énekel. — 15.34: „Zúg­ni kezd a térkép tengere ...” — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 10.00: A világgazdaság hírei. — 10.05: Játsszunk együtt! — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: A fonogramtól a sztereolemezig. — 17.40: Napi’el­­kelte. — 17.45: Mikrofórum. — 18.05: Kastély a csillagfényben.— Rádiójáték. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Króni­ka. — 19.30: Sporthírek. — 19.35: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hang­versenye az ifjúságnak. Közben 20.30: Láttuk, hallottuk — a szín­házban és a moziban. — 21.20: Legkedvesebb verseim. — 21.41: Népdalok. — 22.00: Hírek. — 22.20: Bemutatjuk új felvételün­ket. — 22.34: Meditáció az erköl­csi ösztönzésről. — 22.44: Kön­­­nyűzene öt városból. — 24.00: Hí­rek. — 0.10—0.25: Händel operái­ból. -Petőfi rádió: 12.00: Az élő nép­dal. (Ism.) — 12.10: Ys királya. Részletek Lalo operájából. — 12.50: Spáczay néni találmánya. — 13.00: Hírek. — 13.03: Kamara­zene. — 13.40: Horgászok öt per­ce. — 13.45: Időjárás- és vízállás­jelentés. — 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenedélutánja. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpoliti­kai figyelő. — 18.20: Húszas stú­­dió. — 19.10: A népd­alelőadás mesterei. — 19.27: Petress Zsuzsa énekel. — 19.39: Centenárium. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Tavasz és mu­zsika. — 20.59: Színes népi mu­zsika. — 21.20: Krenek: Húzd rá. Johnny! Dzsesszopera­, két rész­ben. — 22.19: Könnyűzene Balas­sa P. Tamás szerzeményeiből.­­­ 22.44: A Magyar Rádió és Televí­zió énekkara Monteverdi-műve­­ket énekel. — 23.00: Hírek. — 23.15: Versenyművek. — 24.00— 0.10: Hírek. Miskolci rádió: A n­ap esemé­nyeiből — Az országgyűlésen láttuk, hallottuk ... — Máris exportszínvonalon dolgoznak. # — Üzletek — vásárlók nélkül. !— A tejipari vállalat feladatai. — Az OTP megyei igazgatóságán — Az ifjúsági sajtóról. — A restaurátorok. — A dzsessz kedve­lőinek. Televízió: 17.28: Műsorismerte­tés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Slá­gerszerviz. — 18.00: öt perc me­teorológia. — 18.05: Reklámmű­sor. — 18.10: Radar. — 18.40: Az Országházból jelentjük ... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hír­­adó. — 20.00: Szülővárosunk, Bu­dapest, IV. rész. — 20.20: Pirx kalandja, 4. rész. —21.10: Moró­­cza Olgi üzeni. . . Dokumentum­­film. — 22.05: Tv-hiradó — 2. ki­adás. Bratislavai televízió: 15.40: Hí­rek. — 15.45: Csehszlovákia-Svéd­­ország kézilabda-mérkőzés. — ifj.50: Fecske. Ifjúsági magazin. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.15: Szórakoztató zene. — 19.00: Híradó. — 19.30: Az állatvilág ábécéje. 15. rész. — 30.00: Ven­dégségben. Tévékomédia. — 20.50: Szórakoztató vetélkedő. — 21.25: Híradó. — 21.50: Szórakoz­nak az urak. Szlovák filmkomé­­dia. — 23.15: Dalest. Filmszínházak: Béke (14. hafi. 8­6.): Tecumseli (magyarul be­szélő színes NDK). — Kossuth (13, 15, 17 ó.): Lányarcok tü­körben (színes magyar). — Filmklub (15, 17 ó.): Plusz mí­­nusz egy nap (színes magyar, K» éven felülieknek!) — Fáklya (1­5, 17­ ó.): Sacco és Vanzetti (magyarul beszélő színes olasz). — Petőfi (17 ó.): Santa Vittoria titka (színes amerikai). — Szikra (5­­7 ó.) : Az űzött szamuráj (színes japán, 16 éven felüliek­nek!) — Táncsics (fő­ hú7 6.): Mackenna aranya (színes ame­rikai, felemelt helyárral!) Miskolci Nemzeti Színház (7): Cseresznyéskert (Moliere-bernet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Amos Imré­ém­­­ek kiállítás és Anna Margit festményei. — Miskolci Képtár (1n—18 óra között): Állandó ki­állítás. — Libresszó (­13—20 óra között) : Szabó Piroska grafikái. SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Lotte Leh­mann és Richard Tauber ének­kel. — 9.03: Döntő éjszaka. Rádiójáték. — 9.38: Liszt-zon-Koraművek. — 10.00: Hírek. — 10.05: Jacobi Viktor-Martos Fe­renc: Sybil! — a n. felvonás fináléja. — 10.20: Muzsikál a végzet. — 10.30: A Győri Fil­harmonikus Zenekar hangver­senye. — Kb. 11.40: Ötven évvel Petőfi előtt. TIT. rész. — Kb. 11.50: Csárdások. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. —• 8.05: Nóták. — 8.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.00: Hírek. 9.03: A tam­burmajor lánya. Részletek Offenbach operettjé­ből. — 9.44: A Magyar Néphad­sereg központi fúvószenekara játszik. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 10.50. ..Jelkenek erdején át...”. Televízió: 9.00—9.30: Iskolatévé. Kémia­i középisk. 1. oszt) — 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Mindenki közlekedik . . . (Ism.) — 10.00: Rida>. (Ism.) — 10.30: Ko’umbuszok V. rész ílsrr­.’' — 11.25—11.55: Rólad van *£& (Ism.).

Next