Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-31 / 24. szám
2 SZEGED A lúsánánt ezt a lépést legközelebb megteszi. A szerb hadügyminiszter néhány nappal ezelőtt rendeletet adott ki, amely szerint az újoncok február végével tartoznak katonai szolgálatra bevonulni. A sajtóban ezt a rendelkezést Jugoszlávia katonai készülődésére magyarázták és ezért a hadügyminiszter hivatalos nyilatkozatot adott ki, hogy ilyesmiről szó sem lehet. Bukarestből jelentik hivatalosan: Amikor a jóvátételi bizottság megállapította, hogy Romániát milyen rész illeti a volt osztrák-magyar monarchia adósságának fizetéséből, elmulasztotta leszögezni, hogy Romániának mekkora rész jut abból a jóvátételi összegből, amelyet volt ellenségei tartoznak fizetni. A román kormány ezért erélyes tiltakozást küldött a jóvátételi bizottságnak bejelentve, hogy nem járulhat hozzá a Párisban hozott határozathoz. Románia semmit sem fog fizetni ezután a kötelezettség után mindaddig, míg előzetesen nem tájékoztatják. Románia akkor kezdi meg az új területek bekebelezése következtében rá háruló adósságok fizetését, ha előbb szabatos összegben megállapítják a maga követeléseinek nagyságát. Elkészült a török béketervezet. A lausannei török küldöttségnek a Mossul kérdésében tanúsított magatartása alapján az iraki hatóságok angol vezetői tanácsosnak vélték, hogy elővigyázat okából megerősítést küldjenek Mossul vidékére. Az eddigi rendelkezések szerint egy zászlóalj gyalogságot és több repülőgépet indítanak útnak a mossuli kerületbe. Lausanneban — hír szerint — átadják a békeszerződés tervezetét a törököknek. A törökök álláspontja szerint ez elfogadhatatlan és az angolai nagy nemzetgyűlés nem is fogja beleegyezését adni egy ilyen szerződés aláírásához. Abba sem akarnak beleegyezni, hogy Mossul hovatartozását a Népszövetség döntse el. A szerződés pénzügyi rendelkezéseiből legfontosabb, hogy Törökország a jóvátétel fejében 15 millió török fontot tartozik fizetni, amelynek törlesztése, első esedékessége 1924 március 1-én volna. A bizottsági tárgyalás során a török katonai szakértők hozzájárultak, hogy Konstantinápoly helyőrsége ne legyen több 12.000 főnyi katonaságnál. Most pedig a törökök kijelentik, hogy ez túlságos kevés és nem engedik kezüket megkötni. Mint a Petit Párisien jelenti Lausanneból, a török delegáció tegnap este megkezdte az ellentervezet kidolgozását, amelyet a 31-iki teljes ülés elé fog terjeszteni. A tervezet a szövetségesek javaslatához megjegyzéseket fűz és ellenjavaslatokat tartalmaz, amelyeket 60 pontban foglaltak össze. Ausztria újjáépítése: Zimmermann osztrák főmegbízott Párisban az osztrák albizottság tegnapi ülése után a nemzetközi sajtó képviselői előtt beszámolt Ausztria talpraállításáról és a szanálási munka jelenlegi állásáról. A Genfben kidolgozott jegyzőkönyv a szanálásnak olyan tervén alapszik, amelynek végrehajtásában Ausztriával szorosan együttműködnek az ő sorsában érdekelt államok. Ausztriának kötelessége, hogy az államot újjászervezze és két éven belül az állam költségvetését egyensúlyba hozza. A genfi jegyzőkönyvet aláírt államok kötelezték magukat, hogy a súlyos időkben Ausztria oldala mellé állanak és biztosítsák azokat a hiteleket, amelyekre a költségvetési hiányok fedezése céljából szükség van. A főmegbízott ezután megállapította, hogy mindkét fél a legpontosabban betartotta a jegyzőkönyvben ráháruló kötelezettségeket. Az osztrák parlament törvénybe iktatta a javaslatokat, amelyek államának újjászervezését és a költségvetés egyensúlyának helyreálltását célozzák. A másik oldalon szavatosságot vállaltak a kölcsön 91 százalékáért. A fennmaradt 9 százalék garantálásának biztosítékáról most tárgyal a népszövetség a skandináv államok kormányaival. Időközben Ausztria újjáépítését szolgáló munka végrehajtása is folyik. Ennek első eredménye, hogy november elseje óta teljesen megszüntették a bankjegy-inflációt. A Nemzeti Bank alapítása fordulópontot jelent Ausztria pénzügyi történetében. Ezután Zimmermann részletezte Ausztria pénzügyi erőfeszítéseit. Örvendetes jelenség, hogy az osztrák közönség kezdi a koronákat félretenni. A munka kitűnően indult meg, de megfeneklene, ha nem bocsátanak elég hitelt az osztrák kormány rendelkezésére, amelyek a szanálás folytán feltétlenül felmerülő hiányok fedezésére szolgálnának. Beszéde mély benyomást keltett a sajtó képviselői előtt, akik a beszédet mindvégig nagy figyelemmel hallgatták. Szeged, 1923 január 31. A népszövetség a Ház ülésén. A nemzetgyűlés mai ülését 12 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Batitz Gyula napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Új „összeesküvést“ fedeztek fel. Batitz Gyula: Vasárnap a lapokban az a hír jelent meg, hogy Pápán a rendőrség nagyarányú összeesküvést leplezett le, amelynek ő volna az irányítója. A hrek arról is beszámolnak, hogy a vizsgálat kiderítette, hogy Batitz a kommunistákkal folytatott tárgyalások során tudomásul adta nekik, hogy a Bethlen-kormányt február elején eltávolítják helyből, lefegyverzik a nemzeti hadsereget és szándékuk, hogy ismét a proletárok vegyék át a hatalmat. (!) Kijelenti, hogy egy pillanatig sem foglalhatná el helyét a nemzetgyűlésen, ha ezek a hírek valónak bizonyulnának. Azért akart napirend előtt felszólalni, hogy tisztázza ezt az ügyet. Rámutat arra, hogy Pápán az iparosok 1907-ben alapították meg a csoportot. Ez a dátum bizonyítja, hogy az egyesület 17 év óta törvényesen működik. A bolsevizmus idején kénytelen volt működését beszüntetni, de a múlt évben a hatóság tudtával és beleegyezésével, amit igazol a veszprémmegyei alispáni végzés is, ismét megkezdte működését. A csoport helyiségében ez idő szerint a rendőrség tartózkodik. Az egyesületnek Pápán van egy gondnoka: Baranyai György, akinek lakásán van elhelyezve az egyesület szekrénye, amelyben az adminisztrációs könyveket tartják. Az egyesület vezetőségét felhívta, hogy december 31-én hívják össze az évzáró ülést. Egyúttal utasította, mint titkár, hogy jelentsék be a rendőrségnek a közgyűlés helyét és idejét. December 31-én meg is érkezett Pápára, ahol tudtára adták, hogy a rendőrség nem engedélyezte a közgyűlés megtartását. Természetes, hogy így az évzáró közgyűlést nem tartották meg. Megállapodás történt, hogy újból jelentsék be a közgyűlés megtartását január 14-re. Elmondta, hogy a pápai vezetőség január 14-én újabb közgyűlést óhajtott tartani, amit a rendőrségen be is jelentett. A rendőrség a gyűlést nem engedélyezte. Erre a pápai épitőmunkások szakcsoportjának vezetősége másik helyiség szerzése után látott és sikerült egyet találnia, amire új kérvénnyel fordult a rendőrséghez, megjelölve az uj helyiség nevét és az utca számát. A rendőrség erre a kérvényre Bk. 219/923. számú végzésével arról értesítette a csoportot, hogy a közgyűlést az uj helyiségben sem engedélyezheti, mert nem jelölték meg a gyűlés tartásának idejét. Ő is megérkezett Pápára s minderről tudomást szerzett. Elment a rendőrkapitányságra, hogy kieszközölje a gyűlés engedélyezését. Azonban eredményt elérni nem tudott. Megérkezésétől elutazásáig tartó közbeeső időt a pápai szakszervezet vezetőségével töltötte el. Politikai megbeszélés egyáltalán nem volt közöttük. Amikor eljött, bucsúzáskor azt mondotta, hogy a belügyminiszternek referálni fog és lehetőség szerint ki fogja eszközölni a szakcsoportot ért sérelem orvoslását. Egy hét múlva Pápáról egy asszony levelet hozott neki, melyben az aláírók elmondják, hogy a pápai szakszervezet vezetőségét a rendőrség letartóztatta és internálni akarja őket. Az aláírók azt mondják, hogy a pápai rendőrség erőszakkal akart vallomást kicsikarni belőlük Batitz Gyula ellen. A levél felolvasása után megemlíti, hogy a levelet azonnal megmutatta a belügyminiszternek, azonban mindazokra nem kapott választ. A letartóztatottakat még nem bocsátották szabadlábra. Arra kéri a belügyminisztert, hogy ebben az ügyben indítson szigorú vizsgálatot. Rakovszky Iván belügyminiszter: A képviselő úr erről az ügyről január 20-án tett nekem említést. Én azonnal intézkedtem. A pápai rendőrségtől az ügyről a következő jelentést kaptam : Január 14-én feljelentés érkezett, amely szerint Batitz Gyula, aki ez évben már háromszor tartózkodott Pápán, január 14-én az építőmunkások jelenlétében a következő kijelentéseket tette: Február 23-án rendszerváltozás lesz az antant jóvátételi bizottságának segítségével. A katonaságot lefegyverzik, a hatalmat a szociáldemokraták veszik át, Magyarország szocialista állam lesz. A katonák lefegyverzése forradalomba viszi az országot és pénzünk értéke február 25-ére 50 százalékkal fog devalválódni. (Nagy zaj a szociáldemokrata párton. Szeder Ferenc: Az ilyeneket a Lipótmezőre kell vinni. Farkas István: Mese az egész. Peidl Gyula: Ezen csak nevetni lehet.) Rakovszky Iván: A jelentés tovább arról szól, hogy Batizz a megjelent tizennégy építőmunkás közül hatot, mint olyant üdvözölt, akik a rendszerváltozás esetén a hatalom birtokosai lesznek. (1) Természetes, hogy ily jelentés után a rendőrkapitányság a nyomozást megindította. Utasítottam a rendőrkapitányságot, hogy fejezze be a nyomozást és az iratokat terjessze be az ügyészséghez. Ez meg is történt. Az iratokat a győri ügyészséghez tették át. A letartóztatottak közül kettő van még letartóztatva, olyanok, akik különben is rendőri felügyelet alatt állanak. Ma tehát az ügy a győri ügyészség előtt fekszik. Ha a bíróság lefolytatta a tárgyalást és bebizonyosodik, hogy tényleg erőszakkal csikarta ki a rendőrség a tanúvallomást, megteszi a szükséges lépéseket. Ezután az indemnitási törvényjavaslatot a Ház harmadszori olvasásban is elfogadja. A Népszövetség a világ szószéke. Áttérnek Magyarországnak a Népszövetségbe való fölvételéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. i Mózer Ernő előadó ismerteti a javaslatot. A Népszövetség eszméje, mint ilyen, helyes és üdvös, úgy kell építeni, hogy a Népszövetség szabad nemzetek szabad egyesülete legyen. A Népszövetség a világ szószéke, ahol a sérelmeket és a panaszokat előadhatjuk, ahol képviselhetjük az elszakított területek magyarságának jogait és érdekeit. Ez az egyetlen pont amellett szól, hogy mi is belépjünk a Népszövetségbe. Kéri, hogy a javaslatot eredeti szövegezésében fogadják el. Ezután Peidl Gyula szólal fel. Az előterjesztett javaslattal minden tekintetben egyetért. Az előadóval is abban a tekintetben, hogy Magyarország a Népszövetség tagjai közé lépjen be. A szociáldemokrata párt nevében kijelenti, hogy nem sokat remél a Népszövetség mai működésétől. A kormánynak megegyezést kell keresnie az országunkat körülvevő államokkal. Magyarországnak szüksége van a nyugalomra. Helyeslik a kormánynak azt a lépését, hogy Ausztriával olyan viszonyt tudott létrehozni, amely előmozdítja a békés munkát. Reméli, hogy a kormány hasonló szerződést köt a Magyarországot körülvevő többi néppel is. Nem agresszív szerződésekre, hanem baráti együttműködésre van szükség. Ha belsőleg megteremtjük a rendet és a demokráciát, akkor a külállamokkal is könnyebben meg lehet értetni, hogy igazságtalan egy demokratikus, dolgozni akaró népet elnyomni. A javaslatot elfogadja: „ A kereszténység is nemzetközi". Utána Giesswein Sándor szólal fel. A nemzetköziségről szólva megállapítja, hogy a nemzetköziséget nem szabad elítélni, ha nem nyomja az el a nemzeti érzéseket. A kereszténység is nemzetköziség. Ma a Népszabadság elve még nagyon szenved, mert a győzök állig fegyverkezhetnek, míg a legyőzőiteknek mozdulni sem szabad. A Népszövetségnek éppen ezt az elvet kell megváltoztatni. Ez ellen kell tiltakoznia Magyarországnak a népszövetségnél. A magyar népben él a szabadságszeretet és beállva a Népszövetség tagjai közé, együtt dolgozva Európa kulturnépeivel a haladás érdekében, le fogja rázni a rabigát. A javaslatot elfogadja. Báró Lers Vilmos: Örömmel üdvözli a javaslatot. Peidl Gyula felszólalásából arra kell következtetni, hogy a béke eszméjét a szociáldemokraták monopolizálni akarják. Ezzel szemben ki kell jelentenie, hogy a magyar társadalomnak, a magyar intelligenciának számos tagja van, aki a béke hatalmas művén dolgozott. Tisza István, a vértanú, nem volt az, aki a háborút szította. (Pikter Emil: Minek csinálta ! Kállay Tamás: Hogy lehet ilyesmit állítani). A francia forradalom eszméjét is akceptálták főuraink. Rámutat a jobbágyság felszabadítására. Olyan tanácsot adni a kormánynak, amilyent Peidl adott, hogy tudniillik ne kössön agresszív szerződéseket, teljesen felesleges. A javaslatot elfogadja. Dénes István: Lers-sel szemben kijelenti, hogy főuraink és nagybirtokosaink nem mindig