Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

2 SZEGED felelősség nélküli ígéreteket tegyen. Ígéri azon­ban, hogy mihelyt amiből visszatér, az illeté­kes szakminiszterekkel együtt kérni fogja a jelenlévőket, hogy a fölvetett kérdéseket a tanulmányozandó memorandum alapján beható megbeszélés tárgyává tegyék. Ami a szellemi munkások kérdés­ét illeti, telj­es mértékben átérzi annak összes nehézségeit. A legfőbb nehézség az, hogy a szellemi munkások munkanélküli­ségének problémáiét nem lehet akcióval meg­oldani. A nyugdíjvalorizáció ügyében törvény­javaslat készül, intézkedései kapcsolatban lesz­nek az aranymérleggel. Gál Benő a küldöttség nevében megköszönte a miniszterelnök válaszát. Ma földrengés volt az ország nagyobb területén. Egerben legerősebb volt a rengés. Miskolc, január 31. Ma reggel 8 óra 6 perc­kor Miskolcon, Sátoraljaújhelyen és Egerben mintegy 5 másodpercig tartó földlökés volt érezhető. Miskolc, járu­ ir 31. Ma reggel a miskolci földrengésről a következőket jelentik: Miskolcon a földrengés, amely 5 másodpercig tartott, nem okozott károkat. Földrengést észlel­ek Sátor­aljaújhelyen és Szikszón is, de ott sem történt semmi kár. Egerben — mint onnan jelentik — már hevesebb volt a földrengés, amely mint­egy fél percig tartott és olyan rázkódást idé­zett elő, hogy néhány magasabb ház kéménye ledőlt. Miskolc, január 31-én. A mi reggeli föld­rengéssel kapcsolatban Egerről és környékéről a következő részleteket jelentik: Mi délelőtt 8 óra 25 perckor Heves megye Mátrától keletre eső részein heves tetorikus eredetű földrengés volt érezhető. A győri, egymásutáni lökések rendkívül megijesztették a lakosságot. Az em­­berek rémülten menekültek az utcára, a hiva­talokban megszűnt a munka és az iskolákban is megszüntették nyomban a tanítást és a gyer­mekeket hazaküldték, több kémény és számos tető beszakadt, a falak megrepedeztek, sőt több háznak a fala is leomlott. A régi minorita templom egyik tornya elferdült. A cisztercita templom főoltára megrongálódott, a gimnázium és e fő reáliskola is több rongálódást szenve­dett, a lezuhanó téglák több embert megsebe­sítettek, a kár meghaladja az egymilliárdot. Andorlakon, Táll­án és Vsrpeléten még na­gyobb károkat ok­ozott­ a földrengés­ Egerben 8 óra 35 perckor ujabb, de sokkal enyhébb tözé­seket éreztek. Gyöngyös, január 31. Északkeleti irányból ma reggel 8 órakor erős földrengés volt érez­hető. A bu­ortárgyak erősen megmozdultak, az edények egymáshoz verődtek. Anyagiakban és emberéletben kár nem esett. Budapest, január 31. A budapesti földrengési obszervatórium a szombat reggeli földrengésről a következő adatokat közli: Az intézet készü­lékei reggel 8 óra 7 perckor jeleztek földren­­­­gést a közelben, a rengés időtartama 7 perc, a kilengés 22 mm­ volt maximálisan. Ilyen nagy­arányú közeli földrengésre már több év óta nem volt példa. A vidékről beérkezett jelenté­sek szerint a földrengés különösen Egerben volt intenzív, ahol több kémény össz­eűlt, a falak több helyütt megrepedeztek. Miskolcon és Sátoraljaújhelyen is meglehetősen érezhető volt a földrengés, jöttek jelentések Gödöllőről, sőt Budapestről is, ahol gyengébb lökéseket érez­tek. A földrengés teljes képét csak néhány nap múlva lehet megrajzolni, minthogy az adat­gyűjtés még folyik. Egeren kívül a földrengés sehol kárt nem okozott. MaMMMMMWIMMMMMMWWMMMMMMMMMMMMMMAAMMMMMMMMMMM Hatszámilliós kosztpénzdifferencia miatt önként jelentkezett a rendőrségen Stern-Csillag László ügynök. Szeged, január 31. (Saját tudósítónktól.) Szombat délelőtt óta a szegedi rendőrség bűn­ügyi osztályát egy igen érdekes bűnügy foglal­koztatja, amely alkalommal nem a károsultak tettek följelentést, hanem maga a terhelt jelen­tette föl önmagát. A délelőtti órákban ugyanis Stern-Csillag László ügynök jelentkezett a rend­őrségen és bejelentette, hogy a fölvett koszt­­pénzek közül mintegy hatszázmillió korona differenciája jelentkezett. Még mielőtt hitelezők tudtak volna arról, hogy a fizetésben megakadt, jelentkezett a rendőrségen és kérte az eljárás lefolytatását. Stern-Csillag László már régóta foglalkozott kosztpénzü­gyletekkel és akkor, amikor a sze­gedi pénzintézetik a hídpénzekért alig fizet­tek háromnegyed százalékot, 5, hogy pénzhez jusson, a heti pénzekért hat, sőt nyolc száza- 1926 február 1. lékot is fizetett. Hosszú hetek alatt körülbelül hatszázmillió koronára szaporodott fel az az összeg, amelyet körülbelül harminc hitelezőjé­től fölvett. Stern-Csillag különböző üzletekkel foglalkozott és ezekhez kellett neki a pénz, az üzletekből állítólag bőven tellett Sternnek a magas kosztkamatok fizetése. Heteken át Stern-Csillag minden hiány nél­kül teljesítette a kamatfizetéseket és így egy­másután újabb és újabb emberek jelentkeztek pénzzel Sternnél. A hitelezők bizalma eddig egyáltalán nem rendült meg, mivel Stern még a legutóbbi kasszanapon is úgy-ahogy teljesí­tette a kifizetéseket. A legutóbbi napok folya­mán azután nagyobb veszteségek érték és így már az volt a helyzet, hogy momentán nem tudott fizetni. A rendőrségen azonnal kihallgatták az ön­ként jelentkező ügynököt, akit vallomása után őrizetbe helyeztek. Szombaton délután egyéb­ként Stern ügyvédje és a hitelezők között tár­gyalások indultak meg, amelyeknek az a céljuk, hogy a hitelezők néhány napig várjanak a tőke visszafizetésére. Néhány hitelező egyébként annyi kamatot kapott, hogy annak összege túl­haladja a kosztba helyezett tőkét. Mindenesetre érdekes, hogy még évek után is akadnak egyesek, akik 6—8 százalékra minden lelki­­ismeretfurdalás nélkül kiadnak pénzeket akkor, amikor a hivatalos kamat fél és egy százalék között mozog. A francia-német kereskedelmi szerződés, Berlin, január 31. A birodalmi kormány mai ülésén dr. Trendelenburg beszámolt a francia­­német kereskedelmi szerződés tárgyalásainak állásáról. A tárgyalások folyamatban vannak, céljuk, hogy a német kiviteli érdekeltségek áru­cikkeire nézve a végleges rendezésnél elérjék ,a legmagasabb kedvezményt. IMMMIWMMAMMMMIMMAMMMMMMy — Rendelet a kereseti, jövedelmi és va­­gyonadó vallomásról. Budapestről jelentik : A pénzügyminiszter az 1925. évi általános kere­seti adó, továbbá a jövedelem- és vagyonadó bevallásokra vonatkozólag rendeletet adott ki, amelyek értelmében ezen bevallások legkésőbb február hó 8 ig beadandók. A munkaadók azon alkalmazottaikról, akiknek az elmúlt évi min­dennemű járandóságuk legalább 36 millió pi­­pírkorona volt, február hó 28-ig a névjegyzé­ket és az illetményjegyzékeket az alkalmazottak adóztatási helye szerint az illetékes elöljárósá­goknak tartoznak benyújtani. Rejtélyes látomások. írta: Móra Ferenc. Kis gyerek voltam, mikor először olvastam a bibliában a Jelenések Könyvét s ez volt az egyet­len apokalipszis, amelyik megborzongatott. Amit azóta láttam ebből a műfajból, az vagy untatott, vagy megnevettetett. Pedig derék könyvtárra valót összeolvastam belőlük, különösen a régiekből, latint, németet, sőt latin-németet is, mert a har­minc éves háború idejéből valók, amikből egész kazallal van a Somogyi-könyvtárban, leginkább ilyen felemás nyelven vannak irva. A Ferdinandus imperátor németül adja föl a kérdést és az Anti­­krisztus latinul felel rá. Ez a deákos műveltség fel is tehető az Antikrisztusról, mivelhogy ebben az időben Gusztáv Adolf értetődött alatta, mint azoknak előtte Luther Márton, később Voltaire. Az emberiség sohse lehet el Antikrisztus nélkül. (Hogy Mac­Donald bukása óta ki tölti be ezt a pozíciót, nem tudom.) Elég az hozzá, hogy a múltkoriban a kezembe került egy könyv, amelyben jövendölések vannak s ezek se nem nevettettek, se nem untattak. Ettől a könyvtől deresedő fejjel csak úgy végigborzon­gatott a hideg, mint kis koromban a patmoszi apokalipszistől. A könyv nem éppen régi, csak 1849-ben jelent meg Carl Geroldnál Bécsben. A címe: Prophe­zeiungen, enthaltend den Zeitraum von 1848 bis zum Ende der Welt. A közzétevője dr. Johannes­­nek nevezi magát a címlapon és az előszóban, amelyből azt látom, hogy dr. Johannes erősen katholikus szellemű ember lehetett. Bűnbánatot hirdet az emberiségnek és a megigazulás útjára fordulást addig, míg nem késő. Különben nem dr. Johannes ura fontos, hanem a megszólaltatott próféták. Azok se mind, hanem csak a Szent Ferenc rendjéből való L. R. tiszte­letreméltó testvér. A többiek, a dömitzi bolondok­­­ házába rekesztett próféta, a salzburgi Gitschner­­ Lázár, vagy a libanoni Amur Buharba, vagy a­­ Censztohovai Hilárion barát vagy köztök, vagy egészen közönséges bolondok, akikkel nem érde­mes szóba állni. Ezek mind sárkánygyíkokat, oroszlánfejű sasokat, kivont kardokat, tüzes kere­keket látnak az égen, az egyiptomiból, zsidóból, perzsából, görögből keveredett keleti misztika szim­bólumait. Csupa olyan tengeri­ herkentyűket, amik­kel a mai világban már nem lehet megijeszteni senkit, mert megvagyunk már mi edzve különb rémségekhez is. (Nem a forgalmi adóra célzok.) Hanem a tisztelendő franciskánus atya egész más ember. Amit a bevezetés mond róla, az nagy­jában minden legendáriumban megtalálható. A jámbor barát többször bezarándokolta a Szent­földet, végre kilenc­venkét éves korában bekéred­­zett a Sinai hegyen levő kolostorba, ott halt meg 1840-ben. Halála előtt hat hétig aludt étlen-szom­­jan, néha-néha fölébredt, de ételt-italt akkor se fogadott el, azt mondva, hogy őt az angyalok táp­lálják. Mikor már csak egy hete volt hátra, ma­gához kérette a priort több baráttal, megmondta nekik, hogy ő egy hét múlva meghal, addig azon­ban mindennap felébred és elmondja, amit ál­mában mutat neki az Úr. Azt szó szerint jegyez­zék fel és figyelmeztetésül közöljék az emberi­séggel. Most már aztán tessék jól figyelni, mit tudott ez a sinai barát ebben az 1849-ben nyomatott könyv­ben. Franciaországról azt álmodta — szó szerint idézem —, hogy háborúba keveredik s mihelyst az véget ér, a nép föllázad, az államfőt meggyil­kolják, rettenetes vérfürdő támad s Páris fele elhamvad. Erre azt is lehet mondani, hogy ez a 71-es kommün, azt is, hogy ez csak általánosság. Ha­nem hát álmodott a barát mást is. Megálmodta az 1866 os olasz—osztrák háborút s az 1871-es Italia unita-t. (»Térj eszedre, Ausztria, ne folytasd az igazságtalan harcot, fiaidat ne ölesd le hiába: a szárd és nápolyi királyság el fog tűnni, Róma lesz az uj Olaszország székhelye s Olaszország a katholikus egyház kősziklája maradt.) A törökök természetesen kiüzetnek Európából s egy nagy nyugati katholikus szláv birodalom alakul. Igen kihúzza a lutrit Anglia, »ez a kereskedő állam, mely haszonlesésből minden jogtalanságot támo­gat“, igen nagy kegyetlenség színhelye lesz, „el­szegényedik és minden külföldi birtokát elveszti.“ Lengyelország visszanyeri önállóságát és európai nagyhatalom lesz. Bécs katasztrófája az ötödik álomban foglaltatik.­­Egy régi tekintélyes mo­narchia sok harc után véresen fog széthullani, de a régi uralkodóház géniusza megoltalmazza a dinasztiát.“ „Bécs pusztasággá válik és nagy pa­loták üresen állnak. Az István-téren kinő a fa és megszűnik minden nemesség.“ A legmegdöbbentőbb azonban az Oroszország­ról való látomány. Mikor ezt elolvastam, újra megnéztem a könyv címlapját: csakugyan 1849-e? — Oroszország a legnagyobb borzalmak szín­helyévé válik, sok város, falu és vár elpusztíttatik, egy kegyetlen forradalomnak a lakosság fele ál­dozatul esik. A császári család, az egész nemes­ség és a papság egy része legyilkoltatik. Pétervár és Moszkva utcáin hetekig temetetlenül hevernek a holttestek. Az orosz birodalom különböző or­szágokra oszlik. ... Ezek után azt szeretné tudni az olvasó, hát Magyarország­ról van-e valami a könyvben? Van. Egy egész sor. De azt nekem nincs szivem leírni, ha kétharmada beteljesedett is már. Inkább azzal a széljegyzettel csöndesitem a keserűsége­met, amit egykorú kéz plajbászolt a margóra nyil­ván a Bach-korszakban s amit mindenki meglát­hat, aki megnézi a könyvet a Somogyi-könyvtárban : — Bolond kend, sógor...

Next