Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)
1925-06-03 / 14. szám
2 DÉLMAGYARORSZÁQ f.-c. 2. §-a alá eső, a második pont második bekezdése szerint minősülő, az 1920. évi I. t.-c. 14. § ára tekintettel kormányzósértés vétsége és az 1912. évi XXXV. f.-c. 264. §-ába ütköző és a 263. § szerint büntetendő tiltott közlés vétsége jelenségeit tünteti föl. Az 1913. évi XXXIV. f.-c. 2. §-a szerint „a király ellen sértést követ el, vagy a király tényeit sértő módon bírálja”, vétség miatt három évig terjedő fogházzal büntetendő, ha cselekményét nyomtatvány után követte el. Az 1912. évi XXXIII t.c. 264. §-a szerint aki „honvéd bűnvádi eljárásra vonatkozó hivatalos ügyiratot a nyilvános tárgyaláson való előterjesztés előtt közzéteszi, tiltott közlést követ el, amely három hónapig terjedő fogházzal büntetendő, ha a vétség elkövetője ári egyén. Sztrache főügyész által emlíert „hivatali titoktartás megsértése” csak arra vonatkozhat, hogy a haditörvényszék szolgálat érdekből elvonhata volna a nyilvánosság elől a per anyagának azt a rését, melyet Beniczky közzétett s kötelezhette volna Beniczkyt a titoktartásra. Ennek a titoktartási kötelezetségnek a megszegése szintén három havi fogházzal büntethető. 1925 {uniós 3. sát illeti, ennek megvan a törvényes alapja. A törvény élelmében ugyanis az előnyomozat és a vizsgálat adatai a bűnvádi perrendtartás szerint titokban tartandók. Nem úgy, mint ebben az esetben történt. Ebből is nyilvánvaló az eset tendenciája, amely különösen összefügg Bethlen István gróf távollétével és a választójogi javasla tárgyalásával. Egyébként is már egészen szokássá vált az, hogyha a miniszterelnök az ország ügyét a külföldön képviseli, időben orvtámadásokat intéznek ellene, amelyek a magyar kormány és a nemzet tekintélyének ártanak és egyben alkalmasak arra, hogy az ország ügyének kárt okozzanak. A helyettes miniszterelnök közelebbi felszólalása tisztázni fogja minden irányban a kérdést és így ennek érdemi részéhez semmi hozzászólni valóm nincsen. Politikusok a Beniczky-ügyről. A különböző politikai pártoknak a Beniczky ügyről való felfogásáról érdekes felvilágítást adnak a követkeő nyiatkozatok: Bentaky Ödön nyilatkozata. Néhány órávJ letartóztatása előtt a következőket jelentette ki: — Megtettem a vallomásomat és ezzel az üggyel kapcsolaban nincs több mondanivalóm. Nem mondhatok semmit vallomásom várható politikai következményeiről sem, me t hiszen ebben az ügyben senkivel sem tárgyaltam. Andrássy Gyula gróf a következőket mondotta: — Nagyon csodálkozom ezen a letartóztatáson, mert hiszen előbb pörbe kellett volna fogni a volt belügyminisztert és csak azután lett volna letartóztatható. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ez az ügy fogja foglalkoztatni a nemzetgyűlést is és ha napirend előtti fölszólalásra nem is ad a házelnök engedélyt, az Interpellációs jog nem vonható kétségbe és ezen az uton mindenesetre tisztázni lehet, sőt kell, hogy a letartóztatáshoz volt-e és van e joga az ügyészségnek. Magáról Beniczky vallomásáról egyelőre nem óhajtok nyilatkozni, csak annyit jegyzek meg, hogy ha az ügy bírság elé kerül, részletesen fogok vallani mindarról, amiről ebben az ügyben nekem tudomásom van. Pallavicini György őrgróf így nyilatkozott: — Föl vagyok háborodva azon, hogy az Az újság Pünkösd vasárnapi számát Beniczky vallomásának közlése miatt elkobozták. Föl vagyok háborodva egy részt azért, mivel rendületlen híve vagyok a sajtószabadságnak és ellensége mindenféle erőszakot rendőri beavatkozásnak, másrészt azért, mivel nem is tudom magyarázatát adni az elkobzó rendelkezésnek. Igen élénken és pontosan emlékszem azokra az eseményekre, amelyeknek tanúja voltam és ha rákerül a sor, a bíróság elől részletes, kimentő, ez ügyeket tisztázó vallomást teszek. Meg vagyok győződve egyébként arról, hogy Beiczky vallomásának nagy jelentősége van és el sem tudom képzelni, hogy hatásában ne legyenek súlyos következmények. Nagy Vince a Kossuth-párt fölfogását a követezőkben ismertette: : — Természetes dolog, hogy a Kossuth párt, amely kezdettől fogva követelte a Somogyi—Bacsi-gyikosság földertését és a tettesek megbüntetését, teljes erővel fog odaállni az igazság kiderítésének támogatására. A nemzetgyűlésen nem lehet sem választójogról, sem egyébről beszélni és tárgyalni addig, amíg a kérdés tisztázva nincs. Ebből a célból a Kossuth-párt részéről ma indítványt írok be a nemzetgyűlés indítványkönyvébe és ezt a házszabályok értelmében Scitovszky elnök úrnak személyesen írásban is átnyújtom. Indítványom Apponyi Albert gróf elnöklete alatt álló 21 tagú vizsgálóbizottság kiküldését célozza. Peidl Gyula ezeket mondotta: — Sem fenyegetés, sem semmiféle terror nem kényszeríthet bennünket arra, hogy a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyét ma már leengedjük venni a napirend öl. Mit mond a kormánypárt alelnöke ? Az egységes párti képviselők körében is nagy feltűnést keltett Beniczky nyilatkozata. Almássy László, az egységespárt ügyvezető alelnöke a Beniczkyüggyel kapcsolatban a követezőket mondta: — A nemzetgyűlés legközelebbi ülésén minden bizonnyal szóvá fogják tenni ezt az ügyet és Foss József helyettes miniszterelnök fog nyilatkozni róla. A helyettes miniszterelnök tudomásom szerint a kormány álláspontjának kifejezés fog adni és lehetséges, hogy egységes párti részről is történik felszólalás. Ami Beniczky leadóztatá(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A demokratikus ellenzéki blokk intézőbizottsági kedden est ülést tartott, amelyen a következő nyilatkozatot adták ki: A demokratikus ellenzéki blokk intézőbizottsága ma este hét órakor Szilágyi Lajos, Peyer Károly, Peidl Gyula, Farkas István, Propper Sándor, Fábián Béla, Nagy Vince, Hegymegi Kiss Pál, Létai Ernő és Baross János részvételével ülést tartott. Beniczky Ödön volt belügyminiszter vallomása és annak az Az Újság május 31-i számában való megjelenése és ennek következményei voltak az értekezlet tárgya. Megállapíották a demokratikus ellenzéki szövetséghez tartozó képviselőknek ezen ügyben következő magatartását. A demokratikus ellenzéki blokkban helyet foglaló nemzetgyűlési képviselők a holnapi ülésen a kora délelőtti órákban teljes számmal fognak megjelenni és a parlament épületében újabb ülést fognak tartani, amelyen az újabb események mérlegelésével fognak határozni a nemzetgyűlésen való holnapi magatartásukról Az események attól függnek, hogy holnap a délelőtti órákban milyen intézkedéseket tesz a kormány, illetve, hogy a kormány részéről milyen nyilatkozatok fognak elhangzani. Az egységes párti értekezlet. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes párt Budapesten tartózkodó tagjai kedden este Mayer János elnöklete alatt értekezletet tartottak a Beniczky-ügyben. Az értekezlet után Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő a következőket mondotta: “ Az egységes párt elitéli Beniczky magatartását, amit szenzációhajhászásnak minősít. Visszautasítja a kormányzó elleni inszinuációt. Különben is alapos tényeket ren tartalmaz Beniczky vallomása. Felhívja a párt a kormányt, hogy torolja meg a történteket, amit különösen kifogásolnak akkor, amikor a miniszterelnök Genfben tárgyal, mert az ország ellen meginoghat a bizalom. Szabó Sándor a holnapi ülésen napirend előtt teszi szóvá a Beniczkyügyet, de ha erre nem kap engedélyt, akkor a párt majd megtalálja a módját, hogy mily uton rendezzen demonstrációt a kormány mellett. Számít a párt arra, hogy ebben az ügyben Wolffék és a fajvédők is támogatni fogják. A fajvédők különben szintén megmozdultak és Zsilinszky Endre fog nevükben felszólalni. A szocialista párt gyűlése. A szociáldemokrata párt már tegnap Pünkösd hétfőn délelőtt külön érekezletet tartott a Beniczky-féle vallomás és a Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyében. A szigorúan bizamas értekezlet eredményéről annyit sikerült megállapítani, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége a legélesebb harcot fogja megindítani az igazság földerítése érdekében. Permanens minisztertanács. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma egész éjjel permanens minisztertanács van, amelyről eddig csak az a határozat szivárgott ki, hogy a holnapi ülésen a kormány nevében napirend előtt Vass József nyilatkozni fog. Nagy Vince indítványa. ( Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Nagy Vince ma indítványt jegyzett be a nemzetgyűlés indítványozó könyvébe. Eszerint a holnapi ülésen Nagy Vince indíványozni fogja, hogy válasszon a nemzetgyűlés azonnal vizsgáló bizottságot azoknak a rendkívüli súlyos és az ország jóhírét érintő tényállításoknak kivizsgálásán, amelyeket Beniczky Ödön volt belügyminiszter a Somogyi— Bacsó-gyilkosság ügyében a katonai hatóságokhoz beadott és közölt írásos valomása tartalmaz A kiküldendő bizottság elnökének a nemzetgyűlés válassza meg gróf Apponyi Albertet ennek az indítványnak elfogadása által. A kiküldendő vizsgálóbizottság hallgassa ki Beniczky Ödönön kívül az említett vallómé b n felsorolt tanukat. Sürgessék a vizsgálat megejtését és az igazság megállapítása után tegyen a bizottság jelnést a nemzetgyűlésnek. Ennek megtörténtévél és ennek eredményéhez képest azután a nemzetgyűlés tegye meg a szükségesnek vált megtorló lépéseket és a felmenlő közjogi inézkedéseket. Pártgyűlések. Dr. Boross József. Egy húsz esztendős, egészséges, boldog, ifjú kedélyével áldották meg az égiek Boross Józsefet. Fiatalon ért el mindent, amire tehetsége és tudása predestinálta, messze földön híres, pehelykönnyű, szerencséskezű operatőr volt, kedvence és központja társaságoknak, jóbaráti körnek, s korán kellett elviselnie súlyos gyászokat is. Előbb a felesége halt meg viruló korában, aztán a kislánya életéért kellett aggódnia, amíg az is megtért az édesanyja mellé. Hiábavaló volt minden önfeláldozás, hiába keresték az örök napsugár országait. Boross József munkába temetkezett s a maga fájdalmán úgy igyekezett segíteni, hogy másokét mentette meg s valóságos legendákat beszéltek az utóbbi esztendőkben végzett műtéteiről. Mindig a legjobbak közé tartozott, de most valósággal szárnyalt, az emberi test minden kis titkát, rejtekét ismerte, megközelítette, megszabadította a betegségtől. Hivatásának ez a magasrendűsége mentette meg a kétségbeeséstől, ez hozta vissza az emberek közé. Látszólag mindig jókedvű volt, harsogóbb nevetéssel, mint ő, kevesen honoráltak ötletet, jókedvet, kerülte a magányt, csak vidám népek között találta jól magát, mintha menedéket keresne a nyomasztó emlékei ellen. Azért voltak neki is rossz percei, amikor megnyilatkozott a bizalmasai előtt, tűnődött az egész léten, annak fontosságán, kötelességén, mintha sejtelmek bántanák. Taschler Endre halála nagyon mélyen érintette, a temetésen csupa melancholia, levertség volt. £ ,3Bj — ígérd meg, hogy te beszélsz az én temetésemen is, mondta Török Béla dr.-nak. Az ember ilyenkor önkéntelenül is szigorúbb hangon válaszol. — Ugyan, miket beszélsz már! — Nana, felelte, bizonyos korban már számot kell vetni ezzel is és még mélyebben elgondolkozva lépdelt a koporsó mögött. Hétfőn este másik benső jóbarátjától, Kaszó Elektől kérte kölcsön a gukkerjét. — Ha kedden elpusztulok, legalább dupla lesz a gyászod, mert velem együtt törik össze a gukker is. Általában mintha nyugtalan lett volna az utóbbi időkben, temperamentuma, amely mindig az élénkség felé gravitált, a szélsőségek között járt s vagy elborult, bár csak egy pillanatra, vagy túlzott élénkségben nyilvánult meg. Ilyenkor tetszett annak a huszesztendős, boldog, egészséges kedélyű ifjúnak, akit nem bánt semmi gond, mert mindenfelől csak támaszték, gondoskodás környezi. Olyan lelkesen tudott beszélni, mint a boldog diák, akinek még minden szenzáció. Boross József is szomjazta a lelki napsorakat, boldogan szívta magába s mikor komoly munkáját elvégezte, üdülésnek a baráti kört kereste fel, amelyben ő volt hangulattal, életszeretettel, temperamentummal egyaránt a legfiatalabb. Nagyon komolyan vette a hivatását, az ő műtétei a biztonságnak minden valószínűségével jártak, ambícióval dolgozott s ezrek áldják a kezét. Mikor először esett szó arról, hogy a kolozsvári egyetem Szegedre kerül, egy időre megdöbbent. Ez természetes is, mert ismerni kell a beteg természetrajzát, amely a „tanár“ fogalma iránt viseltetik nagyobb bizalommal. Aztán megjött az egyetem és kitűnt hamarosan, hogy Boross népszerűbb és keresettebb, mint bármikor volt; elfoglaltsága állandó lett s ez mélyen meghatotta, mert hiába mondta mindenki, hiába látta, hogy milyen népszerű, a szerénysége nem jutott el soha az önhittségig. Az operációról, amenyiben ezekről szó eshetett társaságban, a világ legtermészetesebb, póz nélküli szavaival beszélt, mintha azt mondta volna. — Nem olyan nagy dolog ez, vagy ért hozzá az ember, vagy sem. Póz volt benne a legkevesebb, hiúság még annyi sem. A világ legközvetlenebb embere, korrekt a végtelenségig — de szintén póz nélkül. A város legértékesebb emberei közé tartozott, megkapta polgártársaitól, a hivatalos társadalomtól mindazt a tiszteletet és elismerést, amihez a közélet terén valaki egyáltalában hozzájuthat . Boross József nélkül nem volt mulatság, összejövetel, vigság, az ő meleg emberi szívére mindenki számíthatott, amikor egy két szomorú magyar itt is, ott is összebújt, — hányszor láttuk, hogy ilyenkor elkapatták magukat más emberek! Olyan nagyon csodálkozni sem lehet rajta. Az ember gyöngeségek rabja és az ünnepeltetések, a kiemelkedéssel járó (habár jóhiszemű), hízelgések, öntudatraébredése, hogy felülemelkedett a tucat átlagon, amely csak halad a tömegben és annak az elhamarkodást megkövetelő szabályait követi, — mindez olyan könnyen lehámlasztja róla a természetes, rendes bőrt. Boross József, sok ember példátlan szeretettel körülrajongott Jóskája, nem romlott el ebben a véget nem érő ünnepeltetésben, megmaradt természetesnek, jóságosnak, jóhiszeműnek, aki nem tud meglenni a jóbaráti meleg kör nélkül, mert ez van kontaktusban az ő meleg lelkével, jóságával. Nagyon szerette az életet, amely üdeséget, bájt adott neki, akárcsak a másik nagyon hamar eltávozott jóbarátnak, a Nagytatának. Felfogásában korrekt és megközelíthetetlen, semmiféle szenvedélynek nem rabja, egyenes és igazmondó akkor is, ha talán egyéni érdekeknek kellemetlen a szava. De nem is törődött sokat a politikával, a közélettel, a sok salakkal, ami ezekkel együtt jár. Ahogyan operáció előtt a fertőtlenítést szinte túlzásba tudta vinni, épp úgy mentesítette a lelkét mindentől, ami megfertőzheti. Kikk, intrika, pletyka, megszólás szintén idetartoztak s elfogultságokkal, meggyőzőnek tetsző érvekkel szemben ő volt mindég az, aki hirtelen érdeklődni kezdett a vacsora után. Az ér a legtöbbet, ha a Dani szép kecsegéket tudott felhajszolni. Ne gondolja senki, hogy ez egy opportune ember begubázkodása akart lenni, távolról sem az. Baross Jóskát nem érdekelték az emberi harcok, semmi, ami kellemetlen, bajszerző, ezért tudott jóbarátja lenni két-két haragos ellenfélnek is külön-külön. Ha rajta áll, szívesen kioperálja a tes Jt defektusait, amik a lelki bajokat okozzák, egyesüljön a munka után mindenki szeretetben, megértésben, mert rövid az élet és jön súlyosabb sebeivel a holnap, amikor az operáló kés sem használ. Ne üszkösítsük hát el a sebeket, — szinte testamentomi igeként tünik fel ezekben a szavakban az égész élete, minden törekvése, sok-sok nemes