Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)
1925-07-01 / 36. szám
t DELMAGYARORSZAQ if Magyarország katonai ellenőrzését tüntetik meg. Budapest, juntus 30 Chamberlain angol külügyminiszer egy interpelláció kapcsán iigin kijelentést tett, amely Magyarországra nézve lesújtó. A miniszter szerint Itt még szó sem lehet nálunk a katonai ellenőrzés megszüntetéséről, minden Austriában ez már rövidesen megtörténik. Ez a kijelentés a genfi 0 tzelvétel után, amikor is éppen Chamberlain döntötte el a kiséntdattal szemben, hogy a magyar költségvetésben nyoma sincsen a Ulkes fegyverkezésre valló téelnek, valósággal azonban érheetlen és érdekes volna tudni, hogy mi történt azóta? A nevezetes kijelentésről a következő tudósítás érkezett: London, Junius 30 Chamberlain külügyminiszter az alsó házban egy hozzá intézett interpellációra válaszolva kijelentette, hogy tekintettel az osztrák ormány nyilvánvaló jóakaratára, mérlegelés tárgyává lehet tenni a szövetségesközi ellenőrzés nemsokára való visszavonását. Ezután még hozzáfűzte Chamberlain, sajnálja, hogy Magyarország hasonló előrehaladást a trianoni szerződés katonai klitizulájának keresztülvitelénél nem lehetett elérni, ami főleg a magyar hatóságok hiányos közreműködésére vezethető vissza. Ez idő szerint még nem lehet megítélni meddig kellett fentartani a szövetségesek ellenőrzését. Az ellenőrzés megszüntetésének időponja mindenesetre magának a magyar kormánynak jövő magatartásától függ. Megkezdték Lédererné bűnügyének tárgyalását. Lédererné azt a mesét találta ki, hogy Ködeikét öt tiszt ölte meg, milyen rossz, kényelmetlen életet él. Ekkor ő azt válaszolta neki, hogy ne mondjon ilyet, mert férje, ha ezt megtudja, képes érte agyonlőni. A gyakori látogatások során ismételten olyan kijelentéseket tett, hogy váljon el az urától, ő elveszi feleségüt. O sionba ezt mindig visszautasloUa. Ennek ellenére Kodelka valahányszor él.Ott hozzájuk, mindig hozott valamit, sokszor piazt is. Lédererné terjengősen mondta el a közte és Kodelka között lejátszódott jeleneteket, újat azonban nem mond. A Szilveszter-éjszakai esetre vonatkozom, amelytől férje azt vallotta, hogy Kodelkának álmában vágták fel a csuklóját, azt vallja, hogy Kodeka részegen érkezett hozzájuk és csuklója már át volt vágva, ők azt hitték, hogy valahol részegen verekedett. Karácsony táján Kodelka ötvenmilliót kért Léderertől, amire Léderer azt mondta, hogy zongorát akar vásárolni és ezért nem áll rendelkezésére a pénz. Kodelka felajánlotta, hogy eladja zongoráját és meg is állapodtak, hogy január Ondiként átveszik. Egyik este azután, amikor Kodelkával együtt volt, Kodelka meg akarta csókolni, mire is pofonütötte. Vízkeresztkor is feljött hozzájuk Kodelka. Férje hidegen fogadta ét kezét sem fogót vele. Tizenegy óra körül ő szólította fel Kodénál, hogy menjen haza, de ő nem akart hazamenni. Mikor később ő a konyhában tartózkodott, puffanást halott a szobából, mire bement, de addigra bent csend volt és mindent rendben klált. Kodelka ekkor éjjel náluk is aludt és csak másnap reggel ment el. Lédererné új vallomása szerint öt tiszt ölte meg Kodelkét. Elnök szünetet rendel el. Szünet után Lédererné folytatja: Kodelka délelőtt visszajöt és az aulaion hagyott pénzt megolvasta. 70 milliót olvasott össze. Délután férjem hazajött Csepelről. Az éjzakai eseményekről, Kodelka meggyilkolásáról az asszony teljesen új és hihetetlen dolgokat mond. Azt állítja, hogy Kodeka az ő lakásukra öt tisztet rendelt, hogy velük haiszállításról tárgyaljon. Kodelka és az ura az ebédlőben tartózkodik a lisztekkel. Egyszer a férje kijött és egy lavór vizet kért tőle. Erre ő bement a szobába és látta, hogy Kodelka a sezlonon fekszik is a sejt csupa vér. Azt magyarázza, hogy nem Léderer, hanem a lisztek ölték meg Kodelkát, mert szemtelen volt velük szemben. A lisztek azóta már leszereltek. Neki jó helyen Itrekti vannak, amivel ezeket bizonyítani tudja. Ezután azt mondja Lédererné, hogy amikor Kodelka holttestét meglátva megrémült, férje rátámadt, hogy mégis csak a szeretője volt. Amikor ő azt mondotta, hogy jelentést kell tenni az esetről a rendőrségnek, az ura revolverrel rdlőtt. A tisztek ráugrottak és ennek köszönte,° a golyó az asztalba fúródott. A tisztek ezután elmentek azzal, hogy majd kocival jönnek vissza és elviszik a többi dolgot. Elnök: Mik ezek a többi dolgok ? Léderercé: A hulla többi részei és a bundák, értelmetlenséget beszél. Mi történt Kodelkával ? Vádlott: Láttam, hogy két ruhadarabba van bekötve és a feje külön van. A vádlott eladása zűrzavaros. Vallomását azzal folytatja, hogy a férje nagyon izgatott lett, amikor látta, hogy a tisztek nem jönnek vissza. Ekkor hordárt hivott és az egyik koffert a hordárral küldte ki Csepelre. Azután azt mondd neki, hogy vigye a másik koffert is Csepelre, a vért pedig mossa fel. Ezután a csepeli események elmondására tér át. Azt mondja, hogy férje másnap kioktatta, hogy azt vallja, hogy féltékenységből ölte meg Kodelkdt. Elnök: Látta-e az említet tiszteket máskor is? Vádlott: Igen. Az elnök: A királyi törvényszék megállapítja hogy a vádlott mai vallomsában a tényállással és eddigi vallomásával teljesen ellentétes megvilágításba helyezi a történteket. Bár a vádlott tizenhat alkalommal tett vallomást, ezek részleteikben mindig eltértek. De ilyen védekezést, mint amilyent ma adott le, még sohasem mondott Elnök: Miért beszél mindig máskép és miért áll elő ilyen hihetetlen mesével ? Lédererné: A férjemet akartam menteni. Megkért, hogy ezeket ne mondjam el, mert ha ez kiderül, majd azt mondják, hogy a Prónay-tisztek csinálták. Ezután az elnök felolvassa LédererBudapest, június 30. Ma délelőtt egynegyed 10 óra után öt perccel kezdték meg Léderer Gusztávné ellen a gyilkosság bűnpörének tárgyalását. Az itékező bíróság elnöke, Deák Tivadar törvényszéki tanácselnök először Léderer Gusztávné és Léderer Sándor személyi adatait állapítja meg Bejelenti az elnök, hogy Léderer Gusztávot déli 12 órára idézte meg kihallgatásra, mint tanul. Az elnök ezután kiolvasta a vádhatározatot, melynek alapjn Léderernét egyrendbeli csalás bűntettében, egyrendbeli gyilkosságban mint felbujtót és egyrendbeli lopásban, mint a katonai bíráskodás alá tartozó tettesnek társát helyezi vád alá. Léderer Sándort bűnpártolás elén helyezi vád alá a vádirat. A tényállás ismertetése után Léderer Gusztávné kívánságára német nyelven olvastatják fel a vádiratot. Elnök azután megkérdezi Léderernét, hogy megértett e a vádat és bűnösnek érzi-e magát. Lédererné németül válaszolva kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát annyiban, hogy bár a gyilkosságot megakadályozhatta volna, ezt nem tette. Lédererné elmondja, hogy 4 év óta ismerte Kodelkit, aki részvényvásárlásra adott pénzt Vásároltak is részvényeket, melyeket bizonyos idő múlva el akart adni. Kodelka azonban ebben megakadályozta. Közben leesett a részvények ára és a százmillióért vásárolt részvények csak huszonhétmilliót értek. Kodelka ekkor el akart számolni. Egyszer olyankor jött, amikor ő éppen mosott. Kérdezte tőle, hogy miért végez ilyen durva munkát. Máskor felhozta, hogy Elnök: Figyelmezteti a vádlottat, hogy 1925 nullua 1. nének a rendőrség előtt január 10-én tett vallomását, amelyben beismeri, hogy Karácsony óta folyton igyekezett a férjét rábaténni, ölje meg Kodelkit, hogy ily módon a pénzéhez jussanak. A beismerést Lédererné tagadja. Tagadja férjének azt a vallomását is, hogy Kodekát már egy ízben elaltatták és a csuklóját borotvával elvágták, mert kisérletezni akartak, hogy elfolyik-e a vére. Vádlott: Férjem ilyesmire sohasem lett volna képes , lágyszívl, jó és Most Léderer Sándort, az asszony sógorát hallgaják ki, akit bűnrészességgel vádolnak. Fenntartói a hadbíróságon tett azt a vallomását, hogy ő csak Csepelről hazajőve, ahova a Kodelka szétdarabolt testét vitték kofferben — értesült a gyilkosságról a sógornőjétől. Az asszonyt ő kisérte Csepelre. Vallomása közben állandóan hangosan sir és ezért Deák tanácselnök a következőket mondja neki: — Elhiszem, hogy van oka ennek a sírásra, de hogy tudja megmagyarázni, hogy miután megtudta ezt a szörnyű bűntényt, volt kedve elmenni sógornőjével a kávéházba kávézni is képes volt pénzt kérni tőle. Léderer Sándor: Én nem tudtam, hogy innen vaió a pénz, mert sógornőm azt mondota, hogy Kodelkánál mindössze valami párszázezer koronát találtak. Léderer Gusztáv megtagadta a vallomást Ezután áttértek a tanuk kihallgatására. Elsőnek Léderer Gusztávot szólítja be az elnök. A halálraítélt Léderert erős csendőrt fedezet mellett hozták a bíróságért. Amikor belép a tárgyalóterembe, vidám arccal áll a biró előtt és mielőtt az elnök szólította vona, a következőket mondja: — Kérem tisztelt törvényszék méltóztanik meghallgatni engemet, tisztességes ember. Elnök ? Ha a férje Ihren jó ember, miért akart mindjárt első vallomásában mindent magára tolni . Vádlott: A férjem azt akarja megakadályozni, hogy előbb szabaduljak, mint ő, talán azt hitte, hogy néhány év múlva kiszabadulok. Elnök : De hogyha akkora a szerelem, hogyan mondhatja a férje, hogy mindent ön csinált ? Vádlott: Azt akarja, hogy ugyanolyan büntetést kapjak, mint ő. Elnök: Előbb ön hallgasson meg engem. Figyelmeztetem, hogy megtagadhatja vallomását, miután feleségéről van szó. Ekkor Léderer színészi pózzal dörgő hangon a következőket mondja: — A bűnügyre vonatkozólag egy szót sem vagyok hajlandó vallani. Mint megtért keresztény magyar ember kijelentem, hogy a feleségem védelmét most elvállalom Hivatkozom a szentírásra, amely kimondja, hogy az asszony férjének alattvalója. A feleségem a bibliai törvények szerint az én alattvalóm s ezennel megparancsolom neki, hogy a bűnügyre vonatkozólag egy szót se merjen szólni. A szentírás szerint az én feleségem csak szolgálati úton rajtam keresztül nyilatkozhak. Ezután az egyén kijelentette, hogy eláll Léderernek tanúkénti kihallgatásától. A védő hozzájárul a kihallgatás mellözésihez, de mellőzni kéri a korábbi vallomás felolvasását is. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdeti, hogy mellőzi Léderer kihaggítását, valamint vallomásának felolvasását is. Az ügyész semmiségi panaszt jelent be. Az elnök a tárgyalás folytatását szerdán reggelre halasztotta. Léderer, mikor elvezették, kezével többször a szájára ütött, figyelmeztetésül az asszonynak, hogy ne valljon. Léderer Sándor vallomása ff választójogi Budapest, lantos 30. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az indesnltási Jivaslitot humid szőri olvasásban minden hozzászólás nélkül elfogadták. Következett napirend szerint a gazdasági bizottság jelentése a nemzettelés 1925-1926. évi kötségvetéséről, amelyet Urbanics Kálmán előadó helyett Fráter Pál ismertetett. A nemzetgyűlés költségvetésében előirányzott összeg 1925—26. évre 40 milliárd, tehát 8 millárddal több, mint az előző évben. A felső ház büdzséje. Fráter Pál: A telehíz 1925—26. évi költségvetésére átalányösszegben 5.100.000 koronát irányzott elő a bizottság. Pikter Emil: Kár a pénzért! Fráter Pál: A nemzetgyűlés kiadásaival kapcsolatban a személyi járandóságok 1 milliárd 600 millió korona többletet mutatnak. Hegymegi Kiss Pál bírálta a jelentést, melyet ezután a többség elfogadott. Majd a nemzetgyűlés áttért a választójogi javaslat folytatólagos tárgyalására. Vázsonyi Vilmos a 16 ik szakasznál módosítást ajánl, melyet Rakovszky Iván belügyminiszter felszólalásbra elvetnek s az eredeti szöveget tartják meg. A 17—26. alakaut változatlanul megszavazzák. A 27. szakasznál Vázsonyi Vilmos módosítást ajtal. Rakovszky belügyminiszter az indítvány második részét elfogadja. A 28 szakasznál Vázsonyi Vilmos indítványozza, hogy egy-egy választási ciklusban legalább kétszer írják össze a vasautókat. Rakovszky belügyminiszter ezt a költségek miatt elenzi. A 33. szakasznál Vázsonyi Vilmos az eddig felállított kereteket a négy elemi e végzésének magállapítására vonatkozólag szűknek tartja és azok bővítését kivánja. Javasolja további, hogy ne csak a vitézségi érmesek káplának választói jogot, hanem azok is, akiknek Károly-csapatkeresztjük van. Szabó Imre, Petrovácz Gyula, Várnai Javaslat vitája. Dintét éa Farkas Tibor felszólaltat uán Rakovszky Iván elfogadta Vázsonyi mdositását. A Ház a utkissl Vázsonyi Vilmos módosításával fogadja el. Ezután Szeder Ferenc indítványát a hadviseltek szavazati joga ügyében elvetik. Meskó Zoltán (Rakovszky Iván belügyminiszter felé): Hol volt a háborúban ? Rakovszky Iván belügyminiszter: Én ott voltam a fronton. Meskó Zoltán: Nem találkoztunk. (Derültség ) A 39. szakaszhoz Rothenstein Mór jelentkezett szólásra, aki azonban beszéde megkezdése előtt a tanácskozásképesség megállapítását kérte. Mivel a Ház nem tanácskozóképes, az elnök az ülést 15 percre felfüggesztette. Szünet után az 59. szakaszig mindent elfogad a Ház. A 60. § hoz, amely a választási gyűlések megtartásának engedélyezésére vonatkozik, Hegymegi Kiss Pál, Rupert Rezső, Farkas István, Szabó Imre, Matasics Géza és Esztergályos János tettek módosító indítványokat. A napirend körül. Az elnök napirendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebbi ülés holnap legyen és azon a választójogi javaslat tárgyalása szerepeljen. Hegymegi Kiss Pál eaviselte, hogy a holnapi ülésen az állami beruházásokról, a tisztviselői fizetésrendezésről és az adóügyi intézkedésekről szóló javaslatot tárgyalják. A Ház az önök napirendi indítványa mellett dönt Ezután Györki Imre személyes kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszternek zsombiton elmondott beszédére kijelenti, hogy a legfelsőbb honvédtörvényszék ma tárgyalta a Prónayegyet, a Somogyi—Bicsó-ügyben pedig az ő tudomása szerint Tahy vezette a nyomozást. Az ülés negyed 7 óra után ért véget Németh Mária a bécsi nagyopera világhírű énekművésznője Július 9-én, szerdán, a hu harmonikus zenekar közreműködésével hangversenyt ad. Jegyek Harmonia (Belvárosi Mozi) pénztáránál