Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
31CEGED: Szerkesztőség: DenSi Ferenc ucca Telefon: 13- 33.^Kiadóhivatal, •tölt»ínikönyveikr és jegyiroda: Aradi ucca 8. Telelom : 30 ©. ^ Nyomda: Low Upó>icce 19-Telefon: 16- 34.« » « » « » Csütörtök, 1928 Március 1 ® .& $ IV. ÉVFOLYAM 50. SESAM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal * L’il utca ©. Telelőm: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telelőm: 49. szám. «» «» «» un K » Elöfizetés. ara ravonia 3-ZL» vedésen és a »óvárosiján 3*00, .•il’ítéldöra 0-40 pengő. Egyes szóra Sz, vasár— és Ünnepnap 24 illlér Kétféle törvényíiszíelel Meghatva nézzük azt a páratlan igyekvést el nem lankadó szorgalmat, ernyedetlen kitartást, amivel a városi tanács urai keresik a törvényeket, kutatják a szabályrendeleteket, felhalmozzák a bizonyítékokat s összegyűjtik a precedenseket, melyekkel a mérnöki hivatal vezetője kiakolbolitásának törvényességét és jogszerűségét vitatják. Soha baloghlajosi megfontoltság, baloghlajosi ötlet, baloghlajosi indítvány ilyen megbecsülésben nem részesült. Mintha a városi tanács szivéből szólóit és lelkéből lelkezett volna a pécsi szénbánya érdemes képviselője javaslata, amely a próbafűtés előtt utolsó attakját intézte a műszaki főtanácsos ellen. Akták halmai, hivatkozások tömege, beszamárfülezett, elsárgult szabályrendeletek rizsmái igazolják, hogy milyen nagyhatalmú ar egy tanácsnok és milyen kicsi legény a tanácsos. Nem tanácsos velük kikezdeni. A városi tanács gúnárjai elgágogták azt a vakmerő műszaki embert, aki műszaki ismeretekkel meg nem zavart nyugalmuk Capitoliumát fenyegette meg betöréssel. Csak éppen azt nem értjük, miért csak akkor visz véghez törvénytiszteletük s a szabályrendeletek előtt leboruló hódolatuk olyan csodát, amilyen ebben a buzgó munkásságban megnyilatkozik, amikor a maguk úri voltának zavartalanságát, az intézkedések monopolizált örömét s az egyedurusággá lett cselekvés hatáskörét védelmezik meg? Egyszerű embereknek nincs nagyobb örömük, mint a más emberek feletti uralom. Egyszerű emberek semmit sem védnek több elszántsággal, szívóssággal és leleményességgel, mint örömüket az intézkedésben s hatalmukat az emberek felett. A városi tanács urai ne tudnának tisztultabb belátásra s emelkedettebb gondolkodás szintjére helyezkedni? A városi tanács jogász, — helyesebben jogvégzett, — tagjai miért csak most mutatnak ilyen minden elismerésre és őszinte tiszteletreméltó buzgóságot a törvénytiszteletben s a szabályok betartásában s miért nem mutatnak akkor is, amikor a törvény végrehajtása hatalmi, avagy kényelmi pozíciójuk horzsolódásával járna? A polgármester »rossz néven veszi« a műszaki főtanácsostól, hogy megfelebbezze azt a tanácsi határozatot, melynek következtében minden egyes műszaki vonatkozású kérdés elintézése hátrányt szenved. A tanácsi határozatnak olyan tiszteletet, megbecsülést, tekintélyt követel a polgármester, hogy még a közérdek megvédése jogcímén sem engedi meg ellene a jogorvoslatot s »megorrolás«-t helyezett kilátásba annak a vezető tisztviselőnek, aki reszortjába tartozó ügyei védelmében erre a szentségtörésre ragadtatta magát. Ha azonban a polgármester ilyen tiszteletet követel a városi tanácsnak, annak a testületnek, mely a közgyűlés határozatait végrehajtani hivatott, miért nem ad ennyi tiszteletet például a közigazgatási bíróság ítéletének is? Semmisem áll tőlünk távolabb, mint hogy kisebbíteni akarnánk a városi tanácsnak azt a tekintélyét, melyet e tanáé munkájával és eredményeivel kiérdemel. De úgy gondoljuk, nem vétünk e tisztelet ellen, ha a legmagasabb bíróságnak a magyar állam nevében hozott ítéleteit legalább egyenrangúnak tartjuk a tekintetes tanács határozataival 's egtére a közigazgatási bíróság ítéletéi on a magyar államhatalom jogszolgáltatásán.1.s. szuverenitása nyilatkozik meg ítéleteit a »»íróság a magyar állam nevében hirdeti ki. A városi tanács végrehajtó szerve a közgyűlésnek s jellemzésül ne mondjunk mást, ne mondjunk többet: a mai közgyűlés végrehajtó szerve. Úgy gondoljuk tehát, kétféle s egymástól mereven eltérő törvénytisztelet nyilatkozik meg abban a felfogásban, amelyik egyfelől tabuvá teszi a városi tanács határozatát s amelyik másfelől megtagadja a közigazgatási bíróság ítéletének végrehajtását. S ez a kijárott törvénytisztelet megnyilatkozik másban is. Amikor a törvény rendelkezései alól ki kellett bújni, amikor ürügyeket kerestek a törvény parancsainak mellőzésére, hol késett akkor az a törvénytisztelet az éji homályban, amelyik most avult szabályrendeletek ódon szavai között keresi intézkedései hozzáférhetetlenségének tiszteletét? Törvényt csak egyféleképen lehet tisztelni: engedelmességgel. A paragrafusok nem vadkörték, amikbe válogatni lehet. Nem követelheti az őszinte bensőséggel a törvény tiszteletét s a hatósági intézkedéseknek kijáró tiszteletet, aki a maga széles mellével állt a törvény megvalósulása elé s aki megtagadja annak az ítéletnek végrehajtását, amelyben a magyar állam igazságszolgáltatási felségjoga nyilatkozik meg. Amnesztia a tomásiysó államfői működésének évfordulóa ai realistáfá éB a politikai bűncselekmények egy csoportjára P@stff y Pál csütörtökön a frrás elé terjeszti a Magyar Magánjogi Törvénykönyvet (Budapesti tudósítónk idején jelentése.) A képviselőház holnapi ülésén Pesthy Pál igazságügyminiszter beterjeszti a Magyar Magánjogi Törvénykönyvet. A polgári törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslat már 35 éve készül. Az egymást váltó kormányok újabb és újabb módosítást eszközöltek az eredeti javaslaton, úgy hogy a mostani javaslat több mint 2700 szakaszból áll. Illetékes hely közlése szerint a miniszter azért választotta ezt a napot a törvénykönyv beterjesztésére, mert ezen a napon van a kormányzó államfői működésének 8-ik évfordulója. Az évforduló alkalmával a kormányzó a politikai bűncselekmények egy csoportjára amnesztiát ad. Ez az elhatározás a holnapi hivatalos lapban jelenik meg. az amnesztiáról szóló kormányzói kézirat a következő: »Nyolc esztendeje múlt annak, hogy a nemzet akarata végzetteljes időkben az ország élére állított. Ebből az alkalomból egyrészt hálás szívvel gondolok mindazokra, akik a jogrend és jogbiztonság helyreállítására és megszilárdítására irányuló törekvésemben támogattak, másrészt amennyire az ország érdeke megengedi, jövendő magatartásukba vetett bizalommal megbocsátást kívánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állampolgárt kivétel nélkül kötelező mérséklet és önfegyelmezés elvetésével politikai természetű indokokból bűncselekményt követtek el. Ehez képest I. kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntető bíróság jogerős ítélettel 5 évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre, vagy pénzbüntetésre ítélt 1. az államfő megsértésének az 1913 : XXXIV. tc.-ben meghatározott (1920 :1. tc. 14. §.) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésének a BTK 141. §. meghatározott vétsége miatt; 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló az 1921 : III. tc. 7—8. §. meghatározott vétség miatt;, 3. as a kormiány, a törvény, a hatóságok, vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (BTK VI. fejezet) miatt; 4. a választójog ellen elkövetett az 1925 : XXVI. tc. és ezt megelőzően 1913 : XXIII. és 1918 : XVII. tc.-ben meghatározott bűncselekmények miatt, valamint az országgyűlési és nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokokból elkövetett egyéb vétség miatt; 5. a BTK II. része VII. fejezetében meghatározott magánosok ellen elkövetett erőszak miatt; valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : XLI. tc.-ben meghatározott bűncselekmény miatt, ha ezeket politikai természetű indokból követték el; 6. az 1897: XXXIV. tc. 20. §., valamint az 1912 : LIV. tc. 96. §. meghatározott vétség miatt ; 7. politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a bíróság az elítélt egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőzően s azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével ez elhatározás keltétől számított 3 hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlanság folytán szabadságvesztés büntetésre kellene, átváltoztatni, nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. IL Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban megjelölt, a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a törvény 5 évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetést, vagy csupán pénzbüntetést állapít meg. az emigránsaik nem kapnak kegyelmez ni. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok, akik 1. akiket a 4039—1919. ME. rendelet 1. §. meghatározott bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy akik ellen ilyen bűncselekmény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni; 2. akik a bűncselekményt külföldön követték el; 3. akik magukat a bűnvádi eljárás, vagy a büntetés alól elvonva, külföldre távoztak; 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy 3 éven belül elkövetett szán-