Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

2. öffTMAGYARORSZACí Nagybani gyártás folytán a legújabb őszi ci­p­őt­ülönlegesség szokatlan olcsó áron. Iskolacipők­ erős kivitelben nagy választékban. A raktáron maradt­ s­z­e­z­o­n­cipőket 5*50, 6*50 árban árusítjuk ZSbRKÓ JASOS A. B C. beszerzés­­hez. A helyzet Innsbruckban még mindig rend­kívül izgatott és minthogy nemzeti szocialista zavargásoktól kell tartani, a tartományi kor­mány elrendelte az összes középületek rendőri és katonai megszállását Az osztrák kormány nem fordult külön ki­adatási kérelemmel az olasz kormányhoz, ha­­nem a fennálló viszonossági szerződések alap­ján, egyszerű körlevél kibocsátásával kérte a megszökött nemzeti szocialisták letartóztatását. Ausztriában mind szélesebb körökben kez­dik követelni, hogy a kormány létesítsen német mintára gyű­jtőtáborokat, ahová a rengeteg elfogott nemzeti szocialistát és kommunistát internálják az állami börtönök helyett, amelyek túlzsúfoltak. A napokban mi­nisztertanács lesz, amely Steidle merénylőjé­nek innsbrucki kiszabadítása kapcsán ezzel a kérdéssel is foglalkozik. Az új egyetemi tanév küszöbén a kormány mindent el akar követni, hogy megakadályozza a horogkeresztes eszmék további propagandá­ját a diákság körében. Ezért betiltották a Né­met Diákszövetség működését és főiskolai őr­séget szerveznek, amelynek feladata lesz min­den legcsekélyebb politikai megmozdulást ki­nyomozni és az ellenintézkedéseket idejében megtenni. A főiskolai őrség szükség esetén a rendőrséget is segítségül hívhatja. Négyévi súlyos börtönre ítélték a meidlingi bombamerénylet tettesét Bécs, augusztus 31. A bécsi esküdtszék csü­törtökön kezdte meg Thayer János 22 éves bécsi könyvkötősegéd bűnperének tárgyalását. Thayer június 12-én szökésben levő társával együtt bombamerényletet követett el egy meid­­lingi ékszerüzlet ellen. A merényletnek két em­berélet esett áldozatul, a tulajdonos Futter­­w­e­i­t Sámuel és H­o­d­i­k János 22 éves fiatal­ember, aki a robbanás pillanatában az üzlet előtt haladt el. Az üzletben tartózkodó három emberen kívül több járókelő megsebesült. Thayer kihallgatása során azt mondta, hogy az egész dolgot nem vette komolyan. Még soha életében nem látott bombát. Szökés­ben levő vádlottársa azt mondotta neki, hogy meg akar i­jeszteni egy zsidót és így a maguk­kal vitt csomagról azt hitte, hogy ártatlan tréfa. Thayer azzal védekezett, hogy a rendőrsé­gen fenyegetésekkel bírták rá vallomása meg­tételére. A rendőrtisztek Thayer e kijelentését határozottan megcáfolták. Délután hirdették ki az ítéletet. Az esküdt­­bíróság bűnrészesnek mondotta ki Thayert a bombamerénylet elkövetésében és ezért 4 évi súlyos börtönre ítélte. Az ügyész szigorúbb íté­letet kért. Marienbadban megölték Lessing emigráns német egyetemi tanárt Két férfit letartóztattak • Készültség a cseh-német határon, rendkívüli határőr­csapatokat szerveznek Marienbad, augusztus 31. Tegnap este a ma­­rienbadeni Edelweiss-villában agyonlőtték Teodor Lessinget, a hannoveri műegyetem volt tanárát Az ismeretlen tettes létrát támasztott a villa falához, felkúszott Lessing szobájához és az ablakból két lövést adott le, amelyek kö­zül az egyik bal halántékán érte a tanárt és be­hatolt az agyába. Lessinget a mentők azonnal kórházba vitték, ahol éjjel egy órakor kiszen­vedett Amikor Hindenburgot 1924-ben elsőízben je­lölték a köztársaság elnökségére, Teodor Les­sing, a hannoveri műegyetem tanára volt s a jelölés hírére cikket irt a Prager Tagblattba, amelyben bántó kitételek is voltak Hindenburg személyére vonatkozólag. Lessingnek távoznia kellett katedrájáról. A professzor Hitler ura­lomra jutása után, március 5-én elhagyta Né­metországot és visszatért a zsidó hitre. Azóta Marienbadban élt. Alapos a gyanú, hogy a gyilkosságot Eckert Miksa, 31 éves németor­szági születésű, schanzi illetőségű ismert vad­orzó követte el. Az egyik tanú vallomása sze­rint körülbelül három nappal ezelőtt egy né­met birodalmi ember társaságában volt lát­ható, akivel Lessing tanárról beszélgetett. Meg­állapították azt is, hogy a létrát, amelyet a gyilkosságnál használt, az egyik schanzi er­dészlakból vitték el, míg a létrához erősített kötél Eckerlé volt. A csehszlovák főváros­ban a Lessing tanár ellen elkövetett gyilkos merénylet híre órás­ izgalmat keltett. A Határ­őrségeket készültségbe helyezték, hogy abban az esetben, ha a merénylő Németország felé szökik, megakadályozhassák a határon való átjutását. A csehszlovák belügyminisztérium arra az elhatározásra jutott, hogy a német ha­tár fokozott védelme céljából rendkívüli határ­­őrcsapatokat szervez. Prágából jelentik: Lessing professzor meg­gyilkolásával kapcsolatban csütörtökön dél­után letartóztattak Marienbadban két férfit, akik azzal tették gyanússá magukat, hogy az utóbbi napokban feltűnő érdeklődést tanúsítot­tak Lessing professzor személye iránt. A gyil­kosság ügyében Prágában is nyomozás indult, mert olyan hírek terjedtek el, hogy a gyilkos­ság értelmi szerzői a cseh fővárosban tartózkod­nak. Lessing professzor holttestét, — barátai előtt többször hangoztatott kívánságára — Pa­lesztinába viszik és ott helyezik örök nyuga­lomra. 16 hónapi fogház egy prédikációért Köln, augusztus 31. A bochumi bíróság 7 havi fogházbüntetésre és kilenchavi várfog­ságra ítélte Stöcker Ágoston lelkészt. Az ítélet indokolása az, hogy a lelkész prédikációiban többizben gyalázta a mai német államot és an­nak kormányát Nemzeti ajándék Göringnek Essen, augusztus 31- A National Zeitung ér­tesülése szerint a bajor minisztertanács elha­tározta, hogy Göring porosz miniszterelnöknek nemzeti ajándékként tízezer négyszögméter ál­lami területet bocsájt rendelkezésére az ober­­salzbergeni kastély felépítésére. Göring az aján­dékot elfogadta. Náci­ kongresszus Nürnbergben Nürnberg, augusztus 3. A nemzeti szocia­lista pártgyűlésre a birodalom minden ré­széből érkeztek a különvonatok. Az eredeti tervben megállapított vonatok száma nem volt elegendő a nagyszámú résztvevő odaszállítá­­sára. Minthogy 342 különvonatot iktattak be, a birodalmi vasutak nem tudtak a menetrend­szerű vonatok előtt és után pótszerelvényeket járatni, így minden vonat túlzsúfolva érkezett. A város uccáin ezer meg ezer ember tolongott, olyan tömeg fordult me­g Nürnberg uccáin, amilyenre még nem volt példa. A párt szervei, ma tartották meg szervező gyűléseiket. 1935 n^emen f: a krakkói Báthory-ünnep Varsó, augusztus 31. A lengyel földművelés­ügyi miniszter csütörtökön ebédet adott a ma­gyar küldöttség tiszteletére. Pohárköszöntőjé­ben többek között kijelentette, hogy a történe­lemben alig van példa arra, hogy két szomszé­dos nemzet olyan jó viszonyban élt volna egy­mással, mint Magyarország és Lengyelország. K­á­ll­a­y Miklós földművelésügyi miniszter válaszában rámutatott arra, hogy sem a ma­gyar, sem a lengyel nemzet sohasem vont har­­dot egymás ellen. — Reméljük — folytatta —, hogy a lengyel nemzettel összekötő kap­csolatainkat a jövőben is sikerül fenntartani. A két nemzet most föld­rajzilag valamelyest eltávolodott egymástól, de a nehézségek nem oly nagyok, hogy azokat a jelenlegi gazdasági lehetőségek ne tudnák le­küzdeni. Nagy szeretet tölt el bennünket az önök országa iránt és nagyon szeretnénk, ha Magyarország és Lengyelország, különösen gaz­dasági téren szorosan együttműködhetne. S­e­r­é­d­i Jusztinnián hercegprímás a krakkói székesegyházban délelőtt ünnepélyes szentmi­sét mondott, abban a díszes főpapi ornátusban, amelyet Báthory István ajándékozott a székes­­egyháznak. A szentmisén megjelent Moscie­­k­y lengyel köztársasági elnök és a Báthory­­ünnepségeken résztvevő magyar küldöttség. Szentmise után a magyar küldöttség leszállt a királyi sírboltba és Báthory sírjánál elhelyezte a magyar kormány és a lengyel—magyar egye­sület koszorúját. Moscieky elnök kihallgatáson fogadta Serédi Jusztinián bíbornok-herceg­­prim­ást és Kállay földművelésügyi minisztert. Este a városi színházban díszes keretben ün­nepi felolvasás volt, amelyen Moscieky köztár­sasági elnök is részt vett. Dorobrovszky krakkói egyetemi tanár, a Magyar-Lengyel Tár­saság elnöke tartott felolvasást. Emlékeztetett a lengyel történelem dicső napjaira, amelyek sokszor estek egybe a magyar történelem dicső napjaival. Méltatta Báthory nagyságát és utalt arra, hogy milyen nagy szerepet játszottak a király nagy győzelmei Lengyelország megerő­södésében. A király hasonló dicsőséget akart szerezni Magyarországnak, de a halál meg­akadályozta terveinek végrehajtásában. Dom­­brovszky beszédének második felét magyar nyelven mondotta el. Beszédét nagy taláj fo­gadta. A magyar kiküldöttek nevéből Er­n­s­z­t Sándor mondott beszédet. Emlékeztetett a Ma­gyarországot és Lengyelországot összefűző tör­ténelmi kapcsolatokra, majd utalt arra, hogy a történelem ragyogó időszakai után most Ma­gyarország a megpróbáltatások súlyos korsza­kán megy át. Magyarország azonban bízik a jobb jövőben. Emszt Sándor Moscicky köztár­sasági elnök és Pilsudszky tábor m­eg­eltetésé­vel fejezte be beszédét. Katonai bíróság elé kerül a tábornok és a százados kardafférja Budapest, augusztus 31. Jelentettük, hogy szerdán véres botrány játszódott le két nyugal­mazott katonatiszt között. Vitéz Kereszté­ny­­s­z­i­g­e­t­h­y Sándor nyugalmazott tábornok és Kayzler Lajos nyugalmazott százados sú­lyosan inzultálták egymást Az inzultus során a százados a tábornok kardjától súlyos fejsé­rülést szenvedett­ A botrány után az ügy sze­replői a VI. kerületi kapitányságra mentek, ahol kölcsönösen súlyos testi sértés cllén fel­jelentést tettek egymás ellen. Csütörtökön délelőtt megjelent a rendőrségen vitéz Keresztényszigethy tábornok és bejelen­tette, hogy a százados ellen tett feljelentését visszavon­ja. Ezt a lépését azzal indokolta, hogy mint nyugalmazott katonatisztre a katonai büntetőtörvénykönyv legújabb szakaszai érvé­nyesek. A törvénykönyv kimondja, hogy amennyiben nyugalmazott katonatiszt egyen­ruhában kardot használ, úgy az feltétlenül a katonai bíróság hatásköre alá tartozik. A főka­pitányságon a tábornok bejelentését tudomásul vették és átteszik az iratokat a katonai hatósá­gokhoz.

Next