Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

2 8 béke legfőbb alapja valamennyi állási függetlensége A Népek Békekongresszusáról számoltak be a magyar békehírdód­ok a sportcsarnoki nagygyűlésen A népek bécsi békekongresszu­­sán­ rászívott magyar küldöttek kedden délután a Sportcsarnokban nagygyűlésen számoltak be a kon­­gre­­szus tanulságairól, a békeharc újabb feladatairól. A nagygyűlésen megjelentek a Budapesten tartózkodó délameri­kai békeharcosok képviselői is. A terem zsúfolásig m­egtelt. Mekis József, a vasas szakszervezet el­nöke, az Országos Béketanács tag­­ja nyitotta meg a nagygyűlést. Ez­után And­cs Erzsibőt Kossuth- díjas akadémikus, az Országos Bé­ketanács elnöke, a Béke-Világta­­nács tagja, a Bécsben járt magyar küldöttség vezetője tartotta meg beszámolóját­. A bécsi kongresszus jelentő­ségében és arányaiban minden ed­digi békemegnyilvánulást felü’­­mu'­t — mondotta bevezetőben. — A hatalmas párizsi és a még ha­­talmasabb varsói kongresszusodtól is me­gkülönböztette az az új körül­­mény, hogy a bécsi kongresszus az egész vi­lág népeinek, nyugodtan mi mi haljuk, az egész emberiség kép­viselőinek ha'almas és nagyte­­kintélyű tanácskozása, magas fóruma val­amely joggal viselte a Népek b­éke- 1 kongresszusa büszke elnevezését.­­ A népek kongresszusának min­­­­den várakozást felü­lmúló sikere­ a nemzetközi békemozga­­om nagy­ diadala volt. De ugyanakkor vis­­­szatükrözte azt a nagyjelentőségű­ tényt, hogy­­ az Egyesült Államok uralkodó körei világuralomra törekvő bru­tális, agresszív politikájukkal el_ taszítják a népeket. A nemzetek függetlenségének és biztonságának kérdése nem vé­letlenül került a kongresszus napi­rendjén első helyre é­s foglalta el a tanácskozások fő ideje­. Az ame­rikai imperialisták nagy nemzeti mó­ttal rendelkező független or­szágokat függő helyzetbe, eddigi függő népeket gyarmati sorba­­ szítanak. Háborús terveik vala­­­mennyi nép függetlenségét és sza­badságát fenyegetik. A gépek kon­­­gresszusa a leghatározottabb és­­ legvilágosabb formában állást fog­­l­­alt ebben a kérdésben, szemben • azzal az imperialista sajtó és „tu­domány" által terjesztett /elfogd" •■•ni, hogy a nemzeti függetlenség j eszméje túlélte magát, hogy ellen­­­tétben áll a modern világ köve­­­ f élményeivé­. Josio­ Curie professzor már m<v­i nyitó beszédében leszögezte:­­ „Nincs igazi biztonság olyan or­­­­szág számára, amely feladja füg­­­getlenségét.“ Ez volt a kongres­­­­­szus egyöntetű álláspontja is. A­­ küldöttek egész Sora állapította­­ meg: a hok*­ legfőbb alapja vala­mennyi állam fü­ggetensége, a n­enzetek fü­gget­ensége elvá­­lasz­hatatlan a béke ügyétől. — Hazájuk függetlenségének és szabadságának kérdése egyre in­kább ellenállásra készteti a nyu­­­gateurópai országok népeit is. Nagy jelentőségű tények ezek. Az elnyomott népek fokozódó szembeszegülése az imperialista t­rükkel valóban alkalmas arra, hogy alapjaiban aláaknázza ezek háborús készülődéseit. Andics Erzsébet ezután áttért a már dúló háborúk azonnali beszün­tetésének kérdésére, amellyel a népek kongresszusának második napirendi pontja foglalkozott. Ko­res, Malájföld, Vietnam, Karm­­­bodzsa és Laosz küldöttei alig találtak szavakat azoknak a rém­ségeknek az elmondására, amelye­ket országu­kban az imperialisták elkövetnek. Különösen mély meg­rendüléssel hallgatta a kongres­­­szus a koreai küldöttek, úgyszin­­t a más népek Koreában járt kép­viselőinek, kü­lönböző, Koreában járt delegáció tagjainak beszámo­ld­t az amerikaiak gaztetteiről. A kongresszus egészen a legmé­lyebb felháborodásának adott ki­fejezést is egységessé forrt abban az elhatározásban, hogy­­ ezeknek az embertelenségeknek haladéktalan véget kell vetni és minden e­zközzel meg kell aka­dályozni, hogy az­ amerikai genj­ Sb­­erek hasonló szörnyűsé­geket zúdít­anak az egész vi­lágra. — A kongresszus harmadik na­pirendi pontja a nemzetközi fe­­szü­ltség enyhítésének kérdése volt. Különösen fontosnak és ha­­ladéktalannak tartotta a kongres­­­szus annak elérését, hogy az öt n.n­yhatalom­ kormányai kössenek egymással békeegyezményt. Az öt nagyhatalom kormányaival való tárgyalások megkezdésére a kon­­gre­szus külön nemzetközi­ bizott­ságot küldött ki, a különböző vi­lágrészek és országok nagytekin­télyű és nagybefolyású képvise­lőiből. A Léc­i béketalálkozó legideinél­­kodőbb pontjai a nagy szovjet nép küldötteinek bölcs, hatá­­rozo­ti és világos beszédei vol­­tak. Amikor erőteljes módon leplezték le az amerikai imperialisták há­borús politikáját, ugyanakkor hang­súlyozták, hogy a szovjet nép nem téveszti össze az amerikai népet az amerikai milliárdosokkal és az azoknak érdekeit kifejező agresszív kormánykörökkel. A szovjet küldöttek felszólalásaiban a szovjet népek bölcsesége, ereje, a világ békéjének megvédésére v­aló állhatatos törekvése jutott ki­fejezésre. Am­ikor Kornyejcsuk elv­­tt is Eisenhower zabolátlan és bar­­colatl­an háborús uszításaival szembeállította azt, amit Malen­kov elvtárs a Szovjetunió Kom­­muniszt Pártjának XIX. kon­gresszusán mondott a béke meg­őrzésének perspektívájáról, arról, hogy a Szovjetunió a népek kö­zötti béke perspektívája mellett száll síkra, amikor Geraszimov elvtárs Sztálin elvtárs halhatatlan szavait idézte, akkor az egész kongresszus felállt és percekig tapsolt, szívük egész melegével ünnepelték a küldöttek a szovjet delegációt, éltették a Szovjetunió rendíthetetlen béke­­politikájét-Andics Erzsébet ezután rámuta­tott, hogy a békekongresszus meg­feszített munkájából a magyar küldöttség is becsülettel kivett­e a részét A magyar delegációt min­denütt nagy szeretettel fogadták, jeléül annak az elismerésnek és megbecsülésnek, amellyel a világ népei a magyar nép nagy erőfe­szítéseinek és sikereinek adóznak. A népek kongresszusa egészen köz­vetlenül a mi ügyünkkel foglal­kozott, amikor határozatában a legenergikusa­bban követelte, hogy vegyék fel az­ Egyesült Nemzetek Szervezetébe azt a tizennégy államot is, amely ed­dig nem hallathatta hangját eb­ben a szervezetben. Andics Erzsébet a továbbiakban így folytatta: — A bécsi Konzerti­aus nagyter­mében a világ népei lógtak össze és nincs erő, amely ezt az összefo­­gást semmivé tudná tenni. A népek igazi, még s ha nem látn­i zava­rát éljük át, amely­hez foglalót nem ismeri az em'­'.'í t­rténele­m. Az emberiség, mir.t erejét,­k­er­etet fi­ra ébredt óriás, a történelem , színiedére lépett és egyre inkább­ maga fogja, alakítani sorsát, írt az ok­ait többé nem tudják i­hálni törpék. Győzedelmeskednie kell és győzedelmeskedni fog a népek nagy küzdelme, mert ezt a küz­delmet társadalmunk alapvető tör­vényei, magának a történelmi fej­­lődésnek feltartható kián erői se­gítik. Győznie kell a békemozga­lomnak, mert egyesíti korunk elő­ 1­remutató, életképes, legértékesebb­­ erőit. — Minket, magyar küldötteket, s­olt a kongresszuson elfogott •a ki­­­­mondhatatlan hála érzése, a hála a nagy szovjet nép és Sztálin elv­társ iránt. Elsősorban nekik kö­szönhetjük, hogy az emberiség megtalálta és egyre inkább meg­­találja a k­utat abból a förtelem­­ből, amelyet az amerikai imperia­listák, ezek a népnyúzó háborús gyújtogatók az emberiség számára készítenek. — De a büszkeség érzése ,s el­töltött bennünket, a kimondhatat­lan büszkeség érzése afö­­ött, hogy a mi népünk is, a magyar nép is a népek békére törekvő nagy csa­ládjához, a béketáborhoz tartozik, a helyes úton, a sztálini úton ha­lad, nekünk, szabad ország boldog népeinek, meg kell tízszereznü­nk erőfeszítéseinket a béke érdeké­­ben. — Táborunkban, a békemozga­­lomban van helye minden becsü­letes magyar férfinak és nőnek, a magyar nép minden fiának és leá­nyának — mondotta befejezésül Andics Erzsébet. — Legyen a ma­gyar békemozgalom tényleg olyan erővé, am­aly — mint Rákosi elv­árt mondotta — egész dolgo­zó népünket átfogja és áthatja. Andics Erzsébet beszéde után percekig tartó tapssal, felállva kö­szöntötték a nagygyűlés résztve­vőit, a békeharc vezérét, Sztálin elvtársat és a legkiválóbb magyar békeharcost, Rákosi Mátyá­s elv­­társat. Ezután Juhász Ferenc Kossuth­­díjas költő olvasta fel a­ népek bé­csi békekongresszusáról írott költe­ményét. Amlics Erzsébet elv­társnő beszámolója „Legyünk büszkék arra, hogy igaz ügy, a béke ügye mellett állunk“ ! Andics Erzsébet után Szádeczky : K’urdoss Elemér lépett az emelvény­­­­re. Arr­ól beszélt, milyen nagy a tu­domány szerepe a háború és a béke kérdésében. Éppen ezért jelentős és fontos a tudósok részvétele a béke­­harcban. Harcolniok kell azon áru­lók ellen, akik hajlandók a tudo­mányt a háború, a nyomor terjesz­tésének és az emberiség kiirtásának szolgálatába állítani. Harcolnn­ok kell ugyanakkor a tudomány fej­lesztéséért és fakép a békés együtt­élés érdekében való felhasználásá­ért. Szádeczky Kardo­ss hangsú­lyozta, a bécsi kongresszus utat mu­tatott abban a kérdésben is, hogyan állítsák a tudományt ténylegesen az emberiség szolgálatába, s lehetővé tette a közvetlen tudományos ta­pasztalatcserét. Szádeczky Kardoss befejezésül arról beszélt hogy míg a kapita­lista országokban jóformán csak h­áborús célokra használják fel a természettudományokat, addig a Szovjetunióban és a népi demokra­tikus országokban biztosítják a tu­domány békés fejlődését az embe­riség előrehaladásáért, felemelkedé­séért, általános jólétének emelésé­ért. Tollas Sándorné, a debrecen—rá­­kosi-telepi Petőfi-tszcs tagja szólalt fel ezután s arról beszélt, milyen nyomorban, ki fosztó.­ban élnek az osztrák főváros lakói. — Jókedvű, mosolygós embereket alig láttam az utcákon — mon­dotta. Tollasoé ezután a kongresszus egyik megható jelenetéről számolt be; arról, hogy a­ koreai asszonyok küldöttét milyen nagy szeretettel vették körül az amerikai küldöttek. Felszólalása után kezet szorongat­ták, ölelgették, csókolták. — Ebben az ölelésben, baráti kézfogásban — mondotta Tollasné — betűje volt az a hatalmas erő, amely összefogja a becsületes, bé­két akaró embereket, a világi pár­­n h­ely táján éljenek is. A következő felszólaló Mátké János római katolikus püspöki hely­nök volt. Beszámolt arról, hogy Bécsben a világ minden tájáról érkezett egy­házi személyek találkoztak, majd így folytatta: — Hazatérve előttünk állnak az új feladatok, a békeharc új állo­másai. Tudjuk, hogy elsőrendű kö­telességünk a bécsi tanulságokat paptestvéreink és híveink közkin­csévé tenni hogy a béke szent ügyé­ért folyó harcból ne maradjon ki hazánkban senki — fejezte be fel­szólalását Máthé János. Ezután Puskás Ferenc olimpiai bajnok szólalt fel. Beszámolt azokról a tapasztala­tokról, amelyeket az osztrák fiata­lok előtt tartott előadásain szer­zett. — Lelkesedésük, vágyakozásuk a szabad élet után — én úgy érez­tem — még jobb, még eredménye­sebb munkára kötelez minket, ma­gyar dolgozókat, magyar sportoló­kat — hangsúlyozta Puskás Ferenc. Ezután Méray Tibor, a ,,Szabad Nép“ munkatársa szólalt fel. Be­szélt a bécsi kongresszus felejthe­tetlen élményeiről, a küldöttekről, akik közül soknak megtiltották, hogy részt vegyenek ezen a kon­gresszuson, de mégis ott voltak a bécsi Konzerthaus termében, mert lelkiismeretük szava erősebb volt, mint az attleek és mormonok pa­­rancsa. Hangsúlyozta, hogy a békeharco­sok egysége a legszebben, a legna­gyobb meggyőző erővel a koreai kérdésben nyilvánult meg. A harc­­ a koreai békéért néhány nappal ez­előtt felmérhetetlen értékű támoga­tást kapott a nagy Sztálin szavai­ban. A sztálini szavak új erőt, új biztatást adta­k a kareai békéért har­coló tömegeknek. Méray Tibor felszólalása után Mekis József, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondott záróbeszédet. CSÜTÖRTÖK, 1953. JAMJAK 1 ­­fasiszta Franco-korm­ány felvételével az UNESCO leleplezte valódi céljait 4 magyar luk­­mány beinzen­eire, ho­gy kilép az UNESCO­ból A külügyminiszt­­­­ium tájékozta­­tá­s főosztálya kéz­i: Molnár Frik k­ü­lügyminiszter as a ábbl leve’d­ in Jete Joh­n Try­e r­­haz, az UNESCO Ideiglenes főigaz­gatójáho­z: JOHN TAYLOR úrnak, az UNESCO ideiglenes '(»Igazgatója Párizs Az UNESCO megalakulásakor a béka »-agy ügyéhez v: 1A 1 ozzafér.!­­í'jí tiszta cJázs. Ez indította a magy­ar kormányt ar­a, hogy e szer­­vi c'hez era' akozs.'i­ és áb':.on te. v'mny rész; v.: ve». A ma­ja- kőr­is ' <gy a/ : >. kVytel. n íregá'ár­ián*, hogy az í.NK:?CO s hozzáfű­zött renin­ye’. t nem váltotta le, m ri a' elyrtt. hogy a zé'es népt:.. mege­ kai urális szioveretiűnak fel­ emeésére Irányuló kezdeményezé­­sekkel és a nem­ze'lüzi kelt: mil's rs tudományt»« kapcsolatok e’ő.Tiszdí­tá­sa al ténylegesen h­oz­z­állt volna a béke ügyére­, egyre U.s-sorsek­ben engedett a kulturális fejlődést veszélyeztet­ő amerikai bátor 's po­­li­tka követeléseinek és a ,,hideghá­ború“ egyik eszközévé vált. A magyar kormány több dzs.e i­s figyelmeztette az UNESCO­ t azok­ra a veszélyekre, amelyeket ennek az útnak követése felidéz. 1950 no­vember 2-i táviratában a magyar kormány már leszögezte, hogy az amerikaiak koreai agresszióját ny­íl­tan támogató határozatok az UNESCO céljait, sőt létét veszé­­lyezt­etik. A magyar kormány kül­ööttei az UNESCO komerenciá­n­ felemelt­e szavukat az­ ellen, hogy az UNESCO az úgync­ezett bonni k­orm­ányt támogatja és távoltartja ma­gát­,1 a töfcb zázmi­llió­ kínai né­pet képviselő Kínai Népköztársasá­­got. A­z UNESCO azeri an­c figyel, ni­zseiéerk t semmibevéve egyre fo­­kozottabban szolgálta ki az ameri­­kai háborús politika : megtürte so. r. ’i k "zt a Kucnontang-ki kket. be­fogadott tagjai közé olyan bábkot, matyókat, mint a du­korcai, viet­­mini, kambodzsai, 'anszi stb. s j mindezt bete őz­te a fas­ szta Franco, sk r.i-ány szégyen’etes felvételével,­­ ÍUt­er cinkestár­ának, a spanyol ti­p elnyomó árak, az emberi kul­­túra esküdt ellenségének befogadá­­s­­ával az UNESCO végérvényesen­ me­gnuitatta, hogy tevékenysége a f­i­zmus fe­jlesztésére irányuló tm. perlaki «In po'ni’üi szolgálatában áll. Fen­tekre való tekintettel a m­a­­­gyar kormány az UNESCO-ban­­ való részvételét nem tartja többé ös­zeegyfe­ ethetőnek a béke ügyé­ In­k megvédésére és a nemzetek kö­­zö­­tti kulturális kapcsolatok kiszéle­­s­ítéséra irányuló törekvésével. En­­­­nek megfelelően a magyar kormány tagságát e szervezetben ezennel megszűntnek tekinti .MOLNÁR ERIK külügyminiszter A TÉNYEK BESZÉLNEK Rákosi Mátyás elvtárs parlamenti beszédéből: A magyar .........költségvetés egyensúlyban van, illetve 875 mil­lió forint felesleggel zárul.“ ★ ,,A népegészségügy megjavítására fordított munka eredményeképpen Magyarországon a halálozás arány­­száma kisebb, mint Angliában vagy Ausztriában." ★ Oil Károly elvtárs parlamenti be­szédéből: ,,A lakosságtól származó adóbe­vételek 2052. évi 10 százalékos aránya Vfoz­ta i1 százalékra csök­ken." Az angol kincstár rendes költség­­vetésének hiánya az 1952/53. pénz­ügyi évben 400 millió fontsterlingen felül van, a külön költségvetés hiá­nya pedi­g meghaladja a 371 millió fontsterlinget. A nyugatberlini szenátus a közel­múltban elren­delte 38 rendelőinté­zet, több kórház és gyermekklini­ka, valamint több kórházi osztály bezárását és korlátozta a gyógy­szertárak és laboratóriumok műkö­dését. Franciaországban csak a fogyasz­tási adó részesedése az összes be­vételekből az 1938. évi 48 százalék­­ról 1952-ben már 60 százalékra emelkedett. Közel kétszáz építőipari vállalat fejezte be eddig évi tervét Az építésügyi minisztériumhoz tartozó vállalatok közül három nap­pal ezelőtt még 150 vállalat teljesí­tette évi tervét. A tervteljesítés fi­nisében, az év utolsó napján csaknem 50 úja­bb vállalat fejezte be egész évi tervelőirányzatát. A legnagyobb magasépítőipari trösztök közül a 21-es, 23-as, 26-os, 31-es és 45-ös trösztök minden vál­lalata teljesítette évi tervét. Eddig egyetlen megyei tatarozó vála­ ad­ós sem érkezett jelentés évi tervének befejezéséről. A legtöbb megyei ta­tarozó vállalat már az év lején sem teljesítette havi terveit és most nehezen tudják pótolni az akkor el­mulasztottakat. A jövő évre vonat­kozóan ebből le kell vonniuk a ta­nulságokat. (MTI) Ünnepi ülés Bukarestben a Román Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmából Bukarest. December 30-án a Ro­mán Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából a Román Munkáspárt bukaresti városi bi­zottsága és a bukaresti városi ta­nács végrehajtó bizottsága ünnepi ülést tartott. A jelenlevők lelkesen üdvözölték az elnökségben helyet foglaló Gh. Gheorghiu-Dejt, a Román Munkás­párt Központi Vezetőségének főtit­kárát. Az ünnepi ülés viharos t­­ i­ ps és éljenzés közepette a díszelnökség tagjává választotta a román nép legjobb barátját, a dolgozó emberi­ség vezérét, J. V. Sztálint. Az ünnepi ülésen Emil Bodnaras hadseregtábornok, a fegyveres erők minisztere mondott beszédet. Beszédében rámutatott, hogy gyors ütemben valósul meg az or­szág szocialista iparosítása. Külö­nösen nagy ütemben fejlődik a ne­­hézipar. 19­18-hoz képest Romániá­ban két és félszer annyi acélt és villamosenergiát, háromszor annyi cementet termelnek, az olajkiterme­lés sokkal magasabb az 1938-as színvonalnál. Ezután a kultúra fej­lesztése terén elért komoly sikerek­kel foglalkozott. — Sikereinket mindenekelőtt a Szovjetuniónak és a román nép legjobb barátjának, a­ világ dolgo­zói zseniális tanítójának és vezéré­nek, Sztálin elvtársnak köszönhet­jük — mondotta ezután —, a nép­gazdaság minden ágában élvezzük a Szovejtunió és személyesen Sztálin elvtárs állandó segítségét (Viha­ros taps). — Államunk külpolitikája — folytatta — a nép békés munkáján, a legyőzhetetlen Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal való szor­os szövetségen alapul: ez az összes békeszerető népekkel való barátság politikája. Románia dolgozói — folytatta Bodnaras — eredményeinken fel]el­­kesedve, a Szovjetunió testvéri se­gítségével, magabiztosan fognak hozzá kötelezettségeik megv­alósítá­­sához, az ötéves terv 4 év alatti teljesítéséhez. Az egybegyűltek nagy lelkese­déssel üdvözlő táviratot intéztek I. V. Sztálinhoz. Görögországban 6,500 000 lakosra csupán négyezer orvos jut Szófia­ (TASZSZ). A görög sajtó is kénytelen lesz ismerni az ország egészségvédelmének súlyos helyze­tét. Az ,,Etnosz“ című lap például azt írja: „Görögországban összesen 8000 orvos van. Ezeknek fele a fő­városban és környékén dolgozik. Az ország többi részére, ahol 0.500.000 ember él, mindössze négyezer orvos jut. A 27.000 kórházágyból 11.000 Athénben van és csupán 16.000 az ország többi részén­.'

Next