Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

2 8 béke legfőbb alapja valamennyi állási függetlensége A Népek Békekongresszusáról számoltak be a magyar békehírdódok a sportcsarnoki nagygyűlésen A népek bécsi békekongresszusán rászívott magyar küldöttek kedden délután a Sportcsarnokban nagygyűlésen számoltak be a kongreszus tanulságairól, a békeharc újabb feladatairól. A nagygyűlésen megjelentek a Budapesten tartózkodó délamerikai békeharcosok képviselői is. A terem zsúfolásig megtelt. Mekis József, a vasas szakszervezet elnöke, az Országos Béketanács tagja nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Andcs Erzsibőt Kossuth- díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja, a Bécsben járt magyar küldöttség vezetője tartotta meg beszámolóját. A bécsi kongresszus jelentőségében és arányaiban minden eddigi békemegnyilvánulást felü’mu't — mondotta bevezetőben. — A hatalmas párizsi és a még hatalmasabb varsói kongresszusodtól is megkülönböztette az az új körülmény, hogy a bécsi kongresszus az egész világ népeinek, nyugodtan mi mi haljuk, az egész emberiség képviselőinek ha'almas és nagytekintélyű tanácskozása, magas fóruma valamely joggal viselte a Népek béke- 1 kongresszusa büszke elnevezését. A népek kongresszusának minden várakozást felülmúló sikere a nemzetközi békemozgaom nagy diadala volt. De ugyanakkor visszatükrözte azt a nagyjelentőségű tényt, hogy az Egyesült Államok uralkodó körei világuralomra törekvő brutális, agresszív politikájukkal el_ taszítják a népeket. A nemzetek függetlenségének és biztonságának kérdése nem véletlenül került a kongresszus napirendjén első helyre és foglalta el a tanácskozások fő ideje. Az amerikai imperialisták nagy nemzeti móttal rendelkező független országokat függő helyzetbe, eddigi függő népeket gyarmati sorba szítanak. Háborús terveik valamennyi nép függetlenségét és szabadságát fenyegetik. A gépek kongresszusa a leghatározottabb és legvilágosabb formában állást foglalt ebben a kérdésben, szemben • azzal az imperialista sajtó és „tudomány" által terjesztett /elfogd" •■•ni, hogy a nemzeti függetlenség j eszméje túlélte magát, hogy ellentétben áll a modern világ köve f élményeivé. Josio Curie professzor már m<vi nyitó beszédében leszögezte: „Nincs igazi biztonság olyan ország számára, amely feladja függetlenségét.“ Ez volt a kongresszus egyöntetű álláspontja is. A küldöttek egész Sora állapította meg: a hok* legfőbb alapja valamennyi állam függetensége, a nenzetek függetensége elválaszhatatlan a béke ügyétől. — Hazájuk függetlenségének és szabadságának kérdése egyre inkább ellenállásra készteti a nyugateurópai országok népeit is. Nagy jelentőségű tények ezek. Az elnyomott népek fokozódó szembeszegülése az imperialista trükkel valóban alkalmas arra, hogy alapjaiban aláaknázza ezek háborús készülődéseit. Andics Erzsébet ezután áttért a már dúló háborúk azonnali beszüntetésének kérdésére, amellyel a népek kongresszusának második napirendi pontja foglalkozott. Kores, Malájföld, Vietnam, Karmbodzsa és Laosz küldöttei alig találtak szavakat azoknak a rémségeknek az elmondására, amelyeket országukban az imperialisták elkövetnek. Különösen mély megrendüléssel hallgatta a kongresszus a koreai küldöttek, úgyszint a más népek Koreában járt képviselőinek, különböző, Koreában járt delegáció tagjainak beszámoldt az amerikaiak gaztetteiről. A kongresszus egészen a legmélyebb felháborodásának adott kifejezést is egységessé forrt abban az elhatározásban, hogy ezeknek az embertelenségeknek haladéktalan véget kell vetni és minden ezközzel meg kell akadályozni, hogy az amerikai genj Sberek hasonló szörnyűségeket zúdítanak az egész világra. — A kongresszus harmadik napirendi pontja a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdése volt. Különösen fontosnak és haladéktalannak tartotta a kongresszus annak elérését, hogy az öt n.nyhatalom kormányai kössenek egymással békeegyezményt. Az öt nagyhatalom kormányaival való tárgyalások megkezdésére a kongreszus külön nemzetközi bizottságot küldött ki, a különböző világrészek és országok nagytekintélyű és nagybefolyású képviselőiből. A Léci béketalálkozó legideinélkodőbb pontjai a nagy szovjet nép küldötteinek bölcs, határozoti és világos beszédei voltak. Amikor erőteljes módon leplezték le az amerikai imperialisták háborús politikáját, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szovjet nép nem téveszti össze az amerikai népet az amerikai milliárdosokkal és az azoknak érdekeit kifejező agresszív kormánykörökkel. A szovjet küldöttek felszólalásaiban a szovjet népek bölcsesége, ereje, a világ békéjének megvédésére való állhatatos törekvése jutott kifejezésre. Amikor Kornyejcsuk elvtt is Eisenhower zabolátlan és barcolatlan háborús uszításaival szembeállította azt, amit Malenkov elvtárs a Szovjetunió Kommuniszt Pártjának XIX. kongresszusán mondott a béke megőrzésének perspektívájáról, arról, hogy a Szovjetunió a népek közötti béke perspektívája mellett száll síkra, amikor Geraszimov elvtárs Sztálin elvtárs halhatatlan szavait idézte, akkor az egész kongresszus felállt és percekig tapsolt, szívük egész melegével ünnepelték a küldöttek a szovjet delegációt, éltették a Szovjetunió rendíthetetlen békepolitikájét-Andics Erzsébet ezután rámutatott, hogy a békekongresszus megfeszített munkájából a magyar küldöttség is becsülettel kivette a részét A magyar delegációt mindenütt nagy szeretettel fogadták, jeléül annak az elismerésnek és megbecsülésnek, amellyel a világ népei a magyar nép nagy erőfeszítéseinek és sikereinek adóznak. A népek kongresszusa egészen közvetlenül a mi ügyünkkel foglalkozott, amikor határozatában a legenergikusabban követelte, hogy vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe azt a tizennégy államot is, amely eddig nem hallathatta hangját ebben a szervezetben. Andics Erzsébet a továbbiakban így folytatta: — A bécsi Konzertiaus nagytermében a világ népei lógtak össze és nincs erő, amely ezt az összefogást semmivé tudná tenni. A népek igazi, még s ha nem látni zavarát éljük át, amelyhez foglalót nem ismeri az em''.'í trténelem. Az emberiség, mir.t erejét,keretet fira ébredt óriás, a történelem , színiedére lépett és egyre inkább maga fogja, alakítani sorsát, írt az okait többé nem tudják ihálni törpék. Győzedelmeskednie kell és győzedelmeskedni fog a népek nagy küzdelme, mert ezt a küzdelmet társadalmunk alapvető törvényei, magának a történelmi fejlődésnek feltartható kián erői segítik. Győznie kell a békemozgalomnak, mert egyesíti korunk elő 1remutató, életképes, legértékesebb erőit. — Minket, magyar küldötteket, solt a kongresszuson elfogott •a kimondhatatlan hála érzése, a hála a nagy szovjet nép és Sztálin elvtárs iránt. Elsősorban nekik köszönhetjük, hogy az emberiség megtalálta és egyre inkább megtalálja a kutat abból a förtelemből, amelyet az amerikai imperialisták, ezek a népnyúzó háborús gyújtogatók az emberiség számára készítenek. — De a büszkeség érzése ,s eltöltött bennünket, a kimondhatatlan büszkeség érzése aföött, hogy a mi népünk is, a magyar nép is a népek békére törekvő nagy családjához, a béketáborhoz tartozik, a helyes úton, a sztálini úton halad, nekünk, szabad ország boldog népeinek, meg kell tízszereznünk erőfeszítéseinket a béke érdekében. — Táborunkban, a békemozgalomban van helye minden becsületes magyar férfinak és nőnek, a magyar nép minden fiának és leányának — mondotta befejezésül Andics Erzsébet. — Legyen a magyar békemozgalom tényleg olyan erővé, amaly — mint Rákosi elvárt mondotta — egész dolgozó népünket átfogja és áthatja. Andics Erzsébet beszéde után percekig tartó tapssal, felállva köszöntötték a nagygyűlés résztvevőit, a békeharc vezérét, Sztálin elvtársat és a legkiválóbb magyar békeharcost, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután Juhász Ferenc Kossuthdíjas költő olvasta fel a népek bécsi békekongresszusáról írott költeményét. Amlics Erzsébet elvtársnő beszámolója „Legyünk büszkék arra, hogy igaz ügy, a béke ügye mellett állunk“ ! Andics Erzsébet után Szádeczky : K’urdoss Elemér lépett az emelvényre. Arról beszélt, milyen nagy a tudomány szerepe a háború és a béke kérdésében. Éppen ezért jelentős és fontos a tudósok részvétele a békeharcban. Harcolniok kell azon árulók ellen, akik hajlandók a tudományt a háború, a nyomor terjesztésének és az emberiség kiirtásának szolgálatába állítani. Harcolnnok kell ugyanakkor a tudomány fejlesztéséért és fakép a békés együttélés érdekében való felhasználásáért. Szádeczky Kardoss hangsúlyozta, a bécsi kongresszus utat mutatott abban a kérdésben is, hogyan állítsák a tudományt ténylegesen az emberiség szolgálatába, s lehetővé tette a közvetlen tudományos tapasztalatcserét. Szádeczky Kardoss befejezésül arról beszélt hogy míg a kapitalista országokban jóformán csak háborús célokra használják fel a természettudományokat, addig a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban biztosítják a tudomány békés fejlődését az emberiség előrehaladásáért, felemelkedéséért, általános jólétének emeléséért. Tollas Sándorné, a debrecen—rákosi-telepi Petőfi-tszcs tagja szólalt fel ezután s arról beszélt, milyen nyomorban, ki fosztó.ban élnek az osztrák főváros lakói. — Jókedvű, mosolygós embereket alig láttam az utcákon — mondotta. Tollasoé ezután a kongresszus egyik megható jelenetéről számolt be; arról, hogy a koreai asszonyok küldöttét milyen nagy szeretettel vették körül az amerikai küldöttek. Felszólalása után kezet szorongatták, ölelgették, csókolták. — Ebben az ölelésben, baráti kézfogásban — mondotta Tollasné — betűje volt az a hatalmas erő, amely összefogja a becsületes, békét akaró embereket, a világi párn hely táján éljenek is. A következő felszólaló Mátké János római katolikus püspöki helynök volt. Beszámolt arról, hogy Bécsben a világ minden tájáról érkezett egyházi személyek találkoztak, majd így folytatta: — Hazatérve előttünk állnak az új feladatok, a békeharc új állomásai. Tudjuk, hogy elsőrendű kötelességünk a bécsi tanulságokat paptestvéreink és híveink közkincsévé tenni hogy a béke szent ügyéért folyó harcból ne maradjon ki hazánkban senki — fejezte be felszólalását Máthé János. Ezután Puskás Ferenc olimpiai bajnok szólalt fel. Beszámolt azokról a tapasztalatokról, amelyeket az osztrák fiatalok előtt tartott előadásain szerzett. — Lelkesedésük, vágyakozásuk a szabad élet után — én úgy éreztem — még jobb, még eredményesebb munkára kötelez minket, magyar dolgozókat, magyar sportolókat — hangsúlyozta Puskás Ferenc. Ezután Méray Tibor, a ,,Szabad Nép“ munkatársa szólalt fel. Beszélt a bécsi kongresszus felejthetetlen élményeiről, a küldöttekről, akik közül soknak megtiltották, hogy részt vegyenek ezen a kongresszuson, de mégis ott voltak a bécsi Konzerthaus termében, mert lelkiismeretük szava erősebb volt, mint az attleek és mormonok parancsa. Hangsúlyozta, hogy a békeharcosok egysége a legszebben, a legnagyobb meggyőző erővel a koreai kérdésben nyilvánult meg. A harc a koreai békéért néhány nappal ezelőtt felmérhetetlen értékű támogatást kapott a nagy Sztálin szavaiban. A sztálini szavak új erőt, új biztatást adtak a kareai békéért harcoló tömegeknek. Méray Tibor felszólalása után Mekis József, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondott záróbeszédet. CSÜTÖRTÖK, 1953. JAMJAK 1 fasiszta Franco-kormány felvételével az UNESCO leleplezte valódi céljait 4 magyar lukmány beinzeneire, hogy kilép az UNESCOból A külügyminisztium tájékoztatás főosztálya kézi: Molnár Frik külügyminiszter as a ábbl leve’d in Jete John Trye rhaz, az UNESCO Ideiglenes főigazgatójához: JOHN TAYLOR úrnak, az UNESCO ideiglenes '(»Igazgatója Párizs Az UNESCO megalakulásakor a béka »-agy ügyéhez v: 1A 1 ozzafér.!í'jí tiszta cJázs. Ez indította a magyar kormányt ara, hogy e szervi c'hez era' akozs.'i és áb':.on te. v'mny rész; v.: ve». A maja- kőris ' <gy a/ : >. kVytel. n íregá'árián*, hogy az í.NK:?CO s hozzáfűzött reninye’. t nem váltotta le, m ri a' elyrtt. hogy a zé'es népt:.. mege kai urális szioveretiűnak fel emeésére Irányuló kezdeményezésekkel és a nemze'lüzi kelt: mil's rs tudományt»« kapcsolatok e’ő.Tiszdítása al ténylegesen hozzállt volna a béke ügyére, egyre U.s-sorsekben engedett a kulturális fejlődést veszélyeztető amerikai bátor 's politka követeléseinek és a ,,hidegháború“ egyik eszközévé vált. A magyar kormány több dzs.e is figyelmeztette az UNESCO t azokra a veszélyekre, amelyeket ennek az útnak követése felidéz. 1950 november 2-i táviratában a magyar kormány már leszögezte, hogy az amerikaiak koreai agresszióját nyíltan támogató határozatok az UNESCO céljait, sőt létét veszélyeztetik. A magyar kormány külööttei az UNESCO komerencián felemelte szavukat az ellen, hogy az UNESCO az úgyncezett bonni kormányt támogatja és távoltartja magát,1 a töfcb zázmillió kínai népet képviselő Kínai Népköztársaságot. Az UNESCO azeri anc figyel, nizseiéerk t semmibevéve egyre fokozottabban szolgálta ki az amerikai háborús politika : megtürte so. r. ’i k "zt a Kucnontang-ki kket. befogadott tagjai közé olyan bábkot, matyókat, mint a dukorcai, vietmini, kambodzsai, 'anszi stb. s j mindezt bete őzte a fas szta Franco, sk r.i-ány szégyen’etes felvételével, ÍUter cinkestárának, a spanyol tip elnyomó árak, az emberi kultúra esküdt ellenségének befogadásával az UNESCO végérvényesen megnuitatta, hogy tevékenysége a fizmus fejlesztésére irányuló tm. perlaki «In po'ni’üi szolgálatában áll. Fentekre való tekintettel a magyar kormány az UNESCO-ban való részvételét nem tartja többé öszeegyfe ethetőnek a béke ügyé Ink megvédésére és a nemzetek közötti kulturális kapcsolatok kiszélesítéséra irányuló törekvésével. Ennek megfelelően a magyar kormány tagságát e szervezetben ezennel megszűntnek tekinti .MOLNÁR ERIK külügyminiszter A TÉNYEK BESZÉLNEK Rákosi Mátyás elvtárs parlamenti beszédéből: A magyar .........költségvetés egyensúlyban van, illetve 875 millió forint felesleggel zárul.“ ★ ,,A népegészségügy megjavítására fordított munka eredményeképpen Magyarországon a halálozás arányszáma kisebb, mint Angliában vagy Ausztriában." ★ Oil Károly elvtárs parlamenti beszédéből: ,,A lakosságtól származó adóbevételek 2052. évi 10 százalékos aránya Vfozta i1 százalékra csökken." Az angol kincstár rendes költségvetésének hiánya az 1952/53. pénzügyi évben 400 millió fontsterlingen felül van, a külön költségvetés hiánya pedig meghaladja a 371 millió fontsterlinget. A nyugatberlini szenátus a közelmúltban elrendelte 38 rendelőintézet, több kórház és gyermekklinika, valamint több kórházi osztály bezárását és korlátozta a gyógyszertárak és laboratóriumok működését. Franciaországban csak a fogyasztási adó részesedése az összes bevételekből az 1938. évi 48 százalékról 1952-ben már 60 százalékra emelkedett. Közel kétszáz építőipari vállalat fejezte be eddig évi tervét Az építésügyi minisztériumhoz tartozó vállalatok közül három nappal ezelőtt még 150 vállalat teljesítette évi tervét. A tervteljesítés finisében, az év utolsó napján csaknem 50 újabb vállalat fejezte be egész évi tervelőirányzatát. A legnagyobb magasépítőipari trösztök közül a 21-es, 23-as, 26-os, 31-es és 45-ös trösztök minden vállalata teljesítette évi tervét. Eddig egyetlen megyei tatarozó vála adós sem érkezett jelentés évi tervének befejezéséről. A legtöbb megyei tatarozó vállalat már az év lején sem teljesítette havi terveit és most nehezen tudják pótolni az akkor elmulasztottakat. A jövő évre vonatkozóan ebből le kell vonniuk a tanulságokat. (MTI) Ünnepi ülés Bukarestben a Román Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmából Bukarest. December 30-án a Román Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából a Román Munkáspárt bukaresti városi bizottsága és a bukaresti városi tanács végrehajtó bizottsága ünnepi ülést tartott. A jelenlevők lelkesen üdvözölték az elnökségben helyet foglaló Gh. Gheorghiu-Dejt, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének főtitkárát. Az ünnepi ülés viharos t i ps és éljenzés közepette a díszelnökség tagjává választotta a román nép legjobb barátját, a dolgozó emberiség vezérét, J. V. Sztálint. Az ünnepi ülésen Emil Bodnaras hadseregtábornok, a fegyveres erők minisztere mondott beszédet. Beszédében rámutatott, hogy gyors ütemben valósul meg az ország szocialista iparosítása. Különösen nagy ütemben fejlődik a nehézipar. 1918-hoz képest Romániában két és félszer annyi acélt és villamosenergiát, háromszor annyi cementet termelnek, az olajkitermelés sokkal magasabb az 1938-as színvonalnál. Ezután a kultúra fejlesztése terén elért komoly sikerekkel foglalkozott. — Sikereinket mindenekelőtt a Szovjetuniónak és a román nép legjobb barátjának, a világ dolgozói zseniális tanítójának és vezérének, Sztálin elvtársnak köszönhetjük — mondotta ezután —, a népgazdaság minden ágában élvezzük a Szovejtunió és személyesen Sztálin elvtárs állandó segítségét (Viharos taps). — Államunk külpolitikája — folytatta — a nép békés munkáján, a legyőzhetetlen Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal való szoros szövetségen alapul: ez az összes békeszerető népekkel való barátság politikája. Románia dolgozói — folytatta Bodnaras — eredményeinken fel]elkesedve, a Szovjetunió testvéri segítségével, magabiztosan fognak hozzá kötelezettségeik megvalósításához, az ötéves terv 4 év alatti teljesítéséhez. Az egybegyűltek nagy lelkesedéssel üdvözlő táviratot intéztek I. V. Sztálinhoz. Görögországban 6,500 000 lakosra csupán négyezer orvos jut Szófia (TASZSZ). A görög sajtó is kénytelen lesz ismerni az ország egészségvédelmének súlyos helyzetét. Az ,,Etnosz“ című lap például azt írja: „Görögországban összesen 8000 orvos van. Ezeknek fele a fővárosban és környékén dolgozik. Az ország többi részére, ahol 0.500.000 ember él, mindössze négyezer orvos jut. A 27.000 kórházágyból 11.000 Athénben van és csupán 16.000 az ország többi részén.'