Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
DELMAGYARORSZB62 A külföldi sajtó a négy hatalom külügyminiszteri tanácskozásának összehívásáról New York (TASZSZ). A Szovjetuniónak a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet összehívásáról az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához intézett újabb jegyzéke továbbra is a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. A „Washington Post" szemleírója megállapítja, hogy mint Washingtonban mondják „az oroszok ténylegesen kiragadták a kezdeményezést az Egyesült Államok kezéből”. Ugyancsak a „Washington Post” szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy a szovjet javaslatok „magukra vonhatják azoknak a figyelmét, akik sok franciához hasonlóan el akarják kerülni Németország felfegyverzését. ... Ha az amerikai külügyminisztérium meg akarja tartani a diplomáciai és erkölcsi kezdeményezést, akkor ezzel a szovjet lépéssel a vállvonogatásnál valamivel lényegesebbet kell szembeállítania.” A kormánykörökhöz közelálló szemleírók beismerik, hogy a szovjet jegyzék Párizsban és Londonban egészen más visszhangot keltett, mint az Egyesült Államok hivatalos köreiben. Anglia különböző társadalmi köreinek képviselői latolgatva a szovjet kormány legutóbbi jegyzékét, egyetértenek abban, hogy „nem szabad elszalasztani a békés rendezés lehetőségét”. A „Yorkshire Post” diplomáciai szemleírója ezeket írja: „Anglia hivatalos köreiben azt tartják, hogy... A nyugati hatalmak csak ártanának az ügynek, ha figyelmen kívül hagynák az orosz jegyzéket .. A „Yorkshire Post” című lap szerkesztőségi cikkében ezeket írja: „A nyugati hatalmak észszerűen járnának el, ha külügyminisztereiket elküldenék, hogy találkozzanak Molotovval”. Valamennyi francia lap beismeri, hogy a három nyugati hatalom kormányához intézett új szovjet jegyzék nagy politikai visszhangot keltett Franciaország legkülönbözőbb köreiben. A „Le Monde” vezércikket szentel a szovjet jegyzéknek. A lap a többi között ezeket írja: „A Kreml egyetért a négy külügyminiszter értekezletének összehívásával. Ez a fő. Ennél fogva a szovjet jegyzék nem kiábrándító, mint azt az amerikai külügyminisztérium sietett megállapítani. Londonban és Párizsban inkább a derűlátás kerekedik felül.” A lap azt a kívánságát fejezi ki, hogy Franciaország és Anglia kormánya „igyekezzék kivívni amerikai partnerének beleegyezését ahhoz, hogy a nemzetközi tárgyalásokon Kína is részt vegyen.” Albánia felszabadulásának 9. évfordulója Tirana (TASZSZ). November 28-án a tiranai Népszínházban ünnepi ülést tartottak Albánia felszabadulásának 9. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében ott voltak: Enver Hodzsa elvtárs, az Albán Népköztársaság kormányának több tagja, A. F. Kabanov, a Szovjetunió albániai ideiglenes ügyvivője, A. I. Rogyimcev altábornagy, a Szovjetunió katonai attaséja, továbbá az albán néphadsereg tábornokai, nemzeti hősök, a termelés élenjárói. ★ Tirana (ATA): Enver Hodzsa, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vasárnap este fogadást adott Albánia felszabadulásának évfordulója, Albánia nemzeti ünnepe alkalmából. A fogadóesten részt vettek: Hadzsi Leshi, az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnöki tanácsának elnöke, az Albán Munkapárt politikai bizottságának és központi bizottságának, a kormánynak és a nemzetgyűlés elnöki tanácsának tagjai. Az utóbbi hónapokban több, mint ötezer iparengedélyt adtak ki az országban A kormányrendelet megjelenése óta az országban 10.000 iparengedély kérelmet nyújtottak be. Eddig több mint 5000 iparengedélyt adtak ki. Az új ítisiparosok zöme már dolgozik. Szabó, cipész- és építőipari engedélyeket kértek a legtöbb legjobban működött Baranya megye, ahol 397 kérés érkezett a tanácshoz, s már valamennyi iparengedély ügyében érdemi döntést hoztak. Heves, Vas, Veszprém megyében sok iparengedély kérelmet utasítottak vissza. A KIOSZ budapesti központjából ellenőrök mentek a megyékbe. Minden visszautasított kérelmet a helyszínen vizsgálnak meg. Megnézik az elutasítás indokait. Ha ezek nem helytállóak, akkor a korábbi döntést megváltoztatják. Az eddig javasolt iparigazolványok kétharmad része községekre, egyharmad része városokra szól. Országos viszonylatban eddig körülbelül a kérelmek egyötödét utasították el. Főleg azokat utasították el, akik nem olyan iparágra kértek engedélyt, melyre a jelentkezési helyen szükség volt. Ezeknek a kisiparosoknak is lehetővé teszik a munkát, hisz az iparengedélyt megkapják, ha ott akarnak működni, ahol munkájukra szükség van, — úgy, hogy a KIOSZ megmondja a kisiparosoknak, az ország melyik területén van nagyobb szükség munkájukra. Az új iparengedélyesek közül eddig 311 kisiparos majdnem kétmillió forint hitelt kapott az államtól, Ho Sí Minh nyilatkozata az „Expressen" című svéd lapnak Stockholm (MTI) Ho Sí Minh, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság elnöke nyilatkozatot adott az«Expressen» című svéd lapnak. A lap munkatársának kérdéseire adott nyilatkozat a következőképpen hangzik: KÉRDÉS: A francia nemzetgyűlés legutóbbi vitája rámutatott, hogy nagyszámú francia politikus az indokínai konfliktusnak tárgyalások útján való rendezését kívánja. Számítani lehet-e arra, hogy ezt a kívánságot, amely még erősebben él a francia népben, ön és kormánya kedvezően fogadná? VÁLASZ: A háborút a francia kormány kényszerítette a vietnámi népre. A vietnámi nép kénytelen volt fegyvert ragadni, harcolni és már nyolcadik éve hősiesen védelmezi nemzeti függetlenségét és azt az óhaját, hogy békében élhessen. Ha a francia gyarmatosítók folytatják hódító háborújukat, a vietnámi népnek az az elhatározása, hogy győzelemre viszi hazafias harcát, ha azonban a francia kormány, okulva az elmúlt évek tanulságaiból, hajlandó fegyverszünetet kötni és tárgyalások útján megoldani az indokínai kérdést, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság és népe kész megvitatni a francia javaslatot. KÉRDÉS: Jelenleg megvannak-e a fegyverszünet lehetőségei és ha igen, milyen feltételekkel? VÁLASZ: A francia kormánynak meg kell szüntetnie az ellenségeskedéseket, a fegyverszünet tehát ilyenformán valósággá válik. Ennek a fegyverszünetnek az alapja azonban az, hogy a francia kormány tiszteletben tartja Vietnám függetlenségét. KÉRDÉS: Elfogadná-e ön valamelyik semleges ország jószolgálatait, hogy az találkozást kezdeményezzen az ellenséges féllel? Svédország magára vállalhatná-e ezt a küldetést? VÁLASZ: Ha a semleges országok azt kívánják, hogy vége szakadjon a vietnámi háborúnak és törekszenek a tárgyalások kezdeményezésére, akkor ezeket a kezdeményezéseket szívesen fogadnánk. De a fegyverszünetről szóló megbeszélések kizárólagosan olyan kérdést jelentenek, amelyek csak a francia kormány és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság között rendezhetők. KÉRDÉS: Ebben az esetben elfogadná-e ön egy olyan értekezlet megtartását, amely lehetővé tenné a folyamatban lévő ellenségeskedések megszüntetését? VÁLASZ: A háború igen sok megpróbáltatással járt népünk számára. A francia nép is sokat szenvedett, ez az oka annak, amiért a francia nép a vietnámi háború ellen küzd. Mindig nagy rokonszenvvel és csodálattal kísértem a francia nép és a francia békeharcosok küzdelmét. Ma azonban nemcsak Vietnám függetlenségét fenyegeti agresszió, súlyos veszélyben forog Franciaország függetlensége is. Egyrészt az amerikai imperializmus arra uszítja a francia gyarmatosítókat, hogy folytassák és terjesszék ki Vietnám meghódítására irányuló háborújukat, azzal céllal, hogy mindjobban és jobban gyengítse Franciaországot és átvegye a helyét Vietnámban. Másrészt az amerikai imperializmus arra kényszeríti Franciaországot, hogy hagyja jóvá az «európai védelmi közösségről» szóló egyezményt, amely a német militarizmus újjáéledését jelenti. A francia népnek a függetlenségéért, a demokráciáért, a békéért és a vietnámi háború befejezéséért vívott küzdelme egyike azoknak a legfontosabb tényezőknek, amelyek révén megoldható a vietnámi kérdés. Angol-szovjet barátsági est Moszkvában Az Angol-Szovjet Barátság hónapja alkalmából november 26-án Moszkvában angol-szovjet barátsági estet tartottak. Az esten a szovjet tudomány, irodalom és művészet legkiválóbb képviselői, az angol szövetkezeti nőküldöttség tagjai mellett megjelent Richard Freeborn, a moszkvai angol nagykövetség képviselője is. A szovjet és angol nép közötti kulturális kapcsolatokról Vlagyimir Kemenov, a Szovjetunió építészeti akadémiájának levelező tagja beszélt. Rámutatott, hogy a Szovjetunió népei igyekeznek minden országgal, köztük Angliával is, bővíteni a baráti kulturális kapcsolatokat. A szovjet színpadokon nagy sikerrel játsszák Shakespeare műveit. Shakespeare színművei közül 22-őt mutattak be szovjet színpadokon. Sokat közülük lefordítottak a Szovjetunió nemzetiségeinek nyelvére is. A szovjet zeneszerzők zenét írnak az angol drámaírók műveihez. 1918-tól 1935-ig angol szerzők több, mint 2000 művet adták ki 35 millió összpéldányszámban a Szovjetunióban. Ezek a művek 52 nyelven jelentek meg. Baráti találkozókon beszélik meg megyénk értelmiségi békeharcosai a békeharccal kapcsolatos tennivalókat Csongrád megye értelmiségi feldolgozói, akik munkájukkal eddig is tevékenyen részt vettek a békeharcban, úgy gondolták, nem elég, ha csak munkahelyükön hallatják hangukat, hanem a tanterem, kutatóintézet, az üzem, vagy a műterem falain kívül is beszélniük kell a béke megvédésének kérdéséről. Ezért alakították meg néhány héttel ezelőtt a megyei békebizottság mellett működő kulturális bizottságot, amelynek tagjai a megye legkiválóbb értelmiségi békeharcosaiból kerülnek ki. A bizottság elnökéül Szőkefalvi-Nagy Béla Kossuth-díjast, az Akadémia levelező tagját, titkárául Osváth Béla hódmezővásárhelyi tanárt választották. A bizottság elhatározta, hogy a megye egyes városaiban baráti béketalálkozókat rendez. Ennek jegyében jöttek össze az elmúlt napokban Szentesen a város és járás orvosai. A jogászok Szegeden tartottak baráti találkozót, ahol Perbkró József egyetemi tanár volt a házigazda. Itt Búza László akadémikus előadása alapján arról beszélgettek, milyen szerepe van a jognak a béke szolgálatában. A kialakult vita során különösen sok szó esett a német békeszerződés megkötésének szükségességéről és a Szovjetunió béketörekvéseinek hatásáról a nemzetközi jogszabályok megalkotására. Az alakuló gyűlésen a többi között elhatározták, hogy sokkal nagyobb segítséget nyújtanak az eddiginél a megye egyébként élénk kulturális életében a képzőművészet fejlődéséhez. Rövidesen baráti találkozót rendeznek Winkler László festőművész, szegedi főiskolai tanár műtermében, ahol megvitatják az egyik szegedi festőművész legújabb képeinek eszmei mondanivalóját. Ezzel is segítik a művészeket, hogy műveikben még kifejezőbben domboríthassák ki a béke megvédésének gondolatát, KEDD, 1953. DECEMBER I. A NAGY HAZAFI T a, december 1-én 19 esztend [UNK]’•Ideje, hogy a nép ellenségei, a trockista-zinovjevista árulók, a nemzetközi imperializmus bérgyilkosai meggyilkolták Szergej Mironovics Kirovot. Kirov a párt központi bizottságának titkára, a politikai bizottság tagja, a leningrádi kommunisták vezetője volt. Az ellenség azért gyilkolta meg, mert híven szolgálta a szovjet népet, a szovjet nép alkotó erejének, törhetetlen energiájánál, igazi megtestesítője volt. A szovjet nép forrón szerette Kirovót, Lenin és Sztálin hűséges tanítványát, az elvhű bolsevikot, a szocialista forradalom lánglelkű harcosát. Kirov fiatal korától kezdve összekötötte sorsát a kommunista párttal. Az első orosz forradalom idején a tomszki pártbizottság tagja volt. Az első orosz forradalom leverése után Vlagyikavkazba utazott és ott a Terek című helyi lap szerkesztőségében dolgozott. Különböző álnevek alatt írt cikkeket a kommunista párt politikájáról, a cári hóhérok gaztetteiről. Az első világháború alatt Kirov Észak-Kaukázusban folytatott propagandamunkát. Az 1917-es februári forradalom idején Vlagyikavkazban vezette a párt tömegmunkáját. 1917 októberében Kirovot Petrográdba küldték, a szovjet második összoroszországi kongresszusára. Kirov tevékenyen részt vett az októberi felkelésben, majd visszatért az Észak-Kaukázusba és ott irányította a szovjet köztársaság megszületéséért vívott harcokat. 1919-ben Kirov Asztrahánban vett részt a város hősies védelmében, a beavatkozók és a fehérgárdisták ellen. Amikor a kommunista párt a polgárháború befejeztével áttért a népgazdaság helyreállítására, Kirovot Azerbajdzsán Kommunista Fortja központi bizottságának titkárává választották meg. Öt évig végzett Azerbajdzsánban lelkes, lendületes, erélyes szervező munkát. 1925-ben került Kirov a leningrádi pártszervezet élére. Minden erejét az első ötéves terv végrehajtásáért vívott harcra fordította. Az ő közvetlen irányításával kezdték meg a Szovjetunióban a traktorok tömeges gyártását. Nagy munkát fejtett ki az energetikai bázis megteremtése terén. Nagy jelentőséget tulajdonított a mezőgazdaság fejlesztésének. Egyik kiváló tulajdonsága volt Kirovnak, hogy atyailag gondoskodott az emberekről, a lakásépítkezésről, kultúrházak, sportpályák, parkok létesítéséről. Nagy munkát végzett Kirov az ideológiai munka terén is. Forradalmi tevékenységének kezdetétől fogva nagy jelentőséget tulajdonított a marxi-lenini elméletnek. Állandóan tanult, sokat olvasott, tanulmányozta a marxizmus-leninizmus klasszikusainak műveit. Jellemző tulajdonsága volt, hogy soha sem elégedett meg az elért eredményekkel, nem ismerte az önelégültséget és nem szűnt meg hangoztatni a bírálat és önbírálat fontosságát. A szovjet emberek soha nem felejtik el Kirov közvetlen vidám mosolyát, lángoló szavait, szenvedélyes pontosságát, meleg emberi szeretetét. Mindig hálával és szeretettel gondolnak Szergej Mironovics Kirovra, aki egész életét a kommunizmusért vívott harcnak szentelte. J. SAPAROV, a történelmi tudományok kandidátusa Hazádnak rendületlenül... Emlékezés a hazaszeretet költőjére Vörösmarty Miályra ""Történelmünk nagy századának a gyermeke volt Vörösmarty Mihály, aki 1800. december 1-én született. Költői pályafutásának nagy dátumai a nemzeti öntudat kibontakozásának, a reformkor, a szabadságharc és a szörnyű bukás idejére esnek. Három évtizeden át tanította nemzetét magyarrá és emberré lenni; nincs e korszaknak egyetlen olyan jelentősebb eseménye, amely ne váltott volna ki dalt Vörösmarty csodálatosan sokhúrú költői lantján. Népének nagy tanítója volt. Új honfoglalásra, új dicsőségre, gyönyörű hazánk rendületlen szeretőjére buzdított. Első nagyobb szabású költeményével, a „régi dicsőséget“ megéneklő „Zaláit fulcsa“-val, a múlt nagy haladó emlékének idézésével akart a jelen feladataira rámutatni. A eposznak irodalmunkban eddig páratlan sikere azt bizonyítja, Vörösmarty a kor elevenjére tapintott: a pislákolt nemesi patriotizmus lángját élesztette magasra. Vörösmarty a nemzeti hazafiság ébresztőjeként kezdte. De csakhamar rá kellett jönni (az 1827-es országgyűlés sikertelensége erre döbbentette rá), hogy a nemesség már nem képes a nemzet döntő nagy problémáit megoldani, nem alkalmas a vezetésre. Ez a csalódás átmenetileg szembefordítja a valósággal: a romantika ábrándvilágába menekül. De ekkor is olyan művekkel gazdagítja irodalmunkat, mint a „Szép Ilonka" vagy a „Csongor és Tünde“, drámaköltészetünk a ragyogó remekművével. Az erőgyűjtés, a költői kifejezés eszközének, a nyelv gazdagodásának az ideje ez. A költőink lírája akkor szólal meg teljes fortissimoval, halhatatlanul széles skálán, amikor az egyre erősödő polgári, nemzeti mozgalmakkal szemben a bécsi reakció egyre dühödtebben veszi fel a harcot. Bebörtönzik a függetlenségi mozgalom vezetőit: Kossuth Lajost, Wesselényi Miklóst, Lovassy Lászlót. Ekkor írja a magyar hazaszeretet nagyszerű ódáját: a „Szózat"-ot. A „Szózat“ szenvedélyes rendületlenül-jó a reakció ütései alatt is hősiesen küzdőknek szól: a függetlenség harcosainak. Rendületlen hűséget, helytállást követel a költő kora magyarjaitól. De nemcsak követel. Meg is ajándékozza őket egy nagy érzéssel: a közös haza, az egész magyar nép hazája szeretetének nagy érzésével. A „Szózat“ egymagában is jelzi Vörösmarty nagyszerű költői fejlődését: a nemesi korlátokat széttörve a közös haza fogalmát tudatosítja, s innen már csak egy lépés, hogy kitágítsa a nemzet határait: a magyar szabadságharcosok előtt felfedi, a „Népek hazája, nagy világ!“ horizontját. A magyar szabadság csak egy része az egész emberiség szabadságának, a magyar függetlenség ügye összeforr az egész emberiség ügyével, s ha a magyar szabadságharc elbukik, a nemzet sírját majd „népek veszik körül". Vörösmarty patriotizmusának, hazaszeretetének legnagyobb tanulsága az, hogy a hazaszeretet egyet jelent a haladásért vívott harccal; csak az az ember szereti igazán hazáját, aki tekintetében az egész emberiség ügyét hordozza, — de csak az tud igazán az emberiségért harcolni, aki hű a saját hazájához is. Ezt fejezi ki Vörösmarty egyik legszebb epigrammájában is: „A legszentebb vallás: a haza, s emberiségu. Reformkori verseiben a hazaszeretetet kéri számon kora magyarjaitól, de nem akármilyen, hanem tettrekész hazaszeretetet követel. A szabadságharc, kitörésekor Vö*rösmarty is ott küzd az élen. Legszebb forradalmi verseiben, a ,,Szabad sajtóban“, a „Faréi dalban“ és másokban eléri Petőfi tömegmozgósító verseinek a hatását. Vörösmarty a teljességek embere, nem tud semmit sem félvállról venni. Egész lelkével a forradalom ügye mellé áll, mindent feltesz rá, mint Petőfi. Az első gondolat, amelyet a szabadságharc bukása után leír: „Mi a világ nekem, ha nincs hazám?“ Az egész világ kipusztulását várja, az egész emberiséget teszi felelőssé a magyar szabadságharc bukásáért. Vörösmarty utolsó költői szava azonban mégsem a bukásnak fájdalmas siratása, hanem a bizakodó: „Lesz még egyszer ünnep a világon". Utolsó összefüggő versében, hattyúdalában: „A vén cigányu-ban foglalja össze költői felfogását, világnézetét. A világbéke, az emberiség ünnepének várása a magyar hazafiság jegyében: ez Vörösmartynak, a költőnek és hazafiának utolsó üzenete az emberiségnek és a magyarságnak. felszabadult dolgozó magyar A népünk küzdelmeinek, megvalósult vágyainak nagy elődjét és tanítóját látja a „Szózat“ költőjében, aki egy évszázad távlatából is arra tanít: Légy híve rendületlenül Hazádnak, óh magyar: Ez élteted, s ha elbukál, Hantjával ez takar. A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. lo, M