Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)
1955-12-08 / 288. szám
Csütörtök, 1935. december 8. DÉLMAGYARORSZÁG3 Beszélgetés egy szegedi festőművésszel a TM*nagy kompozícióról« A műtem az Április 4 úti gyakorlóiskola második emeletén van. Ablakain egykedvűen szűrődik be a bágyadt őszi napsugár. A falak mellett, s az állványokon képek: egy festő életének állomásai. És mindenütt sok könyv: művészettörténeti munkák, reprodukciós albumok, szépirodalom. Köröskörül a teremben félbemaradt, s készülő munkák sorakoznak. Nincsen köztük az Éneklő ifjúság kompozíciója, amellyel a művész 1950-ben, az Első Magyar Képzőművészeti Kiállításon szerepelt, s azokat a műveit sem látjuk itt, amelyekkel azóta a megyei és az országos tárlatokon fellépett. Legutóbb a mai paraszti élet ünnepi arcát mutatta be tápéi képeivel. Ezt megelőzően a parasztforradalmak nagyméretű kompozíciójába fogott. Előttünk a kép, melyen a paraszti tömegek áttörik a páncélos nemesi lovasság vonalait. Mellette készülő akt-kompozíció, mely az iszony mozdulataival az atom- és hidrogénfegyver fenyegetése ellen tiltakozik. Amott lovagló gyermekek előtt szétrebbenő ludak a Tisza partján. A következő festmény Pusztaszeren született: tehenek békés vonulását magzavaró bika elől ijedten futamodik meg egy lányka, — botot hajítva kényszeríti rendre a csordát egy kis gulyásbojtár. Aztán önarckép következik: a művész szemüvegén át kiáradó figyelemmel méri ecsetjével a tárgyak arányait. A kép sarkában meghúzódik a szignó: Vinkler. A művész — Vinkler László — a főiskola rajztanszékét vezeti. Hogyan egyeztethető össze , , tanári pálya és művészi munka életében? — Van jó és rossz oldala ennek a kettősségnek — jegyzi meg. — Jó oldala, hogy az ember elméletileg, s gyakorlatilag egyaránt tisztázni kényszerül bizonyos kérdéseket. Hátránya abból ered, hogy a nagyobb kompozíciókhoz szükséges folyamatos koncentráció ilyenformán gyakran zavart szenved. A művészetében követett irányról ezt mondja: " — A klasszikus humanista hagyományok felhasználásával felemelkedni a szocialista humanizmus színvonalára, az ember benső életét az egyetemes emberi problémák szemszögéből ábrázolva: erre törekszem. Az ember járkál az életben, s megragadja egy-egy jelenség, eszme — legyen az pusztaszeri nyár, Ács Gyuri bácsi tánca, a bé................................... ke ugye, vagy a Tisza-parton hancúrozó gyerekek. Vannak művészek, akik külön képekben mondják el az életet. Én inkább szeretném szintézisbe hozni benyomásaimat. Szavaiból kibontakozik a művészi elgondolás, mely sarkallja. — A részletmunka is magasabb színvonalra emelkedik, ha nagyobb eszmei koncepció érdekében készül, áthatja, s egységbe ötvözi a részeket a belülről fakadó eszmei mondanivaló. — S hozzáfűzi: — Ha ilyen nagykoncepciójú művek alkotására sűrűbben nyílna lehetőség a gyakorlatban, a festői előadásmódban is ugrásszerűen magasabb fokra tudnánk emelkedni. Mi kellene ehhez? — A nagyobb koncepciójú művekhez társadalmi igényre, segítségre van szükség. Arra, hogy kapjak egy falat, vagy egy termet. Nem az a döntő kérdés, hogy mit fizetnek, hanem hogy létrehozhassak egy freskó-méretű alkotást. Nagyon bíztató — mondja —, hogy Tápai Antal a szobrászat területén már kapott ilyen feladatokat. Szerintem van Szegeden néhány olyan művész, aki alkalmas arra, hogy a városhoz méltó feladatokat megoldjon. De ha nem lenne elég, akkor ilyen nagy városban, mint Szeged, még hívni is kellene művészeket, hogy kibontakoztassuk a szocialista-realista képzőművészetet. Hódmezővásárhelyen már komoly gyakorlati lépéseket tettek ezen a területen. Mi se maradjunk el. Ami engem illet, úgy érzem, itt az ideje a nagyobb munkáknak. Életem javában vagyok, most kell nekifogni, különben elfut az idő, s a nagy koncepciók elsorvadnak. Nézem a képeket, s keresem bennük az egységbefogó gondolat elképzelés egy-egy részletét. S valóban, e pillanatban úgy tűnik, hogy e képek csak részleteket ábrázolnak, mintha mind folytatást kívánna: a Tisza-parti gyerekek tovább szaladnának, a pusztaszeri tehenek kolompszava a kép látóterén kívülről hallatszik már, az atomkor feszültségét kifejező aktok pedig mintha szétfeszítenék a festmény kereteit. — Foglalkoztam olyan nagyméretű kompozíció tervével, melyben mindez, s még sok más jelenet helyet kapna. Legszívesebben egy egész termet kifestenék, hogy világunkat egy nagy szintézisben mutathassam be. Keresem hozzá a gyakorlati lehetőséget. Mi is úgy véljük: keresni kell a lehetőséget a kiváló szegedi művész törekvéseinek előmozdítására. Németh Ferenc Mwar újágíróküldötség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Távirati Irodája a TASZSZ meghívására hétfőn éjjel magyar újságíróküldöttség utazott a Szovjetunióba kéthetes tanulmányútra. A küldöttség vezetője Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője, tagjai: Parragi György, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Szentkirályi János, a Szabad Paid szerkesztőbizottságának vezetője, Kéri János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agit.prop. osztálya sajtóalosztályának vezetője, Darvasi István, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai szerkesztőségének turnusvezetője, Bajor-Nagy Ernő, a Nők Lapja rovatvezetője és Bebrits |Anna, a Szabad Nép munkatársa. A küldöttséget a pályaudvaron Vadász Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára búcsúztatta. Megjelentek a küldöttség elutazásánál a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agit.-Prop. osztályának és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vezetői, valamint a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének képviselője és a TASZSZ-Iroda magyarországi tudósítója. ................................................Ml SÉRTEGETTE A RENDŐRT Pintér István balástyai lakos. A szegedi járásbíróság ezer forint pénzbüntetésre ítélte. — Az »Én és a nagyapám« című magyar filmet december 2-től vetítik az NDK filmszínházaiban, ............................................. Újabb négy községben szabad a kukoricaforgalom Hétről hétre egyre több község jelenti a kukoricabegyűjtési terv teljesítését, amely alapja annak, hogy a község visszakapja a kukorica szabadpiaci jogát. Szegvár, Mindszent, Mártély, Fábiánsebestyén, Magyarics, Eperjes, Nagyér, Pitvaros, Csanátalberti és Kövegy után Dóc, Újszentiván, Klárafalva és Ferencszállás is visszakapta a kukorica szabadpiaci értékesítés jogát. Befejezték a krepnyton hazai előállításának kísérleteit A Duna Selyemfonalelőkészítő Gyárban sikerrel jártak a krepnyton fonal, az úgynevezett helanka hazai előállításának kísérletei. A külföldről behozott nylon szálat dupla sodrással, s közben többszöri hőkezeléssel hullámosították. Az ilyen fonal rendkívül rugalmas és tartós. Ezenkívül a helankából kötött vagy szőtt áruk jobb nedvszívók, jobban levegőznek, mint a közönséges nylon, s viseletük sokkal kellemesebb, higiénikusabb. A helankából zoknikat, fürdőruhákat, pulóvereket, a közönséges nylonnal összeszőve pedig különleges, redősmintázatú blúzanyagokat készítenek majd. Azzal, hogy a helanka hazai előállítását megoldották, ugyanannyi valutáért több nylonszálat tudunk majd behozni. A krepnylon nagyüzemi gyártását januárban kezdik meg a Duna Selyemfonalelőkészítő Gyárban, Hz állami gazdaságok 1955. Évi második termelési ankétja Az Állami Gazdaságok Minisztériuma december 6-án és 7-én a Bábolnai Állami Gazdaságban az állami gazdaságok 1955. évi termelési ankétjai során 2 napos sertéstenyésztési ankétet rendezett. Részt vettek az ankéten Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Ribiánszky Miklós miniszterhelyettes, a minisztérium vezető szakemberei, kiváló kutatók és az állami gazdaságok legjobb sertéstenyésztői. Az ankét részvevői Lénárd Miklósnak, a minisztérium állattenyésztési főosztálya vezetőjének előadása alapján megvitatták a sertéstenyésztés időszerű kérdéseit, a tenyésztő és az árutermelő gazdaságok feladatait. Vasárnap már jár a tanácsháza toronyórája Most még ott van a Mikszáth Kálmán utcában az Órásszövetkezet 4. számú kis műhelyében azért, hogy kijavítsák és ismét járjon, mutassa a tanácsháza tornyában a pontos időt. Kicsi itt a hely, alig lehet lépkedni a sok bronzréz kerék halmaza között. Ezek a kerekek persze nem kicsik. Az emberek fantáziájában a toronyóra valami nagy, hatalmas szerkezet képében él, — nos ez a képzelet közel jár a valósághoz. Például itt fekszik előttünk egy hosszúkás téglalap alakú, lapos vasváz, amelyen három mákdarálóhoz hasonló, de annál sokkal nagyobb henger helyezkedik el. Ezekre a hengerekre tekerednek fel azok a kötelek, amelyek a súlyokat tartják. A negyedórát jelző szerkezetet húzó súly 60 kilogramm, az óraműt hajtó járórész súlya 40 kilogramm, kerek, egész órát jelző szerkezet húzósúlya pedig 80 kilogramm. A toronyórának is van „lencséje„sétája“, amely egy másfél méteres karon jobb lábaira leng. A lencse vagy fél mázsa, 15 kilós kalapácsok jelzik a toronyban az időt: a negyedórák jelzésekor a harang oldalára, az egész óra jelzésekor pedig a harang peremére üt az önműködő szerkezet segítségével. A javítási munkálatokat Broda Sándor a KSZ egyik dolgozója vezeti. Érdekes megjegyezni, hogy Broda 25 évvel ezelőtt is végzett ezen az órán javítást, — akkor mint órás tanuló. Most teljes generátozást kap a toronyóra — mintegy félévszázados működése után először. A forgó részekre új rézcsapágyat erősítettek, mert a régiek teljesen elkoptak, ezért késett, sietett vagy megállt a városháza toronyórája. Az „ankét“ lapjai — amin billeg az inga — is elkopott, újakkal cserélték fel. Persze még sok-sok apró javítani való volt a szerkezetén. A szabadon álló vasrészeket szép világos kékre befestették és a hét végén már felszerelik a toronyba, vasárnap már jár az óra. Egy hét alatt 33 új tag a szegedi járás tsz-eiben A szegedi járás termelőszövetkezeteinek zárszámadási adatai hatnak most legjobban a falvak dolgozó parasztjaira. A számok tükréből még azok is, akik legjobban kételkedtek a termelőszövetkezeti mozgalom előnyeiben, tökéletesen meggyőződhetnek a szövetkezet jóságáról. Meg is győződnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy egyedül csak a múlt hét hat napja alatt a szegedi járásban újabb 29 család választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját, s a 29 családból 33 taggal erősödött ismét szövetkezeti mozgalmunk. Az újonnan belépő dolgozó parasztok között számos tekintélyes földterülettel rendelkező egyéni gazda is van. Különösen sokan léptek be a múlt héten a dorozsmai Józef Attila Termelőszövetkezetbe. Egyedül csak ebbe a tsz-be 11 új belépő kérte felvételét. E nagyszámú belépés a dorozsmai dolgozó parasztok részéről elismerésként szolgál a József Attila TSZ idei jó munkája iránt. Operett bemutatóra készül a szegedi Nemzeti Színház A szelistyei asszonyok heves előadássorozata után szegedi Nemzeti Színház operett bemutatójára készül. Zeller: Madarász című nagyoperettjét december 10-én, szombaton este fél 8 órakor mutatja be a színház, Horváth Jenő rendezésében. A zenekart Szalatsy István vezényli. A szegedi közönség az operett címszerepében Mucsi Sándort, a Hoffmann meséiben nagy sikerrel szereplő tehetséges fiatal énekest, a főszerepekben Balogh Rózsát, Karácsonyi Magdát, Décsi Györgyit, Lakky Józsefet, Sugár Mihályt, Kovács Gyulát és Káldor Jenőt láthatja. A táncokat tervezte és betanította Sallay Eta, a szólókat táncolják Hont AgoÍa új nős, Mucsi István, Markovits Vera és Mezey Károly. Az új nagyooperett bemutatóját deklődéssel várjuk. Megalakult Szegeden az ötvenedik KST Szegeden 1954 augusztusában alakult meg az első KST a Textilművekben. A város üzemeinek dolgozói azóta csaknem minden héten újabb kölcsönös segítő takarékpénztárakat hoztak létre. A napokban alakult meg a városi tanácsnál az ötvenedik KST. Szegeden a bérből és fizetésből élők 22 százaléka tagja valamelyik KST-nek. V VTTVH MMMMM >»» f kiküldött tudósítónk írja: A Sajó völgyének festői táján a hatalmas üzemek, a füstölgő gyárkémények, a gáztartályok, a szerteágazó csővezetékek, a 20—22 méter magas salétromsavelnyelő tornyok olyan benyomást tesznek a látogatóra, mintha óriások országában járna. Kazincbarcika egyik büszkesége a Borsodi Vegyikombinát. Ez a hatalmas alkotás négy nagy gyáregységből és a segédüzemek egész sorozatából áll. Huszonkét üzemrész működik itt össze,hogy műtrágyát gyártson a mezőgazdaságnak. Ez a vegyikombinát arra hivatott, hogy azt a tápanyagot, amit a korszerű, belterjes gazdálkodás a földekből elvon, azt a levegőből és a víziből pótolja. Már az is lenyűgöző látvány, hogy a Borsodi Hőerőműtől három kilométer hosszú csőtávvezetéken érkezik a vegyikombinátba a gőz. A közeli Bükk hegység erdőinek tiszta levegőjét is hosszú csövön hatalmas turbokrompesszorok szívják a gyárba. Érdemes megemlíteni, hogy a Borsodi Vegyikombinát csővezeték-hálózatának hossza oly nagy, hogy vele körül lehetne Magyarországot keríteni. A műtrágyagyártás már megkezdődött Kazincbarcikán. Közel 1000 tonna nitrogéntartalmú műtrágyát szállított már a mezőgazdaságnak az újonnan épült Borsodi Vegyikombinát. Ez a műtrágyamennyiség — a számítások szerint — mintegy 20 ezer mázsa gabonatöbbletet jelent. Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke, az országgyűlés ülésszakán ismertette, hogy a Borsodi Vegyikombinát „évente mintegy 220 ezer tonna nitrogénműtrágyát fog termelni. E nitrogénmennyiség felhasználása révén várható egy évi mezőgazdasági terméktöbblet kenyérgabona-értékben kifejezve, fővárosunk lakosságának közel két évi kenyér-, lisztszükségletét biztosítja GrVfrigy, a Borsodi Vegyikombinát egyik mérnöke, amikor az oxigénüzemben találkoztunk vele, elmondotta,hogy ő is Csongrád megyei. Szülei Csanádpalotán élnek, de szívesen jött erre a tájra, mert nemcsak a vidék szép,hanem ezek a hatalmas gépek is állandóan lenyűgözik az embert. Miközben megmutatja, hogyan működnek a gépek, — elmagyarázza a műtrágyagyártás titkait: — A nitrogén műtrágya ipar kifejlődése előtt akkor nyújt meg a génikor a nitrogén és a hidrogén közvetlen egyesítését (szintézisét) és ezen keresztül az amónia előállítását sikerült megoldani. Az amónia egy rész nitrogén és három rész hidrogén egyesüléséből keletkezik. Beszerzésük nem okoz komoly gondot, hiszen a nitrogén a levegőben megtalálható, a hidrogén pedig a víz egyik alkotó anyaga. Először a szintézisgáz előállításának útját követtük a gázgyártól az amónia szintézis-üzemig, majd megismerkedtünk “is ATOMV •» gyártásával. Az auxik tartály falán 20 centis vastag rétegben havat találtunk, ami furcsán hatott, mert még azon a tájon nyoma sem volt a télnek. Nyerges György vegyészmérnök megmagyarázta, hogy mínusz 165 Celsius fokra lehűtött levegő van ebben a tartályban is ez fagyasztotta meg itt a kazán falán a terem levegőjében levő párát. A levegő ilyen nagyarányú lehűtésére azért van szükség, mert mínusz 165 fokon már csepfolyósodott, s a csepfolyós levegő,ha desztillálják, abból a nitrogén hamarabb eltávozik, mert forráspontja alacsonyabb. Ezáltal tehát csöveken könnyen széjjelválasztható az oxigén és a nitrogén. A nitrogénből és a hidrogénből előállított amónia azonban közönséges viszonyok között gáznemű. Márpedig a gázalakú műtrágya tárolása, szállítása és földbe juttatása nagyon körülményes lenne. Ezért az amóniát szilárd formába kell kényszeríteni, Kazincbarcikán salétromsavval semlegesítik az amóniát, ezáltal egy új semleges hatású anyag, só képződik. A salétromsav annál is inkább alkalmas az amónia szilárd formába való kényszerítésére, mert maga is nitrogéntartalmú műtrágya. A salétromsavat is levegőből és vízből nyerik Kazincbarcikán. Az amónia egy részének különleges elégetésével ugyanis nitrogén-oxidot hoznak létre. A nitrogénoxid pedig a levegő oxigénjével és vízzel salétromsavvá egyesíthető. A salétromsavval semlegesített amóniát azután megőrölt mészkőporral összekeverik, s így válik belőle a pétisó — azaz a nitrogén műtrágya. Nehéz, bonyolult eljárásokkal a gépek egész sorozatának segítségével állítják elő a levegőből és a vízből termő talajunk egyik fontos tápanyagát. Ebből is látszik, hogy alkotó népünk milyen csodákra képes, hogy gazdag, megelégedett emberek hazája legyen országunk. Va*s György Bepillantás Kazincbarcikán a műtrágyagyártás titkaiba