Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

A Szovjetunió ipari termelése 1956-ban csaknem 11 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben Egy milliárd paddal növekedett a gabonatermés is • 50 millió a Szovjetunióban foglalkoztatott munkások és alkalm­azottak száma A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése az 1956-os népgazdasági terv teljesítéséről Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió Miniszter­­tanácsa mellett működő Köz­ponti Statisztikai Hivatal közle­ményt adott ki a Szovjetunió 1056. évi népgazdaságfejlesztési tervének teljesítéséről. A közle­mény rámutat arra, hogy az­ ipar egészében véve túlteljesítet­te évi tervét. Újabb sikerekről lehet beszámolni az ipar, és min­denekelőtt a nehézipar fejleszté­sében. A Szovjetunió iparának termelése 1956-ban majdnem 11 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. Túlteljesítették az évi tervet sok, igen fontos termelési igaza­b­an, így a kőolaj-,­ gáz-, kokszolószén­-, fű­topái­a-, villany­­energia-, alumínium-, színesfém­­termelésben, a műtrágya-, a vízi­­turbina-, a Diesel-motorok, az előregyártott épületelemek, a vasúti kocsik, a tehergépkocsik és sok egyéb termék gyártásá­ban. Nagy mennyiségű gyapjúszöve­tet, lábbelit, konfekciós árut, kötött- és szövöttárut, érát, mo­torkerékpárt, állati zsiradékot, tejterméket, étolajat, hentesárut, teát, bort és egyéb cikket bocsá­tottak az évi terven felül a la­kosság rendelkezésére. A közlemény szerint, jóllehet, az ipar egészében véve túlteljesí­tette évi tervét, egyes ágak fej­lődésében komoly fogyatékossá­gok mutatkoztak. Elmaradás volt észlelhető a tervelőirányzathoz képest a szénkitermelésben, a fém-, a cementgyártásban, a fa­­kitermelésben, a ez bizonyos ne­hézségeket idézett elő egyes nép­­gazdasági ágazatok munkájában. Néhány minisztérium nem telje­sítette sem globális, sem az egyes termelési ágazatokra elő­írt tervét A Szovjetunió nyersvas-, acél­és hengerelt fém termelése 1956- b­an 7 százalékkal, a szénkiter­melés 10, a kőolajtermelés 16, a­­ villanyenergiatermelés 13 száza­lékkal múlta felül az előző évi színvonalat. A népgazdaság valamennyi ágában tovább haladt előre a villamosítás, a komplex­ gépesí­tés és automatizálás, a legkor­szerűbb, magas termelékenységet biztosító berendezések és a kor­szerű gyártási eljárások megho­nosítása. A szovjet­ gépipar több mint 1000 igen fontos új gépkonstruk­­cót bocsátott az ipar, az építke­zés és a mezőgazdaság rendelke­zésére. Működésbe állítottak mintegy 1500 automata- és sza­lagrendszerű gépsort. Munkálatok folytak az atom­­erő felhasználásának meghonosí­­­tására a különböző gyártási fo­­­­lyam­atokban, így felhasználták­­ a rádióizotópokat a kohászati­­­­ folyamat, az acélgyártás vizsgá­latánál, technológiai eljárások és intenzitásuk ellenőrzésénél, hen­gerelt fémek gyártásánál, széle­­sebb körű alkalmazásra találtak a radioaktív izotópok a gyógyá­szatban és az orvostudományi kutató munkában. 1956-b­an számtalan megnyil­vánulása volt a feltalálók és ész­­szerűsítők kezdeményezőkészsé­gének és­­ leleményességének. A népgazdaságban több mint 1 200 000 találmányt, műszaki tökéletesítést és ésszerűsítést va­lósítottak meg. A Szovjetunió a mezőgazda­­ságban 1656-ban kiemelkedő si­kereket ért el Az 1956-os tenyés­z»> megmunkált földterület mint­e «gy 195 millió hek­tár volt, vagy­­ itt 8,9 millió hektárral több mint 1955-ben és majdnem 38, millió hektárral több, mint 3 i.vel ezelőtt. A nemestermények­­etésterülete az utolsó három év leforgása alatt majdnem 231 millió hektárral, ezen­ belül a­ báza vetésterülete 14 millió hek­­tárral növekedett. A Szovjetunió­ nzemestermény-termelés­ 11­56-­ ban hozzávetőleg 20 százalékkal­ szárnyulta túl az 1955-ös szín­­­vonalat, és magasan fölötte volt­ az eddig elért legkedvezőbb or­­­szágos terméseredménynek is. 1 1955-h­öz viszonyítva emelke­­­d­ett az országban az álllati tor­­­mákok, így a tej, a hús, a tojás,­ a gyapjú stb. termelése. Növe­­­kedett a begyűjtött és felvásá­­­rolt mezőgazdasági termékek mennyisége. Az 1957. január 1-ig begyűjtött gabonamennyiség — nem számítva a visszatérítést, és a más termékekben eszközölt be­szolgáltatást — hárommilliárd­­háromszáznégymillió pad volt, vagyis egymilliárd paddal több, mint a legjobb termésű évek át­laga. Lényegében növekedett a beszolgáltatott gyapot, hús, bur­gonya mennyisége. Tovább erősödött a szovjet mezőgazdaság anyagi és műsza­ki bázisa. A mezőgazdaság 1956- ban (tizenöt lóerősre átszámítva) 248 000 traktort, 114 000 teher­gépkocsit, 50 000 gabonakom­bájnt és sok egyéb gépet kapott. A tervjelentés beruházási fe­jezete elmondja, hogy az 1956- os állami beruházások összege 186 milliárd rubelt tett ki, és ily módon 17 százalékkal múlta felül az 1955-ös beruházási szín­vonalat Az 1956-os állami be­ruházási tervet 94 százalékra tel­jesítették, üzembe helyeztek több mint 800 nagy állami ipari vállalatot. Az elmúlt esztendőben fokozó­dott a Szovjetunió bel- és külke­reskedelme. A belföldi kiskeres­kedelmi áruforgalom összege 1956-ban 547 milliárd rubel volt, és az elmúlt évhez képest, viszonyított árakban kifejezve, 45 milliárd rubeles emelkedést mutatott. A falusi kereskedelmet lebonyolító fogyasztási szövetke­zetek kiskereskedelmi áruforgal­ma 1955-höz képest 11 száza­lékkal emelkedett Tovább bővült a Szovjetunió külkereskedelme. Az ország kül­kereskedelmi áruforgalma 1955- höz képest 9 százalékkal emelke­dett. Fokozódott a kereskedelem a népi demokratikus országok­kal, továbbá számos nyugat­­európai, közel-keleti és délkelet­­ázsiai országgal. A Központi Statisztikai Hiva­tal közleménye rámutat arra, hogy a Szovjetunió népgazdasá­gában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1956 végén 50 milliót tett ki és 2,1 millióval meghaladta az 1955-ös év végén elért színvonalat. A jelzett tervidőszakban tovább javult a nép anyagi helyzete, és eme­lkedett kul­turális színvonala. A Szov­jetunió nemzeti jövedelme 1956-ban 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző év­ben. A munkások és alkal­mazottak átlagbére 1955-höz viszonyítva 3 százalékkal, a nyugdíjak és segélyek ös­­­szege 19 százalékkal emel­kedett. A parasztok pénz­beli és természetbeni jövő­­jövedelme 1956-ban viszonyí­tott árakban kifejezve, 12 százalékkal nőtt. Az elm­últ esztendőben to­vábbi nagy jelentőségű in­tézkedések szolgálták a nép életkörülményeinek javítá­sát, 1956. október 1-től lé­nyegesen emelték majdnem 15 millió ember állami nyug­díját. A technikumokon és egyéb középfokú iskolákon mint­egy 2 millió ember tanult. A főiskolák és a középfokú szakiskolák több mint 760 ezer fiatal sza­z embert bo­csátottak az ország rendelke­­zésére, 126.000-rel többet, mint 1955-ben. A tudomá­nyos dolgozók száma egy év alatt több mint 15 000-rel nö­vekedett, és 1956 végén elér­te a 239 ezret. Az anyagi és kulturális életszínvonal gyorsé­temű emelkedése, valamint a la­kosság egészségügyi ellátá­sának további javulása ered­ményeképpen az általános és a gy­ermek halálozási arány­­szám tovább csökkent, az át­lagos életkor emelkedett. 1956-ban a halálozási arány­szám 1000 lakosra számítva 7.7 volt, szemben az 1955-ös 8.2-vel. A Szovjetunió 1956. évi népgazdaságf­ejlesztési terve teljesítésének eredményei ar­ról tanúskodnak — mutat rá végezetül a közlemény —, hogy a szovjet nép az SZKP XX. kongresszusán hozott határozatok megvalósításá­val újabb sikereket vívott ki a népgazdaság minden ágá­nak fejlesztésében, saját anyagi jólétéb­ek­ fokozásá­ban és művelődési színvona­lának emelésében. Március 7-én lesz . Március 7-án kerül sor a Lottó első húzására, s a pénz­jegynyomdában már nyom­ják a lottó szelvényeit. A szelvényekből egyelőre más­­félmillió készül, rózsaszín papíron, fdb,pete nyomással. A szelvény igazoló, ellenőrző és fogadási szelvényből áll, amelyek mindegyikén meg­található az 1—90-ig terjedő számsor. Minden szelvényen 5 helyen van szám, ebből 3 a szelvény szántót jelzi, kettő pedig a jutalomsorsoláshoz szükséges. Ezek alapján tart­ják meg ugyanis a havonta sorra kerülő jutalomsorsolá­sokat. A sportfogadási és lottó igazgatóságon már a további lottósorsolások előkészüle­tein dolgoznak. Úgy tervezik, hogy a lottó­szelvények pa­pírjának színét hétről hétre változtatják. A második hé­ten például világoskék, a harmadikon sárga szelvé­nyen próbálhatnak szeren­csét a fogadók. A lottó vára ugyanannyi lesz, mint a totóé. A bevétel felét fordítják a nyeremé­nyekre, 10 százalékát pedig tárgyjutalomként havonta egyszer kisorsolják. A tárgy­jutalmakról még nem dön­töttek, de a kívánságlistán családi ház, autó, televízió, mosógép, külföldi társasuta­zás, motorkerékpár, zenegép, hűtőszekrény és még sok más szerepel. Az államnak fennmaradó részt lakásépít­kezésekre fordítják. Az új­ságírók megkérdezték, hogy külföldön a bevételnek há­nyadrészét sorsolják ki. Kö­zölték az OTP szakemberei, hogy általában 50 százalé­kát,­ az olaszok például 45 százalékát fizetik vissza, ná­lunk a tárgy­jutalmakkal együtt a befizetett összeg 60 százalékát kapják vissza a játékosok. A lottó-sorsolások már­cius 7-től minden héten csü­törtökön délután nyilváno­sak lesznek, sorsolási bizott­­­­ság és közjegyző jelenlété­ben. A szelvényeket vidéken legkésőbb szerdán, a fővá­rosban pedig csütörtökön délelőtt kell bedobni a pos­tán, vagy a totós lottó­lá­dákba. Vasárnap választások lesznek Romániában Ff«« femínrWfl'tséa­­ árgul Moszkvában • Iz amarika» MjviseWicz zavarja Eisenhower tervét FACERHOLM MOSZKVÁBAN. A nemzetközi közvélemény nagy figyelemmel kíséri azokat a tanácskozásokat, amelyek a Vagerholm miniszterelnök veze­tése alatt álló finn küldöttség folytat Moszkvában a szovjet kormány vezető tagjaival. A tár­gyalások célja, hogy a két kor­mány számba vegye­ azokat a gazdasági és politikai tényező­k­et, amelyek alkalmasak a Szov­jetunió és Finnország baráti kap­csolatainak elmélyítéséhez. Január 30-án. Bulganyin, a­ Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a finn küldöttség tiszte­letére adott villásreggelin an­nak a kívánságának adott kife­jezést, hogy a Szovjetunió és Finnország kapcsolatai továbbra is kedvezően fejlődnek majd. Vagerholm válaszában hangsú­lyozta: Finnország jó, szilárd, őszinte és becsületes jószomszé­di viszonyt tart fenn a Szovjet­­­unióval, és Finnországnak to­vábbra is az a törekvése és célja, hogy állandósítsa e jó­szomszédi kapcsolatokat, ne en­gedje meg, hogy bármiféle kü­lön esemény befolyásolja azt VÁLASZTÁSOK A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSA­SÁGBAN. Va­sárnap, február 3-án — két hét­tel a lengyel szejm tagjainak új­raválasztása után — a Román Népköztársaságban is választá­sokra kerül a sor. Ezekben a na­pokban, a választási kampány utolsó napjaiban Románia-szerte nagy tömeggyűléseket tartanak, amelyeken a választók találkoz­nak képviselőjelöltjeikkel. A vá­lasztók rendkívül nagyszámú megjelenése és nagy érdeklődése a hazai és külföldi események­ iránt, bizonyítja, hogy a román dolgozó nép egyhangúlag támo­gatja a párt és a kormány po­litikáját a szocializmus építésé­ben. A román külügyminisztérium közleménye szerint korábban, 1956 októberében a román és az amerikai kormány megállapo­dott, hogy a két ország kölcsö­nösen küldöttségeket meneszt egymás közelgő választásaira. A román kormány el is fogadta az­ amerikai elnökválasztásra szóló meghívást, küldöttsége látogatást tett az Egyesült Államokban. Az ezt követő időszakban azonban az­ Egyesült Államokban Romá­niával kapcsolatban számos olyan megnyilvánulás történt, amely teljesen ellentétes volt az­ amerikai kormány­nak a „kölcsö­nös megértés fejlesztését“ em­le* gető kijelentéseivel. Ebben az­ időszakban robbant ki a ma­­gyarországi ellenforradalmi pucc­s az amerikai vezetők és az ame­rikai hivatalos propaganda ny­i­­latkozata, továbbá a fokozódó uszító akciók beavatkoztak a szocialista országok belügyeibe, megsértették azok szuverén jo­­gait. Ezek az akciók időszerűt­­lenné tették azt, hogy amerikai megbízottak látogassanak el a Román­ Népköztársaságba, a van­sárnap sorra kerülő általános vá­­lasztásokra — állapítja meg a román külügyminisztérium köz­leménye. AZ AMERIKAIAK KÖZÉ­P­­KELETI POLITIKÁJÁRÓL. Szerdán szavazott az Egyesült Államok képviselőháza Eisenho­wer elnök javaslata felett, amely­ben — mint ismeretes — gazda­sági segély kiutalását kérte kö­zép-keleti államok számára, és felhatalmazást arra vonatkozóan,­­hogy belátása szerint amerikai katonai erőket vessen be, „ha azt valamelyik közép-keleti or­szág kérné“. A képviselőház több­sége megszavazta az elnöknek adandó felhatalmazást, ahhoz azonban, hogy­ az elnök éljen is ezzel a lehetőséggel, a szenátus hozzájárulása is szükséges. Az Angol Kommunista Párt politikai bizottsága nyilatkozatot adott ki a Közép-Kelet kérdései­re vonatkozólag. A nyilatkozat rámutat: mennyire veszélyes az Egyesült Államok jelenlegi kö­zép-keleti politikája és egyben javaslatokat tesz a Közép-Kelet békéjének megteremtésére. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az arab országoknak jo­­guk van a nemzeti függetlenség­­hez és szuverenitáshoz. Eisenhower elnök heti, szerdai sajtóértekezletén újból erélyesen támogatta Dulles külpolitikáját- Az elnök leszögezte, hogy a kül­ügyminiszter által követett po­litikát a múltban is mindig tá­mogatta. Az Észak atlanti Szövetség szi­lárdságáról feltett kérdésre az elnök annyit válaszolt, meggyő­ződése, hogy a szövetség erősö­dik „bizonyos látszatok ellenére is“.­Válaszul a Nyugat-Németor­szágban levő hat amerikai had­osztályról feltett kérdésre az elnök közölte, nincs szó azok hazaszállításáról, sem pedig lét­számuk növeléséről. Eisenhower sajtóértekezletén, anélkül, hogy egyszer is meg­nevezte volna Tito marsall­t, vagy Szaud-Arábia királyát, le­szögezte: helyteleníti az udvari­asság hiányát olyan külföldi ál­­lamfővel szemben, aki azért jön az Egyesült Államokba, hogy ’okozza a kölcsönös megértés l égkörét az Egyesült Államok és országa között. Az elnök hangsúlyozta: ah­­hoz, hogy előmozdítsák a nem­zetközi béke ügyét, nem elég csupán olyan külföldi személyi­­ségekkel tanácskozni, „akik ugyanazt az eszmét védelmezik, mint az Egyesült Államok, ellen­kezőleg: időnként jó találkozni ilyan államfőkkel, akikkel a lé­nyeget eltekintse, nincs meg az összhang; pontosan azért, hogy egyes nézeteltéréseket kiküszö- A fasiszták által felrobbantott Szabadság-szobor alkotójánál ZálogaitU ‘TiUfaludy­­ síitáéi 'Judigmondnál ;; A napokban elhatároztuk, hogy met £­­;;látogatjuk Kisfaludy-Stróbl Zeigmon­­; Időt a kiváló xnaevar szobrászművészt. ;;akinek alkotásai Budapest számos terét­­ díszítik. A szovjet emberek jól ismerik I le kiváló szobrász műveit. A múlt év­­­­­ben Moszkvában rendezett­ JUáUításon i­I ált­alános elismerést nyertek. I. Stróbl Zsigmond szívélyese­n foga­­­­­dott bennünket műtermeiben, a Nép­­i i stadiontól nem messze fekvő kis villá­ I­­iában. Reik munkaköpenyben jöt­t­­ felénk. Kezén még ott voltak a gipsz ;;nyomai. Egészen egyedül volt, ha csak ■ ;n bozontos nullkutyáját nem számil­­;; luk, amely nagy figyelemmel kisérte ; ;mindenüvé gazdáiét. .. A műterem közepét hatalmas lovas­­:;szobor váza foglalta cd. Mellette c.v . ;majdnem befejezett, gyönyörüen ki­­­­dolgozott mellszobor áll, amely 160­­ évvel ezelőtt élt híres magyar szob­rászt, Izsó Miklóst ábrázolja. Látva­­ érdeklődésünket, Stróbl­­er szólt: — Hat rám. Mi nem sztrájkolunk. , hanem dolgozunk. Ugyanis a munka Imana az élet. A 72 esztendős mester valóban min­­­dennél többre becsüli, mindennél job­­­ban szereti a­ munkát, az alkotást. ;; Lelkesen szinte magafeled­ten dolgo­­­; ;zik. észre sem veszi, hogy a műterem­­■; ;ben hideg van, hogy kevés az anyag. '; Istb. Változatlan optimizmussal mon­­­­dogatja: •;; — Minden rendbe jön... Persze, kicsim­ a műterem, nincs elég gipsz,­­a segédem hiányzik, valahol nagyon­­­ messze jár most. De munka nélkül­­­­ nem lehet megélni. dl Stróbl Zsigmond megmutatja K. ,T.­­ Vorosilov szobrát, és sokáig őszinte hévvel mesél nekünk az . ..hűséges és nagy barátjáról“. A műteremben ott találjuk a nagytehetség magyar szobrászművész világhírű alkotásai­nak egész sorát. Fölindultan mondja el, hoev néhány budapesti szobrát, amelyek a népest barátságot, a békét és humanizmust ábrázolják, a Hortt­v­­fasiszta bandák tönkretették Indítvá­nyoztuk, hogy menjünk végig a váro­son, hogy győződjék meg mindenről saját szemével. Kőbányán vagyunk. Budapest egy­ik külvárosában. A park közepén áll Stróbl egyik műve. Egy felszabadító orosz katonát ábrázol, amint kezet ráz a magyar munkással. A bronz alakok most ott hevernek a talpazat tövénél. A szovjet katona arcát teljesen szét­­roncsolták. Stróbl Zsigmond dermedten nézi a pusztítást, — Borzalmas, — szól — erre nem lehet mentség. Nehéz nekem így lát­nom ezt a szobrot. Gyűlölöm azokat, akik tankra teszik a művészi alkotá­sokat, akik megcsú tolják a népek ba­rátságát, testvériségét. Stróbl kezdi félredobni a szobron heverő törmeléket és próbálja letisztí­­tani róla a sarat. Megyünk fel a Gellért-hegyre, ahol a világszerte ismert monumentális Szabadság-szobor élt. A megvár nép állította annak emlékére, hogy felsza­badult a fasiszta iga alól. Az öreg mester nyugtalanul tekint­­het ki a gépkocsi ablakán, már mes­­­sziről szeretné megállapítani milyen állapotban van a kedves alkotása. Igen, itt is pusztított a barbarizmus. Le akarta gázolni, el akarta söpreni mindazt, ami a szabadságra a demok­ráciára, a humanizmusra emlékez­tetett. A fasiszták felrobbantották az em­lékmű tövénél álló szovjet katona szobrát, széttördelték az emléktáblá­kat, amelyeken a Magyarország fel­szabadításáért vívott harcok hőseinél­ neve volt rávésve. Stróbl Zsigmond szemében könni csillog. A keze reszket, amint az egyik­ márványtáblát fel akarja emelni. — Barátaim. — szól halkan — jobb ha semmit sem­­ kérdeznek. Nem tudok szólni sem. Csak sírni szeretnék és ki­áltani. Ezek az emberek, ezek vandá­lok­. És míg ezek a földet tapossák nem lehet béke és nyugalom. A félig elpusztított emlékmű mel­lett szovjet őrszem állt. Búcsúzóul Stróbl Zsigmond keményen megszo­rítja az őr kezét:: a A Szabadság-téren vagyunk. A tér közepén látjuk Stróbl Zsigmond egy másik alkotását, amely a magyar nét­ő,­ a Szovjetunió testvéri barátságát jelképezi. A talpazatról lerobbantó­t emlékmű félig» már a földbe süppedt A szoborlcsoportban lévő alakoknak — meg a gyermekeknek is — hiány­zik a feje. Hallgatagon álltunk a művészet c evönvörű alkotásainak romjainál. — Megrendül a lélek az emberben — szólalt meg? Stróbl Zsigmond: — Nem bírom tovább. A magyar művész műtermében to­vább folytattuk a beszélgetést. Mielőtt elbúcsúztunk volna a mestertől, vas­kos levél kötetet vett­ elő az asztal­­fiókból. Mind a Szovjetunióból jött, a barátaitól, ismerősöktől és ismeretle­nektől, akik jól ismerik és forrón sze­retik a nagyhírű szobrászművészt. — Jól emlékszem ráju­k — szólt Stróbl. — De hogyan is feledhetném el a szovjet embereket, hiszen min­dig támogatást, barát segítséget kap­tam tőlük. Csak köszönetet mondha­tok kedves barátaimnak, akikkel együtt harcolnak a békéért és azért, hogy szép legyen az élet. És én erősen hiszem­, hogy győzünk. SZ. DIMITRIJEV A külpolitika hívei — röviden Róma (MTI) A TASZSZ közli: Luigi Lon­c­o, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhe­lyettese és Velio Soano, a párt vezetőségének tagja ja­­nuár 29-én visszaérkezett Rómnéba, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaságban lett útjéról. Lon­o kijelentet­­te: „Utazásunk lehetővé tette, hogy újból, eszmét, cseréljünk a­ szovjet és a mammr »»­c­ tőkkel, a kétoldalú kölcsönös kapcsolatok szellemében. Ez a jelen pillanatban a mun­­kásosztály nemzetközi szoli­daritásának fő sajátossága”. * New York (MTI). Az AFP je­lentése szerint az ENSZ külön­leges politikai bizottsága szér­dán úgy döntött, azt ajánlja a B Biztonsági Tanácsnak, hogy egyezzék bele­­ Vietnam és Dél-Korea felvételébe. Azt a szovjet javaslatot, amely a két Korea és a két Vietnam egyidejű felvételét kívánta^ el­véte­tték. j

Next