Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-01 / 281. szám

Elnapolták Nyugat-Berlin­ben a Nácizmus túlfizötteinek Szövetsége elleni pert A bíróság tanácselnökéről kiderült, hogy tagja volt a náci pártnak és az­­ A-nak Pénteken zsúfolt teremben folytatódott Nyugat-Berlin­­­ben, a szövetségi közigazga­tási bíróság épületében a Ná­cizmus Üldözötteinek Szövet­sége ellen indított per. A pénteki tárgyalási nap rövid volt, mert az ügy ér­dekes fordulatot vett­ Amint Fritz Werner, az 1. számú szenátus elnöke a tárgyalást megnyitotta, a hallgatóság sorából felemelkedett egy­idősebb férfi és bizonyítéko­kat lobogtatott a kezében ar­ra vonatkozólag, hogy a szenátus elnöke a náci pártnak, sőt az SA-nak, a hitleristák rohampos­tagá­­nak is tagja volt, ezért il­letéktelen a per levezeté­sére. Mivel azonban az igaz­ságügyi rendtartás szerint a tárgyaltt öt vezető elnök le­cserélésére irányuló kérést a bíróság csak akkor mérle­gelheti, ha azt a vádlott, je­len esetben a Nácizmus Ül­dözötteinek Szövetsége — német nevének kezdőbetűi után: VVN — elnöksége hi­vatalosan is előterjeszti, a bíróság a tárgyalást fel­függesztette, majd úgy határozott, hogy a pert elnapolja, és a legki­­­zelebbi tárgyalást december 7-én tartja meg. Az elnök elleni bizonyíté­kokat­­ összegyűjtő férfi, Auguszt Baumgarten, 58 éves hannoveri lakos, a VVN al­­só-szászországi elnöke. A hitlerista időkben 12 évet, ifjúságának java ré­szét koncentrációs tábor­ban töltötte, sőt 1957-ben is börtönbe zár­ták meggyőződéséért. Utol­jára 1959-ben szabadult. Jellemző a vádat képviselő Hermann Reuse kijelentése, aki azt mondotta, hogy eg szenátus elnöke a saját gyen­geségének áldozata, mert nem fojtotta bele a szót azonnal ebbe a börtöntöltelékbe, és népi vezettette ki a terem­ből"­. Az MTI tudósítójának kérdésér*l Reuss azt állította, hogy Baumgarten esetében mindkét alkalomra érti a »börtöntöltelék« kifejezést. Ezek szerint Bonnban min­denki »börtöntöltelék«, akit a nácik annak idején bör­tönbe zártak. Az esettel kapcsolatban különösen az döbbentette meg a nyugatnémet és a nemzetközi közvéleményt, hogy a bonni igazságszolgálta­tásban is ág ma is mennyi volt náci dolgozik. S hogy k­éptelenség egy olyan píníságot kijelölni ott, amely­nek valamely tagjáról ki ne derülne, hogy hitlerist­a volt. Mikojan és Kennedy tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) nyugati hírügynökségek je­lentik — pénteken Washing­tonban folytatta politikai megbeszélseit. Az amerikai külügymi­nisztériumban megtartott munkaebéden találkozott Husk külügyminiszterrel és Ball külügyminiszter-helyet­tessel. A munkaebéden raj­tuk kívül részt vett még Dob­­rinyin szovjet nagykövet, Kornyijenko követségi taná­csos, valamint Thompson volt moszkvai amerikai nagykö­vet és Davis, az amerikai külügyminisztérium pumpás osztályának helyettes vezető­je-Egy­­ külügyminisztérium­i szóvivő bejelentette, hogy az ebéden főként a kubai kér­dést vitatták meg­ A DPA nyugatnémet hír­­ügynökség közli, hogy érte­sülése szerint Mikojan szom­baton — magyar idő szerint 16 órakor — repülőgépen ha­zaindul a Washingtonbó­l. Meghiúsultak az agresszív tervek — A Szovjetunió nagy ér­deme, hogy az amerikai im­perialisták agresszív tervei nem valósu­ltak meg, nem dúl atomháború, és elhárult a háborús veszély Kuba fe­lől — írja a Krasznaja Zvezda nemzetközi katonai szemléjében. — A kubai konfliktusban győzött a jó­zan ész, a béke megvédésé­re irányuló elhatározás, amelyet a szovjet állam tel­jes nemzetközi tekintélyével és erejével támasztott alá . A nyugati szélsőjobb­­oldali körök azonban min­dent elkövetnek, hogy meg­akadályozzák a nemzetközi feszültség kialakulóban levő enyhülését. Henry Kissinger, az ame­­rik­ai elnök nemzetközi ügyekkel foglalkozó külön tanácsadója egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a Nyugat bizonyos »stratégiai fölénnyel« rendelkezik és »Moszkvában erősebb a fé­lelem az atomháborútól, mint Washingtonban«. — Kissinger e következ­tetései, amelyeket semmiféle bizonyíték nem támaszt alá, arra mutatnak, hogy ő maga is, jóllehet tanácsadó, szin­tén ésszerű tanácsokra szo­­rul — jegyzik meg ezzel kapcsolatban a Kr­aszna­ja Zvezda szemléiről, r Háztartási zsiradékot színszappanra cserélünk. Cseretelepek! Gogol utca 28. t.»0­ iä.se­id. Szabadsajtó u. ti 1 »8­• S. 77871 A Szegedi Közlekedési Vál­lala»­­elvesz autó­szerelői pályaműnket»!, lakatost, segédmunkást és segéd­­elektrikust. Jelentkezni: Zrínyi utca 4—a szám, »— 14 óra körjitt. S. 781*2 Garázsmesteri tanfolyam indul decemberben. Jelent­kezés középfokú Jogosít­vánnyal a KPU Autóköz­lekedési Tanintézetnél Sze­ged, Kiss Ernő ütőé 8* az­alatt. S. 72449 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, december 1,---------... 19«. Kedvező hangulatban tárgyal a genfi leszerelési értekezlet Pénteken délelőtt újabb plenáris ülést tartott Genf­ben a tizenhét hatalmi lesze­relési értekezlet. Az elsőnek felszólaló Burns tábornok, kanadai de­legátus sürgette az atomha­talmakat, hogy fogadjanak el korlátozott időre — hat hónapra vagy egy évre «■» szóló, ellenőrzés nélküli mo­ratóriumot a földalatti atom­fegyver-kísérletek szünetel­tetésére, miközben a tudó­sok tovább kutatják a meg­egyezés útját a helyszíni ellenőrzés kérdésében. A következő felszólaló, Ari­thur Lali indiai küldött in­dítványozta, hogy létesítse­nek önkéntes helyszíni el­lenőrzésen alapuló rendszert, amely megakadályozná a titkos földalatti atomfegy­­ver-­kísérleteket. Az indiai javaslat szerint minden gyanús szeizmikus jelenség esetén a felállítan­dó tudományos bizottság döntené el, hogy szükség van-e helyszíni ellenőrzésre, vagy sem. Magát az ellen­őrzést azonban csak annak az országnak beleegyezésé­vel lehetne elvégezni, amely­nek területén a gyanús sze­izmikus jelenséget észleltek Padilla Nervo mexikói küldött javasolta, hogy a értekezlet december 10-ig az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének kérdésére összpontosítsa erőfeszítéseit. Az indiai delegátushoz ha­sonlóan úgy vélekedett, hogy ha a felállítandó tudomá­nyos bizottság szükségesnek­ véli adott esetben a helyszí­ni ellenőrzést, akkor az az ország, amely ehhez nem já­rul hozzá, megszegi a szer­ződést és annk több aláíró­ja szabad kezet kap. A bolgár és a lengyel de­legálta­k akik sürgették a nukleáris fegyverkisértetek beszüntetését célzó egyez­mény m­ielőbbi tető alá ho­zását ■— felszólalása után megállapodtak: Carapkin és Dean, az értekezlet társel­nökei i­ hét végén tartandó új megbeszélésen eldöntik, hogy a továbbiakban a hét­fői és a pénteki plenáris ülé­sek mellett a szerdai érte­kezletet is — amelyen a terv szerint az általános és teljes leszerelés kérdéséről vitáznának — az atomlesze­­relés kérdésének szentel­jék-e. A leszerelési értekezlet hétfőn tart legközelebb ülést. Tárgyalások kezdődtek a francia és az algériai kormány között A gazdasági együttműködés és az eviani egyezmény végrehajtása a megbeszélések fő témája Mohammed Khemisti algé­riai külügyminiszter pénte­ken Párizsba érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson a francia vezetőkkel az eviani egyezmények végrehajtásá­ról. Khemisti valószínűleg jövő hét szerdáig marad Pá­rizsban. Párizsban pénteken fran­cia—algériai tárgyalások kez­dődtek Khemisti és Couve­­ de Murville külügyminiszte­­­­rek, valamint a két ország gazdasági szakértői között. Ez az első eset, hogy az algériai kormány egyik tagja Párizsban tárgyal. Az algériai vezetők részéről az utóbbi napokban elhang­zott nyilatkozatok arra val­lanak, hogy az algériai kor­mány fel akarja vetni az evigni egyezmény megkötése óta felmerült legfontosabb problémákat. Ezek elsősorban gazdasági és pénzügyi jellegűek, szorosan összefüggnek az al­gériai kormány szociális programjával és külpolitikai célkitűzéseivel. Algériának elsősorban be­ruházási hitelekre van­ szüksége, amelyek rövid idő alatt érez­tetik hatásukat az ország gazdasági életében. Az eviani egyezmény ren­delkezései sok tekintetben megkötik az algériai kor­mány kezét Khemisti a pá­rizsi tárgyalások megkezdése előtt adott nyilatkozatában hangsúlyozta: az algériai kormány nem vonja kétségbe az egyez­mény érvényességét, de elvi megállapodásnak te­kinti, amely a gyakorlati végrehaj­tásnál ölt majd konkrét for­mát. A francia—algériai vi­szony alakulása, az Algériában tervezett re­formok végrehajtása elke­rül­hetetlenné teszi az egyezmény bizonyos mó­dosítását, amit az algériai kormány a francia féllel egyetértésben akar elérni. A katonai támaszpontok kérdése ugyancsak egyik sar­kalatos pontja a küszöbön­­álló tárgyalásoknak. Az al­gériai kormány arra hivat­kozik, hogy a francia támaszpontok fenntartása, a szainai nukleáris robbantások foly­tatása nem egyeztethető össze Algéria semleges kül­politikájával és az ország biztonsági érdekeivel. Francia részről semmiféle hajlandóságot nem mutatnak az eviarti egyezmény erre vonatkozó pontjainak feladá­sára. a katonai támaszpontok­ban Franciaország olaj- és egyéb érdekeltségeinek leg­főbb biztosítékát látja, az atomrobbantási kísérletek­ig a francia atomfegyver­­ési program szerves ré­szét képezik. Strauss nem kerül be az új nyugatnémet kormányba A Strauss vezette Keresz­tényszociális Unió (CSU) el­nöksége pénteken München­ben zárt ajtók mögött négy órán át tanácskozott. Mint az ülés után közölték, Strauss kijelentette: kész lemondani arról, hogy tagja legyen Adenauer újjáalakítandó kor­mányának. Strauss visszavonulási kész­ségének bejelentését rendkí­vül feszült hangulatban foly­tatott tanácskozások sorozata előzte meg Bonnban s az el­múlt 24 órában úgyszólván óráról órára változott a hely­zet. Nyugatnémet kommentáto­rok csütörtök este még azt hangoztatták, hogy »Strauss úgy látszik, magával akarja rántani Adenauert is távo­zásának örvényébe«. Strauss ugyanis azt követelte, hogy Adenauer vállalja magára a teljes felelősséget a Spiegel­­ügyben, a kancellár pedig [­­no numm­im­Mnii»’ Ismét a közkedvelt erre nem volt hajlandó. Vé­gül is a CDU—CSU frakció vezetőségének többórás izga­tott tanácskozása után komp­romisszumos megállapodás született és kiadtak egy nyi­latkozatot, amely bizonyos mértékig mentegetni igyek­szik Strausst. A nyilatkozat ugyanis azt hangoztatja, hogy a hadügyminiszter és munka­társai »megítélésük szerint kötelességüknek megfelelően jártak el­”. »Ha közben hi­bák és félreértések történ­tek, azt a hadügyminiszter sajnálja« — hangoztatja a nyilatkozat, de ugyanakkor — Strauss korábbi állításával ellentétben azt is leszögezi, hogy Adenauer kancellár semmiféle konkrét utasítást nem adott a Spiegel-üggyel kapcsolatban a hadügymi­niszternek, így nem utasítot­ta arra sem, hogy az igazság­ügyminisztert ne tájékoztas­sák. Ez a különös nyilatkozat csupán a felelősség elkené­sére irányul azzal a céllal, hogy biztosítsa Strauss szá­mára a »tekintélyveszteség nélküli« visszavonulást és hogy Adenauer végre szabad kezet kapjon az új kormány megalakítására. zenekar biztosítja a jó hangulatot a vasárnapi össztáncaink­hoz 4—8-ig, az Ifjúsági Házban. Mindenkit szere­tettel vár a rendezőség. K 488 LAKATOSOKAT és SE­­GEQMHNKASOKAT felvesz a Kéziszerszám gyár. Rigó utca 30. szám. 18822 Az Algériai HP betiltása csak hátrányos lehet az algériai nép ügyére Franciaországban megd­öbbenést hallott az algériai kormány intézkedése Az Algériai Kommunista Párt betiltása nagy vissz­hangot váltott ki Franciaor­szágban. A l’Humanité közli Besir Hades Ali nyilatkozatát, amelyben »nagyon súlyos és törvénytelen intézkedésként« bélyegzi meg az Algériai KP betiltását. Az Algériai Kommunista Párt Politikai Bizottságának titkára nyi­latkozatában hangoztatja: az imperialisták örülnek az al­gériai kormány döntésének, amelyet az Egyesült Álla­mok és a nyugat-európai or­­szágok sajtójának az Algé­riai EP betiltására irányuló kampánya előzött meg. Az algériai kormány dön­tése megütközést váltott ki a francia demokratákban — írja Jean Maurice­ Hermann a Libérationban. — Most, amikor az algériai népnek minden erejére szüksége van, hogy megbirkóznék az előtte álló óriási feladatok­kal, csak sajnálni tudjuk egy újabb megosztottság té­nyét. A Francia Kommuista Párt vezetősége nyilatkoza­tot ad­ott ki, amelyben tilta­kozik az Algériai Kommu­nista Pártnak és lapjának betiltása ellen. — Ez az intézkedés annál is inkább indokolatlan — mondja a nyilatkozat —, mert az algériai kommunis­ták tevékenyen részt vettek a függetlenségi harcban. Az intézkedés olyan párttal szemben történt, amelynek nemzeti politikája és az egység mellett történt szá­mos megnyilatkozása lénye­gesen elősegítette az FúN nemrég lezajlott válságának megoldását. Az Algériai Kommunista Pártnak és lapjának betiltása csak ká­ros lehet a nép ügyének, gyengébbé teszi a népet az új gyarmatosítók nyomásá­val és fondorlataival szem­ben . Az algériai nép barátai hőn óhajtják a szóban forgó intézkedés hatálytalanítását — állapítja meg végül a nyilatkozat. Előzetes megegyezés India és Pakisztán között­ ­ új Delibben és Rawalpin­­idiben egyidejűleg bejelentet­ték: Nehru indiai és Ajub Khan pakisztáni miniszterel­nök megegyezett abban, hogy "újabb erőfeszítéseket kell tenni a két ország között Kasmír kérdésével és más problémákkal kapcsolatban fennálló nézeteltérések ren­dezésére, hogy India és Pa­kisztán a jövőben békében és barátságban élhessen egymás mellett­. A tárgyalások miniszteri szinten hamarosan megkez­dődnek, majd sor kerül Hab­ra és Ajab Khan találkozó­jára is. U Thant U Thant 1900. január 22- én született földbirtokos családból. Buddhista vallá­­sú, nős, két gyermeke van. (Thant magyarul »tisztát« jelent, a név elé tett »U« pedig a tiszteletadás bizo­nyos formája, amely azt fe­jezi ki, hogy az illető betöl­tötte 40. életévét.) Tanulmányait a rangún­i egyetemen fejezte be, ahol szoros baráti kapcsolat ala­kult ki közte és U Nu volt burmai miniszterelnök kö­zött. A második világháború után kezdődött tulajdonkép­peni politikai pályafutása. 1947-ben az antifasiszta Né­pi Szabadság Inga propa­gandaosztályának vezetője lett, majd egy évre rá ki­nevezték a kormány sajtó­főnökévé. 1952-ben tagja életrajza lett a Burmai Unió ENSZ- küldöttségének, 1957-ben pe­dig átvette a küldöttség ve­zetését. 1961. november 3- án a tragikus hirtelenséggel elhunyt Hammarskjöld utó­daként az ENSZ ügyvezető főtitkárává nevezték ki. Megbízatása Hammarskjöld, mandátumának lejártáig, vagyis 1963. április 10-ig szólt. A Thant gazdag tapaszta­latokkal rendelkezik külön­böző nemzetközi szervekben végzett munkája révén. Az elmúlt évtizedben számos nemzetközi értekezleten kép­viselte Burmát. Így többek közt elkísérte U Nu minisz­terelnököt az 1955. évi ban­­dungi értekezletre és az el nem kötelezett országok kor­mányfőinek 1961-ben Belg­­rádban tartott értekezletére.

Next