Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

CSÜTÖRTÖK, 19T1. ÁPRILIS 22. Bizalommal támogatjuk a népfront országépítő A csanádi egyházmegye ® ® *511Ullljdl püspökének nyilatkozata KÉRDÉS: — Püspök Úri ön több mint két éve áll a csanádi egyház­megye élén. Hogy érzi magát megyénk­ben és milyennek ítéli meg a hívők társadalmi közérze­tét? VÁLASZ: — Nem vagyok ismeretlen a megyében, hiszen 1951— 57 között — mint tanár — Szegeden tanítottam a hit­­tudományi főiskolán, s mondhatom, nagyon megsze­rettem ezt a szép várost. Mindig figyelemmel kísér­tem fejlődését, amely főleg 1957 óta gyorsult meg. Örü­lök a város ipari előreha­ladásának, a sok új létesít­ménynek, lakóháznak — külön Tarjántelepnek —, va­lamint mindig nagyra érté­keltem Szeged kulturális életét, egyetemeinek, főis­kolájának, mezőgazdasági kutatóintézetének eredmé­nyeit, s legújabban a Bio­lógiai Kutató Központ léte­sítését. De a kulturális élet más területe is jó be­nyomást tesz rám. Nemrégi­ben­­ egy NDK-ból, Lip­cséből érkezett barátommal együtt néztem, meg a múze­um gyönyörű avar kori ki­állítását. Már tanárkorom­ban rendszeres olvasója vol­tam a Somogyi Könyvtár­nak, s mivel a délvidék középkori egyháztörténeté­nek kutatásával foglalkozom, igen hasznos forrásmunkára leltem a könyvtárban, örö­mömre szolgál, hogy hozzá­járulásommal is sikerült za­vartalanná tenni a Dóm téren a szabadtéri játékok kitűnő nyári műsorát. KÉRDÉS: — Amióta ön itt van, az április 25-ei az első képviselő- és tanácstagválasztás. Ebből az alkalomból elmondaná-e véle­ményét, tapasztala­tait megyénk hely­zetéről, fejlődéséről? VÁLASZ: — Amit Szegedre mondot­tam, azt az egész megyére értettem. Egyébként rend­szeresen olvasom a két na­pilapot is, azokból is sok ismerethez jutok. Erőteljes, dinamikus fejlődésnek va­n Az egyház ki­nyilvánította készsé­gét, hogy bekapcsoló­dik a szocialista né­pi, nemzeti egység fejlesztéséért folyta­tott küzdelembe. Napjainkban az egy­ház milyen módon tud hozzájárulni né­pünk szocialista nemzeti egységének további erősítéséhez, hazafias céljaink mielőbbi megvalósí­tásához? VÁLASZ: — Teljes bizalommal va­gyok — s ezt mondhatom az alsóbb papságra is — kor­mányunk politikája, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa programja iránt, örömmel tölt el, hogy mind az alkotmány, mind a X. pártkongresszus kimondotta, hogy az állam biztosítja az egyházak zavartalan műkö­dését, a hívők lelkiismereti szabadságát. Úgy vélem, hogy a legfontosabb: or­szágépítő céljaink érdeké­ben összefogni. A munká­ban nem kérdezik, ki a val­lásos és ki nem, ott az ered­mény a fontos: a tisztes­séggel, becsülettel, odaadás­sal elvégzett mindennapi munka. — örülünk a szocialista de­mokratizmus szélesedésének, amely olyan légkört akar kialakítani, amelyben a val­lásos ember nem érez prob­lémát azért, mert például templomba jár. Hogy a né­pi-nemzeti összefogás to­vább erősödjék, ahhoz az állampolgárok közötti bizal­mat kell erősíteni a közös célok érdekében, az együtt­­munkálkodás végett. A hu­manizmus, a béke, a szocia­lista építés — amit a Haza­fias Népfront programja tar­talmaz — szép, nemes cé­lok, amelyekért magam és az egyházmegye minden egy­házi személyisége kész fenn­tartás nélkül munkálkodni. A bizalmat hangsúlyozta an­nak idején — a püspökök eskütétele alkalmával — Lo­­sonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke is, s ezt a bizalmat mi is erősíteni akarjuk a jó szándékú emberek között. Biztosak vagyunk abban — hogy a kormány politikájá­nak megfelelően — a szo­cialista demokratizmus fej­lődni fog, ezt mi is egyik feltételének látjuk a továb­bi eredményes országépítés­nek. — Püspök úr is­meri a Hazafias Népfront Országos Tanácsának válasz­tási felhívását. Az egyházvezetők állás­­foglalásának hagyo­mányai vannak me­gyénkben is. Ennek az interjúnak célja, folytatni ezt a ne­mes hagyományt. A vezetése alatt álló egyháziak az Ön vé­leménye szerint ho­gyan vehetnek részt békés alkotó mun­kánk programjának végrehajtásában? A népfront programját ön alkalmasnak tart­ja-e arra, hogy a hí­vők április 25-én sza­vazatukkal is meg­erősítsék? VÁLASZ: — Amit eddig elmondot­tam, már az is tartalmazza az igenlő választ erre a kérdésre. Meggyőződésem szerint a vallásos emberek is jó szívvel adják szavaza­tukat a jelöltekre — akik közül sokat magam is sze­mélyesen ismerek, mások­nak olvastam a programját —, valamint szavazatukat adják a Hazafias Népfront programjára is. Bízunk ab­ban, hogy az az együttmű­ködés, amely az állam és az egyházak között kiala­kult, továbbfejlődik. Remé­nyem fejezem ki, hogy ezt a kapcsolatot mozdította elő­re Péter János külügymi­niszter vatikáni látogatása is. Biztosak vagyunk abban, hogy népfrontprogram he­lyes célokat tűzött ki, és fenntartás nélkül támogat­juk szavazatunkkal is ezt a programot — fejezte be nyi­latkozatát dr. Udvardy Jó­zsef Csanád egyházmegye püspöke.­gyunk tanúi, s ennek hasz­nát a megye egész lakossága élvezi. KÉRDÉS: Munkatársunk felkereste dr. Udvardy Józsefet, a Csa­nádi egyházmegye püspökét, és a közeledő országgyűlési tanácstagválasztás kapcsán interjút kért, amelyre a püspök úr készséggel vállal­kozott. KÉRDÉS: Nőszövetkezők nemzetközi tanácskozása Utoljára 1904-ben ülésezett hazánkban a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetségé­nek vezető testülete, ami­kor a VI. kongresszust hív­ták össze a magyar főváros­ban. Több mint hat évtized után ismét Budapest látja vendégül az egész világra kiterjedő szövetkezeti szö­vetség egyik fontos szervé­nek képviselőit; szerdán délelőtt a Gellért Szállóban megkezdte munkáját az SZNSZ mellett működő nő­szövetkezők tanácsadó tes­tületének ülésszaka. Tizenhét ország szövetke­zeteit és szövetkezeti szö­vetségeit képviselik a nő­küldöttek, akiket a három napra tervezett tanácskozás megnyitása alkalmából Sza­bó István, a TOT elnöke, valamint Fehér Lajosné, az Országos Szövetkezeti Ta­nács nőbizottságának elnö­ke, a testület állandó ma­gyar képviselője köszön­tött. tanácsnak és arra felhatalmazott szer­veinek a rendelkezéseit; — gyakorolja az első és — mind­azon ügyben, melyben a községi ta­nács vb egységes szakigazgatási szer­ve jár el első fokon — a másodfokú hatósági jogkörét; — ellátja a szövetkezetek állami felügyeletét; — segíti a községi tanácsok és szer­veik önálló tevékenységének fejlődé­sét, az ehhez szükséges feltételek meg­teremtését, s tapasztalatairól rendsze­resen tájékoztatja a megyei, illetőleg a községi tanácsi szerveket; — ellenőrzi a községi tanácsok és szerveik feladatainak végrehajtását, felügyeleti tevékenységük és műkö­désük törvényességét; — ellát személyzeti, szakmai képzé­si, továbbképzési feladatokat; — együttműködik a nem tanácsi szervekkel a járás lakosságát érintő feladatok megoldásában, figyelemmel kíséri ez irányú tevékenységüket, ve­zetőiktől tájékoztatást kér, illetőleg tanácskozásra hívja meg őket; — ellátja — a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának felhatalmazása esetén — a járási (tanácsi) intézmény, vagy szerv irányítását, felügyeletét, fenntartását. Mint a fentiekből is kitűnik, a hi­vatal irányítására, működésére és kap­csolatai rendjére a tanácsi szakigaz­gatási szervekre vonatkozó általános szabályok az irányadók. Ahogyan a szakigazgatási szervek, úgy a hivata­lok sem állnak kettős alárendeltség alatt. A hivatalt — a megyei tanács vb által kinevezett — elnöke vezeti. A vb olyan határozatot hozott, hogy megyénk mindhárom járásában a hi­vataloknál függetlenített elnökhelyet­tesi állást szervez. A függetlenített elnökhelyettes kinevezése — az elnö­kéhez hasonlóan — a megyei tanács végrehajtó bizottságának hatásköre. A függetlenített elnökhelyettes egy­részt helyettesíti a hivatal elnökét, másrészt ellátja mindazon feladatokat, melyeket az ügyrend számára előír. A hivatal elnöke tevékenységéért és a hivatal működéséért a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának felelős, mely meghatározott időközönként a hivatal elnökét beszámoltatja munká­járól.A manyar városokban — így IHC-yel Szegeden is — a ta­nácsi hatáskörbe tartozó első fokú szakigazgatási feladatok ellátására kerületi hivatalokat szerveznek, me­lyek a megyei város tanácsa végre­hajtó bizottságának önálló hatáskörű, egyszemélyi vezetés alatt álló állam­­igazgatási szervi. A kerületi hivatal feladataira, hatáskörére, hatósági jog­körére, valamint irányítására, műkö­désére és kapcsolatai rendjére — né­hány kivételtől eltekintve — általá­ban a járási hivatalra vonatkozó sza­bályok az irányadók. (A cikk befejező részét pénteki szá­munkban közöljük.) DR. BOZÓ SÁNDOR! 3 Az ajtókat tavaly nyáron nyitották ki Vásárhelyen, a Szántó Kovács János utcá­ban. Ekkor kezdett működni a nyugdíjasok klubja. A Vá­sárhelyi Állami Gazdaság­nak 300- nál több öreg, nyug­díjas tagja van. Nekik hoz­ták rendbe azt a helyiséget, szépen bebútorozták, ellát­ták mindennel, televízióval, társasjátékokkal, rexasztal­­lal, szép bútorokkal, virá­gokkal, és a legfontosabb kellékkel is, a szeretettel, így aztán nap mint nap 40 öreg is betotyog ide, a vá­ros központjában levő má­sodik otthonába, vagy ha nem, az elsőbe. S ha netán úgy adódik, hogy nagy ün­nepekre máshová viszi őket a szeretet, a szülői szív, ak­kor is gondolnak, jó emlé­kezettel gondolnak erre az intézményre. Most húsvétra Buják­ István ezeket a so­rokat írta: Nyugdíjas klub tagjai részére Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 17. Nyugodt pihenést és kellemes húsvéti ünnepeket kívánok Nagyaknizsáról. Tisztelettel Pla­ts bácsi. A főnökasszonyt és munkatársát külön üdvözlöm. Az el­ső és egye­düli klub ez az országban, amit állami gazdaság üzemeltet. Az eddigi tapasztalatok csak kedvezőek. Mindenki nyu­godt szívvel, derűs lélekkel nyilatkozik róla. Még a fia­talok is. Pedig távol tőlük az öregség, a magatehetet­len kor, amikor már a jó szó felér a legszebb ajándékkal is. Megkeresték hát őket a fiatalok, és megígérték, hogy nyárra bővítik a klubot, szép erkélyt építenek hozzá, nyugágyakat szerelnek fel, napernyőket készítenek,­­hogy még szebb, boldogabb legyen az életük. Süli Istvánnal, Marton Ferenccel, Tábity Péterrel, Olasz Ferenccel beszélgetünk itteni életükről. Mindjárt a menü jön szóba. Húsvét előtti béren a következők­ből állt: Hétfő: tojásos le­ves, borjúpörkölt, tarhonyá­val. Kedd: zöldbableves, csikóstokány főzelékkel. Szer­da: paradicsomleves, dinsztelt hús krumplival. Csütörtök: Babgulyás, túrós­bukta Péntek: galuskaleves, töltött hús rizzsel és kom­pót. Szombat: raguleves és rántott szelet. A leghangosabb az öregek között Süli István. El nem maradhatna. A klub min­dennap nyitva van. Az aj­tókat „sohasem" csukják be. Hétköznap reggel 8-tól dél­után 5-ig, ünnepnapodon délelőtt 10-től este 7-ig. Az újságok, könyvek mellett nóta is kerül, magyar nóta. Persze csak lemezjátszóval. De jó így is, kedvesebbé te­szi a napokat.­­ Az ebédé­rt 5,50-et fize­tünk, de nagyon megéri. Hús mindennap van. Annyit eszünk, amennyi belénk fér. De mást is megkapunk. Jó­formán amit csak kiejtünk a szánkon. Ez az igazi ott­honunk. Nehéz elképzelni, mi lenne velünk nélküle. Min­den napra jut egy kis öröm. Ennek már nagy értéke van. Nagyobb, mint hajdanán. A visszaem­lékezés is boldogság. Már aki tud visszaemlékezni. Mert Marton bácsi egyre csak azt hajtogatja, emlék­szik arra az időre, amikor két kiló fáért sorbaálltak, de nem tudja már „megtalálni’’ a dátumot. . Süli Istvánnak jól fog az esze. Nagy han­gú, vidám öreg. Csak ami­kor a régi dolgok, a „boldog békeidők" kerülnek szóba, futja el a szemét a könny. Pihenünk kicsit a visszaem­lékezésben. Aztán kezdjük elölről. Mert megérdemli. 1906-ban állt először liba­­pásztornak Topatárkány Istvánékhoz. Hétesztendős volt. Ott kezdte a pályát, azon a tanyán. El se enged­ték 1910-ig. Az a kevéske jövedelem meg kellett a szülői házban. Hiszen 14-en voltak ,,egy kotló alatt”. De elszólította őket az élet er­­re-arra­ a másvilágra is. A császárt 1914-től öten szol­gálták. Ez már nehezebb volt, mint a hajdani gazda, néha meg is ijedtek a há­ború közepette Aztán jött 1919, a Süli gyerekek vörös­­katonák lettek. Süli István­­ is követte a többi szegényt, amit sohasem bocsátottak meg. Csongrádig ment a vörösökkel. Amikor már le­hanyatlott a Tanácsköztár­saság, visszatért Vásárhely­re. Fogdosták őket a fehé­rek. Testvérét, Sándort és Mihályt hamar berántották, kaptak néhány pofont, de nem vallottak. Akkorra már a fegyvereket, a lőszert Mi­hály felesége a kanálisba dobta. Süli Istvánt is beren­delték a gimnázium udva­rára. Új házas volt akkor, „jól teltek” a mézeshetek. Előbb rendesen megpofozták, „kisfiam, hétéves csendőr vagyok” — szólt az egyik, s utána lehúzták a deresre, gumibottal vertek hetven­ötöt rája. Nagy nehezen le­lökték a pincébe, feküdt ki­nyúlva, nem kellett neki még a meleg étel sem. A két füle csüngött, orcája vérben, módszeresen helybenhagy­ták. Hiába vitte felesége, az új asszony a szegénység gyó­gyító leveseit, még az sem kellett. Amikor nagysokára hazakerült, úgy szedegette ki esténként hátából, fará­ból az inge, a gatyája darab­jait. Elvették az extraruhát is, amit saját pénzéből csi­náltatott, a piros nadrágot, meg a k­ék mentét, fehér gallérral, amiben olyan jól, nyalkán mutattak a huszá­­­rok. Aztán a nincstelenség évei következtek. A módos gaz­dák, a kisgazdák szolgálása. Egy tarlóba volt cseléd, nap­számos 14 évig. Éldegéltek valahogy az asszonnyal. 1945-ben sem kellett a föld, lova se volt, szerszáma sem. ..Annyi van most is, amen­­­nyit be tudok lábalni.” Az­tán dolgozott a harisnya­gyárban, a gépjavítónál, majd a gazdasághoz került, s onnan ment nyugdíjba 1959-ben. Ősz óta jár a klub­­ba, 70 dekát hízott. Min­dennap szalad a boltba, a szomszédban levő üzletbe, hogy megméretkezzék. Ha nem lenne olyan nagy han­gú, viccelődős, vidámkodó ember, talán azt is elárulná, hogy boldog. Sohasem volt ennyire boldog. Az öreg Tá­_______ bity túl a Tiszáról, a hajdani Pallavicini uradalom tájéká­ról került erre a tájra. Éle­tét Sövényházán dolgozta le a nagybirtokon. 1945 után pedig, mint más szegény­em­ber, kezdte az életét, a kevéske földdel, és házacs­kát tudott ragasztani Bak­­son a 300 négyszögöles por­tára. Kicsi volt, szegényes volt, de Tábityéknak nagyon megfelelt. Jószágokkal baj­lódott, aztán belépett nv. Új Élet Tsz-be A veje a klub­ban dolgozik, besegítette az öregembert. — Ennél jobban nem érezhetem magam. Jobb he­lyünk már csak a föld alatt lesz, vagy akkor, ha meg­fiatalodunk. Csupán ezt az egy kíván­ságukat — a fiatalságot — nem tudják teljesíteni. Sa. Ltűnes la»m ÜRÖM MINDEN NAPRA egy kívánság MARAD ... ELSŐ ÉS EGYEDÜLI

Next