Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

2 Moszkvában A Legfelsőbb Tanács Elnöksége jóváhagyta az alkotmánytervezetet • Moszkva (MTI) Pénteken a moszkvai Kremlben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az alkotmánybizottság elnöke tájékoztatta az elnökség tagjait az új szovjet alkotmánytervezet össznépi vitájáról és az annak során elhangzott javaslatokról. Leonyid Brezsnyev összefoglalta az országos vita eredményeit és ismertette azokat a kiegészítéseket és pontosításokat, amelyeket az alkotmánybizottság az új szovjet alaptörvénybe belefoglalni javasol. Az alkotmánytervezet társadalmi vitája — mutatott rá Leonyid Brezsnyev — hozzájárult egyes cikkelyek pontosításához, az új szovjet alaptörvény tartalmi gazdagításához. Az elnökség határozatban mutatott rá, hogy az alkotmánybizottság nagy munkát végzett a dolgozók kollektíváitól, a társadalmi szervezetektől és az egyes állampolgároktól érkezett észrevételek áttekintése, rendszerezése és általánosítása terén. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az alkotmánybizottság által eléje terjesztett alkotmánytervezetet a társadalmi vita során elhangzott kiegészítő és módosító javaslatok figyelembevételével jóváhagyta. Az alkotmánytervezetet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka elé terjesztik. Kommentár Az eszmecsere tanulsága A Szovjetunió új alkotmányának elfogadásáig már csak néhány nap van hátra. Október 4-én — pontosan négy hónappal az új alkotmánytervezet közzététele és országos megvitatásának kezdete után — összeül a Szovjetunió Legbelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka. Az alkotmánybizottság, élén Leonyid Iljics Brezsnyevel, a bizottság elnökével,, befejezte a vita eredményeit összegező és elemző beszámolójelentés elkészítését, a megfelelő következtetésekkel és javaslatokkal együtt Az ország a nagy eseményt várja. Tudjuk, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küszöbönálló ülésszaka a világközvélemény széles köreiben is élénk érdeklődést kelt. Mennnyiben volt gyümölcsöző ez a vita, és milyen eredménnyel zárult? * A személyes érdekeltségnek arra az őszinte megnyilvánulására, amelyet az állam alaptörvényének tökéletesítéséről folytatott vita során sok millió ember tanúsított, az alkotmánybizottság hasonló őszinteséggel válaszol. Egyetlen megjegyzést vagy javaslatot sem szabad figyelmen kívül hagyni — jelentette ki a bizottság, s felhívta a minisztériumokat, hatóságokat, a párt- és tanácsi szerveket, hogy vegyék figyelembe a bírálatokat, és tegyenek intézkedéseket a helyzet javítására ott, ahol ez szükséges. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban a demokrácia, a szabadságjogok problémájának megoldása a kizsákmányolás törvényben rögzített, tényleges megszüntetésével kezdődött — a munka szabadságának törvényes és gyakorlati megvalósításával. A Szovjetunióban — fajra, nemre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül — mindenkinek biztosítják azokat a szociális és gazdasági jogokat, amelyeknek megvalósítása nélkül az ember semmiféle más jogával és szabadságával nem élhet. Az új alkotmánytervezet a munkához való jogot kiegészíti a munka neme, a foglalkozás megválasztására való joggal, kiegészül a művelődéshez való jog, a társadalombiztosítási ellátásra, az ingyenes orvosi ellátásra, a pihenésre való jog. Sőt, a tervezet a lakáshoz való jogról is beszél. Az új alkotmány kiszélesíti és elmélyíti az állampolgárok politikai és személyi jogait. Az alkotmány humanitása az egyénnek a társadalom más tagjai érdekeivel szemben érzett tudatos magatartásán, az állam mindenki számára kötelező törvényeinek tiszteletben tartásán alapszik. Az új alkotmány kimondja, hogy a Szovjetunióban minden hatalom a népé, s rögzíti, hogy az állami élet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára bocsátják. A vita lefolyását minden tekintetben sikeresnek mondhatjuk, és jogosan tekinthetjük kimagasló eseménynek a szovjet társadalom életében már csak azért is, mert az ország minden vagy csaknem minden polgára a dokumentum társszerzőjének érezte magát. Annak a dokumentumnak, amelynek a jelentősége túlnő korunk keretein. Fjodor Brejusz (APN — KS) Gromko nyilatkozata a szovjet—amerikai tárgyalásokról • Moszkva (MTI) A Carter amerikai elnökkel és Vance külügyminiszterrel folytatott washingtoni tárgyalásokon a felek álláspontja közeledett egymáshoz. A két ország rálépett a megoldáshoz vezető útra — állapította meg Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere a moszkvai televíziónak adott nyilatkozatában. A televízió pénteken este híradásában részleteket közvetített az interjúból, amelyet teljes egészében ma este sugároznak. A szovjet embereket joggal érdekli az a kérdés, hogy mi volt e tárgyalások eredménye — mondotta Gromiko. — Azt mondhatom, hogy az elmúlt napokban Washingtonban megtartott tárgyalások eredményeként a felek álláspontja néhány vonatkozásban közeledett egymáshoz. Ma ezen a téren jobb a helyzet, mint korábban véTi.elmondhatjuk, hogy a két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok most arra az útra lépett, amely elvezet a megoldáshoz. — Természetesen túlzás lenne azt mondanom, hogy minden problémát megoldottunk. Egyes kérdések változatlanul fennállnak. De én mégis a dolog másik oldalát hangsúlyoznám. Genfben tárgyaló delegációink a kérdések jó részét, mondhatnám többségét megoldhatják, kidolgozhatják azok megfogalmazását, jogi formába öntését. A fő kérdéseket természetesen más politikai szinten oldják meg, de a megtárgyalt kérdések terén — hangsúlyozom — van előrehaladás. • Budapest (MTI) Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Hua Kuofengnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Kína nemzeti ünnepe alkalmából. A távirat így hangzik: A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a kínai népnek és a Kínai Népköztársaság Államtanácsának, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 28. évfordulója, a kínai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Remélem, hogy a két ország közötti kapcsolatok a béke és a haladás ügyét szolgálva fejlődnek. Liu Tie-seng, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete a kínai nemzeti ünnep alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. Púja Frigyes tárgyalásai • New York (MTI) Pója Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője további megbeszéléseket folytatott a világszervezet székházában. Szadun Hammadi iraki külügyminiszterrel az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről, K. B. Andersen dán, E. Agustsson izlandi, éíjjyt Oreja spanyol külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a belgrádi konferenciáról, Feleke Gedle Giorgisz etióp külügyminiszterrel pedig a kétoldalú kapcsolatokról, és az Afrika szarvában kialakult helyzetről tanácskozott. A magyar külügyminiszter csütörtökön Hans-Dietrich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével és Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel tárgyalt kétoldalú és az ENSZ-közgyűlés ülésszakán szereplő kérdésekről. Pója Frigyes ugyancsak találkozott és megbeszélést folytatott Oskar Fischerrel, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével. Szombat, 1977. október 1 Üdvözlő A fejlődő magyartávirat iraki kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és Irak kapcsolatai az 1938. július 14-i forradalom után indultak fejlődésnek. Az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (BARTH) célja e nemzeti demokratikus forradalom programjának maradéktalan, torzulásoktól mentes megvalósítása, az ország haladó erőinek összefogása, az elmaradott gazdasági és társadalmi rendszer radikális átalakítása, a szocializmusba való átmenet feltételeinek megteremtése. Irak a nemzeti demokratikus átalakulás szakaszában van, belpolitikai életében sok fontos haladó intézkedés született: uralkodóvá tették az állam ellenőrzését az egész olajtermelésben, az ipari termelés 73 százalékéban, a külkereskedelemben 90 százalékban; határozott intézkedéseket hoztak a földreform végrehajtására, hatékonyan támogatják a szövetkezeti mozgalom különböző formáinak meghonosítását. Gazdasági kapcsolataink bővítésében, együttműködésünk fejlesztéséhez az Irakban 1908-tól kibontakozó haladó társadalmi, politikai átalakulás kedvező feltételeket teremtett. A fejlődő országok között Irak hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere: évi árucsere-forgalmunk értéke 1970-ban 162 millió dollárt tett ki, több mint kilencszeresét az 1972. évinek. 1972-ben az iraki fél szorgalmazására új államközi megállapodás-rendszert hoztunk létre. Ennek értelmében iraki nyersolaj átvételét vállaltuk azzal, hogy vásárlásainkat magyar áruszállításokkal fizetjük. Kivitelünk Irakba évről évre emelkedik. Említést érdemel, hogy a gépipari szállítások aránya 1972 óta 61— 60 százalék között mozog (főként speciális gépipari termékek autóbuszok, híradástechnikai és erősáramú berendezések, valamint élelmiszeripari felszerelések alkotják exportunkat.) Behozatalunk Irakból lényegében nyersolajra korlátozódik, innen származik csaknem teljes egészében nyersolajszükségletünknek az a része, amelyet tőkés piacon vásárolunk. A hagyományos árucsere mellett a gazdasági együttműködés magasabb rendű normái is kialakultak: magyar szakemberek például már évek óta olajkútfúrási munkát végeznek, s eddig tíz kutat helyeztek üzembe Irakban. A gazdasági kapcsolatok hatékonyabbá tételére korábban megállapodást írtunk alá magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság létrehozásáról. A bizottság működése mezőgazdasági téren is kamatozik, különösen az az élelmiszeriparban, a szövetkezetek közötti együttműködésben, a szakemberképzésben van gyors előrehaladás. Együttműködésünk a rövidesen aláírásra kerülő állategészségügyi, valamint a halászati egyezménnyel újabb területre terjed ki. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének további nagy lehetőségei vannak. Irak gazdasági helyzete megerősödött, nagy beruházási programot valósítanak meg. Műszakitudományos együttműködésünket is megállapodás szabályozza, ezt 1971. január 19-én írtuk alá, s végrehajtása két évre szóló munkaprogramok alapján történik. Ennek keretében együttműködés jött létre egyebek közt vízügyi és mezőgazdasági tanulmánytervek készítésében, gyógyvízhasznosítási program kidolgozásában, valamint számítástechnikai, oktatási anyagok összeállításában. Egészségügyi kapcsolatunk 1975-től vette kezdetét, amikor elvi megállapodás született egészségügyi egyezmény megkötéséről. Az egyezményt idén júliusban az iraki egészségügyi miniszter budapesti látogatása alkalmával írták alá. Tartalmas együttműködés jött létre a két népfront, szakszervezeteink,valamint ifjúsági és nőmozgalmaink között is. A magyar szak* szervezetek az iraki szak* szervezetekkel 1968-tól ápolják a kapcsolatokat, az itthon és az Irakban megtar*tott szakszervezeti kongresszusok jó alkalmat és lehetőséget kínálnak a tapasztalatcserékre. A magyar szakszervezetek küldöttségének 1974-es bagdadi látogatásakor az együttműködés lehetséges területeit megállapodásban is rögzítették. A kulturális kapcsolatok terén az elmúlt esztendők jelentős fejlődést hoztak. Eddig körülbelül 200 Iraki ösztöndíjas folytatott hazánkban hosszabb-rövidebb ideig tartó tanulmányokat, főleg műszaki és természettudományos témákban, s ösztöndíjjal tanul magyar egyetemeken számos iraki diák is. Eddig 42 iraki fiatal szerzett magyar diplomát. Jelentős esemény volt kulturális együttműködésünkben az 1975-ben Bagdadban nagy sikerrel megrendezett „magyar kulturális hét". Berczeli A. Károly Vándorének 101. (Regény) Maga Segesta, a város, még magasabban épült, s a monda szerint menekült trójaiak alapították. Fénykora a nagy görög időkre esett, de már a római uralom alatt is hanyatlani kezdett, míg a vandálok és szaracénok garázdálkodása után már csak ez a templom, s a feljebb elhelyezkedő színház maradt meg, romos állapotban. Ide tartottunk, hogy a turistákat ebben is megelőzzük, s én, mikor leültem végre a nézőtér egyik kőpadjára, s elmerengtem az orchestrán, s a színpadon, szerettem volna elképzelni egy ünnepélyes színielőadást, mely mondjuk az V. században zajlott le. A tavaszi Dionüzosz-ünnep négy napig tartott, s nyilván itt is megülték a főpap vezetésével, s az állam hathatós támogatásával. Mert a görögök az iskolai oktatást általában magánkézben hagyták, s eltűrték, hogy néha elég komisz iskolamesterek regulázzák a gyerekeket, míg a számvetés és az olvasás tudományára megtanítok őket, de a színház szent ügy volt, a kultusz egyik fő eseménye, s az állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége volt ebben a közösségi gyönyörűségben részt vennie. S ekkor megképzett előttem az ingyenes bércákra váró tömeg, mely sima vagy berakott khitónokban álldogált ott. a legtöbbnek vállán egyszerű köpeny vagy tógaszerű hímation, melyet úgy csavartak magukra a férfiak, hogy bő redőkben ömöljék alá. De nő nem állt a sorban, mert a nők nem vehettek részt az ünnepségen, s csak hallomásból értesültek az ódák szépséről, s az egymással versengő tragédiaírók műveiről. Leginkább azonban az utolsó nap szatírjátékaira lettek volna kíváncsiak, melyek tele voltak vidám élcelődésekkel és vaskos tréfákkal. S ahogy így merengek a két német mellett, egyszerre csak valóságosan is ellepik a régi színház színpadát azok a németek, akikkel együtt jöttünk az autóbuszon, s egy idősebb férfi irányításával úgy helyezkednek el a kopott köveken, mint a színészek. S az a kis szőke fruska, aki olyan élénken szemezett Karllal, komor arcot vág, és súlyos német szavakkal fordul a feléje közeledő fiatalemberhez. Az is verset szaval. Zavartan figyeltünk rájuk, különösen német barátaim, mert rövidesen kiderült, hogy az Elektra egyes jeleneteit játsszák el, mégpedig az Euripidész-félét, ahogyan később elárulták. Én megilletődve néztem őket, valószínűleg kistisztviselők voltak, s talán hónapok óta tanultak, bifláztak, hogy a segestai görög színházban a nagyszerű élmény fokozására egy görög tragédia szövegét mondják el. Ez valóban nem volt mindennapi, és bármennyire nehezemre esett is, meg kellett állapítanom, hogy ezeket nemcsak a német alaposság késztette erre, hanem az a nagy megismerési ösztön, mely magasabb fokon áthatotta Wínckelmannt, Goethét és Gregoroviust. A szövegből egy mukkot sem értettem, különösen, mikor a kar szólalt meg, de hiszen ez akkor mér nem is volt fontos. Imponált a tény, s mikor befejezték, én léptem oda először, hogy a ,,rendező”-nek gratuláljak. Jött persze Karl is, mögötte meg Ernst, de az utóbbi valahogyan nem örült honfitársai megható teljesítményének, s elég kelletlen ábrázatot vágott. A kis Elektra ugyanis, akit Helgának hívtak, élénken érdeklődött, hogy mit művelünk itt, miért járunk gyalog, s egyáltalán, kik vagyunk. Kari nagyon derűsen válaszolt minden kérdésére, úgy, hogy a végén egészen összebarátkoztak. Ernst nekem tett csak türelmetlen megjegyzéseket, s mikor Helga megkínálta Karit a becsomagolt ételéből, s maga mellé ültette az egyik kőre, Ernst elfordult, s dohogva félrevonult. Én tanácstalanul álltam ott, nem tudtam, kihez pártoljak, mert most már egészen világosan láttam, hogy Ernst féltékeny, s Helgát a legszívesebben megfojtaná. Nem tagadom, a kedves leány engem is jobban érdekelt, mint a boldogtalan szakállas ifjú, így inkább Kari körül lebzseltem, s igyekeztem nem tudomást venni a csalódott szerelmesről. De hát szerelmes Ernst Kariba? — kérdeztem akkor magamtól bosszúsan, mert feszélyezett a helyzet, s már szívesen megszabadultam volna tőlük. De láttam, hogy Kari is ideges, s bár nyájasan teszi a szépet Helgának, a homlokán ott felhőztek a gondok. — Ernst hová ment? — kérdezte tőlem aggodalmaskodva. — Nem tudom — vontam vállat, s én is Helga mellé ültem. S az fecsegett, kacagott, valóban édes kis arca volt, s láttam Kari képén is, hogy szívesen elidőzött volna még vele. De akkor újra előbukkant Ernst, barátságtalanabbul, mint valaha, a talán hogy visszaédesgese magához a ..párját’, néhány meghámozott kaktuszfügét nyújtott cxia a tenyerén. Persze, Helga vette el az egyiket ise Ernst mindenáron Karinak akart kedveskedni, s rátukmálta a többit. Aztán szárazon közölte, hogy nekünk vissza kell mennünk Montesséba, hogy tovább folytassuk utunkat, s valahol éjszakai szállást találjunk. — Hát jöjjenek velünk — kiáltotta Helga természetes közvetlenséggel. (Folytatjuk.)