Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
2 Magyar-szovjet küskereskedelmi tárgyalások • Moszkva (MTI) Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről. Veress Péter kedden Moszkvából hazautazott Budapestre. RÁDIÓTELEX KOROM MIHÁLY FOGADTA SALEM SZALEHT Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden fogadta Salem Szaleht, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának póttagját, a KB titkárát, aki pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen jelen volt Benczekovits Lajos, hazánk ádeni nagykövete. VIETNAMI JEGYZÉK Mint a vietnami hírügynökség közli, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma kedden határozottan tiltakozott Pekingnek a vietnami határon folytatódó katonai akciói ellen. A vietnami külügyminisztériumnak a kínai külügyminisztériumhoz intézett jegyzéke újabb tényeket közöl arról, hogy a kínai csapatok fegyveres alegységei megsértették a határt, aknavetőkből lőttek vietnami területeket. Békés polgári lakosok estek a támadások áldozatául. Több házat, gazdasági épületet felgyújtottak, leromboltak, és kárt okoztak a vetésben. A vietnami fegyveres erők a határsérteket visszaszorították saját területükre — hangoztatja a vietnami jegyzék. HALADÁS GENFBEN További haladást sikerült elérni a vegyi fegyverek betiltásáról szóló szovjetamerikai tárgyalásokon — állapítja meg az a közös nyilatkozat, amelyet Viktor Iszraeljan szovjet nagykövet olvasott fel kedden a genfi leszerelési bizottságban. A 26 pontból álló nyilatkozat az összes vegyi harcanyagok átfogó betiltását szorgalmazza. Mindkét fél egyetért abban, hogy e tilalom alól azok a vegyianyagok képeznek kivételt, amelyeket az iparban, a mezőgazdaságban és a gyógyászatban alkalmaznak, vagy más békés célokra használnak fel. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a jelenlegi tárgyalásokon egyetértett olyan kérdésekben, mint a vegyi harcanyagok meglevő készleteinek megsemmítése, a részletekre vonatkozó adatok bejelentése, valamint azoknak a terveknek a nyilvánosságra hozatala, amelyeket a tervezett konvenciót aláíró államok akarnak megvalósítani vegyi fegyverek megsemmisítése érdekében. Javasolják egy olyan cikkely beiktatását, amely szerint a konvenciót aláíró államnak 10 év alatt meg kell semmisítenie vegyifegyver-készleteit. BAKTIAR PÁRIZSBAN Sapur Baktiar volt iráni miniszterelnök kedden Párizsban most jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy februárban eltűnt Iránból. Baktiar mindenekelőtt tagadta azt a kedden elterjedt hírt, amely szerint tevékeny szerepet kíván játszani hazája politikai életében. Leszögezte, hogy nem akar emigráns kormányt, vagy politikai pártot létrehozni, közölte, hogy a közelgő Iráni alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon maga és hívei semmiféle listáin nem indulnak, mint jelöltek. Nicaragua Az agrárreformról 0 Managua (MTI) Az agrárreformról, a sandinista politikáról, a hatalom kérdéseiről, valamint a lakosság különböző rétegeit érintő, esetenként nyugtalanító híresztelésekről adott a rádió és a tévé által közvetített tájékoztatást hétfőn este a sandinista front egyesített vezetőségének három tagja. A tájékoztatásra meghívták a Managuában tartózkodó külföldi sajtótudósítókat is. Jaime Weelock, a nicaraguai ideiglenes újjáépítési kormány földművelésügyi minisztere, az egyesített vezetőség tagja, miután vázolta az agrárreform fő vonalait, összegezte a front filozófiáját, politikai hitvallását. Értékelése szerint a sandinisták forradalma a széles néptömegek támogatásával, azok javára született, a dolgozók boldogulását szolgálja. A front széles társadalmi egység létrehozásán munkálkodik, amelyet létfontosságúnak tart az újjáépítés szempontjából. Ezen belül fontos szerepet szánt a magánszektornak, amennyiben az nem a dolgozók érdekeivel ellentétesen és nem az állam biztonságát veszélyeztető módon működik. A front kül- és belpolitikáját a szuverenitás, a függetlenség, az önrendelkezés, valamint a nemzeti érzés ápolása jellemzi. A forradalom védelmét kicsi, de eltökélt hadsereg védelme alá kívánja helyezni. Weelock az agrárreformot vázolva leszögezte: a szűzföldeket nem osztják föl, és az állam veszi tulajdonba a Somoza-féle és a rendszerét kiszolgálók birtokait. A földosztásnál elsődlegesen az ország gazdasági érdekeit tartják szem előtt, mivel ésszelűtlen lenne a jól termelő nagybirtokok felosztása. Egyidejűleg fokozatosan földhöz juttatják a földnélkülieket és a mini parcellán gazdálkodókat. Hivatkozott az élelmiszer-ellátás komoly nehézségeire és az elsietett földfoglalás veszélyeire. A sandinista front vezetősége a lakosság türelmét kérte a bank- és takarékpénztár-forgalom beindításában mutatkozó nehézségek megoldásához. Nyilatkozat • Budapest (MTI) mány valamennyi elvét és A politikai enyhület jelen ajánlását, s már az előkeles állomásának, a történét- szító munka során — az mi jelentőségű helsinki záró- együttműködés lehetőségeiokmány 1975. augusztus 1-inek újabb területen munkálaláírásának negyedik évf írják ki az össz-európai évtodulóján az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöksége és az Országos Béketanács elnöksége nyilatkozatot tett közzé. Nagyra értékeljük a helsinki záróokmány aláírása óta megtett utat, amely igazolja a békés egymás mellett élés és az enyhülés politikájának történelmi helyességét — hangsúlyozza a nyilatkozat. A további előrehaladáshoz azonban szükséges, hogy az aláíró országok még következetesebben, és teljesebben valósítsák meg a Helsinkiben elfogadott záróékkezleten részt vevő országok képviselőinek jövő évi madridi találkozójára. Meggyőződésünk, hogy az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottsága által ez év őszére a leszerelésért, a biztonságért öszszehívott európai fórum újabb lendületet ad az enyhülésért, a leszerelésért, a népek biztonságáért világszerte folyó küzdelemnek” — állapítja meg többek között az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága elnökségének és az Országos Béketanács elnökségének nyilatkozata. Csúcsértekezlet Zambiában • Lusaka (MTI) A zambiai fővárosba, Lusakába sorra érkeznek a küldöttségek, hogy részt vegyenek a Brit Nemzetközösség szerdán, ma kezdődő ,egyhetes csúcsértekezletén. A delegációk és a nemzetközi sajtó képviselőinek körében elsősorban azt vitatják, hogy áthidalhatók lesznek-e a tagállamok közötti nézeteltérések Rhodesia kérdésében. 0 Kommentár Ma nyílik meg a zambiai fővárosban a Brit Nemzetközösség csúcsértekezlete. Az egykori brit gyarmatbirodalom utódállamainak es a sajátos, rendkívül ellentmondásos és nem kevésbé heterogén gyülekezete mind a színhelyet, mind az időpontot illetően kényes körülmények között ül össze. Az értekezlet legizgalmasabb témája ugyanis nyilvánvalóan a Rhodesiával kapcsolatos dilemma-szövevény lesz, és a konferencia színhelye, Zambia az úgynevezett frontállamok egyike. Kenneth Kaunda zambiai elnök a Rhodesiával szomszédos államok vezetőivel, Machel mozambiki, Neto angolai, Nyerere tanzániai és Serethse Khama botswanai államfővel együtt nem véletlenül időzítette a frontállamok külön csúcsértekezletét a lusakai konferencia előestéjére — ugyancsak a zambiai fővárosban. A cél nyilvánvaló volt: közös álláspontot kidolgozni a nemzetközösségi értekezletre. Az itt várható viták egyik legfőbb gerjesztője és célpontja az egykori „anyaország” Anglia lesz. Nem nehéz megjósolni, hogy Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony Lusakában újabb leckét kap a régi igazságból, amely szerint sokkal könnyebb ellenzéki pozícióból „kemény dolgokat” mondani, mint a bársonyszékből gyakorlati eredményeket elérni a kül- és bel,politikai veszélyes vizein. Tekintélyes angol kommentátorok szerint a kormányfő két malomkő között kényteA Brit Nemzetközösség guyanai főtitkára, Shridath Ramphal tegnap úgy vélekedett, hogy önmagában is a csúcsértekezlet nagy sikerének számítana, ha elkerülnék a„drasztikus szakadást” a 39 tagállam között a rhodesiai kérdés megítélésében. Tegnap, kedden befejeződött Lusakában az úgynevezett frontállamok vezetőinek len megpróbálni a lehetetlent Lusakában: összeegyeztetni az összeegyezhetetlent, vagyis saját pártja „héjái” és az afrikai országok igényeit. Thatcher asszony megválasztásához nagy segítséget kapott a fehértelepes-rezsim angliai védelmezőitől és ez a csoport elég nagyhatalmú ahhoz, hogy tartani kelljen tőle. Ugyanakkor Rhodesia ügyében egész Afrika — érthetően — elsősorban Angliát teszi felelőssé azért, hogy a dolgok idáig fejlődhettek és egy csaknem össz-afrikai ellenérzés alapos gondokat jelenthet hosszabb távon is a brit külpolitikának. London ráadásul azt a nyugatot képviseli egy elsöprő többségében „harmadik világbeli” résztvevőkből álló konferencián, amelynek kulcsszerepe van a másik fehér bástya, a Dél-afrikai Köztársaság apartheid-rezsimjének prolongálásában. Lusakában meglehetősen netanácskozása. Nyilatkozatot nem tettek közzé, de Zambia, Botswana és Tanzánia a nemzetközösségi csúcsértekezlet előtt nyilvánvalóan egyeztetni próbálta a követendő politikát az angolai és mozambiki vezetőkkel. E két utóbbi ország, mint volt portugál gyarmat ugyanis nem tagja a Brit Nemzetközösségnek. Kéz lesz megakadályozni, hogy a brit delegáció széksora a vádlottak padjává váljon. Harmat Endre Listai malomkivek 0 Ankara (Reuter) Egyre nagyobb méreteket ölt Törökországban a politikai terrorizmus. A szélsőbaloldali elemek által elkövetett akcióknak naponta átlag három halálos áldozata van. Hétfőn éjjel Kirkaoll faluban 20 fegyveres bekerített, majd szitává lőtt egy házat. A támadás következtében négyen meghaltak. A sebesültek között van az Igazság Párt egyik parlamenti képviselője, Mehmet Celal Bucak is. Ugyancsak hétfőn éjjel ismeretlen tettesek felgyújtották a Köztársasági Párt balikesiri székházát, jelentős károkat okozva az épületben. Szerda, 1979. augusztus 1, H&laviki — Belgrád — Madrid Harmincötös találkozók Minden nemzetközi értekezlet azt a politikai helyzetet tükrözi, amely az adott pillanatban a világban vagy a földrészen uralkodik. A jövő év végére tervezik a madridi Európatalálkozót — rá is vonatkozik a fenti szabály. Több mint egy évvel ezelőtt, Belgrádban tűzték ki az időpontot, s még jó egy esztendő lévén hátra, csak az előkészítő szakaszban vagyunk. Mire jutnak majd a spanyol fővárosban a harminchárom európai és két észak-amerikai állam küldöttei? Egyelőre nem tudni. Az eredményekre hatással lesznek az akkori körülmények, de azért az sem közömbös, hogy mi történik addig. Készülünk tehát, de egyben emlékezünk: négy esztendővel ezelőtt írták alá a harmincötök legmagasabb rangú vezetői a helsinki záróokmányt. Ez a dokumentum volt a belgrádi találkozó alapja, s ez lesz a madridié is. A százoldalas helsinki záróokmány Európa történetének talán legnagyobb szabású, mindenképpen legátfogóbb együttműködési megállapodása, amely kitér a politikai, a gazdasági, a kulturális, az emberi kapcsolatok fő vonatkozásáig és évtizedekre meghatározza a kelet—nyugati viszony békés alaphangját. Még hosszú ideig kell a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításáról és megvalósításáért beszélni, így értendő tehát, hogy mint Belgrád, Madrid is állomás lesz ezen az úton. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezt, mert vannak Nyugaton, akik máris elparentálták Helsinki szellemét,mondván: megváltozott a világ, ma már nem beszélhetünk enyhülésről, nem váltak valóra az akkori remények. Valóban más a helyzet, mint négy esztendővel ezelőtt, hűvösebb a nemzetközi légkör, új problémák is előbukkantak, de az enyhülés folyamata napjainkban is meghatározó tényezője életünknek. Igaz, kevesebb történt, mint amennyit vártunk, s amennyi kívánatos lett volna. További harmincötös találkozókra van szükség, hogy Európa új lendületbe hozza a megtorpant enyhülési folyamatot. Ma már világos, hogy a katonai enyhülés nélkül nagyon nehéz ösztönözni azt a politikai enyhülést, amely Helsinkivel megindult. Kulcskérdéssé vált tehát a fegyverkezés korlátozása. Nem jó túl sokáig egymásnak ellentmondó irányzatoknak helyt adni: a kétségtelenül fejlődő nemzetközi kapcsolatokkal semmiképpen nem hozható összhangba a fegyverkezési hajsza fokozása. A politikai, a gazdasági és a humanitárius kapcsolatok gazdagítása kölcsönös bizalmat igényel. A kölcsönös bizalom pedig a fegyverzet csökkentését kívánja. Azok az államok, amelyek (a másik fél biztonságának tiszteletben tartásával) csökkentik az egymással farkasszemet néző hadseregeket, szívesebben és könnyebben mélyítik a szálakat, a tartós, hosszú távú ipari technikai együttműködést, a kereskedést. S ha azután felszabadul néhány milliárd a fegyverkezési költségekből, több lehetősége, pénze, kapacitása lesz erre mindenkinek. Ezért léptek a Varsói Szerződés tagállamai nemrég Budapesten tartott tanácskozásuk után katonai enyhülést szolgáló javaslattal a nemzetközi közvélemény elé. Már a helsinki záróokmány is magában foglal bizonyos bizalomerősítő intézkedéseket: az aláírók előre értesítik egymást bizonyos szintű hadgyakorlataikról, meghívnak külföldi megfigyelőket. Ezt a kezdetet kívánják jelentősen szélesíteni a szocialista országok: még Madrid előtt üljenek össze a helsinki záróokmányt aláírt . harmincöt állam küldöttei, és állapodjanak meg hasonló jellegű, további bizalomerősítő intézkedésekben. Ez hozzájárulna a katonai szembenállás csökkentéséhez, javítaná az európai légkört, jó alapot adna a madridi tanácskozásnak. Madridban nem leszerelési tárgyalásokat tartanak majd, a helsinki záróokmány olyan pontjait vitatják meg, amelyeket az adott időpontban a legidőszerűbbek lesznek. Sok múlik azonban azon, hogy 1980 végéig mennyit tesz a világ a leszerelésért. Tatár Imre A Szovjetunió és a fenti országok • Moszkva (MTI) A fejlődő országok energiagondjainak megoldásához a Szovjetunió és a többi szocialista állam által nyújtott tényleges segítségről ír B. Racskov, a .Szovjetszkaja Rosszija múlt heti számában. A „hetek” legutóbbi, tokiói csúcsértekezletükön igyekeztek a tőkés világ energiaválságának minden bűnét az OPEC-ben tömörülő olajexportáló, fejlődő országokra hárítani, ugyanakkor megpróbálták magukat a fiatal államok érdekei legfőbb gondviselőjeként feltüntetni A tokiói közlemény bővelkedik az olajban szegény fejlődő országokhoz intézett könnyfacsaró, együttérző szavakban. A gyarmatosítók, majd az újgyarmatosítók által az energiahordozók terén „perspektívátlannak” minősített fejlődő országok azonban nem a szép szavakból teremtették meg önálló energiagazdaságukat. Indiában és Szíriában a Szovjetunió segítségével 60 olyan gázolaj-lelőhelyet tártak fel, amelyek ma már évente több mint 20 millió tonna „fekete aranyat” adnak. Jelentős olaj- és gázkészletekre bukkantak ugyancsak szovjet gazdasági és tudományos-műszaki segítséggel Afganisztánban, Egyiptomban és Pakisztánban is, és hozzáláttak a kitermeléshez. A fejlődő országokban 1979 elejéig szovjet segítséggel összesen 62 millió tonna olajkapacitású berendezés készült el. Közreműködik a Szovjetunió a fiatal államok szénipara és elektromos energiarendszere fejlesztésében is. Jelentős szénlelőhelyeket tártak fel szovjet szakemberek Indiában, Nigériában, Afganisztánban és más országokban. A szovjet műszaki segítséggel felépült bányák és gyárak mintegy 45 millió tonna szén kitermelésére, illetve előállítására alkalmasak évente. Nigériában a jó minőségű kokszolható szénre és a helyi vasércre számítva szovjet részvétellel hatalmas fémkohászati kombinát épül Hozzájárul a Szovjetunió a fejlődő országok vízienergia-erőforrásainak feltárásához is. Tavaly márciusban lépett üzembe a 800 ezer kilowatt kapacitású eufráteszi vízi erőmű. Az idén júniusban helyezték üzembe az Argentínában és Uruguayban épülő vízi erőmű 14 szovjet turbinája közül az elsőt is. A szovjet részvétellel a fejlődő országokban felszerelt vagy épülő vízi és hőerőművek összkapacitása mintegy 13 millió kilowatt Ennek fele már üzemel, és évente több mint 30 milliárd kilowattóra elektromos energiát állít elő.